Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26 / 150. szám

TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1960. június 26; Széleskörű véleménykutatás előzte meg a DÉDÁSZ taggyűlését Hasznosítják a tapasztalatokat A párt alapszervezetek életé­nek legfontosabb aktusa a tag­gyűlés. Az alapszervezetek tag­sága a taggyűlésen gyakorolja jo­gait. Ott döntenek a legfontosabb ügyekben. Megvitatják a párt ve­zető szerveinek határozatait és eldöntik, hogy az alapszervezet hogyan hajtja végre a határoza­tokat a maga területén. ' Az elmúlt héten több ipari üzemben tartottak párttaggyűlést. Megvizsgálták a munkák mene­tét, a félév befejezése előtti fel­adatokat. Jól sikerült taggyűlést tartott a DÉDÁS2 Üzletigazgatóság szek­szárdi MSZMP szervezete, amely­nek egy napirendi pontjaként a termeléssel, ezen belül a munka- szervezéssel foglalkoztak. A taggyűlés előkészítése A taggyűlést alaposan és körül­tekintően készítette elő az alap­szervezet vezetősége. A termelés menete, a tervek teljesítése a párttagok és a pártonkívüliek kö­zös érdeke. Ezért igen helyesen a párttagok és pártonkívüliek be­vonásával hónapok óta széleskö­rű véleménykutatást végeztek az üzemvezetők és • körzeti szerelők körében. A véleménykutatás ered­ménnyel járt. A dolgozók részé­ről sok hasznos javaslat, észrevé­tel hangzott el, s ezek figyelembe vételével' készült el a pártvezetö- ség beszárholója. Szemelvények a beszámolóból A beszámoló — amelyet Hor­váth Bertalan elvtárs, az alap­szervezet titkára ismertetett — foglalkozott a párt VII. kongresz- szusán a villamosenergia terme­lés fejlesztésére vonatkozó fel­adatokkal, mely szerint üzletigaz­gatósági szinten 1965. év végére 99 millió kilowatt óra fogyasztás várható az 1959. évi 47,6 millió kilowatt óra fogyasztással szem­ben. E feladat ellátása a villa­mosenergia szolgáltató vállalatok dolgozóira igen nagy feladatot ró. Horváth elvtárs konkrét pél­dákon keresztül a munkaszerve­zés megjavításával, az önköltség csökkentésével foglalkozott. A be­számoló feltárta a hibákat, a hiá­nyosságokat, de nemcsak bírált, hanem javaslatot is tett azok ki­javítására. A bírálat elvileg meg­alapozott volt, nem általános frá­zisokra, hanem az élet, a munka tapasztalataira épült. Ezzel ma­gyarázható az, hogy sokan részt vettek a vitában A beszámolót, amely a pártta­gok és pártonkívüliek vélemé­nyét figyelembe véve készült, alaposán megvitatták, s ebben részt vett a körzeti szerelő, a fő­mérnök, a szakmunkás, a segéd­munkás. Ki-ki a maga területéről mondta el mindazt, amit a mun­kák megjavítására jónak lát és ja­vasol. Csaknem valamennyien foglal­koztak a takarékossággal, az ön­költségcsökkentéssel, az üzemza­varok lehetőség szerinti kiküszö­bölésével, a balesetvédelemmel, a mintakörzeti mozgalommal. Ezen a területen bizonyos visszaesés történt. Ez pedig nemcsak a ter­vek nem teljesítésére hat ki, ha­nem ami ezzel együtt jár, kizár­ja a dolgozók jutalmazását, pre­mizálását. A gépkocsivezetők és a rakodó- munkások a raktárnál előforduló torlódásról beszéltek. A torlódás kiküszöbölésére javaslatot tet­tek. Úgymond, sok időt takarít­hatnának meg, ha időbeli sorren­det állítanának fel az anyag ki­adásánál és felrakodásánál. (A javaslat ésszerű volt és az üzlet- igazgatóság részéről azonnal meg­tették a szükséges intézkedése­ket.) A határozati javaslat A vitában felmerült kérdések­re, elsősorban a hibák kijavítá­sára épült. Határozatot hoztak a jól bevált munkamódszerek ter­jesztésére, a mintakörzeti mozga­lom fellendítésére, az anyagok­kal való takarékosságra, az ön­költség csökkentésére. A pártszer­vezet kezdeményezésére ebben az évben a Műszaki Egyetemre két arra érdemes fiatal dolgozót kül­denek, s mindkét fiatalt társa­dalmi ösztöndíjban részesítik. A határozati javaslat részletes ki­dolgozása után osztályonként és munkahelyenként szabják meg a konkrét feladatokat. A DÉDÁSZ Üzletigazgatóság szekszárdi MSZMP szervezetének kibővített taggyűlése — amelyre a párttagokon kívül a pártonkí- vüli gazdasági vezetőket is meg­hívták — betöltötte feladatát. — Mind a beszámoló, mind a vita előremutató volt. A taggyűlést méltán nevezhetjük egy olyan ta­nácskozásnak, amelynek vala­mennyi résztvevőjét a jobb mun­ka végzéséért érzett felelősség hatotta át. Pozsonyiné Erről is beszélni kell A munkaerő-eloszlásról Köztudomású, hogy a termelő- szövetkezeteken belül a nyári hó­napokban van a legtöbb munka. A kapálás, aratás, cséplés csúcs­munkája minden használható munkaerő bevonását igényli. A meglévő munkaerővel jól kell gazdálkodni. A munkaerő helyes elosztása elősegíti a csúcsmunkák időbeni sikeres elvégzését, viszont a hely­telen elosztás akadályokat okoz­hat. A napokban Döbröközön ta­pasztaltam, hogy a Zöld Mező Termelőszövetkezet helyesen ol­dotta meg a munkaerő-elosztást. Az étkezési borsó szedésére, amely a könnyű munkák közé tartozik, az általános iskola va- Káción lévő felsőbb osztályainak tanulóit mozgósította; Naponta ötven-hatvan általános iskolai tanuló szedi a borsót Döb- rököz határában, s ennek követ­keztében egy hét leforgása alatt 500 mázsa étkezési borsót sike­rült a termelőszövetkezetnek át­adni a piac számára. Amellett, hogy a termelőszövet­kezet jelentős munkaerőt takarít meg, a könnyű munkát végző kis­diákok is jól járnak. Van olyan fiú, aki 20 kiló étkezési borsót szed naponta és a keresete csak­nem a felnőttekével vetekszik. Az általános iskola felsőbb osz­tályainak tanulóival együtt min­den esetben egy-egy pedagógus is részt vesz a munkában. A döb- röközi pedagógusok szívesen vál­lalták ezt a feladatot. A szövet­kezeti munkában részt vevő ál­talános iskolások jelentős felnőtt munkaerőt szabadítanak fel az aratás és kapálás javára. Azok a fiatalok, akiknek szülei nem szö­vetkezeti tagok, az elvégzett mun­ka arányában pénzt kapnak, a szövetkezeti tagok gyermekei pe­dig munkaegységet. A Zöld Me­ző Termelőszövetkezet a hagy­maszedés, gyümölcsszedés és egyéb könnyű munka végzésére is bevonja a tervek szerint a fia­talokat. Megyénk többi termelőszövet­kezete is tanulhatna a döbröközi példából. A felsőbb tagozat kis diákjainak könnyebb munkára való bevonása növeli a szövetke­zeten belül a munkaerő nagysá­gát, lehetővé teszi az ésszerűbb elosztást, emeli a kisdiákok poli­technikai képzettségét és módot ad arra, hogy a szövetkezeti családok a kisdiák keresete által nagyobb jövedelemre tegyenek szert. —H— Tovább fejlődik a kereskedelmi hálózat — javul a zöldségeilátás Dombóváron Nem alaptalanul terjedt el az a I zet mintegy 110 000 forint értékű ' i. i n^v^kArr.; >yr\l rí cóonl pc övi i möl PSÄ1: £rt.£k<?551" nézet, hogy Dombóvárott sokkal jobb a keréskedelmi ellátottság, mint a megyében bárhol — bele­értve Szekszárdot is. — Dicsére­tére legyen mondva a földműves­szövetkezetnek, korszerű és jó üzlethálózatot építettek ki az évek során. Mindehhez jönnek a jelentős tervek, amelyek a további, gyors ütemű fejlődés körvonalait raj­zolják ki. A jövő hónap közepe­táján Ujdombóvárott egy új föld­művesszövetkezeti cukrászda kez­di meg a működését. Erre a célra, mintegy 120 000 forintot fordíta­nak, Augusztus 1-ig megkezdi a községben egy bambiüzem műkö­dését is a földművesszövetkezet üzemágaként. Erre a célra ugyan­csak, mintegy 120 000 forintot fordítanak. Hetenkint 10 000 üve­get tudnak megtölteni bambival. Ez nemcsak a helyi üdítőital-ellá­tás javítását szolgálja, hanem az egész járásét. A távlati tervek­ben pedig egyebek közt új üzlet­házak építése is szerepel, s elké­szült a szálloda is, amelynek épí­tését az előző években kezdték meg, de különböző okok miatt abba kellett hagyni a munkálato­kat. Külön kell szólni Dombóvár zöldség-, gyümölcsellátásáról. E probléma jelentőségét mindenek­előtt az adja meg, hogy Dombó­várott igen nagy a munkásság számaránya, s ellátásuk csak szervezett úton lehetséges. A zöldség- és gyümölcs-ellátás sokat javult a tavalyihoz viszonyítva és alapjában véve jónak mondható. A statisztika is azt mutatja, hogy sokat javult a zöldség és gyümölcs ellátás. A múlt év második ne­gyedévében a földművesszövetke­zöldséget és gyümölcsöt értékesí­tett a lakosság körében. Az idei év hasonló időszakában — június 15-ig — már közel 300 000 forint a zöldség- és gyümölcs-forgalom. Az idén nyitott a földműves* szövetkezet két új zöldségboltot, egyet a Szuhai-dombon, egyet pedig az Arany János téren. Ezen­kívül a község központjában lévő úgynevezett zöldséges gomba is működik. Ez helyett azonban újat akarnak építeni, mintegy 100 000 forintos költséggel, mert a nagy forgalom lebonyolítására kicsi, korszerűtlen. A forgalom növekedéséhez alap* vetően hozzájárult két fontos tényező. Az első és legfontosabb az, hogy a környékbeli termelő- szövetkezetek olyan nagy meny* nyiségű kertészeti árut termelnek, hogy az bőven elég a szükséglet fedezésére. A másik pedig az, hogy a földművesszövetkezeti zöld séges üzletekben lévő áru jó mi* nőségű és így szívesen vásárol­ják a fogyasztók. Az áru frissen kerül az üzletekbe: a zöldséget délután, vagy hajnalban megsze* dik és azt reggel hétkor már áru­sítják az üzletben. Az árak is mérsékeltek, lényegében megfelelő ek. Ezért fordul elő, hogy például, amikor heti nagypiac van, akkor is tolonganak a vevők a földráű- vesszövetkezeti elárusító helye* ken. Sikerült biztosítani az áru­ellátás folyamatosságát is, a különféle idényjellegű zöldség­féleségek állandóan kaphatók; Nyugodtan elmondhatjuk: di­cséretes dolog a dombóvári föld­művesszövetkezet kereskedelmi tevékenysége — a vásárlók sze­mével nézve is, B F. A kocsolai Vörös Csillag Termelőszövetkezet cukorrépatermelési versenyre hívja a megye termelőszövetkezeteit Cél a holdanként! 200 mázsás cukorrépatermés — A kocsolai Vörös Csillág Ter­melőszövetkezet növénytermelési brigádjai és szakvezetői cukorré­patermelési versenyre hívják ki a megye termelőszövetkezeteit. A Vörös Csillag Termelőszövet­kezet dolgozói felajánlották, hogy a termelőszövetkezet területén lé­vő 75 holdnyi cukorrépaterületen 200 mázsás átlagtermést érnek el. A verseny eredményének érté­kelésére a megyei tanács mező- gazdasági osztályát kérik fel. Készen áll az aratásra a kisdorogi Március 15 Tsz A -kisdorogi Március 15 Ter­melőszövetkezet tagságát ezekben a napokban az aratási előkészü­letek foglalkoztatják. A szövetke­zet ötszáz hold kalászosa vár ara­tóra. S amíg elérkezik az első kaszavágás napja, addig még szá­mos munkát el kell végezni a tag­ságnak. Jobban mondva el kellett végezni, mert mire e sorok meg­jelennek, már túljutottak a nehe­zén. Meg kellett kapálni 230 hold kukoricát, 40 hold cukorrépát — most már másodszor. Mindemel­lett még be kellett hordaniok a lucerna- és a rétiszénát, is. A százötven hold árpát fele részben kombájnnal, fele részben aratógéppel, illetve kézzel aratják. A búzát aratógéppel és gézzel vágják. Egy aratógépet biztosít a gépállomás, és a szövetkezet ígé­retet kapott a szomszédos Juhéi Állami Gazdaságtól, hogy egy aratógéppel ők is segítenek. Az asszonyok munkájának meg­könnyítésére létrehozták az idény­napközit. Erre a célra a kastély négy szobáját rendezték be. Negy­venöt gyerekre ügyelnek fel és ét­keztetnek itt, hat hónapon keresz­tül. Az aratást a hét elején kezdi meg a szövetkezet az árpa ara­tásával, „Egy nyelven" beszélnek a nemzetiségi Medina községben Amikor ez év tavaszán Medinán kapások területi felosztása, olyan keresett munkát. A taggyűlés ha- is felmerült a termelőszövetkezeti irányban végeztek nevelőmunkát, tározata alapján többek között községgé alakulás gondolata,_ a hogy mit jelent a közösség szá- hazahívták Papp Jánost, ~ ' ' pedagógusok is részt vettek a falu lakosságának fel világosi tásában. Napi munkájuk után családláto­gatást végeztek. Néhány nap alatt termelőszövetkezeti község lett Medina. Az alakuló közgyűlésen már nem is merült fel különösebb vi­ta. S ahhoz egyöntetűen — mint­ha csak összebeszéltek volna — ragaszkodtak, hogy Csajbók Kál­Szabó mára az, ha egyik vagy másik tag Józsefet és Majranovics Dánielt, nem végzi el időben a növényápo- akik közül az utóbbi már fel is lást. Számításokkal bizonyították vette a tsz-ben a munkát. Vannak, be, hogy a kapálás elhanyagolása akik neheztelve még adják a sér- milyen jövedelemkiesést okoz az tettet. Idő kérdése, hogy ezek is évvégi elosztásnál, és a föld meg- jobb belátásra térjenek, nem művelése hogyan hat ki a Egy nyelven beszél Medina jövő évre. nemzetiségi tsz-község vezetősé­—■ Ahány ember, annyiféle ne- ge és tagsága. Csaj bók Kálmán velési módszert kellett alkalmaz- tsz-elnök, Vörös József agronó- , , .. . . nunk mondja Csajbók elvtárs. mus, Kozics Dusán, a pártszerve­man elvtars, a község általános is- — A várakozó álláspontra helyez- zet titkára és Rafajlovics Milán kólájának igazgatója legyen az el- kedőknek arról beszéltünk, hogy községi tanácselnök. Valameny- .... , a tartalékuk, amelyre az idén nyien a tsz gazdasági erősödésén Néhány — mindössze négy még támaszkodhatnak, előbb- és felvirágoztatásán, az emberek hónap áll a medinai Béke Tsz mö- utóbb kifogy, s további megélhe- gondolkodásmódjának megváltoz- gött. A^ négy hónapról — amely tésüket csak a termelőszövetkezet tatásán fáradoznak, szervező es politikai munkával biztosíthatja, becsületes munka IMunkájuk eredménye a tsz-tag— telt el beszélgettünk Csajbók árán. A spekulálóknak — mert ság növekvő munkakedvében és Kálmán elvtárssal, az általános ilyen is akad Medinán — világo- az eddig elért gazdasági sikerek- iskola igazgatójából lett tsz-elnök- san megmondják, hogy a tsz a leg- ben már le is mérhető Szépen kel. Csajbók elvtárs annak ellené- nagyobb határozottsággal lép fel fejlődik az állatállomány 40 te­re, hogy nem mezőgazdasagi szak- mindennemű spekulációval szem- nyészmarhát vásároltak. Az ara- ember, mint elnök érti a dolgát, ben. S azoknál, akik nem vesznek tás megkezdése előtt végeztek a Jól irányítja a gazdasagot, nagy íészt a közösségi munkában, er- kukorica, répa, burgonya és a töb- gondot fordít a pénzügyietek me- vényesítik a párttaggyűlés és a bi kultúrnövények másodszori ka- netere, s jo kapcsolata van a tsz tsz-közgyűlés által elfogadott ha- pálásával. Leszállították a tíz hold tagságúval. Ez pedig elsősorban tározatot: megvonják a háztáji szerződött borsó termését, nyolc annak köszönhető, hogy helyi is- földet és a munkakieséssel okozott és fél mázsa jó minőségű gvapjút merettel rendelkezik, személy sze- kart az illető köteles megtéríteni, és folyamatosan szállítják a ' hí­rint ismeri a tagokat — akik közül A legutóbbi tsz-közgyűlésen ar- ................... r a hoztak határozatot, hogy visz- szahívják azokat a fiatalokat, akik a tavasz óta elhagyták falu­jukat és más munka után néztek. Horváth János 18 hold földön gazdálkodott együtt idős szülei­vel. Horváth János a tavasszal, amikor Medina termőszövetke­zeti községgé alakult át, otthagy­ta a szülői házat és Budapesten nem egy tanítványa volt — és ami a legfontosabb, a tsz-ben is pedagógiai módszerekkel dolgo­zik. — Itt, ezen a poszton is rendsze­res nevelőmunkát kell végeznem, de nemcsak nekem, hanem a tsz valamennyi vezetőségi tagjának — mondja. Amikor a tsz-ben megtörtént a zottmarhát is. Ezek az eredmények már azt jelentik, hogy a medinai Béke Termelőszövetkezet az év harma­dik negyedében már a saját pénz­eszközeivel gazdálkodik, s a havi 10 forintos munkaegység-előleg kifizetésén kívül már sor kerül a felvett hitelek törlesztésére is. P.-né

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents