Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-06 / 106. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG I960, május 8. A Szovjetunió mindent megtesz, hogy a párizsi csúcstalálkozón kölcsönösen elfogadható megegyezést érjen el Hruscsov előadói beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén Moszkva (TASZSZ): A Legfelső Tanács együttes ülésén Nyikita Hruscsov, szovjet miniszterelnök csütörtökön délelőtt beszédet mondott. Bevezetőül emlékezte­tett Lenin születésének 90. évfor­dulójára és rámutatott, Lenin legnagyobb emlékműve az a gigászi munka, amellyel a szovjet nép építi a kommu­nizmust. A szovjet emberek olyan szintre fejlesztették népgazdaságukat, amely már most ámulatba ejti a világot és még nagyobb távlato­kat tár fel. Hruscsov megállapította, a dol­gozók adóztatásának megszünte­téséről, valamint a rövidített munkanap bevezetéséről szóló tör vényjavaslat ismét meggyőzően példázza a szoci­alista szovjet állam politiká­jának békeszerető voltát, tük­rözi a kommunista párt és a kormány szüntelen gondosko­dását a szovjet nép jólété­nek gyarapításáról. Amint látják, ülésszakunk napi­rendje jól beleillik a tavaszi öröm és vidámság légkörébe, — mondotta. Hruscsov ezután emlékeztetett az SZKP XXI. kongresszusának arra a megállapítására, hogy a hétéves terv teljesítése során szün telcnül fokozódik a szocialista üzemek termelése és felhalmozá­sa, s végül is ez adja a bővített szocialista újratermelésnek és az életszínvonal emelésének egyetlen forrását. Ilyen körülmények kö­zött szükségtelenné válik, hogy a lakosságot megadóztassuk, jelen­tette ki. A szocialista társadalom mun­kabérezésének kiigazításáról be­szélünk — mondotta Hruscsov. De ugyanakkor a leghatározottab­ban ellenezzük az egyenlősdit. A béregyenlőség közelebbrehozását kell folytatnunk, arra kell töre­kednünk, hogy csökkenjen a sza­kadék a dolgozók bérezésében az­által, hogy az alacsony fizetésű munkások és alkalmazottak ka­tegóriáját közelebb visszük a kö­zepes fizetésekhez. A közepes fi­zetéseket pedig a legmagasabb fi­zetésekhez. Ez igazságos út és meg fogja teremteni a feltételeket szocialista társadalmunk minden tagja számára a munka ösztönzé­sét. Hazánk ma a világ egyik legerő sebb gazdasági hatalma, az em­beriség haladásának világító fák­lyája, a szabadságukért és függet­lenségükért harcoló népek meg­bízható barátja, a béke és a ba­rátság támasza, folytatta Hrus­csov. Soha, egyetlen évben sem fej­lődtünk olyan sokat, mint 1959- ben, a hétéves terv első évében, jóllehet hazánk mindig gyors ütemben haladt, mondotta Hrus­csov, s 1959-et a termelőerők gyors fejlődésében, a kommuniz­mus anyagi és technikai alapjá­nak megteremtésében elért kima­gasló eredmények esztendejének nevezte. Minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy az idén sem lassul, sőt esetleg gyorsul az ipari termelés fejlődésének üteme. 1959 hez képest. Ez év első négy hó­napjának eredményei azt mutat­ják. hogy a hétéves terv második évének feladatait sikeresen telje­sítik. Egyre nagyobb lendülettel fejlődik a kommunista munkabri­gádok mozgalma. Az Egyesült Államokkal folyó békés versenyben a mi oldalun­kon lesz a győzelem, folytatta. Ezt mutatják a szovjet nép eredmé­nyei az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a technika fejleszté­sében, ezt tanúsítják a szocialista épíőmunka tapasztalatai. A szovjet kormányfő ezután el­mondotta. hogy a nemzeti jövede­lem 1953-hoz képest 1.8-szeresére emelkedett, ami 25-szörös növeke­dést jelent 1913-hoz képest. A Szovjetunióban a nemzeti jövede­lem háromnegyed része a dolgo= zók egyéni szükségleteit fedezi. A szovjet munkásság reálbére elérte az 1940. évi bér kétszeresét. Hruscsov bejelentette, hogy 1960. április 1-én már 16 millió szovjet dolgozó tért át a 7, illetve 6 órás munkanapra. A? év. végéig, valamennyi dől-, gozó áttér a rövidített munka napra. 1964-ben pedig meg­kezdik a 6, illetve 5 órás munkanap bevezetését. A szovjet dolgozók munkanapja lesz a világon a legrövidebb. Ez a dolgozók kiemelkedő szociá­lis vívmánya. Hruscsov bejelentette, hogy a szovjet tervező szervek kidolgoz­zák a Szovjetunió húsz éves táv­lati gazdasági és kulturális fej­lesztési tervét. Ez a terv példát­lanul gyors haladás távlatait nyit­ja meg a kommunizmus építésé­ben. Hruscsov ezután a kapitalista adórendszerről beszélt, majd a Szovjetunió költségvetéséről szól­va hangoztatta, hogy egyre csök­kentik a honvédelmi előirányzato­kat. Kijelentette, hogy jelenleg a Szovjetunió rendelkezik minden szükséges feltétellel ahhoz, hogy már az idén megkezdje a mun­kások és alkalmazottak adóztatá­sának megszüntetését. A minisztertanács, folytatta Hruscsov, javaslatot dolgozott ki a kereseti adó fokozatos meg­szüntetésére és az erről szóló tör­vényjavaslatot benyújtotta a Leg­felső Tanácsnak. Az adók teljes megszüntetésére időre van szük­ség, mert figyelembe kell venni az állam lehetőségeit. Ez év októberétől 1965-ig sza­kaszonként kell megvalósítani az adóztatás megszüntetését. Először az alacsonyabb keresetű dolgozók adóiról mond le az ál­lam. A törvényjavaslat adómen­tessé teszi a havi 2000 rubelt el nem érő kereseteket. A munkások és alkalmazottak jövedelme az adóztatás megszüntetésének ered­ményeképpen 1966-ig körülbelül 74 milliárd rubellel emelkedik. A szovjet kormányfő hangoz tatta, hogy az adók eltörlésével a népgazdasági felhalmozás lesz az állami bevételek egyetlen for­rása. Ezért lankadatlan eréllyel kell harcolni a termelés további növeléséért, a termelékenység fo­kozásáért, az önköltség csökenté- séért. Ezután Hruscsov felvetette a szovjet rubel értéke megnöveke­désének kérdését, a jelenlegi ár­rendszer megváltoztatását. Mint mondotta, a Szovjetunió minisz­tertanácsa elhatározta, hogy 1961. elejétől az eddigi tízrubeleseket ój egyrubeles pénzegységre vált­ja be, tehát tízszeresére növeli a rubel értékét. Ez az intézkedés semmiféle veszteséget sem ró sem az államra, sem a lakosságra. Egyszerűen arról van szó. hogy minden ár és bér tízszeresére csökken. ami nagymértékben egyszerűsíti majd a fizetési és el­számolási technikát. A szovjet kormányfő ezután a közszükségleti cikkek termelésé­nek kibővítéséről szólt, majd ki­jelentette: a Szovjetunió ma már megteheti, hogy a nehéziriar fej­lesztésének lassítása nélkül eltö­rölje a lakosság adóztatását és növelje a közszükségleti cikkek termelését szolgáló beruházáso­kat. A szovjet kormánvfő ezután a küszöbönálló négyhatalmi csúcs- értekezletről szólott. Kijelentette: a közeli múlt arra kötelez bennünket és háborús szövet­ségeseinket. végleg tegyünk nontot a háború után és biz­tosítsuk, hogy ne törhessen ki új háborút, ne robbanthassa­nak ki világégést Hitler új­donsült utánzói. A leszerelésről szólva hangoztat­ta, igyekszünk meggyőzni tárgya­ló partnereinket, ha megvalósul az általános és teljes leszerelés, akkor általános és átfogó ellenőr­zést lehet teremteni) Második kérdésként jelölte meg Hruscsov a német békeszer­ződés megkötését, s Nyugat-Ber- lin, az ellentmondások e veszedel­mes csomópontja kérdésének megoldását. Emlékeztetett a Szovjetunió ja­vaslatára: békeszerződést kötni a két fennálló német állammal és ilymódon végleg eltüntetni a má­sodik világháború maradványait Európában, rendezni a berlini helyzetet. Ha sikerül megoldani napjaink alapkérdéseit: a leszere­lést és a német kérdést, beleért­ve a nyugat-berlini helyzet nor­malizálását, akkor a kelet—nyugati kapcsolatok megjavításának feladata ma­gától megoldódnék, jelentette ki Hruscsov. Ezután arról beszélt, hogy a nemzetközi enyhülés nem min­denkinek van ínyére. Adenauer politikája arra irányul, jelentette ki, hogy megteremtse a revans feltételeit, buzdítsa az új háború­ra készülő revansistákat. Adenau­er kancellár odáig ment, hogy a Szovjetunió térképére mutatva mennydörgi: ellenségünk a Szov­jetunió. Ugyanígy bökdösött a térképre annakidején az eszelős Führer is és mindenki tudja, hol végezte, jegyezte meg Hruscsov. Ezután áttért a csúcsértekezlet előtti új nemzetközi helyzet ér­tékelésére. Mint mondotta, part­nereink legutóbbi lépései, nyilat­kozatai és egyes cselekedetei saj­nos egyelőre kevés reményt nyújtanak arra. hogy kormányaik valóban kézzelfogható megoldáso­kat kutatnak. így például az a benyomás ala­kult ki, hogy egyes amerikai ve­zető körök még nem látták be, hogy szükséges a feszültség eny­hítése és a vitás kérdések tárgya­lásos megoldása. A genfi atomér­tekezlet és a leszerelési értekezlet eddigi meneté" szintén’nem tanú­sítja a nyugati hatalmak meg­egyezési készségét, sőt mi több, az utóbbi időben egyenesen pro­vokációs cselekményekre került sor. A Szovjetunió, folytatta Hrus­csov, ismét felhívja az Egyesült Államok kormányát, hagyjon fel a hidegháborúval, szüntesse meg provokációit más országok ellen. Mély meggyőződésem, hogy az amerikai nép kivéve bizonyos im­perialista, monopolista köröket, békét akar és barátkozni akar a Szovjetunióval. Mi is ezt akarjuk. De az agresszív cselekményeknek az amerikai népet is nyugtalaníta. niok kell. Hangoztatta, hogy a szovjet kormány a békés együttélés világos és követke­zetes lenini politikáját foly­tatja. A Szovjetunió mindent megtesz, hogy megtalálja a vitás kérdések tárgyalásos megoldásának módját. A Szov jetunió tiszta szívvel, jó szándékkal készül a párizsi csúcstalálkozóra és minden erejét latba veti, hogy köl­csönösen elfogadható mege­gyezést érjen el. A küszöbönálló csúcsértekezeleten nagy erőfeszítéseket kell tenni az egyetemes béke megszilárdításá­ra. Az értekezlet résztvevőinek feladata, hogy megteremtsék az egészségesebb és valóban békés nemzetközi kapcsolatok alapját, — fejezte be beszédét Hruscsov. Közlemény az SZKP Központi Bizottságának üléséről Moszkva: (TASZSZ) Május 4-én ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Az ülés megvizsgálta a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak ülésszakával kapcsolatos kér­déseket és néhány szervezeti kér­déssel foglalkozott. Az SZKP Központi Bizottságá­nak elnökségi tagjaivá választották Alekszej Koszigint, Nyikolaj Pod- gornijt és Dmitrij Poljanszkijt. Averkij Arisztovot, az SZKP KB elnökségének tagját és Pjotr Poszpelovot, az elnökség póttag­ját felmentették az SZKP KB titkári tisztsége alól, mivel az SZKP Központi Bizottságának OSZSZSZK irodájában végzett munkájukra kell összpontosíta­niuk figyelmüket. n Központi Bizottság felmen­tette Nyikolaj Ignatovot, az SZKP 1-B elnökségének tagját a Köz­ponti Bizottság titkári tisztsége alól, mivel kinevezték a Minisz­tertanács elnökhelyettesévé. A Központi Bizottság felmen­tette Jekatyerina Furcevót, az 6— -P KB elnökségének tagját az SZKP KB titkári tisztsége alól, minthogy kinevezték a Szovjet­unió művelődésügyi miniszteré­vé. A Központi Bizottság Frol Koz- lovot, az SZKP KB elnökségének tagját az SZKP KB titkárává vá­lasztotta. Nyikolaj Beljajevet és Alek­szej Kiricsenkot felmentették az SZKP KB elnöki tagsága, illetve az SZKP KB titkári tisztsége alól. Új kinevezések a Szovjetunió kormányában Moszkva: (TASZSZ) A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának Elnök­sége Frol Kozlovot más munka­körbe való beosztása miatt fel­mentette a Minisztertanács első elnökhelyettesének tisztsége alól. (Az SZKP Központi Bizottságá­nak május 4-i teljes ülésén Frol Kozlovot a Központi Bizottság titkárává választották.) A Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettesévé Alekszej Koszigint nevezték ki s egyidejűleg felmentették az Ál­lami Tervbizottság elnökének tisztsége alól. Nyikolaj Ignatovot, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnök- helyettesévé nevezték ki. (Ezzel kapcsolatban az SZKP Központi Bizottsága Nyikolaj Ignatovot fel­mentette a Központi Bizottság titkárának tisztsége alól.) Jekatyerina Furcevát a Szovjet­unió művelődésügyi miniszterévé nevezték ki. Vlagyimir Novikovot a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettesévé és az Állami Tervbizottság elnökévé nevez­ték ki. (Novikov az OSZSZSZK minisztertanácsának elnökhelyet­tesi és az OSZSZSZK Állami Tervbizottságának elnöki tisztét töltötte be.) Más munkakörbe való beosz­tása miatt Nyikolaj Mihajlovot felmentették a Szovjetunió mű­velődésügyi miniszterének tiszt­sége alól. Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata a rubel átértékeléséről Moszkva: (TASZSZ) Közzétet­ték az SZKP Központi Bizottsá­gának és a Szovjetunió Minisz­tertanácsának határozatát, amely nek értelmében 1961-től kezdő­dően tízszeresére növelik a rubel vásárlóerejét, felemelik a rubel aranytartalmát és az idegen va­lutákhoz viszonyított árfolyamát. Ennélfogva 1961. január 1-től kezdődően új pénzt bocsátanak ki, a jelenlegi forgalomban lévő régi pénzt pedig 10:1 arányban új pénzre cserélik ki. A határozat megállapítja, hogy a népgazdaság nagy fejlődése és a pénzforgalom erős emelkedése következtében vált szükségessé a rubel átváltása, és vásárlóerejé­nek további növelése az árak nagyságának megváltoztatása út­ján. Az új pénz kibocsátásával egy­idejűén — mondja a határozat — 10:1 arányban át fognak számíta­ni minden kiskereskedelmi, fel- vásárlási és nagykereskedelmi árat, továbbá a lakbéreket, a köz­szolgáltatási díjakat, közlekedési díjszabásokat, belépődíjakat, helyárakat, stb. Ugyanilyen arány ban átszámítják a munkabéreket, a nyugdíjakat, a segélyeket és minden más pénzbeli juttatást, amelyben a lakosság részesül. A határozat hangsúlyozza, hogy ennek az intézkedésnek a vég­rehajtása nem okoz semmiféle veszteséget sem a lakosságnak, sem az államnak. Az új pénz kibocsátása során egy, három, öt, tíz, huszonöt, öt­ven és száz rubeles papírpénzt, valamint egy, kettő, három, öt, tíz, húsz és ötven kopejkás, to­vábbá egyrubeles ércpénzt hoz­nak forgalomba. A régi pénz új pénzre való be­cserélésének határideje 1961. áp­rilis 1. A határozat értelmében meg­bízták a pénzügyminisztériumot, az Állami Tervbizottságot és az Állami Bankot, terjesszenek elő javaslatokat a rubel idegen va­lutákhoz képest számított új ár­folyamának megállapítására és a rutáéi aranytartalmának növelé­sére. Az új rubel-árfolyamnak megfelelően átszámítják a külföl­di államok tartozását, amellyel a Szovjetuniótól kapott hitelek alapján adósak. Az átszámítás nem okoz semmiféle veszteséget sem a Szovjetuniónak, sem az il­lető külföldi országoknak. A Minisztertanács ülése Saljapin fia Moszkvában Moszkva: (TASZSZ) Borisz Sal­japin festőművész, a nagy orosz énekes fia, harmincöt évi távol­iét után Moszkvába látogatott. Az Egyesült Államokban élő művész nem ismert rá a megváltozott szovjet fővárosra. Mint mondot­ta, nemsokára ismét a Szovjet­unióba látogat és szeretné bemu- . tatni alkotásait, 1 A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Napirend előtt Kál­lai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a vezetése alatt Belo­rusziában járt küldöttség tapasz­talatairól. A kormány a tájékoz­tatást jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a Tervhivatal elnö­kinek'jelentését az 1960 első ne­gyet’évi tervteliesítésről. A kormány elfogadta a földmű­velésügyi miniszter előterjesztését a szerződéses növénytermelés, ál­lattenyésztés és hizlalás, valamint a terményértékesítés egyes kér­déseinek szabályozásáról, majd a közlekedés- és postaügyi minisz­ter előterjesztésére határozatot hozott új gépjármű fuvarozási szabályzat hatályba léptetésére, s módosította a vasúti személy- útipoggyász és express árufuvaro­zás szabályzatának, valamint a hajózás árufuvarozási szabályza­tának egyes rendelkezéseit. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt.

Next

/
Thumbnails
Contents