Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

r Éljen a szocialista tábor országainak testvéri egységei «» Ötvennyolc szövetkezeti család munkáját szervezi meg a brigád vezető Gyalog Rudolf, az aparhanti Búzavirág Termelőszövetkezet egyik növénytermesztési brigád- vezetője. Ennek előtte kilenc hold földön gazdálkodott. Most meg ki- lencszáz holdat bíztak rá a kö­zös gazdaságban. ötvennyolc szövetkezeti család mindennapi munkáját kell megszervezni. Ö a felelős azért is, hogy a brigád­hoz tartozók munkaegységkönyvé be be legyen írva a végzett mun­ka. Hogyan végzi el ezt nap mint nap Gyalog Rudolf?... — A főagronómussal minden este megbeszéljük, hogy mit dol­goznak másnap a gyalogmunká­sok, a brigádhoz beosztott foga­tok, a Zetor és a Belorusz. A bri­gád külön irodahelyiséget ka­pott, ahol reggel fél 6 órakor van a gyülekező. Fél óra alatt megtör­Találkoaás írókkal Nagy öröm az olvasó számára, amikor olvasmányainak szülőivel, az írókkal és költőkkel találkozik és bizonyára öröm az írónak, amikor az olvasók százainak fe­szült figyelmétől kísérve maga tolmácsolhatja művét. Van-e olvasó, aki nem fogadja szívesen első kézből az irodalmi alkotást, és van-e író, aki nem igényli a ma népével való talál­kozást, beszélgetést? Ez a gondolat vezetett bennün­ket, amikor a községi könyvtár a Hazafias Népfront és a megyei könyvtár összefogásával Bátaszék dolgozói számára irodaim* estet szerveztünk. Bíztunk abban, hogy a község népét érdekli, merre tart. a mai magyar irodalom, mit várhat és mit kaphat a fiatal íróktól és köl­tőktől. Nem csalódtunk várako­zásunkban. De nem csalódtak a meghívottak: Csoóri Sándor és Fodor András költők és Gyurkó László író sem. Kellemesen lepte meg őket a telt művelődési ott­hon, a 230 kiváncsi, érdeklődő, várakozó arc. S ők nem is sokat várattak magukra. Adták nrűvé- szeUik legjavát. De nemcsak saját, hanem megbetegedett és emiatt meg nem jelent társaik, Hernádi Gyula és Tornai József írásait is ismertették olyan átér- zéssel, olyan szíwel-lélekkel, mintha sajátjuk lett volna. I Emelték az est színvonalát és színessé tették a Garay János gimnázium irodalmi színpadának szavalói, akik Csoóri, Fodor és Tornai verseit szavalták és a helyi MÁV szakszervezeti énnekkar, amely méltó keretbe foglalta és teljessé tette a kétórás műsort. A siker bizonyítja, hogy dolgo­zóink szívesen látogatják az ilyen és hasonló irodalmi esteket. Éppen ezért szeretnénk a jövőben még sok ilyen rendezvénnyel megör­vendeztetni a művelődni vágyó bátaszéki dolgozókat. Werner András könyvtáros ••b Mint már hírül adtuk, . május 8-án fiatál írók egy újabb csano: t- ja látogat Tolna megyébe. Ezen­kívül Szabó Pál alsónánai olvasó­ival és a szekszárdi közgazdasá­gi technikum diákjaival találkozik. A Megyei Könyvtár meghívta megyénkbe Darvas József írói:, a Magyar írók Szövetségének elnö­két. Darvas József Tolna megyei látogatására, a tervek szerint, május végén kerül sor. Ma kezdik a rendszeres termelést az áj szekszárdi tejüzemben 4 80S 000 forintba került az új tejüzem felszerelése, építése Ma reggel megyénk új létesít­ményében. a Szekszárdi Tejüzem­ben megkezdik a rendszeres ter­melést. A héten próbaüzemei!e- tést tartottak a különböző fel- deT«ozó génekkel — vizet hasz­náltak tei helyett, — s a sikeres próba után, ma reggel megkez­dik a rendszeres munkát. A tejüzemet a volt csendőrlak- tsnváben építették fel. Az épület átalakítási mun­kái kétmillió nyolcczázszer fo­rintba kerültek és mintegy kétmillió forintért vásárol­tak "épeket. Az új üzemet a legkorszerűbb magyar, csehszlovák és NPK íe «mii gépekkel szerelték fel. A tejüzemben naponta har­mincezer liter tejet tudnak fel­dolgozni. A jövő .héten az tize­met még nem működtetik teljes egyelőre csak 12 000—1.3 000 liter tejet dolgoz­nak fel fogyasztási tejjé, és sajttá. Az üzemben naponta három­ííaÉizií létecíísnsk Irsgszemcsén jveeszemcsén a közelmúltban huszonketten tettek vizsgát a dol­gozói: iskolájában. A tanulók nagy része a hetedik osztály anya gától vizsgázott. A nyolcadik osz­tálynak mindössze öt hallgatója \ olt. A tanulók többsége fizikai dolgozó: főleg traktorosok. A vizsgázók átlagos tanulmányi eredménye jó. Negyven személyes-napközi ott­honi létesítenek a községben a közeljövőben. A napközit a régi iskolában rendezik be. A termelő­szövetkezetek és a kísérleti gaz­daság biztosítja a szükséges edé­nyeket, az iskola a bútovfe'sze- relés! adja, a tanács pedig tata- rozlatja az épületet. ezer liter tejszínből készíte­nek vajat. Á tejszínből készí­tett vaj elegendő Tolna me­gye szükségletének biztosí­tására. A tejüzemből látják el fogyasz­tási tejiel Szekszárdot. Tolnát és Bátaszéket, tervezik azt is, hogy a későbbiek során az egész Sár­közt ellátják az új szekszárdi üzem tejtermékeivel. ténik a napi eligazítás, 7 órakor már mindenki a mezőn munkába áll. Munkacsapatok nálunk nin­csenek. így a brigád napi telje­sítményét én mérem fel, és ezt naponta jegyzem. Egy hónapban egyszer vezetem át a munkaegy­ségkönyvbe, hogy ki melyik nap, mit, mennyit dolgozott. Ebből áll a munkaszervezés, — kaptuk meg a választ Gyalog Rudolftól. De ez még nem minden. A bri­gádvezető ugyanis felelősséggel tartozik a közgyűlésnek, hogy a 900 holdon meglegyen a beterve­zett termésmennyiség. Ennek pe­dig az is egyik feltétele, hogy a traktorosok csakúgy, mint a gya­logmunkások, minőségileg Is ki­fogástalan munkát végezzenek. A brigádvezető tehát reggeltől estig a határt járja, ha valahol hibát lát, ott a helyszínen intézkedik. Mindez nem haladja-e meg Gya­log Rudolf képességeit, akinek tegnap csak 9 holdas gazdaságot kellett irányítani, szemben a mai 900 holddal? Erre ő a következő­ket mondja: — Annyi biztos, hogy most a 900 holdon több a munka, na­gyobb a gondom is. De a feladat mégsem olyan nehéz, mint ami­lyennek látszik. Tudniillik a szö­vetkezetben mindenki egyformán gazda. Mindenki tudja a szabá­lyokat és saját érdekében lelki- ismeretesen dolgozik. Ez mind­jobban általános lesz a mi szövetkezetünkben. A kapások egy részét — a répát és a kuko­ricát — pedig egész évi megmun­kálásra kimértem a családoknak, mert így határozott a közgyűlés. Erre egész éven át nincs gond, mert mindenki tudja, hogy meny­nyit kell termelni, és mennyi prémiumot kap, ha a tervet túl­teljesíti. Meg aztán nálunk a szö­vetkezeti tagok külön-külön is vezetnek eey könyvet, ahova minden nap beírják, hogy mikor, hol, mit dolgoztak, mennyit tel­jesítettek. Ezt időnként egyeztet­jük azzal a könyvvel, amit én ve­zetek s így elkerülhető a mun­kaegység-hígítás, nincsenek vi­ták, nézeteltérések. Megjegyzem az adminisztrációt nem szeretem, már mondtam is az elnöknek: Jó volna, ha az adminisztrátor ve­zetné a munkaegység-könyveket. Remélem majd megoldódik ez is. Mondom, nem könnyű egy szö­vetkezetben növénytermesztési brigádvezetőnek lenni. De a kol­lektíva segítségével egy magam­fajta szövetkezeti paraszt is jól el tudja látni ezt a feladatot. A „saválló acélból“ készült tejszivattyú — meg az Élelmiszeripari Gépgyár Nem egyszer adtunk már hírt arról, hogy Tolna megye tejfel­dolgozó üzemeiben nagy gondot fordítanak a műszaki fejlesztés­re. Az utóbbi években számos nagyértékű külföldi gépet szerel­tek fel az üzemekben. A szakélyi tejfeldolgozó üzemben is kicse­rélték a régi, alacsonyhatásfokú gépeket, uj, nagyteljesítményűe­ket amtottak üzembe. Nemrég Németországból kap­tak egy ötezer óra literes lemezes pasztőröző gépet. A gép üzembe­állítása meggyorsította a feldol­gozás idejét, kevesebb a lehetősé­ge annak, hogy a tej elromoljon. Az új gép segítségével jelentősen javult a termékek, sajtféleségek minősége is. Az öröm azonban mégsem teljes... A lemezes pasztőröző géphez az Élelmiszeripari Gépgyár készítet­te a szivattyút (Budapest, Csurgói út 15.) és ennek teljesítménye nincs összhangban a pasztőröző géppel. Ez még a kisebb hiba, így -csak« kevesebb liter tejet tud­nak egy óra alatt pasztőrözni. A nagyobb hiba azonban az, hogy n szivattyú nem felel meg a tech- pcV-ztrü kövei élményeim"1', t-tó»- álló acélból kellett volna készíte­ni a szivattyút, állítólag abból is készült, de három-négy napon­ként elromlik, ki kell cserélni a szivattyú egyes alkatrészeit. A szivattyút, üzemeltetés után egy­százalékos lúgoldattal, félszázalé­kos salétromsav-oldattal, majd forró vízzel kell kimosni, és a -saválló acél«-ból készült szi­vattyú közben nem bírja az oxi­dációt, tönkremegy'. A szakályi üzem és a Tolna megyei Tejipari Vállalat is több esetben levél­ben kereste fel már a gyártó cé­get észrevételével, de ennek el­lenére, még mindig igy, ezzel a régi rossz módszerrel készítik a szivattyúkat. Közben több ezer forint kár éri a népgazdaságot. A szivattyú élettartamát a tejfeldol­gozó üzem szakemberei, alakítás­sal, újítással próbálgatják növel­ni, de ez is még csak a kezdet kezdetén van... Az _ Élelmiszer- ipari Gépgyár konstruktőrjeinek figyelembe kellene venni a ter­mékeik felhasználóinak vélemé­nyét, s így sok bosszúságtól, kel­lemetlenségtől mentenék meg nemcsak a szakák i. hanem az. or­szág valamennyi tejüzemének dolgozóját. — V — Errííl is bessélni hell Követésre méltó kezdeményezés Amikor legutóbb a tamási Vö­rös Szikra Termelőszövetkezet KISZ titkárával beszélgettem a ICISZ-szervezet terveiről, egy kö­vetésre méltó érdekes dolog ra­gadta meg a figyelmemet. A kiszisták elhatározták, hogy ifjú­sági cséplőbrigádot szerveznek. Amikor megalakult a cséplőbri­gád, az egyik fiatal újabb javas­lattal állt elő. Azt kezdeményezte, hogy a cséplés idején kezdjenek minden nap fél órával előbb és a munka befejezését is későbbre halasszák, s az így. nyert egy órai -többlet­munka« után járó munkaegység­ből két idős, egyedülálló, munka- képtelen termelőszövetkezeti tag­nak vegyék meg az évi kenyér- gabonáját. A cséplőbrigád tagjai elfogad­ták a javaslatot. Egyesek rögtön számításokat is végeztek és ki­számították, hogy a két idős szö­vetkezeti tag ellátása mellett még marad is bizonyos összeg a KISZ- szervezet kasszájában, ha napon­ként egy-egy órával megtoldják az elvégzésre váró munkát. Az idős szövetkezeti tagok kö­zül ma már mindenki nyugdíjat kap. Mégis különbözőképpen él­nek. Vannak, akik támogatást kapnak a gyermekeiktől is, vi­szont akad nem egy, akinek nincs gyermeke, nincs hozzátartozója, s munkaképességét is teljesen el­veszítette. A legjobban rászoruló két öreg termelőszövetkezeti tag­nak akarnak a Vörös Szikra Ter­melőszövetkezet fiataljai kenyér- gabonát vásárolni. Az ifjúsági cséplőbrigád az új kenyér ünnepén ünnepélyes ke­retek között nyújtja majd át az idős, munkaképtelen embereknek a gabonát. Az öregeknek a havonként rendszeresen megkapott nyugdíj­ból nem kell keny'eret vásárolni. S ez annyit jelent, hogy a nyug­díjként kapott pénzből a kényér mellé nagyobb darab hús, több tej és vaj jut majd az öregek asz­talára. A felajánlás óta a szövetkezet tagjai körében a fiataloknak egy fokkal nagyobb lett a tekintélye. A szövetkezet dolgozói, amikor szóbakerülnek a kiszisták, szere­tettel és némi büszkeséggel be-, szélnek róluk. De nemcsak a fiatalok érdemel­nek dicséretet. Az a szövetkezeti tagság is dicséretet érdemel, amely a munkát és az embereket szerető, bátor és áldozatkész if­júságot felnevelte. (H) Kihirdették a megyei borverseny eredményeit Pénteken délután befejeződött n megyei borvei-seny A borter­melők összesen 160 bormintával vettek részt a versenyen. Ebből 92 fehér', 11 „siller és 67 vö/.is •tót- volt. A verseny' eredményei a következők: A FEHÉR BOROK közül az állami gazdaságok versenyében: 1. Szekszárdi Állami Gazdaság 17.30, 2. Állami Pincegazdaság, Szekszárd, 16.57, 3. Szekszárdi Állami Gazdaság 16.50, 4. Sár­közi Állami Gazdaság 16.14. 5. Kanacsi Állami Gazdaság 16.05. 6. Szekszárdi Állami Gazdaság 16.00. 7. Állami Pincegazdaság, Paks 15.71, 8. Állami Pincegaz­daság, Paks 15.41 ponttal. Az első hét helyezett olasz rizling. a nyolcadik pedig muskotály bot- volt. Az egyéni termelők versenyé­ben: 1. Gőgös. József, Tamási olasz rizling 16.50, 2. Háromházi György, Szekszárd, olasz rizling, 16.28, 3. László Ferencné, Szek- szárd. olasz rizling 16 25. 4. Né­meth József, Szekszárd, olasz rizling 15,85, 5. Mellisch Józsi" v\ Dunafoldvár. vegyes fehér, 15.85, 6 Szabó Gábor, Szekszárd, olasz rizling, 15.65, 7. Deák János, Öcsény, olasz lízing 15,42. 3 özv. Nagy Józsefné, Szekszárd, muskotály, 15,40, 9. Egle La*''«, Bátaszék. hárslevelű 15.25, 10. özv. Haspel Józsefné. Dun«föld- vár, olasz rizling, 15.14 ponttal. A VÖRÖS BOROK Versenyében az állami gazdaságok közül az ekső három díjat a Szekszárdi Állami Gazdaság (19.14 pontos szekszárdi aszú. a 17.53 nontos 1 cabernet és a 17.36 pontos ka- 1 ciarka borai é’-'" e1 a Szekszárdi Állami Pincegazda­ság cabernet bora 16.90 ponttal I A hatodik helyezett 16.88' pont .! A Szekszárdi Állami Pincegazda- | ság kadarka bora. A szövetkezetei: közül e’-ső ■" Szekszárdi Pinceszövetkezet 16.97. a máscd'k a szekszárdi Béke Ttó 16.87, a,harmadik a Szekszárdi- ! Pinceszövetkezét 15.84 pontot el­ért kadarka born. Az «''rvéni, t^rrneláO: ’versenyében j első V-r?'% J-mosn'-. Cc~'.nv, ka- 1 darka bora -IC,78, második P.ant­ner István Szekszárd, kadarka bu­ra 16,11, harmadik Török Béla, Szekszárd nagyburgundi 15,78, ne­gyedik Szászi Ágoston, Szekszárd ididafka bora 15.73. ötödik bár­sony Sándor, Decs kádárka Bftra 15,10 ponttal. A VÖRÖS ÖBÖROK közül él-“ se díjat kapott Eudai József 1958- as évjáratú kadarka boí-a 14.40 ponttal. A SILLER BOROK versenyé­ben első Koch Mátyás, Paks 14.90. második Nemes Lajos. Dunaszent- györgy 13,50 ponttal. A siller óbo­rok közül első díjat kapott Doro­gi József szekszárdi bortermelő bora 12,20 ponttal. A bíráló bizottság meghatároz­ta azokat a borokat, amelyeket javasol az országos borverse­nyen való részvételre. A borverseny után Scholtz Al­bin, a Kertészeti Szőlészeti Főís- kola borgazdasági tanszékének ta­nára a következeket mondotta la­punk munkatársának: — A múlt évihez viszonyítva általános javulás tapasztalható u boroknál. A termelők érezhetően nagyobb gondol fordítanak a borkészítésre és kezelésre. Az itt megízlelt borok igen méltóan reprezentálták mindenekelőtt a szekszárdi híres borvidéket és környékét. Nagyon örvendetes, hogy csak egy-két hibás beteg bor voit. Különösen említési-*? méltó, hogy nagy a fejlődés a vörös bo­rok készít fee re: rén és í gy azok a ma3acr>bb rendű körete 1 mén,'. 'üköt is kielégítik. A Vár Sen yen az or­tkozi vs ir.^nv eken ól bevált mód"? € t I i ni poi •koz­lünk és szigorú pn i'-rt' .ink e ). El kel! mondani a 7. iít rice: ■/i-U szek?”v.rdi és bürr^éki vörös bo­rchról; bciy m ,'Uó ve: ?n y; • a virányi és e^r i var.in bőről; óik. Ez^k nciv.<r-?k orzzóyo- Víz" on v- • ] sí ban. .bnj n'M.-'-' a z 'oxr^.ri í lós 1. •••■ón is rteg-'-P.k'k tó r/iik't A !:■•: ‘■röv dH: 1-—-ifc. ! a "V b^rr]< rr:‘. Fr '• rí hO1’? rok élőkéi*! szel ■ry.f sri: n. • - Fg

Next

/
Thumbnails
Contents