Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-05 / 132. szám
«J*,WA BEGYEI NEPÜJSAG 1960. június 5. Háromezer olvasó — Napi kétszáz kölcsönzött kötet — Decsi parasztasszony és Thomas Mann Harmincötezer kötet könyv vár olvasóra nap, mint nap. A magyar irodalom színe-java, s a világirodalom remekeiből is rengeteg, amit magyar nyelvre lefordítottak. Harmincötezer kötet. Még kimondani is sok. És mennyi tudást,-mennyi műveltséget rejtenek a nyomtatott sorok. Ez a könyvmennyiség látja el Szekszárdot olvasnivalóval. Illetve ebből háromezret a fiókkönyvtárak — szám szerint heten — tartanak nyilván, raktároznak és kölcsönöznek, a többi a megyei könyvtár — gyakorlatilag a szekszárdi központi könyvtár — polcain várja, hogy napokra, hetekre olvasóra találjon. Százhetven népkönyvtár működik Tolna megyében, a száznyolc községben. Ezek valamennyien állami költségvetésből fenntartott könyvtárak, rajtuk kívül működnek még szakszervezeti, vállalati, hivatali könyvtárak is. Mit mutat ez? Igény van, hatalmasan megnövekedett igény a jó könyv, az olvasás, a művelődés iránt. Mi-' lyen könyveket, mit olvasnak az emberek? a könyvtár vezetői, kölcsönzői válaszolnak: — A legkeresettebbek a magyar klasszikusok. Jókai, Mikszáth, Móricz a »-legkapósabb-«. A mai magyar írók közül Szabó Magda, Berkesi András, Pas- suth László a »sláger«.- Természetes, hogy klasszikusaink alkotásai a legkeresettebbek, s az is, hogy mai irodalmunk felé érdeklődéssel fordulnak az olvasók, de hogyan állunk a világirodalommal? — Balzac, Dickens, Gorkij, Thomas Mann. — A kérdésnek még végére sem értem, máris itt a válasz. S aztán sorolják tovább: T- Rendkívül népszerű, és keresett Sólohov, Anna Seghers, Hemingway, Fagy ej ev, Ehren- burg. Rögtön az iránt érdeklődtünk, s különösen a társaságban lévő német újságíró kolléga, kik olvassák például a nem éppen »szórakoztató« olvasmányt jelentő Thomas Mannt. — Nagyon érdekes, nem elsősorban értelmiségiek, hanem munkások lagalább ugyanany- nyian, mint értelmiségiek. Egy kolléga közbeveti: — Roppant érdekes élményem volt a múltkor Decsen. Egy öreg parasztasszany a József trilógiát olvassa. Ezek szerint tehát a parasztok előtt is ismert, népszerű, olvasott Thomas Mann. Tavaly háromezer beiratkozott olvasója volt a könyvtárnak Szekszárdon, tehát a lakosságnak közel húsz százaléka. A napi kölcsönzés a nyári hónapokban 300—400, a téli hónapokban 600—700. A beiratkozott olvasók fele fiatal, a többi felnőtt, zömmel nők. A mostani könyvtárral szemben új kétemeletes, modern épület magasodik. Még folyik a munka, de őszre már elkészül. S akkor mai helyéről ide köl. tűzik a megyei könyvtár. — A jelenleginél összehasonlíthatatlanul jobb lesz, de a2 igények közben már túlnőttek rajta, — mondják a könyvtárosok. Annak csak igazán örülhetünk, ha a kultúra iránti igények növekedése olyan gyors, hogy szinte nem tudunk vele lépést tartani. S ezt az örömet még az sem tudja lerombolni, ha továbbra sem fog különösebben bővelkedni helyiségekben a megyei könyvtár. Itt már bevezetik a világszerte alkalmazott és jól bevált »szabad polcos« rendszert, ami annyit jelent, hogy az olvasó kedvére válogathat a kirakott könyvek közül. Annyi mindent lehetne még írni a könyvtár munkájáról, de hely szűke miatt most elégedjünk meg ennyivel és azzal a jóleső tudattal, hogy az igények nőnek, soha nem látott mértékben olvasunk, tanulunk, művelődünk. (— ei) Ezerharminc első osztályos a megye középiskoláiban — Tizennyolc osztályban vezetik be az 5+1-es oktatást Még nem fejeződött be az általános iskolákban az oktatási év, de a középiskolákba már megtörténtek a felvételik. A Tolna Megyei Művelődésügyi Osztálytól kapott értesülésünk szerint a megye középiskoláinak első osztályában a jövő tanév kezdetén 1030 tanuló kezdi meg a tanulást. Ennek jelentős része általános gimnáziumban tanul, egy kisebb hányada pedig közgazdasági és mezőgazdasági technikumban, A középiskolákban tovább . tanuló diákok származási- aránya is megfelelő, 68.2 százalék, rnupkás,* „paraszt szülők gyermeke. A diákotthonban elhelyezést nyert tanulók 70 százaléka munkás, paraszt származású. Boldog újévef köszöntöttek, s közben loptak Sokszoros bűnözők a bíróság előtt Veszélyes bűnözőket vont felelősségre az elmúlt napokban a szekszárdi járásbíróság. A hat vádlott: Sztojka Gyula, Sztojka Gyuláné, Lakatos Gyuláné, Raffael Józsefné, Lakatos Józsefné és Búzás Jánosné — részben kóbor személyek — sorozatosan követett el bűncselekményeket. A Dunántúl különböző vidékein jelentek meg és ahol csak tehették, loptak, Általános módszerük volt, hogy amíg Sztojkáné beosont egy házba és lopott, addig a férje figyelt, nehogy valaki észrevegye. Többnyire pénzt, ékszert és ruhaneműt loptak, de nem öltönyöket, hanem olyan fehérneműt, stb., amelynek eredete nehezebben ismerhető fel. A tárgyaláson megállapította a bíróság, hogy Sztojka Gyula 25 940 forint, Sztojka Gyuláné pedig 5800 forint értéket lopott el külön-külön. Ezen felül együttesen mintegy 30 000 forint értéket loptak el. Sztojka Gyuláné, Raffael Józsefnével 4850 és ugyancsak Sztojkáné, Lakatos Józsefnével 1000 forint értéket tu* lajdonított el sorozatos lopásokkal. Sztojka Gyula 15, Sztojka Gyuláné 21 alkalommal követett el lopást, amiért most felelősségre vonták. Lakatos Józsefné és Raffael Józsefné 3—3 alkalommal lopott. Sztojka Gyula ötször, Sztoj ka Gyuláné nyolcszor, Raffael Józsefné kilencszer volt büntetve. A másik három vádlott is büntetett előéletű volt. Sztojkáék nem dolgoztak, hanem 1956 óta lopásból éltek. Legtöbb házhoz kéregetés ürügyén mentek be és ha a lakók nem voltak otthon, vagy arra megfelelő, holmit nem tartották maguknál, hanem azonnal postára adták, elküldték egy ismerős címére, nehogy kutatás során megtalálják náluk. Szekszárdon az egyik családhoz 1960. január 1-én azzal az ürüggyel kopogtattak be, hogy „boldog újévet” köszöntenek. Egy óvatlan pillanatban ellopták a család egyik tagjának félhavi fizetését a szögre akasztott kabátból. Az egyik dunántúli megyében időközben bíróság elé állították Sztojkáékat egyéb bűn- cselekményért. A bíróság előtt szánták-bánták bűneiket, sőt, Sztojkáné azzal a fondorlattal próbálkozott, hogy egy kölcsönkért gyereket a sajátjaként mu- tatott be, hogy ezzel enyhítse a; büntetését. A tárgyalás után nem vették őket őrizetbe s útban hazafelé ismét loptak. Lakatos Gyuláné és Búzás Jánosné, mint orgazdák szerepeltek az ügyben. A többieket üzletszerűen, visszaesőként és tolvajszövetségben elkövetett lopás és egyéb bűncselekmények miatt vonta felelősségre a bíróság. Sztojka Gyulát 7 évi börtönbüntetésre és 5 évi jogvesztésre, Sztoj ka Gyulánét 6 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre és 5 évi jogvesztésre, Raffael Józsefnét 2 évi börtönbüntetésre és 2 évi jogvesztésre, Lakatos Józsefnét 6 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre, Lakatos Gyulánét ugyancsak 6 hónapi felfüggesztett börtön- büntetésre, Búzás Jánosnét pedig 600 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. A háromnapos tárgyalás során valamennyien beismerték a bűncselekményeiket s a bíróság mintegy 45 tanú meghallAz általános iskolát végzett tanulók 35 százaléka tanul tovább a jövő tanévben. Megtudtuk azt is, hogy a jövő tanév elején, a megye középiskoláinak 18 osztályában lesz 5+1-es tanítás, ahol a tanulók a hét egy napján ipari, illetve mezőgazdasági képzést kapnak. A politechnikai oktatásban való részvétel szakmunkás képesítést nem ad, de az iskola elvégzése után a szakmunkássá való átképzés idejét megrövidíti. Az érettségi után külön bizottság dönti el, hogy a tanulónak mennyi ideig kell még képeznie magát, hogy szakmunkás képesítést kapjon. Tér mésztesen előfordulhat az is, hogy a középiskolában tanultak elegendők lesznek a képesítéshez. A felvételi kérelmek bebizonyították azt is, hogy a korábban tapasztalt, technikumoktól való idegenkedés ma már nem jellemző. Túljelentkezés volt a technikumokban is. Jelentősen bővül témájában is a megye középiskoláinak politechnikai oktatása. Szekszárdon és Tolnán elektrotechnikus képzés, ugyancsak Szekszárdon építőipari, Tolnán selyem- és szövőipari, Bonyhádon lakatos és cipész, Du- naföldvárott mezőgazdasági gépész, Dombóvárott lakatos, Pakson konzervipari képzést kapnak a középiskolák tanulói. Szakosított mezőgazdasági képzésben részesülnek a tanulók a szekszárdi, bonyhádi, dunaföldvári, tamási, gyönki, dombóvári gimnáziumban. (b) Erről I« bessélni kell Falusi fiatalok versenyéről Az elmúlt napokban adtunk hírt arról, hogy megyénkben több száz falusi fiatal állt rajthoz és indul versenybe a kukoricatermelés, az aratás, cséplés, talajművelés és a silózás sikeréért. Fiatal termelőszövetkezeti tagok, bedolgozó családtagok, ifjú traktorosok, az állami gazdaságok fiatal munkásai tettek versenyvállalást, s e vállalások teljesítésének máris megvannak az első kézzelfogható eredményei. Sokat beszélünk arról, hogy a falusi fiatalok közül többen elvágynak a faluból a városba, ahol jobb körülmények között dolgozhatnak, kultúráltabb körülmények között élhetnek. Hiba lenne azonban csak erről beszélni és nem észrevenni, hogy ahol megszűnt a régi, a kisparcellás gazdálkodási mód, ahol szövetkezetivé alakult át a falu, már most a kezdet kezdetén is egyre több fiatal találja meg a helyét, ismeri fel életének perspektíváját a termelőszövetkezetben. Ezt igazolja az a széleskörű versenymozgalom, amely most a szemünk láttára a Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlaja alatt bontakozik ki. Ott, ahol a fiatalok versenyeznek a munka frontján, ott jól érzik magukat, ott értelmét látják munkájuknak, életüknek. Ahol a fiatalok versenyeznek, ott felismerték már egyéni életük szoros összefüggését a közösség, a termelőszövetkezet, az állami gazdaság életével, gyarapodásával, gazdagodásával. Nagyon örvendetes hír az, hogy a falusi fiatalok versenyeznek. Az ember szíve örömmel dobban meg, amikor hallja, hogy a bölcskei Petőfi Tsz-ben 42, a madocsai Igazságban 55, a németkéri Ság- váriban 60 fiatal versenyez azért, hogy elérjék majd a 30 mázsás májusi morzsolt kukorica átlagtermést. Vagy amikor azt halljuk, hogy az állami gazdaságokban 70, a gépállomásokon 218 fiatal traktoros versenyez a gépi munkák mennyiségének és minőségének emeléséért. Ig^n, lelkesednünk kell a falusi fiatalok bontakozó versenye láttán, mert ez a versenymozgalom is minket igazol. Igazolja a párt politikájának helyességét a falun, igazolja, hogy e politika által megjelölt úton emelkedik fel a parasztság és a szövetkezetben bontakozhat csak ki az új típusú parasztember új típusú arculata) jelleme. A falusi fiatalok versenymozgalma válasz minden aggodalomra, kétkedésre. Válasz azoknak; akik nem bíznak eléggé a ma fiatalságában, akik nem veszik észre azt, hogy a fiatalok eláram- Iása a faluról összefüggött a kisparaszti gazdálkodással. Nem a szocialista falutól félnek a fiatalok, hanem a kisparcellás falutól; attól a falutól, amely jó részt már a tegnapé, de eddig sötétséget, bizonytalanságot és a kapitalizmus egyéb velejáróját szülte. Szocialista nagyüzemeinkben sok száz falusi fiatal versenyez. Nagy örömmel és igaz lelkesedéssel üdvözöljük a falusi fiatalok versenyét. (gyenis) «> ■* . • .;n A Tolnai Halbiológiai Állomáson több millió halivadékot keltetnek az idén. Az anyapontyokat az ívás idejére kisebb ívatókba rakják át. Bonyhád fölött beborult az ég. Esni kezdett az eső. Az Ezüstkalász Termelőszövetkezet kertészeti brigádjának tagjai az utolsó percig a vetemények között maradtak. Csak amikor a nagy, kövér esőcseppek verni kezdték a földet, akkor indultak futólépésben a deszkabódé felé, amely a kertészet végében állt. A tervezett tízezer csomó zöldhagymából csak hatezret tudtak felszedni a hirtelen keletkezett eső miatt. cak ottnon, vagy ana mtrgi.tr.ic.iu, uu.uoa& u-’w , , s óvatlan pillanat adódott, loptak.1 gatása után hozta meg az iteletet. 4 Ifjú Szőts Géza, a brigádvezető és Klink Pálné, a kertész sokáig tanácskoztak, aztán a bri- gádvezetó az esőt néző asszonyok elé állt. — Ha a holnapi napon nem szállítjuk el a tízezer csomó zöldhagymát, akkor kötbérezi}c a szövetkezetei. Ez annyit jelent, hogy körülbelül tíz százalékkal kevesebb jövedelem lesz a zöldhagymából, mint ameny- nyire számítottunk. Csak egyféle megoldással lehet segíteni a bajon. Mégpedig azzal, hogy holnap korán reggel kijövünk és folytatjuk tovább a munkát. Az egyik idősebb asszony közbeszólt. — Jönnénk mi szívesen, de holnap vasárnap lesz! Rengeteg otthoni munka vár ránk! Mosni, takarítani akartam! Meg ez ebédfőzést sem bízhatom az uramra... Rövid tanácskozás következett. Végül is egy fiatalasszony állt elő javaslattal. — Osszuk két részre a brigádot. Az egyik csoport kora reggel kezdi a munkát, a másik pedig délelőtt! Így aztán az otthoni munkára is jut egy kis idő és a szövetkezetünk sem károsodik! Elfogadták a javaslatot. A brigád tagjai vasárnap a megbeszélt időben munkához láttak. Senki nem hiányzott. Délután indulhattak a tehergépko- csik Budapestre a tízezer csomó zöldhagymával. A szövetkezeinek nem kellett kötbért fizetni, s a pesti munkások hétfőn reggel már vásárolhattak a friss, ízletes bonyhádi zöldhagymából. —h—
