Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-30 / 153. szám

1960. június 30. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO S KISZ-esküvő Felsőnánán Két fiatal, Rideg Irén kisvejkei óvónő, KISZ titkár és Jäger Jakab bátaapáti pedagógus KISZ titkár szombaton tartották esküvőjüket Felsőnánán. A lakodalmas menet az úttörők és a KISZ fiatalok sor­fala között tette meg az utat a községi művelődési háztól a ta­nácsházig. A két fiatal esküvőjén a rokonokon és jóbarátokon kívül részt vettek a megyei és járási KISZ vezetők is. A jókívánságo­kon kívül a fiatalokat sok aján­dékkal halmozták el. Kiállítások a Dombóvári Járási Művelődési Házban A Dombóvári Járási Művelődé­si Ház ebben az évben három ki­állítást rendezett egyéb munkája, tevékenysége mellett. A legna­gyobb érdeklődés Marczell György festőművész kiállítását kísérte, aki dombóvári származású, s Dombó- várott tanított 25 évig. A kiállí­tást a festőművész, a Műcsarnok és a művelődési ház vezetői kö­zösen rendezték a járási művelő­dési házban. A kiállításra nemcsak azok jöttek el, akik a művészt itt-tartózkodása alatt ismerték, hanem sok fiatal is, akik érdek­lődést tanúsítanak a képzőművé­szet iránt. A művész kiállított ké­peit több mint kétezren tekintet­ték meg. Érdekes volt a Műcsarnok által rendezett másik kiállítás is, amely a XIX. század festészetét mutat­ta be. Efct a kiállítást mintegy ezerkétszázan tekintették meg. Ugyancsak a Műcsarnok ren­dezte a harmadik kiállítást is, amelynek reprodukciós anyaga Rembrandt művészetével ismertet te meg a nagyszámú érdeklődőt. Negyvenezer forintos költséggel tatarozzák a madocsai kultúrházat A madocsai községi tanács ere­jéhez mérten jelentős támogatást biztosít a községi kultúrház részé­re. Ebben az évben a legjelentő­sebb segítséget az a 40 000 forint jelenti, amit a művelődési ház tatarozására fordítanak. A község lakossága szorgalmasan látogatja a könyvtárat, s egyre gyakrabban vetődik fel a gondolat, hogy új könyveket kellene vásárolni a községi könyvtár részére, olyan mértékben, ahogy az igények nö­vekednek. Mér az elmúlt évben is jelentős összeget adott a tanács a könyvállomány bővítésére, s ebben az évben is 1600 forintot fordítanak erre a célra. A fiatalok szórakozását, szabad­idejük hasznos kitöltését szolgál­ja a sportolás is. Sportfelszerelés­re 5000 forintot biztosított a ta­nács ebben az évben a községfej­lesztési alapból. Látogatottak voltak az ismeretterjesztő előadások A dombóvári járásban élénk érdeklődés nyilvánult meg az is. meretterjesztő előadások iránt, olyannyira, hogy az érdeklődés kielégítése céljából járási TIT-et! hoztak létre. A munkaközösség- ' nek jelenleg közel hetven tagja van, s különösen a téli hónapok­ban végeztek az előadók jó mun­kát, amikor a termelőszövekeze - j tekben, üzemekben, vállalatoknál tartottak értékes és nagy érdek- i lődéssel kísért előadásokat. Az; előadások iránt megnyilvánuló j érdeklődésre jellemző, hogy át­lagosan, mintegy 60 hallgató volt jelen egy-egy előadáson, de elő­fordult az is, hogy két-háromszaz ember gyűlt össze, hogy meghall­gasson egy-egy előadást. Különö­sen falun, termelőszövetkezetek­ben fordult ez elő, olyan előadá- j sokon, melyek a hallgatók mező- ‘ gazdasági szakismereteinek bő- vítésére adtak lehetőséget. Megyénk A PATRONÁLOK SEGÍTSÉGE A kistormási Dózsa Népe Ter­melőszövetkezet már régebben patronálási szerződést kötött a Szekszárdi 25. sz. Autóközlekedési Vállalattal. A munkások rendsze­resen segítik a sok nehézséggel küzdő közös gazdaságot. Legutóbb a zöldborsó szedésénél szorgos­kodtak a munkások. Az AKÖV- ötvenhat dolgozója egy nap hét holdról szedte le a zöldborsót. A növénytermelők így még aratás előtt be tudták fejezni az időszerű növényápolási munkákat. A TENGELICI ÉS A TAMÁSI TSZ ANYAKOCÁKAT AD Megyénk termelőszövetkezetei közül a tengelici Pfetőfi és a tamá­si Uj Élet Termelőszövetkezet kö­zös gazdaságában van a legjobban jövedelmező sertéstenyésztés, s mivel a sertésállomány szaporítá­sa fontos népgazdasági feladat, a két szövetkezet más közös gazda­ságoknak is segítséget nyújt e te­kintetben. A tengelici Petőfi Tsz a közeljövőben 130 törzskönyve­zett anyakocának való süldőt ad át a megyei tanácson keresztül a falvaiban láttuk­szomszédos szövetkezeteknek. Jól jár a tengelici tsz is, hiszen a sül­dőket 80 kilós átlagsúlyban 23 fo­rint kilónkénti áron adja át. A ta­mási Uj Élet Tsz pedig 80 tenyész- kocának valót és 15 tenyészkant ajánlott fel megvételre a járás más közös gazdaságainak. REKORDTERMÉS ZÖLDBORSÓBÓL A sárszentlőrinci Petőfi Tsz tag­jai az idén nyolc holdon termel­tek cukorborsót. A termés szállí­tására szerződést kötöttek a Paksi Konzervgyárral, ahol már fel is dolgozták a sárszentlőrinciek zöldborsóját. A termést a szövet­kezeti parasztok lekaszálták, von­tatóval és tehergépkocsikkal szál­lították be a konzervgyárhoz, ahol a hüvelyekből géppel csépelték ki a szemet. A cséplés befejezése után derült ki, hogy rekordtermés volt zöldborsóból. A nyolc hold ugyanis 157 mázsa 16 kiló szemet adott, amiért 81 400 forintot ka­pott a szövetkezet. Ezen túlme­nően visszakapta a zöldborsó szá­rát, amit már le is silóztak.-hallottuk ŰJABB 20 000 NAPOSCSIRKÉT VÁSÁROLT A SZEKSZÁRDI BÉKE TSZ A szekszárdi Béke Termelőszö­vetkezetnek évek óta jól jövedel­mez a pecsenyecsirke-nevelés. Már az idén is felneveltek mint­egy 20 000 haposbaromfit. E héten újabb 20 000 naposcsirke érkezik a közös gazdaságba, amelyeket öt hét alatt 0,80—1 kilósra nevelnek fel és részijén szerződésesen, rész­ben szabadpiacon értékesítenek. FAGYLALTÁRUS A HATÁRBAN Sárszentlőrinc felnőtt lakóinak többsége ezekben a napokban a mezőn dolgozik. A nagy meleg­ben jólesik néha egy-egy pohár sör, de a fagylalt is. Ezért fogad­ták örömmel a termelőszövetke­zeti község lakói, hogy a földmű­vesszövetkezet nemcsak mozgó­büfével, hanem fagylaltos kocsival is járja a határt. így Klaidár Je­nő, a földművesszövetkezet dol­gozója több száz adag fagylaltot szolgál ki a mezőn dolgozóknak naponta. Kinek ajánlatos bámészkodni? Rendkívül csinos, jóalakú lá­nyok mennek előttem a szekszár­di sétakertben. Ketten. Kettejük éveinek száma együtt sincs har­mincöt. Színes kartonszoknyáju­kat pajkosan lebbenti fel néha a szél, kivágott blúzukból barnán villog elő nyakuk és vállukból egy kicsi, de annál ingerlőbb darab. Alig tenyérnyi, mégis megakad rajta a férfiszem. A lányok alig néhány lépéssel előttem haladnak. Az egyik pádon, amely előtt elsétálnak, két ifjú férfiú üldögél. Mustrálják a sétá­lókat. Kíváncsian, és én úgy lá­tom, kissé szemtelenül is. A lá­nyok rájuk nem néznének a Dá- rius kincséért sem, a fiúk viszont annál tolakodóbban bámulnak. Ejnye, ejnye, gondolom, ez az­tán igazán illetlenség. Ilyen lep­lezetlenül bámulni valakit. De mit bámulni? Még meg is szólal az egyik legény: — Nem unalmas kettesben, lá­nyok? Felháborodásom nő tton nő. Ni- csak, nem elég, hogy bámészkod­nak, még meg is szólítják a lá­nyokat. De, gondolom, most majd megkapják a magukét. Kellő rendreutasításban részesülnek. Aha, már jön is a válasz az egyik lány meggypiros szájából: — Miért, ti talán unatkoztok? A válasz nekem nem nagyon tetszik. Én bizonyára határozot­tabb lettem volna, de hátha ezzel csak a beszélgetést akarják meg­indítani a lányok, hogy a végén majd annál határozottabban ad­janak túl hívatlan lovagjaikon. S bizonyosan ezért is lassították le a lépést. Már alig-alig mennek, in­kább csak andalognak, alig észre­vehető gyorsasággal el a pad előtt. — De, tudnánk találni kelleme­sebb szórakozást is. A lányok erre összenevetnek. Egy szót sem szólnak, csak szemük vág a fiúk felé. Azok meg felkere­kednek a pádról. Negyedóra múlva megint talál­kozom velük. Egy másik pádon ülnek. Egymás mellett mind a né­gyen. Amint elmegyek előttük, egyszer csak ezt hallom: — Hát ez meg mit bámészko­dik annyira? Nyilván rólam volt szó. De hát tehetek róla, hogy annyira meg­néztem őket. S leszűrtem magamnak a tanul­ságot: amikor szürkülni kezd az ember haja, akkor már nem na­gyon ajánlatos bámészkodni. Vagy, ha mégis, hát itt az ered­mény. (—el) Ismeretterjesztő előadássorozat az építőipari munkásszállásokon A Tolna megyei építőipari vál­lalatoknak a megye területén, de a megyén kívül is több helyen van munkásszállásuk. A kulturá­lis szervek igyekeznek kielégíteni a munkásszállások lakóinak kul­turális igényeit is. Az építők szakszervezete az eddigi tapaszta­latok alapján most újabb isme­retterjesztő előadássorozatot in­dított be a különböző munkás- szállásokon. Az első előadásra kedden és csütörtökön került sor. Táborozásra készülnek a kurdi úttörők Negyven úttörő készül Kurdon táborozásra. Az általános iskola nevelői a községtől néhány kilo­méterre lévő védett területen rendezik be az úttörők táborát. A táborozást szinte az egész község segíti. A termelőszövetkezet nyers anyagot ad a tábori konyha részé­re, a földművesszövetkezet pedig a fuvarozást végzi majd el, tejet, húst szállítanak ki naponta a gyönyörű papdi-táborba. A kurdi úttörők július 10-én kezdik meg a táborozást, előreláthatólag egy hétig, de tervezik azt is a nevelők, hogy meghosszabbítják a táboro­zást, ha a körülmények (időben biztosítani tudják-e a pénzt) le­hetővé teszik. Műemlékek Tolna megyében Megyénkben, noha nem olyan gazdag műemlékekben, mint az ország sok más része, számos, értékes, figyelmet érdemlő mű­emlék található. A fellelhető mű­emlékek néhányszavas ismerte­tését olvasóink tájékozottsága, ismereteinek elmélyítése érdeké­ben tartjuk hasznosnak. Az ismertetés Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 1. című rendkívül értékes és bőséges anyagéi könyve felhasz­nálásával történik. A műemlékek között feltűnően sok az egyházi épület és a földes­úri kastély. Ez természetes is, hiszen nagyobb épületek emelé­sére csak a földbirtokosoknak, és az ország legnagyobb földbirto­kosának, az egyháznak volt mód­ja. Ma a világi jellegű épületek igazi rendeltetésüknek megfele­lő szerepet töltenek be, az épí­tők unokái és dédunokái, a nép vette birtokába, becsüli meg és használja fel. * ALSÓNYÉK. 1792-ben épült barokk stilű református templo­ma. Három, 1762-ből származó ónkannát és három 1735-ből szár­mazó óntányért őriznek a templomban. APARHANT. Az apari ró­mai katolikus templomot a XV. században építették, átépítésére 1758—1785 között került sor. Ha­jója hárombolt szakaszos, a nyolc­szög három odalával záruló tám- pilléres szentélye faragott kőből épült. BÁTA. A tanácsháza földszin­tes, 12 tengelyes. 1820. körül épült. Templomromja egyhajós, a XV. századból származik. Itt találták meg Bátay Pál sírkövét, 1577-ből, ma a szekszárdi múzeumban lát­ható. BÁTAAPÁTI. Fő utca 48. Itt áll a földszintes, hét ablakos volt Apponyi-kastély. Apponyi Károly építtette, 1840 körül. Ma az erdő­gazdaság tulajdona. BÁTASZÉK. A tanácsháza egyemeletes, 2+5-f-2 tengelyes, a Terezlánum építtette 1770 körül. A termelőszövetkezet székha­za — valaha itt székelt az erdé­szeti hivatal. — A Tereziánum építtette 1820-ban. BIKÁCS. Templomromja a XV. századból származik. Gótikus alapfalak maradványai találha­tók. BOGY1SZLÖ. Református templomában, többek között, a XV. századból való talpas ser­leg és 1718-ból származó aranyo­zott ezüstkehely található. A templom 1780—1811 között épült. Kisdorogon láttuk... A kisdorogi Március 15. Termelőszövetkezetben befejezték a ta- A szövetkezet asszonyainak nincs gondja a gyerekekre, nvu- karmánybetakarítást. még mielőtt az aratás ideje elérkezett. Tizen- godtan dolgozhatnak, a kastély udvarában az óvónők felügyelete két vagonnyi lucerna, és rétiszenát raktak kazlakba. alatt gondtalanul játszanak a gyerekek. b. I.

Next

/
Thumbnails
Contents