Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-26 / 150. szám
i VILÁG »LETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r \alAk MEGYEI * ' -ZftkTXMy KA-GYAP SZOCIAI ISTA MÜNKASPAv' IOLNA MEGYEI BiZ‘OITA.ÁG a ÉS A M ü G V EI : TAN ÁCS LAPJA Vasárnap • 1960. június 26. V. évfolyam 150. szám * ÄRA: 70 FILLÉR J Képünk ksnveúcit Megyeszerte megkezdődött az aratás. Kombájnok és aratógépek zümmögnek, kézikaszák ezrei suhognak az aranysárga árpatáblákon. Szőkül már a rozs és a búza, e hónap végén, a jövő hónap elején aratjuk már ezeket is. A termelőszövetkezetek minden erőt az aratásra összpontosítanak, ezt tekintik a legelső és legfontosabb feladatuknak ebben az időszakban. így van ez rendjén. Ősidők óta a paraszti életnek legkiemelkedőbb eseménye az aratás. Emellett ez az évnek legnehezebb, legnagyobb erőfeszítést igénylő munkája. Kora hajnaltól késő estig kell az embereknek munkálkodnlok azért, hogy minél több gabonaszemet gyűjtsenek össze, minél kevesebb legyen a veszteség. Az ember munkáját ma mér a szövetkezeti gazdaságokban gépek kímélik. Soha, amióta az élet élet, nem aratott még ennyi gép a Tolna megyei határban, mint az idén. Tavaly a gépállomás 150 gépe segítette, idén kétszáz: 103 kombájn, 97 aratógépe segíti a szövetkezeteket. Ezen felül az állami gazdaságok 14 aratógépet adnak át az aratás idejére a szövetkezeti gazdaságoknak. Sok termelőszövetkezetünk pedig saját gépeivel is résztvesz az aratásban. Sok a gépünk, több mint bármikor, de még sem elégséges. A gabonáitok mintegy felét az idén még kézzel kell learatni me gyénkben is. A kézi aratásnak még nagy a jelentősége. Ezt meg is értik a termelőszövetkezetek gazdái és sokezren verik a kaszát, fenik a sarlót. A tsz-ek vezetői ösztönző jövedelemelosztási módszerekkel, prémiumokkal vonják be a kézi munkaerőt. A földművesszövetkezeti kereskedelem és a vendég látóipar mozgóárusokat küld a ha tárba megyeszerte, szám szerint 110-et, akik hűsítő italokat, sört, dohányt cukorkát, fagylaltot visznek az aratóknak. Kisebb problémák itt—ott zavarják a munkakedvet. Ilyen hiányosság, hogy kevés a sör a falukban. A megyei tanács kereskedelmi osztályának úgy kellene a sört most elosztania, hogy annak a zöme az aratókhoz jusson. A termelőszövetkezetekbe tömö rült parasztemberek szorgalmára tekint ma egész népünk. Mert az aratás jó végrehajtása nemcsak paraszti, hanem össznépi érdek is. Egész népünk kenyeréért indul harcba a felu népe ezekben a hónapokban és ezt a magasztos tényt érzi át minden tsz tag. Ezért bontakozik ki most a falukban az aratási munkaverseny is. Nemcsak a kombájnosok, aratógépesek versenyeznek egymással, hanem a kézi kaszások is. A helyi szervek a rendelkezésükre álló lehetőségekkel, a dicsőségtáblákkal, falusi hangszórókkal népszerűsítsék ezt a versenyt, az aratási mun káli hőseit. Hadd tudja meg a falu apraja-nagyja, hogy ki vágja most a »legszélesebb« rendet. Az a tapasztalat, hogy a falusi fiatalság is lelkesen kapcsolódik be az aratásba. Mintegy ezer kiszista ragad kaszát és sarlót a gabona földeken. Bölcskéről, Ma docsáról, Németkérről, Belecská- ról, Gyünkről és a megye soksok falujából jönnek az értesítések a fiatalok megmozdulásáról. Nincs is nemesebb feladat most a falusi fiatalok előtt, mint az év legnehezebb munkájából méltóan, fiatalos lendülettel kivenni a részüket. Ma még nem lehet letenni a ké zi kaszát. Máról-holnapra nem lehet a mezőgazdaságban nélkülözni a kézi munkát. Ezt meg is értik a falusi emberek és megértik azt is, hogy jövőre úgy lesz több gép, úgy ad a mukásosztály több traktort a szövetkezeteknek, ha az idén lelkiismeretesen kaszálnak kézzel is a szövetkezeti gazdák és kenyeret adnak a munkásosztálynak. Ma-holnap újabb feladatokkal bővül az aratás: a betakarítással és a csépléssel. Ez lesz a kenyérért való harc végső és döntő szakasza. A gyors betakarítástól és az időben történő csépléstŐl függ az aratás sikere is. A termelőszö vetkezeteknek komoly szerepet kell vállalniok a cséplőcsapatok szervezésében, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a termelőszövet kezetekben kielégítően folyik a cséplőcsapatok szervezése. A betakarítás és a cséplés bonyolult munkaszervezeti kérdés, egyik legkomolyabb erőpróbája főleg az újonnan alakult termelőszövetke zeteknek. Éppen ezért már most az aratás idején sem feledkezzünk meg arról, hogy elő kell készíteni, meg kell teremteni a betakarítás és cséplés előfeltételeit. Nehéz, de a falusi ember legszebb, legnemesebb munkája az aratás, a betakarítás és a cséplés. Harc ez a munka, nehéz, de szép harc: népünk kenyeréért. Tanévzáró az iparitanuló-iskolában A Munkaügyi Minisztérium 505. sz. »Ady Endre« Helyiipari Iskola szombaton tartotta Szek- szárdon tanévzáró ünnepélyét. Az iskola mintegy 650 tanulójának jelenlétében ismertette Bacsó Miklós igazgató az elmúlt tanév eredményeit, hiányosságait, megemlítve azt a nagy jelentőségű tényt, hogy az iskola ezekben a napokban 200 új szakmunkást ad a népgazdaságnak. Beszélt a tanulmányi eredményekről, az első félévivel szemben elért jelentős javulásról, különösen a harmadik évfolyam tanulóinál. A kétszáz végzőből mindössze három nem felelt meg a vizsgán, egyes osztályoknál 4, 4,1 volt az átlagos tanulmányi eredmény. Az igazgató beszéde után Viola Miklós, KISZ-titkár búcsúzott el a tanulóktól, máj d ezután került sor a tanulásban, a társadalmi munkában legjobb eredményt elért tanulók megjutalmazására és a bizonyítványok kiosztására. Kétszáz — mintegy ötven szakmát képviselő — tanuló kapta meg a szakmunkás bizonyítványt. Az állattenyésztési dolgozók is aratnak Gyulaién Pénteken kezdték meg az árpa aratását a gyulaji Uj Barázda Termelőszövetkezet tagjai. A szövetkezetnek 1069 hold gabonája van. A tagság nagy része női munkaerő. Az aratás jelentős hányadát a szövetkezet rendelkezésére bocsátott két kévekötő aratógép és két kombájn végzi. Az Uj Barázda Termelőszövetkezetnek megyeszerte híres állat- tenyésztése van. A szövetkezeten belül 100 hold földterületre 24 számosállat jut. Viszonylag sok az állattenyésztésben dolgozó férfi. Az állattenyésztésben dolgozók felajánlották, hogyha a helyzet úgy kívánja szabadidejükben ők is részt vesznek az aratásban, j Aratás idején sem feledkeznek meg a kukorica kapálásról a majosiak A majosi Aranykalász Tsz gazdáinak 625 hold gabonát kell le- aratniok az idén. Negyvenöt kézikaszás és egy aratógép megkezdte az őszi árpa aratását, amelybe belekapcsolódik a kombájn is a közeli napokban. Hajnaltól késő estig aratnak a majosiak. Munkaközben mozgóárus jarja a határt, hogy felüdítse áruival a nehéz munkát végző embereket. A tsz minden aratója részére napi féldeci pálinkát és egy üveg sört biztosít. Máj oson már a cséplésre is készülnek. A gabonatermés kilátása jó közepes. A tsz két cséplőcsapatot szervezett tagjaiból a csép- lési munkák sikeres elvégzésére. Nem feledkeznek meg a majosiak aratás közben sem a kukorica kapálásáról. Egyszer már megkapálták kukoricájukat és az aratással párhuzamosan be akarják fejezni a megkezdett második kapálást. Űj oktatási formán dolgoznak a dombóvári járásban A téli hónapokban a dombóvári járás több községében szervezHárom forinttal munkaegységre a nagydorogi Új Küldöttgyűlést tartott pénteken este a nagydorogi Uj Barázda Tsz. Az ülésen a soronlévő nyári munkákról és a pénzügyi terv módosításáról tárgyaltak a küldöttek. Rövidesen megnyílik az értelmiségi klub Szekszárdon Régóta vajúdik a szekszárdi értelmiségi klub ügye. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete már több tervet, javaslatot készített el ezzel kapcsolatban, az országos központ ígéretet tett a klub berendezésére, helyiséghiányon azonban mindannyiszor meghiúsult a terv. Most az ismeretterjesztő társulat a Megyei Testnevelési és Sporttanáccsal közösen megkapta a volt »Április 4« művelődési ház épületét (Hunyadi u. 5.). A sport- hivatalt a földszinti helyiségekben helyezték el. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megkapta a több helyiségből álló emeleti traktust. Ez elég nagy ahhoz, hogy az irodák elhelyezésén kívül á klub is létrejöhessen. Valószínűleg egy előadótermet rendeznek be, s néhány klubszobát. Az országos központ, az ígéretek szerint, vállalja a költségeket, ezenkívül a műszaki szakosztály vállalta egy klubszoba berendezését. Az átalakítási munkák befejezése és a berendezés beszerzése után kerül sor a szekszárdi értelmiségi klub megnyitására, amely most már csak. hetek kérdése. Az értelmiségi klub megvalósulása új távlatokat nyit a szekszárdi ismeretterjesztő munka számára, de bizonyosan kihatással lesz az egész megye ismeret- terjesztésére. Várnai Zseni írónő előadást tart Szekszárdon A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága és a Közalkalmazottak Szakszervezete Megyei Bizottsága 1960. június 29-én este 7 órai kezdettel a szekszárdi zeneiskola (Széchenyi utca 5.) nagytermében »Szóval és tollal a háború ellen« címmel előadást rendez. Az előadáson Várnai Zseni írónő, — akinek versei és neve országszerte ismert — mond beszédet. Az est keretében kultúrműsort adnak az irodalmi színpad kul- túrmunkásaí és a zeneiskola növendékei. Az előadásra, amely igen színvonalasnak ígérkezik és teljesen díjtalan, midenkit szeretettel vár a rendezőség. emelték az egy osztott előleget Barázda Tsz-ben A pénzügyi terv módosítása elsősorban azért lehetséges, mert sok ezer forinttal emelkedett a tervhez viszonyítva a szövetkezet pénzbevételeinek összege. így például zöldborsóból a tervezett bevétel helyett majdnem a dupláját kapták, gyapjúból a tervezett 100 000 forint helyett 124 000 forintot kaptak. Nem terveztek bevételt borsóból, szokványbabból kendermagból, bükkönyből, most ezekből a növényféleségekből is komoly bevételeket várnak. A nagy szakértelemmel vezetett gazdálkodás a tagbk lelkes munkája eredményeként lehetővé válik a télen alakult nagydorogi termelőszövetkezetnek, hogy növelje a tagjainak osztott pénzelőleget, így az egy munkaegységre fizetett előleget most három forinttal megemelték. Minden tag visszamenőleg is megkapja egész évre, minden munkaegységére a 3 forint előlegkülönbözetet. tek a lakosság részére tanfolyamon Néhány helyen munkaegység-számoló tanfolyam, másutt ezüstkalászos gazda-tanfolyam működött. Ilyen tanfolyam volt többek között Nakon, Várongon, Szakoson, Kocsolán és Gyulajon. A legjobb eredményt Nakon és Szakoson érték el az oktatásban. Szakoson például harmincötén jelentkeztek a tanfolyamra, később azonban — a tapasztalattól eltérően — hetven hallgatója is volt egy-egy előadásnak. Különösen nagy érdeklődés nyilvánult meg a mezőgazdasági szakismereti előadások iránt. Volt rá példa, hogy ilyen előadást néhány helyen 200—300-an is meghallgattak. A járási kulturális bizottság legutóbbi ülésén arról tárgyalt, hogy egy, az ezüstkalászos gazdatanfolyamhoz hasonló, de annál többet nyújtó, kétéves tanfolyamot szerveznek. Az új oktatási formának két szakága lesz: állat- tenyésztés és növénytermesztés, amellett azonban egyéb közismereti tárgyakat is oktatnak majd. A bizottság tagjai most dolgozzák ki az oktatási formát, felmérik az igényeket, amelyek alapján összeállítják majd az oktatás tematikáját. Megalakult a megyei népművelési módszertani tanácsadó A Művelődésügyi Minisztérium és a Népművelési Intézet egy évvel ezelőtt több megyében, kísérletképpen, megszervezte. a megyei népművelési módszertani tanácsadókat. A tapasztalatok igazolták a tanácsadó szükségességét, ezért most valamennyi megyére kiterjesztették a népművelési tanácsadó hálózatát. A módszertani tanácsadó célja, hogy a megye művelődési otthonainak, művészeti csoportjainak, az ismeretterjesztő tevékenységnek elvi, de főleg gyakorlati segítséget nyújtson. Különböző módszertani kiadványokkal, előadásokkal, konferenciákkal, tapasztalatcserékkel kívánják elterjeszteni a jó tapasztalatokat. A tanácsadó tagjai ezenkívül felkeresik a művelődési otthonokat, művészeti csoportokat és a helyszínen nyújtanak segítséget a munka megjavításához. A Tolna megyei népművelési módszertani tanácsadó már megalakult, a munkaterv kidolgozása folyik. Száztíz vagon zöldborsót, tíz vag< meggyet vásárolt fel a MEK vasárr Befejezéshez közeledik a zöld- a tsz-ek több mint 70 va; Befejezéshez közeledik a zöldborsó-szezon. Eddig a MÉK 110 vagon zöldborsót vásárolt fel, zömmel termelőszövetkezetekből. Érdekes jelenségre lehetünk figyelmesek. Tavaly 100 vagon volt a felvásárolt zöldborsó mennyisége, megyénkben ebből csak 5 vagont adtak a termelőszövetkezetek. Idén 110 vagon a felvásárolt zöldborsó mennyisége, ebből a tsz-ek több mint 70 vagont adtak. A felvásárolt zöldborsóból több mint 10 vagon került exportra. Megkezdődött Szekszárdon, Bonyhádon és a paksi járás egyes községeiben a meggy felvásárlása is. A Paksi Konzervgyár felkészült a meggy-szezonra, eddig több mint 10 vagon meggyet vett át a MÉK-től.
