Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-21 / 145. szám

6 TOLVA MEGYEI NEPÜJSÄG 1960. június 21. Tovább bővül a megyei kórház A megyei kórház feladata a . megye lakosságának magas szín­vonalú, szakszerű orvosi ellátását biztosítani. Ezt a munkát, illetve feladatot a kórház jelenleg 940 rend­szeresített ágylétszámmal, 15 fekvőbeteg osztályon látja el. Ezenkívül központi labora­tórium, röntgen intézet és prosectura, valamint önálló gyógyszertár segíti elő a kor­szerű gyógyító munka alkal­mazását. Diagnosztikai és therápiás mű­szerek szempontjából a kórház jól el van látva és állandóan fej­leszteni képes a tökéletesedő eszközök számát. A kórház foglalkozik a megye lakossága betegség-gyakori­ságának vizsgálatával, figyeli az egyes táj betegségeket, azok meg­szüntetésére megelőző javaslato­kat tesz. Irányítja és vezeti a gyógyintézetekben folyó szakor­vos-képzést, emeli a kórházi or­vosok szakképzettségét és a meg­határozott időpontokban tartott szakmai-politikai ’ előadásokkal a politikai látókört is szélesíti. Gon­doskodik az orvosok állandó to­vábbképzéséről. A megyei kór­ház a megyei tanács vb. egészség- ügyi osztályának szervezési, mód­szertani, pedagógiai és tudomá­nyos alapintézménye. A megyei kórház támogatást nyújt a megye területén lévő járási kórházaknak és egyéb gyógyító-megelőző intézmé­nyeknek mind a kórházi, mind a kórházon kívüli egészségügyi ellátás megszervezésében és annak minőségi javításában. Közismert, hogy megyénk kór­házi ágylótszám tekintetében erősen az országos átlag alatt van, ezért a kórházi ágyaink az állandó növekvő igényeket kielégíteni nem tudják és bizony egyes osz­tályok állandóan túlzsúfoltsággal küzdenek, ágykihasználási szá­zalékuk időnként 120—130 száza, lék, ami a gyógyító munka szem­pontjából nem előnyös. Az utóbbi években létesített járási kórházak kis ágylétszámuknál fogva a me­gyei kórház súlyos megterhelésen nem sokat segítenek, maguk is zsúfoltak és a járások igénveít is csak részben tudják kielégíteni. A kórház ágyhiányán nagy­mértékben könnyít a 300 ágyas tbc kórház közeljövő­ben történő felépítése is, így a jelenlegi tbc osztály kitele­pítésével mód nyílik a még hiányzó, de feltétlenül szük­séges baleseti sebészet, száj- m rvrvvvvnnrrw * ni ■«•»>■■> sebészet osztály és onkológiai fektető felállítására és beren­dezésére. Ezekkel a kiegészítésekkel a me­gyei kórház komplett, nagy kór­ház szintjére emelkedik és fel­adatának teljes mértékben meg fog felelni. A járóbetegek gyógykezelését a kórházakkal szervezeti egységben lévő megyei és a fejlődésben lévő járási rendelőintézetek látják el. A megyei rendelőintézet fel­Azt hiszem, nem kell hangoz­tatnom, hogy igenis modern fel­fogású vagyok. Ugyanis manap­ság már lassan divattá válik, hogy az, aki a mai életben, illet­ve egyes jelenségeiben helytelen­séget lát és azokat elveti, vagy módosítani kívánja, az nyomban kijelenti, hogy ő modern felfogá­sú, csak ezt, vagy azt nem tartja helyesnek, nem látja mainak, vagyis sehogyse fér bele az álta­la kifogásolt elmélet, gyakorlat, szokás, vagy egyéb, a modernség helyes, általunk vallott felfogá­sába. Nem kell elhatárolnom ma­gam *az újtól eleve idegenkedők- től, a megcsontosodott hitetlen- kedőktől, mert amit szóváteszek, az nem modernség, hanem nyílt, kendőzetlen erkölcstelenség. Amo­lyan sztaniolpapírba csomagolt, modernnek mondott, de valójá­ban a haázasságot semmibevevő érzelmi anarchizmusnak hódoló szekszuális szabadosságról • van szó. Hallani — ritkán, de sajnos hallani és éppen ezért írok róla — ilyen véleményeket, hogy: Mi a feleségemmel (vagy a férjemmel) nem korlátozzuk egymás szabad­ságát, mindketten azt tesszük, amit akarunk, nekem is, neki is vannak kalandjai. Sőt, még azt sem kívánjuk meg egymástól, hogy titkolódzunk. Ezek a „há­zastársak”, úgy vélem, azt tart­ják a modernség netovábbjának, hogy ők nem vallják az általuk „fél modernnek” tartott elvet, mely szerint „tehetsz, amit akarsz, csak én ne tudjak róla”. Fel­szabadítják magukat egy olyan hamis felfogás alól, amely tu­lajdonképpen a struccpolitika változata, a házassági egvi'PVé - re alkalmazva. És ezt tartják ők szuper-modern felfogásnak! El­felejtik, legtöbbször pedig tagad­ják, hogy a monogám családi élet ■ ■■»mi »I i »m frirmnuuii építésével sikerül a szakren­deléseket egy helyre összpon­tosítani, ahol a legmodernebb felszerelé­sekkel, megfelelő helyen, meg­felelő szakorvosokkal a járóbeteg rendelés magasszínvonalú diag­nosztikai és therápiás munkát fog biztosítani a rászoruló betegek­nek. (Megjelent a „Megyei tanács­tagok tájékoztatója” június havi számában.) a közösség alapja, a társa­dalmi életforma sejtje. Eb­ből az alapból, ebből a kölcsönös hűségből táplálkozó családi élet­ből nőnek aztán ki azok a fej­lettebb tulajdonságok, amelyek ké pessé teszik az igazi értelemben vett modern embert a közösségi életre és felvértezik őt a közös­ség szolgálatára szükséges jel­lembeli tulajdonságokkal. A modern házasélet nem a há­zastársak nemi szabadosságában jut kifejezésre nálunk, hanem el­sősorban a nőnek és a férfinak a házasságon belüli egyenlő jog­állásában. A nők egyenjogúságá­nak a közéletben való részvéte­len kívül különösképpen a há­zaséletben van több vonatkozása. A modern felfogás egyik jellem­zője például az, hogy a nő a há­zasságon belül is férjével minden tekintetben egyenrangú fél. Nincs például olyan függő helyzetben, hogy a férje hűtlenkedéseinek kénytelen legyen szemet hunyni, mint ez régen, igen gyakran elő­fordult. Modernnek tartom azt is, hogy a házasélet örömeiben, bajaiban a férjével együtt osztó­zik. Nincs érzelmi egyoldalúság­ra kárhoztatva, mint a régi világ mimóza-lelkei, akiket még a szél­től is óvtak, mondván, hogy nem bírják a megpróbáltatásokat. Ök lettek aztán a korcs-szemléletű és érzelmű széplelkek. Ezen túlme­nően modernnek gondolom és azt hiszem, nem is tévedek — minden ellenkező állítás ellenére sem — azt a férfit is, aki segít a feleségének a házi munkákban. Sorolhatnám még a modern há­zasság további jellemzőit, de szükségtelennek látszik. A lényeg nem a szabadosságon, hanem az okos, felismert együttműködésen van. (Steinbach) rri'Ti ■ ■ nri iiniiinmnii Erről jg beszélni kell Az úgynevezett modern házaséletről Hősi ének az álmatlanságról Feldúlt külsővel és magából egészen kivetkőzve minap egyik barátom állított be hozzám és arra kért, adjak neki valami jó tanácsot, mert álmatlanság­ban szenved és közel áll a két­ségbeeséshez. — Jó tanácsot akarsz álmatlanság ellen? Hát akkor most ülj le és nyisd ki a füledet! — mondottam, aztán elmeséltem neki az alábbi tör­ténetet: Nem is olyan régen, amikor komolyan vettem olyan dolgokat, amelyeket félvállról kellett volna vennem, számta­lanszor megtörtént, hogy búbá­natomban már este 8-kor az ágyba bújtam és reggel 4-kor még nem hunytam le a szeme­met. Borzasztó volt. Megesvén rajtam a szíve, nagybátyám ezt mondta ekkor: »Lefekvés előtt végy hideg lábvizet, húzd a fe­jedre a paplant, számolj 1-től 10 000-ig és meglásd elalszol«. Szótfogadtam és nem aludtam el. Bolond ez a Lajos, mondta erre családunk másik tapasztalt tagja, Irma néném. Lefekvés előtt ne hideg, hanem meleg lábvizet vegyél és ne egytől 10 000-ig, hanem megfordítva, 10 000-től visszafelé számolj és meglásd elalszol. Ismét szót fo­gadtam és nem aludtam el. Ez a Lajos, meg az Irma tisz­tán meg van őrülve, nyilvání­totta véleményét a szomszéd Feri bácsi. Az elalvás titka egye dűl az, hogy nem gondolsz sen- iúre- és semmir&i meglásd mmr ten elalszol. Harmadszor is szót fogadtam. Egész éjszaka arra gondoltam, hogy nem szabad senkire és semmire sem gon­dolnom, így azután ismét nem aludtam el. Erre nem volt mit tennem, elmentem körzeti orvosunkhoz, akd mellesleg szobatársam volt az egyetemen. Sanyi bará­tom megvizsgált és ezt mondta: »Semmi az egész öregem, kicsit túlhajtottad magad, fáradtak az idegeid. Felírok egy kis dor- lotint és meglásd, úgy alszol majd tőle, mint a bunda«. Hát én nem tudom, hogyan alszik a bunda, csak annyit tudok, hogy lefekvés előtt bevettem az én dorlotinomat, de éjfélkor még mindig nem tudtam lehunyni a szememet. Erre aztán a nagyobb biztonság kedvéért elkezdtem számolni 1-től 10 000-ig, majd 10 000-től egyig, aztán újra be­vettem egy dorlotint, de csak nem aludtam el. Csak a gyom­rom volt olyan másnap, mintha kismacskát nyeltem volna tej­színhabbal. Mit volt mit ten­nem: elmentem másik orvos barátomhoz, akivel egyetemi éveim alatt kamaramuzsikáz- tunk. Ö a valeriánára esküdött és biztosított arról, hogy ettől egészen biztosan el fogok alud­ni. Ismét nem aludtam el. Men­tem a harmadik orvoshoz, aki brómot rendelt, a negyedik ve­ronait. Este 8-kor bevettem és valóban azonnyomban elalud- tam,.Azonban egész éjjel «tail. álmodtam, hogy nem tudok aludni és reggel fáradtabban ébredtem, mint amikor lefeküd­tem. Rohantam hát az ötödikhez. Ennek a bölcs, jóságos ember­nek, ennek a nagy tudósnak az volt az első kérdése: »Mondja barátom, szokott maga söröz­ni?-« — »Hogy képzel ilyet pro­fesszor úr«, — válaszoltam én, »idegbajra szeszesitalt?« Hát hogy ő nem ír fel ne­kem semmilyen orvosságot, el­lenben szigorúan utasít, üljek be este lefekvés előtt a Sör­kertbe és igyák annyi sört, amennyi csak belém fér. Kezes­kedik róla, hogy el fogok alud­ni. így is történt. Arra már nem emlékszem, hogyan keveredtem haza, csak hárman rángattak, zajongtak fölöttem, mire magam hoz tértem. Azóta is úgy al­szom, mint a medve, — zártam be barátomhoz intézett szavai­mat azzal, hogy kövesse hát a példámat. Barátom erre ráborult az asz­talra és keservesen elkezdett zo­kogni. Majd amikor könnyei csillapodtak, így szólt hozzám: Te szerencsétlen! Hiszen éppen ezért nem tudok aludni mert ko­rábban minden este megittam 5 korsó sört és most az orvosok eltiltottak tőle! Szegény barátom! így aztán igazán nem tudok segíteni raj­ta!.-. 0^1* Hawai rózsája — kisebb kellemetlenségekkel Vasárnap este Szekszárdon, a szabadtéri színpadon a Hawai rózsáját mutatta be a Déryné Színház. A színészek jó játéka a szép díszletezés a nézőközönség nagy tetszését vívta ki. De ezúttal nem a darabbal kívánunk foglal­kozni, hanem más valamivel, ami egyáltalán nem tetszett a közön­ségnek. Apróság volt csak, de nyomot hagyott... No, nem a nézőkben — csupán a ruhájukon. Az első felvonás utáni szünet­ben az első sorok egyikéből mél­tatlankodó férfihang terhelte meg a levegöeget: — A mindenit... megfogta a ka­bátomat a pad. Csakugyan, a világos ruha há­tán ott húzódott keresztben egy halvány rózsaszín csík, a pad pi­rosra festett támlájának nyoma. És nem is ő volt az egyedüli. Egyre-másra konstatálták a né­zők, hogy többé-kevésbé az ö ru­hájukat is megfogta a pad fes­tése, ami egyáltalán nem nevez­hető valami örvendetes színházi élménynek. Mindebből azt a tanulságot le­het levonni, hogy — a vendégek ne bosszankodva menjenek haza a legjobban sikerült előadások után is — olyan festékkel fessék be a padokat szezonkezdet előtt, ame­lyik nem hagy nyomot. Vagy pe­dig ilyen esetben tegyenek ki fi­gyelmeztető táblát: »Vigyázat! Frissen mázolva!« — Megkezdték a Zrínyi Ilona általános iskola tatarozását Dora- bóvárott. Az iskolaépületet 60 000 forintos költséggel hozzák rendbe a nyári szünidő alatt. — Victor Hugo műveinek for­dítása a Szovjetunióban 1918-tól 1959-ig összesen 14 690 000 pél­dányban jelent meg. — Javul Szekszárd körzeti or­vosi ellátása. A városi tanács végrehajtó bizottsága felterjesz­téssel élt a Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságához, hogy enge­délyezze a város területére még egy körzeti orvosi állás szervezé­sét. — A finn kormány jóváhagyá­sával Helsinkiben orosz nyelvű felsőoktatási iskola kezdi meg működését. Az iskola feladata az lesz, hogy a növendékek olyan színvonalú ismereteket sajátítsa­nak el oroszul, mint a többi finn állami felsőoktatási intézet növen­dékei. — Mözsön vendégszerepeit szombaton este a Szekszárdi Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat és a Szekszárdi Nyomda közös kul- túrcsőportja. — Eduard Meyer, német törté­nésznek sikerült meghatároznia a világtörténelem legrégibb pon­tos dátumát. Az egyiptomi nap­tár bevezetésének időpontját ku­tatta ki és sikerült megállapítania, hogy az i. e, 4241. július 19-én történt. — A Vasipari Vállalat dolgo­zói felajánlották, hogy társadalmi munkában hajóhintát készítenek a sétakertben levő gyermekjátszó­téren. A napokban mér megkezd­ték a hinta felállítását. Rövidesen A Dombóvári Faipari Ktsz f felvesz í 1 fő kárpitos ipari, 3 fő asz- i talos ipari tanulót. Jelent­kezés: Dombóvár, Marx , Károly u. 27. (69) ( »A/VWWS/WWV/WWWVV I Juhépusztai Állami Gaz- .' daság képesítéssel és nagy- S üzemi gyakorlattal rendel- kező felelős tejház vezetőt j; keres, modern, nagy teljesít- ményű gépekkel felszerelt <| tabódi tejházába. Fizetés S megállapodás szerint. <’ A | (81) l újabb szórakozási lehetőség várja a szekszárdi apróságokat a sétái kertben. — A 90 éves svéd August Strö- bomot nemrég az aggok menhe- lyén helyezték el, mert saját otti hona leégett. Az aggastyán nem jól érezte magát új környezeté« ben, mert fel kellett adnia kedi véne reggeli sportját. Megszokta ugyanis, hogy reggelenként két órán keresztül kertjében fákra mászott, miután szülei gyermeki korában ettől eltiltották. — A Szekszárdi Állami Gazda« ság baktai szőlészetében, a Mező­gépfejlesztési Intézet szőlqművelo csörlő prototípusát próbálja ki, A géppel takarást, nyitást és ka­pálást lehet végezni. A szőlészet vezetőinek igen tetszik a gép munkája. — A római sebész-kongresszu­son amerikai készüléket mutatta!« be, amely három dimenziós rönti genképet ad a betegről, — A televízió műsora: 18.001 A karzaté a szó. A „Nyílt tárgyas lás” folytatása a fiatalok meggon­dolatlan házasságáról. 18.45: TV- híradó. 19.00: Alexej Arbuzov: Tánya. Közvetítés a Katona Jói zsef Színházból. OOGOOOOGOOOO0OOOOOOOG3 Felhívjuk a gépállomások, állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és egyéb vál­lalatok figyelmét, hogy gép­állomásunkon beindítottuk a gumi vulkanizáló üzemet• Vállalatunk kerékpár- és motorkerékpár gumik kivé­telével, minden méretű gu­miabroncs-javítást, személy­méretű és 825-ös gumiab­roncs-futózást, minden mé­retű tömlőjavítást, gumicsiz­mák javítását és gumitex szíjak végtelenítését vállalja. Pontos címünk: Állami Me­zőgazdasági Gépállomás, Vár domb. Telefon: 4. L?7) W30G00©000©0©©0<30©000a TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10, 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 4ó. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hőrtapra VI

Next

/
Thumbnails
Contents