Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-09 / 135. szám

6 TOLVA MEGVET VEPÜJSÄG 1960. június 9. 4/ÚG^: 1" — Ezt a példát lehet követni. Szekszárd város tanácsa végre­hajtó bizottsága három napon belül lefolytatja a szabálysértési eljárást, akik ellen egészségügyi szabálysértés miatt érkezett fel. jelentés. — Autómúzeum Franciaország­ban. A közelmúltban a Lyon kö zelében fekvő Rochetaillé-ben megnyitották a francia autómúze­umot. A múzeumiban száz külön böző autótípust állítottak ki; az autók az 1914 és 1948 közötti idő­szakban készültek. — A BCG-oltások bevezetésé­nek eredményeként az elmúlt két évben Szekszárdon nem fordult elő gyermekhalálozás TBC-s be­tegségből kifolyólag. — Körbe-körbe... Francis Blanc­he francia írónő mondotta: »A világban a félelem uralkodik: az egér fél a macskától, a macska a kutyától, a kutya az embertől, az ember a feleségétől, az pedig megint csak az egértől’. — A Bonyhádi közgazdasági technikum közleménye: szeptem­ber elsejével a levelező tagozaton új I. osztály nyílik. Érdeklődni, jelentkezni személyesen lehet jú­nius hónapban minden munkana- nap délelőttjén, júliusban és au­gusztusban pedig minden pénte­ki munkanapon délelőtt. A gépí­ró és gyorsíró iskolában ugyan­csak szeptember elsejével új I. osztály nyílik. Érdeklődni, jelent­kezni a fent említett időpontok­ban lehet. A felvétel jelentkezési sorrendben történik. — Lipcsében ez év szeptembe­rében rendezik meg az első nem­zetközi bélyegkiállítást. A rende­zőség a kiállításra meghívta a világ összes vásár-városait. Az „Intermess” emlékére érmét ve­retnek, amely a lipcsei Goethe- szobrot ábrázolja. — Június 16-án nyílik meg a Tolna megyei mezőgazdasági újí­tó kiállítás a MEDOSZ, az állami gazdaságok igazgatósága és a gépállomások igazgatósága közös rendezésében. A kiállításon film­vetítéseket is tartanak. — Minden negyedik olasz gyil­kosság Szicíliában történik. Az olasz rendőrség közlése szerint 1959-ben 524 gyilkosságot követ­tek el az országban. Ebből 144, vagyis minden negyedik eset Szi­cília szigetén történt. — Az Orvos-Egészségügyi Szak szervezet szakmai-politikai elő­adás-sorozatának keretében a me­gyei kórházban június 10-én Koch Róbert munkásságáról hangzik el megemlékezés, előadás. — Egy francia autóklub szo­katlan ügyességi versenyt rende­zett; A részvevőknek kocsijukkal Epernayban, a Mercier pezsgő­cég több kilométer hosszú pincé­jén kellett végighaladniuk, amely­ben sok millió üveg pezsgő fek­szik. — A televízió műsora: 18.00: Kicsinyek műsora. 1. Varázsbo­tocska. Szovjet film. 2. Kutya­kötelesség. Magyar rajzfilm. 18.45: A jövő hét műsora. 18.50: TV-- híradó. 19.05: A Béke-verseny. U Filmösszeállítás a Prága—Varsó—■ Berlin nemzetközi kerékpáros Q versenyről. 19.35: Lányok, asszo­nyok. 20.15: (Cimborák II.) Magyar természet­film. Amit Decsen láttam, hallottam ARRA VOLTAM KIVÁNCSI, hogy a nagyarányú termelőszö­vetkezeti felfejlesztés milyen ha­tással van az egyéni gazdák ter­melési kedvére, biztonságérzeté­re. Mindössze néhány olyan köz­ség van megyénkben, ahol még egyénileg gazdálkodik a dolgozó parasztság zöme. De nyilván ezek­re is hatással volt mjndaz, ami a környező községekben történt: a parasztság tömegestül választot­ta a szövetkezést és nap mint nap arról hallottak híreket, hogy mennyit haladt előre megyénkben a nagyüzemi gazdálkodás. Leutaztam hát Decsre, a Sár­köz központjába, hogy választ ke­ressek kérdésemre. Sárköz, mint ismeretes, az ország egyik fő élés­tára, s ebből sok ezer holdnyi termékeny humusz Decshez taf^ tozik. Először is beszéltem a köz­ségi tanács elnökével, Sörfőző István elvtárssal. Tőle mindenek­előtt megtudtam, hogy Decsen is nagyon foglalkoztatja az embere­ket a szövetkezés. Ha hárman megállnak az utcán beszélni, szinte biztosra vehető, hogy a termelőszövetkezetről folyik a szó. Az egyik így vélekedik róla, a másik úgy, de azt mindenki tudja, hogy a nagyüzemi gazdál­kodási forma az egész országban szükségszerű, s nemcsak egy-két község sajátossága. — Gyakran kérdezik azt is tő­lem, hogy itt mikor kezdődik meg az átszervezés. Tehát, hogy úgy mondjam, ez az emberek fő prob­lémája. Mindez jó vagy rossz hatás­sal van-e a termelésre, a jelenle­gi gazdálkodásra? Például az ál­lattenyésztés romlott, vagy javult ez idő alatt? Azt még rosszindulatúan sem lehetne mondani, hogy a nagy­arányú szövetkezeti fölfejlődés rontotta volna a gazdák terme­lési kedvét. Az ellenforradalom után nagymértékben megnőtt a termelési biztonság, a parasztság példátlan lelkesedéssel, akarattal dolgozott. Ez a lendület, lelkese­dés érezhető most is, noha elő­térbe került a szövetkezés. Nyu­godtan megírhatja, hogy a szövet­kezeti átszervezés nem veszélyez­teti Decsen a mezőgazdasági ter­melést, állattenyésztést. BIZONYÍTÁSKÉNT Sörfőző elvtárs elmesélt néhány tapasz­talatot az állattenyésztéssel kap­csolatos vizsgálatokról, amelyek mind alátámasztották a szavait. Ha például teljesítik az idei év­ben az állatfelvásárlási tervet, ez nem okoz csökkenést az összlét- számban, mert a gazdák ugyan­akkor gondoskodnak a fejlesztés­ről, szaporításról is. Márpedig ez nagyon lényeges dolog, hiszen jövőre s a következő években is sok húsra, tejre stb. lesz szüksége az országnak. A határban saját szememmel győződtem meg arról, hogy mi­lyen a gazdák termelési kedve. Kapálatlan kukoricát alig láttam. A cukorrépa-, burgonyatáblák ugyancsak kellően megműveltek. Amerre csak jár az ember, a ha­tár szépségét nemcsak a termé­szet zöld szőnyege adja, hanem az emberek szorgos kezemunká- ja. Szépek a táblák, mert meg­műveltek, karbantartottak. A de- csi határ régóta nem volt külön­bül megművelve, mint az idén. Éppen egyházi ünnepnap volt, amikor Decsen jártam. Több em­bert láttam ünneplőben — első­sorban öregeket. A határban azonban mindenütt emberek nyü­zsögtek, szorgoskodtak. Az egyik táblában kapáltak, a másik he­lyen szénát gyűjtöttek, vagy hord­tak. Tehát — érezhetően — leg­többen még az ünnepre is azt mondták, hogy „most dologidő van, majd a télen ráérünk ünne­pelni”. A határ képe tehát ugyan­olyan volt, mint az előző évek­ben, amikor még Decsen is keve­sebbet beszéltek a szövetkezésről. Ez ugyancsak a tanácselnök sza­vait igazolja. És még egy dolog: köztudomású, hogy a decsi pa­rasztok az átlagon felüli jólétben élnek, szeretnek mulatpi, szóra­kozni, megadják gyomruknak mindazt, amit kívánnak, s ilyen­kor nyáron szeretik a sört. Vagy két órán keresztül ültem — vá­rakoztam — a földművesszövet­kezeti sörözőben. Ez idő alatt ta­lán öt parasztember tért be egy- egy pohár sörre. Előtte fél óra alatt viszont több asszonyt lát­tam, aki üveges sört vitt magával s megtudtam, hogy a határban dolgozó családtagoknak viszik. AZ UTCÁN szóbakerültem egy paraszt bácsival. Tőle is termé­szetesen ilyen dolgok iránt érdek­lődtem. Ezt mondta: — Nem tudom, hogy kihez van szerencsém ... De mi decsiek ed­dig is a földből éltünk és ezután is abból akarunk megélni. Saját magunknak ártanánk, ha most nem törődnénk a gazdálkodással, mert az majd nekünk lenne hát­rány a szövetkezetben is. Arról nem vagyok meggyőződ­ve, hogy ez a gazda valami nagy híve lenne a szövetkezésnek, de az bizonyos, hogy józan, bizakodó gazdaszemmel néz a jövőbe. Azt tartja szem előtt, hogy a decsi határnak ezután is bőven kell te­remnie, mert csak így nyújt jó­létet a művelőinek, s így lehet éléstára az országnak. De így gondolkodnak a többiek is. A lá­tottak, hallottak erről győztek meg. B. F. Védjük egészségünket! 17 gy olyan ellenséggel szem- ■Li ben, mely csaknem min­den embert megtámad, legalább minden ötvenedik emberen sú­lyos sebet ejt és ha kellő idő­ben, megfelelő óvintézkedést nem teszünk, tízezer ember közül csak­nem négyet kivégez még jelen­leg is — okvetlen védekeznünk kell. A mai kor felfedezései és társadalmi formája megadja a lehetőséget, hogy céltudatos, kö­zös munkával leszámoljunk ezzel az ellenséggel, a tuberkulózissal. A tuberkulózis felszámolásához vezető út elsősorban a betegség megelőzése. Az egészséges, józan életmód, jó munkakörülmények, ésszerű, jó táplálkozás, tiszta egészséges lakás alapvető ténye­zői a megelőzésnek, mivel a szer­vezet fertőzéssel szembeni termé­szetes ellenálló erejét óvják meg. Ezt az ellenálló képességet fokoz­zák a teljesen veszélytelen aktív védőoltással, az úgynevezett BCG-oltással, mely három-négy évig viszonylagosan védetté te­szi a szervezetet a gümőkóros r DTO L.. MOZI ___MŰSOR_____ j k megbetegedéssel szemben. A meg­előzést szolgálja a már beteg ember megfelelő magatartása melyre orvosa és védőnője kell hogy kioktassa. De ugyancsak megelőzés céljából tbc elleni gyógyszert szoktak kapni egyes, a fertőzés veszélyének kitett egészséges gyermekek is. Tekin tettel arra, hogy a megbetegedések mintegy 12 százalékát szarvasmar­ha, illetőleg annak teje okozza, a tej pasztörizálása, illetve fel- foirralása, a tbc-s marhaállomány elkülönítése, illetőleg felszámoló sa ugyancsak a megelőzést szol gálja. A tbc eredményes gyógyításá­hoz a betegség korai felismerése, ehhez pedig a korai tünetek is­merete szükséges. Legkoraibb tü­netek közé szokott tartozni a fo­kozott ingerlékenység, idegesség, gyermekeknél a dacosság, ma­kacsság, hanyaggá válás. Igen gyakori tünet a rossz közérzet fáradékonyság, gyengeség, étvágy­talanság, fogyás, szívdobogás, iz- zadás, hőemelkedés, köhögés, sok­szor csak enyhe köhécselés, eset- (Jleg vérköpés, vagy meghűléses, ■ influenza-szerű tünetek. De elő­Apróhirdetés n fordulhat, hogy semmiféle tünet- Az út vége. Szovjet film. Szék- *(*1 sem árulja el magát a tbc. w _ ... .. _ szárd 9—13 .-.Éppen ezért szükséges az időn­A nasy családok. Magyarul be- Ukénti röntgen vizsgálat, az úgy­■ szélő francia film. Dunaföld- "nevezett szűrővizsgálat. 0 vár 10—12, Paks 13—15. U ■ A megjavultban bízni kell. Ma- ■ A gümőkóros beteg gyógyítá­0 gyárul beszélő szovjet film. Q sa csak akkor vezet célhoz, TVJ-no IQ__ÍR T olna 13—15. A Szekszárdi Ruházatiipari Vál-G P,osszü *■“ , hazáiS- Magyar Qnyítja és ha a beteg megfogadja let irámitmi fűm. Dombóvár 10—12, Tama- ráz orvos utasításait. A legújabban §ha azt jól képzett szakorvos irá­laiat kárpitos szakmunkásokat »elterjedt közhiedelem ellenére, a felvesz. Bérezés kollektív szerintii fM3~15V u «lenere a vállalat bogyiszlói-U Ket ev utan- Magyarul beszélő Ulegnagyobb figyelmet kell szentel­■ Jelentkezés a úti telepén. (31) szovjet film. Tamási TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10, 20^-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. • Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft Q Dombóvár 13—15. B Francis. Amerikai Dunaföldvár 10—12. X0—1?, "ni azon eljárásoknak, melyek nem Qközvetlenül a kórokozó, vagy a filmszatíra, «betegség ellen irányulnak, hanem 13—15, Paks Qs beteg egyént, mint egészet igye­keznek befolyásolni A cél a be­Magyarul be- ptegségre kedvezően ható belső, Bonyhád O Dun 10—; !! Szent Johanna. U szélő amerikai film. Bonyhád kagy külső tényezők felerősítése ■ 10—12, Bátaszék 13—15. ' nés a kedvezőtlenek gyengítése. 0 Hegyen-völgyön. (Cimborák II.) U _ A legfontosabb gyógyító ténye- ■ Színes magyar film. Bátaszék *ző a nyugalom, mely alatt nem- 0 10—12, Bonyhád 13—15. 0csak a test pihentetése, hanem a jj Tájfun Nagaszaki felett. Szí- «szellemi kikapcsolódás is értendő. O nes francia-japán film. Szék- flFontos ezt hangsúlyozni azért is, szárd 14—15. Jjmert a modern gyógyszeres ke­* Gyalog a mennyországba. Ma- pzelés rendszerint olyan gyors U gyár film. Tolna 10—12. Utünetmentességet okoz, hogy a * (1 ) JJmagát már csaknem egészséges­3J OIOJ O I.QJ 0.1.010 l.nek érző beteg nem hiszi el, hogy pihenésre van még szüksége. Az általános gyógykezelés szerves része a helyes táplálkozás. Gógy- étel nincs, ízletes, vitamindús (gyümölcs, színes főzelékfélék), teljes fehérjéket tartalmazó (hús, tejtermékek, tojás) vegyes étrend a legjobb. Fontos a nyugodt, las­sú evés, az étkezési idő pontos be­tartása, a gusztusos tálalás. 17 orradalmi korszakot hozott a tuberkulózis gyógyításá­ban az új gyógyszerek bevezetése. Ezen gyógyszerekkel azonban csak akkor érünk el kiváló ered­ményt, ha feltétlen szakorvos irá­nyítása mellett, bizonyos tervsze­rűséggel történik az alkalmazá­suk. Ha nem szakorvos irányítja, vagy a beteg saját elgondolása szerint, ötletszerűen történik a tbc elleni gyógyszerek szedése, úgy több kárt okozhatunk, mint hasz­not. E szerek szakszerűtlen szedé­se következtében például, a gyó­gyító hatás létrejötte előtt kiala­kulhat már a kórokozó ellenállása, s így a gyógyszer hatástalanná válik. A gyógyszeres kezelés mellett a tüdő nyugalomba helyezése a tbc gyógyítás évtizedek óta fenn­álló eredményes módja. Ezt a célt szolgálja a légmell kezelés, a hastöltés, a csúcsfejtés és vé­gül a tüdő térfogatának végleges beszűkítését célzó thoracoplasti- ka (bordacsonkolás) műtété. Másik műtéti eljárás a megbetegedett tüdőrész sebészi eltávolítása, or­vosi nyelven a rezekció. Ezen műtétekhez hosszas műtéti elő­készítés és műtéti utókezelés szük­séges, mert még a rezekció sem gyógyítja meg a tbc-t egyik nap­ról a másikra. A nnak megállapítása, hogy milyen esetben, a betegség melyik szakában és milyen mű­tétre van szükség, igen pontos, részletes vizsgálatot, gondos meg­figyelést és igen komoly szaktu­dást igényel. A tuberkulózis gyó­gyítható, megfelelő intézkedések­kel megelőzhető, sőt fellépése véglegesen meg is szüntethető. Társadalmi rendszerünk megadja ehhez a lehetőségeket, s így biz­ton remélhetjük, hogy tbc elleni küzdelmünk ezen betegség vég­leges felszámolásával rövidesen győzelemhez fog vezetni, 'Tje.iiík, ki kitti? Előrebocsátom, hogy a cím­beli két szó ellenére a telefont korunk egyik legnagyobb áldá­sának tartom. Ülök irodámban. Eszembejut egy elintézendő do­log. Nem kell gyalogolni, gür­cölni, ázva-fázva rongyolódni, hanem egy kagylót felemelni és az udvariasan jelentkező köz­ponttól egy számot kérni. Né­hány másodperc. Kattanás és beszélhetek. A kattanás után azonban megszólal egy férfi te­nor vagy bariton s belehörög a telefonba »tessék«... Álljunk meg kérem ennél a bűvös szónál. Mit kezdjen az ember az ilyen »tessék«-ekkel?! Hát ha én telefonálok valaho­vá, egy ilyen rekedt »tessék« berebegése egyáltalán nem nyugtat meg, hogy ez a tessék az a tessék, amely tessék je­len esetben nekem tetszhet s mellyel csevegni szeretnék. Sze­rény véleményem szerint nem dob piacra senki semmiféle ál­lam vagy egyéb titkot, ha be­mondja a kagyló felvétele után, hogy »Petrezselyemhegyezö Ktsz«. Mert tessék elhinni, en­nek egészen komoly előnyei vannak. Ugyanis, ha én speciá­lisan petrezselyem hegyezésre vonatkozó megrendeléssel ter­helten, velük akartam beszélni, akkor tudom, hogy velük be­szélek! Bizony! Míg viszont ha a »tessék« embernek hiszek és csak úgy felületesen kérem a Szabó kartársat, cikkor könnyen előfordulhat, hogy a szegény központ avagy a jóindulatú au­tomata jóvoltából pl. a »Bal­zsamozó Vállalat« Szabó kártár­sának hadarom el mondaniva­lómat, ugyebár teljesen felesle­gesen. Ez az egyik eset. És most jön a másik. Ebben az esetben a hívott szám nem »tessék«-el sehová, hanem bemondja szépen a vál­lalata nevét »Itt szemfedélhor- goló«. Na, kérem ugye milyen jól hangzik!? Itt tudom, hogy jó helyen kopogtatok, — netán egy kis protekcióért. »XY kar- társnővel szeretnék beszélni, lesz szíves a telefonhoz hívni« zengem udvariasan a kagylóba. És most jön kérem szépen an­nak az előbb annyit emlegetett kedves »Tessék«-nek az iker­testvére, az a még drágább, még gyakoribb, az a még ked­vesebb — »Ki kéri?!«... Nem tudhatom, hogy Önnek mondták-e már eme két szót tu­lajdon fülébe?! Ha még nem, akkor — hogy lássa milyen jó­indulatú emberrel van dolga — én szívből kívánom, hogy 90 békés esztendőt éljen még »ki­kéri« nélkül. De ha már hallotta vón’ ké­rem idézze emlékezetébe, hogy egy-egy ilyen »kikéri«-ben mennyi laza kappanság, meny­nyi csicseri kíváncsiság, hom- loktoborzó fontoskodás, flegma, bágyadtság, elutasítás volt be­csomagolva — és alá fogja írni alábbi szerény határozati ja­vaslatomat vagy levelemet: Kedves Kikéri, Tessék, Uram vagy Hölgyem! Ha legközelebb cseng a tele­fonjuk, kapja fel és minden te- ketóriázás nélkül zengje vagy csicseregje bele vállalata nevét és ne tessékelje azt a szeren­csétlen hívót senkiért és seho­vá. Avagy ha ezt helyesen tet­te eddig is, akkor a jövőben ar­ra is ügyeljen, ha X.Y. kartár­sat kérik a telefonhoz, akkor ne »kikérizzen« kérem, hanem őszintén, becsületesen mondja meg, hogy »hívom« vagy »adom« vagy »házon kívül v~i«. Ne szólítsa fel a hívót bemutat­kozásra. Minek azt faggatni, mint egy rossz '■■»ereket. Mind­egy kérem, ki kéri. Az kéri, aki­nek elintézni valója van vele. Megfogadtam, hogy ezután minden Tessék és Kikéri-nrk szó nélkül leteszem a kagylót, belelépek a sárcipőmbe, 'feltű­röm a galléromat, fejembe nyo­mom pörge kalapomat és elme­gyek személyesen megtárgyalni ügyemet, — de jiem fogok bosz- szankodni semmin. Sz. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents