Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-06 / 106. szám

6

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1960. május 6.

Tűzoltó élet

A cipőgyárban ellenőrzést tartott a tűzoltóság. Sorra járták az üzemrészeket és ellenőrizték a tűzrendészet! előírások betartá ■ sát. Az ellenőrzés után jegyzőkönyvben rögzítették a tapasztalatokat és javaslatot tettek egyes hibák kijavítására.

Az ellenőrzés után Csöglei István tűzoltótiszt meghívott, látogassam meg laktanyájukat.

Traktorosképző iskola volt néhány évvel ennek előtte a mostani tűzoltó-laktanya. Átalakították, csinosították és most a vörös kakas legnagyobb ellenségei szállása. ..

A parancsnoki irodában éppen egy »ügyféllel« foglalkoznak. A paraszt bácsi összeszólalkozott a kéményseprővel, nem építette át a tűzrendészeti előírásoknak megfelelően a ház kéményét, s elzavarta a kéményseprőt, az pedig kötelességszerűen jelentést tett a tűzoltóságnak. Folyik a kihallgatás:

— Miért veszekedett a kéményseprővel?

— Én nem veszekedtem, csak elküldtem. Mit kiabál nekem, hogy rossz a kéményem, száz évig is tán jó volt így!

— Száz évig sem volt jó, hogy tűz nem keletkezett, az szerencséje, de a mi feladatunk, hogy megelőzzük a tüzet. És a jóindulatú figyelmeztetést meg kell fogadni. Nem lehet kéményt úgy üzembentartani, hogy a gerenda bele van építve .. . Meggyullad a gerenda és elég a ház.

— Nem ég az el, kérem, nem játszunk mi a tűzzel

— Maguk nem, de gondatlanok.. . — és sorolja a parancsnok a tűzeseteket, melyek hasonló hibák miatt keletkeztek. A parasztbácsin látni, hogy meggyőzik az érvek, a tények, és amikor elmegy, azzal búcsúzik:

— Hát majd szólik- a kőművesnek, aztán átépítjük ..:

A parancsnok felolvassa a hatá. rozatot, a parasztbácsit pénzbüntetésben részesítik, de ott nyomban fellebbez is. . — .

— Sok bajunk van a régi házakkal. A tulajdonosok nem akarják megérteni, hogy milyen veszély van állandóan a fejük felett, és sokat kell beszélnünk az emberekkel. Segítenek bennünket az önkéntesek, a falusi tűzoltók, és egyre csökken a felvilágosító munka nyomán a tűzesetek száma. A gyerektüzek azonban még igen gyakoriak, az iskolákban is sokat kellene e témáról beszélni, és a szülőkkel, hogy ne hagyják a gyerek előtt a gyújtószerszá- mot.. í i

J A parancsnok végigkísér a tűz- , oltók laktanyáján, második otthonán. A szolgálat tizenkét órás, és utána huszonnégy óra szabad idő következik. S ennek szellemében rendezték be a laktanyát. A kis konyhában villanytűzhey, a mosdóban villanyboyler, a pihenőszobákban fehérlepedős. pokrócos tiszta ágyak. És tisztaság mindenütt. Kint az udvaron meg virág, sok-sok virág.

— A szabad időben, a gyakorlatok szünetében csinosítjuk laktanyánkat — mondja az egyik tűzoltó.

— És gyakorlatozunk is sokat. Nem múlik el nap. hogy egy-két kivonulást ne tennénk, gyakorlatképpen.

— A riasztás után mennyi idő telik el az indulásig, egy-két perc? — kérdeztem az egyik őrmestert.

— Ugyan, másodpercek, harminc-negyven másodperc és már kint is vagyunk az utcán ..;

Sok fáradságos gyakorlat eredménye ez. Harcolnak az idővel, hogy minél hamarabb kiérjenek a veszélyben lévő lakóházhoz, gazdasági épülethez ...

Amíg a tűzoltók gyorsaságának technikájáról beszélgetünk a parancsnokkal, az oktatótermekhez érünk .. Benyitunk.

Hat egyenruhás tűzoltó ül a padokban, ketten a táblánál vannak. Egyik magyaráz, a másik ír a táblára, magyar helyesírási órát tar- I tanak. Azután meg politikai óra lesz, majd gyakorlat, szakmai ismeretek bővítése. Tanulnak, gyakorolnak, s minden percben készek a népvagyon védelmére a bonyhádi tűzoltók.

Mi legyen a prémiummal ?

— Nincs szükséged ötszáz forintra? — állít meg a minap egyik jóbarátom. A nevét nem árulom el, majd később kiderül, miért.

— ötszáz forintra? Dehogynem. Hol van az a pénz?

— Itt van nálam.

— Ide vele.

— De csak kölcsönbe. Május 21. ig— Ja? Akkor nem kell. És miért éppen ötszáz forintot adnál?

— Tudod ... — kezdte rejtelmes mosollyal. — Prémiumot kap tam. Prémcsit. Haza nem akarom vinni, mert a feleségem rögtön lecsapna rá.

— Dugd el előle.

— Nem lehet. Legfeljebb az udvar rejtett zugában áshatnám el, de ott is megtalálná. Ismered afct a történetet, amikor a férj külön- t>öző helyekre dugja a pénzt oldalbordája elől és az mindenütt megtalálja? Nahát, az én feleségem még azon is túltesz. Azért ajánlom, fogadd el május 21-ig. Meglepetésnek tartogatom 22-ére.

— Tudtommal nem Júlia a feleséged. Miért akarsz ajéndékot venni neki? A házassági évfordulótok? Születésnapja? Megismerkedésetek évfordulója?

— Egyik sem.

— Hát akkor?

— Pestre akarok menni.

— Minek?

— Először is, ezen a napon lesz a magyar—angol a Népstadionban. Másodszor pedig az ipari vásárt is meg akarom nézni. Ez az ötszáz forint prémcsi éppen jól jött, mert a családi költségvetésből nem jutna.

— Vagyis, a feleséged nem adna pénzt... És miért kell ahhoz ötszáz forint?

— A vonatjegy hetven forint. Mert ugyebár a gyorssal megyek és félárú jeggyel az ipari vásár alkalmából. A meccsjegy 25 forint. A jegyet a sógorom szerzi. Tudod a kollégája menyasszonyának a bátyja valami bennfentes, azon keresztül... Tudod, valamivel honorálni is kell. A sógorom úgy mellékesen megkérdezte: „Vannak-e jó borok az idén is Szekszárdon?” Muszáj lesz vinnem egy ötliteres demizsonnal. Kevesebbel nem akarom kezdeni, azt hinné, szűkmarkú vagyok. Ez is majdnem százas.

— Na és, a többi pénz?

— Nézd — mondtam — amig a meccsre nem kell menni a vásárban leszek. Ebédelnem is kell, meg valami uzsonnát is be kell kapnom. Pestre azért nem mehet pénz. nélkül az ember. Meg az asszonynak is kell valami ajándék.

— Ha szabad kíváncsiskodnom, mit veszel?

— Tavaly a mezőgazdasági kiállításról hoztam neki szilárd kölnit. Tudod, nagyon ízléses kis műanyagtubusban van, a végén kis selyembojttal. Nagyon tetszett neki. Gondoltam, hozok most is.

— Mennyibe került?

KISZ-brigád

a termelőszövetkezeti építkezésen

— Tizenöt forintba.

B. I.

Az elmúlt napokban a várdombi Egyetértés Tsz-nél ellenőriztem az istálló építkezését. Amikor a termelőszövetkezet elnökével együtt kimentünk az építkezésre, feltűnt nekem, hogy az építők mindegyike fiatal. A beszélgetés során az is kiderült, hogy valamennyien — Adorján Lajos, Péter Sebestyén és Szto- janovics István kőműves szakmunkások, Takács Vilmos és Dánfi János segédmunkások, Micskei Lehel gépkezelő, Badony Árpád és Mackó Árpád vasbeton- szerelők — tagjai a KISZ-nek, a Bátaszéki Épületkarbantartó Ktsz dolgozói.

Ez a kis KISZ-brigád a munkák kezdete óta itt dolgozik az építkezésen. Hogy kiváló munkát végeznek, azt nemcsak én állapítottam meg, hanem a termelőszövetkezet elnöke is, aki az építkezés kezdete óta ismeri a fiatalokat. A brigád vállalta, hogy az istállót teljes egészében felépíti. Még az istállóhoz szükséges nyílászáró szerkezeteket is a szövetkezet KlSZ-fiataljai készítik el.

A KISZ építőbrigád tagjai nemcsak a munka minőségére fordítanak nagy figyelmet, hanem az anyagtakarékosságra is. Az építkezésen az egész munkahely rendezett, sehol egy eldobott tégla, vagy lécdarab. Az anyagot szépen és rendben tárolják. Nehéz volna a brigád tagjai közül bárkit is kiemelni, mert mindegyikük jó munkát végez. A vasbetonszerelők előre elkészítik a betonozáshoz szükséges vasakat, takarékos- kodnak az anyaggal, mert tudják, hogy vasanyagból kevés áll a népgazdaság rendelkezésére és a megtakarított betonvasból újabb építkezésekre nyílik lehetőség.

Ugyanez mondható el Micskei Lehel elvtársról is, aki gépkezelő. A brigád rendelkezésére álló betonkeverőgépet a legnagyobb gondossággal ápolja. Munkaidő után a brigád tagjai azonnal kitisztítják a gépet, hogy annak szerkezetét megóvják az idő előtti elhasználódástól és a rozsdáso- dástól. Takarékoskodnak az üzemanyaggal is és a gépet — amikor arra nincs szükség — üresen nem járatják.

Helyes lenne, ha a megye más ktsz-ei is alakítanának KISZ-bri- gádokat és megbíznák őket a bá- taszékiek példáját követve — ilyen nagyobb, önálló feladatokkal.

Fóliák Andor

Apróhirdetések

1100-as Simea Fiat személygépkocsi üzemképes, jó állapotban eladó. Bonyhád, Rákóczi u. 121.

(10)

Eladó komplett hálószoba bútor Szekszárd, Alkotmány u. 74/b.

(18)

Eladó 350-es Triumph oldalkocsis motorkerékpár jó állapotban. Szekszárd, Mérey u. 45. (17)

Jó állapotban levő 125 köbcentiméteres piros Danúvia motor- kerékpár eladó. Megtekinthető délután 2-től és vasárnap egész nap. Szekszárd, Jókai u. 13. (14)

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10, 20—11

Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46.

Telefon: 21— 21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél

Előfizetési díj ejjy hónapra 11 Ft

(j )''4túefc\„A különös Verne“

Franciaországban »A különös Verne« címmel érdekes könyv jelent meg Verne Gyuláról. Szerzője, Marcel Móré »leleplezi« Verne életének egyik különös titkát. Az életrajzból kiderül, hogy Verne Gyula édesapja bigott katolikus jegyző volt, aki fiát 11 éves korában nyilvánosan elverte, mert a gyerek menekülni akart a fojtó levegőjű családi házból.

Móré szerint ez az esemény kitörölhetetlen nyomot hagyott a nagy író lelkében. Az apa helyett, aki oly súlyos csalódást okozott neki, Verne »szellemi atyját« találta meg kiadójában, Hetzelben, akiről a híres Nemo kapitány alakját mintázta. Marcel Móré könyvében kimutatja, hogy Verne Gyula összes műveiben sok szó esik a »természetes atya« és a

*

— Ankétot tartanak szombaton délelőtt a Tolna megyei jogászok Szekszárdon a megyei bíróság épü létében. Az ankéton időszerű politikai kérdéseket vitatnak fneg.

— ötven diák dolgozik a paksi gimnáziumból a nyáron a bogyiszlói gátépítő táborban.

— Véres tragédia Calif ormában. A californiai Torrance városában egy fiatalasszony a napokban pisztolylövés következtében meghalt. Már holtan szállították a kórházba, ahol 30 perccel a halál beállta után császármetszéssel elvették tőle a gyermekét. A csecsemő először halottnak látszott, de az orvosok 45 percen keresztül úgynevezett »szájból szájba« technikával mesterséges légzést alkalmaztak, úgy hogy minden valószínűség szerint életben marad. A szerencsétlen 25 éves anyát részeges férje ölte meg.

— Szombaton ballagnak a bonyhádi közgazdasági technikum negyedikes növendékei.

— Szerdán este ismét bemutatták Örsi Ferenc: Kapitány című színpadi legendáját Szekszárdon a Városi Művelődési Ház központi művészegyüttesének tagjai.

— Áltudós a műtrágyázás ellen. Ausztria területéről kitiltották és Nyugat-Németországban bíróság elé állítják Thilo Kempert, aki önmagát »-élelmezési fiziológus- nak« adta ki. Bécsben előadást tartott élelmezési szakembereknek, akik felháborodott tiltakozással fogadták nézeteit. Kemper ugyanis azt a különös elmé»szellemi atya« problémájáról és ezzel kapcsolatban arról a szoros barátságról, amelynek folvtán egy idősebb férfi »szerelmi fiául fogad« egy fiatalt. Maga Verne is ilyenformán fogadta fiává először Aristide Briand-t, a későbbi híres francia politikust, majd pedig saját unokaöccsét, aki tragikus módon 1886-ban rálött és súlyosan megsebesítette Vernét.

Marcel Móré könyvében különös figyelmet szentel Verne »Barsac missziója« című posthu- musz regényének. Ebben a nagy francia író egy örült tudós történetét mondja el, aki »tudományos várost« épít fel a semmiből, majd elpusztítja saját alkotását. Móré ennek a könyvnek elemzésében megállapítja, hogy Verne még a hirosimai atomrobbantást is előrelátta,

letet hangoztatta, hogy a műtrágya alkalmazása a mezőgazdaságban a természetes élelmiszerek romlását vonja maga után.

— Évi kétezer forint támogatást kap a községi tanácstól a községfejlesztési alapból a báta- apáti községi könyvtár. Az ősz- szeg nagy részét új könyvek vásárlására fordítják. A könyvtárnak jelenleg több mint 600 kötetes könyvállománya van és az olvasók száma meghaladja a százat.

— Kiskocsmává alakítják át az

év második felében a sárpilisi italboltot. Az átalakításhoz a Decs és Vidéke Földművesszövetkezet 60 000 forintot, a községi tanács pedig 30 000 forintot ad.

— Mire telik egy embertől?

Jean Rostand, a híres francia biológus kiszámította, hogy egy körülbelül 70 kilogrammos ember teste annyi vizet tartalmaz, amennyiben egy portörlőruhát ki lehet mosni, annyi vasat, hogy egy szöget lehetne készíteni belőle, testének mésztartalmúval ki lehetne meszelni egy kunyhó falát — végül pedig annyi ként,

amely elegendő egy nagy kutya

valamennyi bolhájának kiirtására.

— Lapunk május 3-i számában

a Hol nem szabad halászni, horgászni? című cikk harmadik bekezdésében elírás történt A man. dat helyesen így hangz:' • fenti kíméleti területeken r május 2-től június 26-ig r memű halászat és horgász, ilos.

CIVEGCSAP, VAGY BRONZCSAP?

Hamleti kérdés, kissé módosítva. Melyik csapot használják? A bronzot, vagy az üveget? A tej-, ipari üzemekben használatos „csap kérdés” eldöntése nem Hamletok, hanem tervezők, konstruktőrök és talán bürokraták feladata.

A döntés azonban késik. Úgy mondják a tejipari üzemekben, hogy már több mint egy éve kísérletezgetnek az üvegcsapokkal néhányat ki is adtak egyes tej- feldolgozó üzemekbe próbahasználatra, de még mindig nem történt intézkedés a tömeges gyártásra. használatbavételre. Pedig az idő sürget, a pénz meg fogy: munkabér és bronzcsap vételár formájában.

Köztudomású, hogy a tejfeldolgozó üzemekben műszak után lúggal és savval (nátronlúg. salétromsav oldattal) mossák ki a gépeket, csapokat, majd pedig forró és hideg vízzel öblítik ki a gépeket. S a bronzcsap — több évtizedes „hagyománya” van már az iparban — két nap alatt tönkremegy. Akkor egy munkás egy napig egy csapot csiszol, (!) hogy másnap felszerelhessék és ismét használni tudják... Van megoldás persze más is. A rozsdamentes anyagból készült csap. De ez nagyon drága: 2000 forint! Az üveg csap talán olcsóbb lenne, de meddig kísérletezgetnek vele, mikor adják ki a kísérleti műhelyek bői a felhasználóknak. Sok ezer forintot tudnának megtakarítani évente...

— s —

Shaw archívum a British Museumhan

A londoni British Museumban, ahol G. B. Shaw ifjú éveiben rendszeresen képezte magát, a világhírű író végakaratának értelmében összegyűjtik a nagy író összes kéziratait. A British Museum gyűjteményében szerepelnek Shaw sajátos, egyéni gyorsírásával készült kéziratai is, amelyek sohasem kaptak szerzői

jogvédelmet. Ezeket a műveket Shaw 1950-ben bekövetkezett halála előtt a múzeumra hagyta hálából azért, hogy fiatalkorában a British Museumban minden lehetőséget megkapott. Az érdekes kéziratgyűjteményben szerepelnek világhírűvé vált darabjai is, így Ph »Az orvos dilemmája«, gyorsírásos változatban négy kis notesziüzat lapjain.

/