Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-05 / 105. szám
1960 május 5. TOLNA MEGYEI NEPCJSAG 3 Minél több árut a népgazdaságnak Szövetkezetünk már az idén 400 hízott sertéssel többet ad, mint a falu volt egyéni gazdái adtak egy év alatt Irta: Lakos József, a pálfai Egyetértés Tsz elnöke Erről i* besxélni kell A* agitátorok visszatérnek Nagy figyelemmel olvastam a Tolna megyei Népújságban megjelent cikksorozatot, melyben termelőszövetkezeti, párt- és állami vezetők mondták el véleményeiket, javaslataikat a közös gazdaságok árutermelésének növelésére vonatkozóan. Megítélésem szerint a szemes termény és húsárú- termelést minden szövetkezetben lehet növelni, noha a feltételek korántsem egyformák. Éppen ezért nem tartom érdektelennek elmondani, hogy nálunk, a páí- fai Egyetértés Termelőszövetkezetben mit tettünk és teszünk, hogy már az idén több húsárut adjunk a népgazdaságnak, mint a falu adott, amikor csak egyéni gazdaságok voltak Pálfán. A szarvasmarha-tenyésztésről és hizlalásról nem írok bővebben. Mindössze annyit jegyzek meg, hogy gazdaságunkban az év végéig — a terv szerint — kellene lenni 194 szarvasom mának, ezen belül 60 tehénnek. Most a II. negyedévben vagyunk és ez idő szerint 214 szarvasmarhánk van. Ezen belül már jelenleg 55 a tehén. Negyven szarvasmarhát pedig hizlalunk, ezeket szerződéses úton értékesítjük. A növendékmarhák száma 119. Ezek felét az év eleje óta vásároltuk fel a tagok háztáji gazdaságából. De az év végéig még veszünk vagy eny- nyit. A célunk ugyanis az, hogy a faluban születő kis borjúkat egytől egyik felneveljük. Ezzel biztosítottnak látjuk szövetkezetünk szarvasmarha-tenyésztésnek fellendítését. Itt jegyzem meg, hogy szarvasmarha-állományunk kialakítása is nehéz volt, hiszen jelenleg közel 40 szövetkezeti paraszt háztáji gazdaságában vannak a szarvasmarhák. Ennyit erről. Bővebben kívánok szólni a sertéstenyésztésről és a sertéshizlalásról. Több értekezleten hallottam ugyanis, hogy kezdő szövetkezetben a sertéstenyésztési üzemág kialakítása a legnehezebb. Ezt én nem írom alá. Nem, mert a mi szőve utezetünk is kezdő és éppen hízott sertésből már az idén majdnem még egyszer annyit adunk, mint a falu adott, amikor csak egyéni gazdaságok voltak Pálfán. Hogy csináltuk ezt?... Elmondom. Nálunk, az év elején, a termelőszövetkezetben nem volt egyetlen nagyüzemi sertéstenyésztésre alkalmas istálló, nem volt se anyakocának, se hízónak való. De — mert tervünk szerint az év végéig 90 anyakocának kell lenni a iwzösben és 500 hízott sertést kell értékesíteni áruként — gondoskodtunk róla, hogy legyen ez is, az is. Az állatforgalmi és tenyészállatforgalmi gazdasági irodán keresztül vásároltunk anyakocának való süldőket: eddig pontosan 88-at. Kettőt a hízónak való kocák közül választottunk ki, így jelenleg megvan a 90 anyakoca, illetve anyakocának való süldő a közös gazdaságban. Ezeket is a szövetkezeti parasztok háztáji gazdaságánál helyeztük el. Pajtákat és nyitott fészereket alakítottunk át sertésszállásnak. Ez végeredményben nem került másba, csak munkaegységbe, mert kukoricaszárat, zsup- pot és nádat használtunk fel az átalakításhoz. Átmeneti megoldásnak jó. Mire felépül a sertés- fiazlató — még ebben az évben meglesz, — akkorra 60 előhasi kocát elletünk itt le. így jövőre már saját gazdaságunkból tudjuk biztosítani a hízó sertés alapanyaot. Az idén — mert most indultunk — hízónak való süldőnk sem volt. De mégis beterveztük, hogy 500 kocát meghizlalunk ebben az évben. így hízónak való süldőket is az állatforgalmin keresztül vásároltunk. Kétszázat az év elején vettünk, ezek jelenleg híznak. A sertéshizlaldát is magunk létesítettük. A falutól 2 kilométerre van egy kendergyár, amit évek óta nem üzemeltetnek. Az erdőgazdaság használta eddig raktárnak. A felsőbb szervektől kértük és megkaptuk az épületet. Szövetkezetünk iparosai átalakították hizlaldának. Mai formájában ez sem mondható véglegesnek, de1 átmeneti megoldásnak jó, mert mégiscsak meg tudunk itt hizlalni több száz kocát. Az Élelmezésipari Dolgozók Szak szervezetének Tolna megyei Területi Bizottsága tegnap megválasztotta új vezetőségét. Legutóbb 1956-ban volt küldöttértekezlet, s a négyéves munkáról szólt a bizottság beszámolója is. Az élelmezésipari üzemek szak- szervezeti tagságának küldöttei részletesen megvitatták a területi bizottság eddigi tevékenységét, majd pedig a szakszervezet előtt így aztán szövetkezetünk leadja az 500 hízott sertést. És, ha minden jól megy, az utolsó negyedévben meghizlaljuk még azt a 73 malacot is, amiket a Közeljövőben választunk el. Ezt a 73-at terven felül adjuk majd el. A pálfai egyéni gazdák a fel- szabadulás utáni években átlagban 550 disznót hizlaltak eladásra egy esztendőben. Szövetkezetünk az idén — mint a fentiekből kiderül 23-mal többet hizlal ennél. De van anyakoca a tagok háztáji gazdaságában is. Szemes takarmányt munkaegységre is osztunk, meg a háztáji gazdaságokban is terem. A feltétel tehát biztosítva van ahhoz, hogy a háztá ji gazdaságokban is hizlaljanak disznókat a szövetkezeti tagok. Ez így is történik. Felméréseink szerint a tagok háztáji gazdaságából az idén mintegy 400 kóvévclisznó kerül eladásra. Ennek egy jelentős részét a szövetkezeten kcresz- tül értékesítik a tagok. Ezért megkapjtik a nagyüzemi felárat, mert a hizlalással kapcsolatos adminisztrációt a szövetkezet bonyolítja le. A szükséges takarmányt megtermeljük. Ha elemi csapás nem lesz, 273 vagon kukoricát és 33 vagon árpát takarítunk be az idén. összesen 280 holdat vetettünk be lucerna, baltacím, illetve vöröshere maggal. Ezzel megteremtettük az alapját annak, hogy jövőre és a későbbi években fokozatosan több árut adjunk a népgazdaságnak, mint az idén. Végezetül pedig még annyit: gazdaságunkban is szívesen elmondjuk és megmutatjuk bármelyik szövetkezeti vezetőnek, hogy a törvény biztosította lehetőségek kihasználásával és.saját erőnkből ■ hogyan indítottuk bg a nagyüze- Lmi szarvasmarha- és sertéste- 1 nyésztést, valamint a hizlalást. álló feladatok megoldásának módjáról tárgyáriak. Negyvennyolc küldött választotta meg az EDÖ3Z új területi bizottságát, megválts?. az EDOSZ kongresszuson részt vevő hat küldöttet is. Az új vezetők, még tegnap délután határoztak a reszortok kijelöléséről, megválasztották a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának választásán részt vevő küldötteket is. Pusztahencsén a tsz-szervezés idején agitátorokkal jártam a falut. Agitátorokkal, akik a környező községek termelőszövetkezeteiből, állami gazdaságaiból, vállalatoktól, pártbizottságról, tanácsi és egyéb szervektől jöttek Pusztahencsére segíteni a parasztságot elhatározásában, fontos, életre szóló döntésében. Ahol jártunk, elmondhatom minden házról, szívesen fogadtak bennünket, úgv ahogy a vendéget szokás. Egyik helyen az idősebb házigazda egy megjegyzést tett, olyat, amelyet nem felejtettem el azóta sem. — Jó, hogy eljöttek az elvtársak most, amikor alakítjuk a termelőszövetkezetet, de akkor el- jönnek-e, amikor majd nehézségeink lesznek, akkor segítenek-e bennünket vajon? Régi tapasztalatokról beszélt aztán a házigazda, arról hogy jó pár évvel ezeiőtt, amikor az első termelőszövetkezetet szervezték a faluban, akik agitálták őket a belépésre, később feléjük se néztek. Mostanában gyakran kérdem az új termelőerő vetkezeti tagoktól. visszajönnek-e azok az emberek, akik belépésre agitálták őkei? Vagy pedig azóta se találkoztak velük? A tsz-tagok megelé gedeiten mondják, hogy visszatérnek. Van, aki pártoló tagja lett a termelőszövetkezetnek, van, aki patronálja a tsz-t és hetenként, ____etenként, legtöbbször szabadidejét felhasználva meglátogatja őket. Ilyenkor szakmai, politikai, szervezeti tanácsokat adnak, ügyes-bajos dolgokat hallgatnak — Akar egynéhány érdekes számadatot hallani a községről — kérdezte tőlem nemrégiben Rad- nai György, a nagymányoki tanács titkára. S meg sem várva igenlő válaszomat, már sorolta is. — 1947-ben még csak hat pedagógus működött a községben, s ma 18 tanítja, neveli a gyerme- Keuet. Míg 1947-ben napközink sem volt, talán nem is ismerték itt ezt az intézményt, ma iskolai és óvodai napközi otthon is működik. — De gyarapodtak az itt lakók egyénileg is. Ezt mutatja, hogy 1947 óta hetvennyolcán építettek új családi házat. Részint teljesen saját erőből, másrészt OTP kölcsön segítségével. Az állam más módon is segítette a bányavidék lakásgondjainak megoldását. Egész kis falu, mintegy 150 lakással épült itt az elmúlt évek során. És éppen erről az újtelepről van most szó, mert a megváltozott meg, vagy intéznek el, soicszol? egészen apró dolgokkal is foglalkoznak, olyanokkal, mint a nyomtatványbeszerzés, írógép vásárlás^ irodabútor szerzés, egyéni sérelmek orvoslása és így tovább. Sok agitátor és a falusi ember között szívélyes barátság alakult ki, nem is tudnak ilyen helyen elképzelni ünnepséget, összejövetelt, gyűlést, ahol az agitátor ne lenne jelen. Nagydorogon, Pusztahencsén, Pincehelyen, Szakoson, Döbröközön és Izmér.yben hallottam éppen az utóbbi időben, hogy az agitátorok nem fordítottak hátat nékik, visszatérnek és olyan lelkesen, fáradtságot nem kímélve segítik őket most is nehézségeikben, mint amikor a nagy elhatározás idején tették ezt. S beszélhetnek erről Kakasdon és Kismányokon, Gerjenben, Madocsán és Köles- den, Nagyszékelyen és Miszlán és mindenütt, kivétel nélkül, ahol termelőszövetkezet alakult. Jólesik a falusiaknak ez, hogy az agitátorok visszatérnek. Jól esik a jó szó, a jó tanács, ügyeik intézése. S jó az, hogy ez így van! A vezetők és funkcionáriusok tömegkapcsolatának, a munkások és parasztok szövetségének, a város és falu kapcsolatánál: egy új, szép és továbbfejleszt: idő, gondosan ápolandó vonása ez. Fordítsunk erre a jövőben továbbra is gondot! Mert tér i lő- szövetkezeti mozgalmunk sok, nagyszerű vonással gazdagodott az elmúlt években, s egyik ilyen nagyszerű vonása az is, hogy az agitátorok visszatérnek. (Gy. J.) élet, megváltoztatta az embereket is. Több idejük, de jobb módjuk is van ahhoz, hogy maguk is segítsék a fejlődést. Az újtelepi lakosság a községfejlesztési állandó bizottság javaslatára a teleppel szemben lévő 5—6 holdas területet társadalmi munkával kultúrparkká alakítja Ahogy Radnai elvtárssal arra sétálunk, már látszik is a munka megkezdése. Nagy része van ebben Deák Kálmán állandó bizottsági tagnak is. Most a földmunkák folynak, a homokozót alakítják ki. Később hinták és más játékok kerülnek majd a virágokkal. fákkal beültetett parkba. Elkészült már egy, az asszonyok szamára pihenőnek szánt filagória váza is. Itt majd kézimunkázhatnak, hűsölhetnek, figyelhetik gyermekeik játékát. Az összefogás lám milyen szép eredményt tud hozni. fi—e) Újjáválasztották az ÉDOSZ területi bizottságát lársadaíns: munkával kuitúrpark létesül Naipényokon A tanító- és óvónőképzőkre is kiterjesztik a levelező-oktatást A művelődésügyi miniszter ren delkezése értelmében az 1960—1961-es tanévtől kezdődően a budapesti, a debreceni, a kaposvári, a nyíregyházi, a szegedi és a szombathelyi felsőfokú tanítóképzőkben, valamint a kecskeméti, a soproni és a szarvasi óvónőképző intézetekben is bevezetik a levelező oktatást. Ez azt a célt szolgálja elsősorban, hogy az általános iskolák alsó tagozatában, az óvodákban, továbbá a tanítói, vagy óvónői képesítést igénylő egyéb pedagógiai munkakörben a képesítés nélkül dolgozók is megszerezhessék a képesítést. A rendelkezés szerint a levelező tagozaton szerzett szakképesítés, minden tekintetben azonos értékű a nappali tagozaton elnyerttel. A tanító- és óvónőképzők levelező tagozatára azok a 22. életévüket betöltött, de 40 évesnél nem idősebb dolgozók jelentkezhetnek, akik legalább egy év óta olyan munkakörben tevékenvkedPCfc /Or pllnf éní’a/n-7 nlfcijónos iskolai tanítói, vagy óvónői képesítés szükséges. A felvétel feltétele gimnáziumi, vagy azzal egyenlő értékű más érettségi bizonyítvány, illetve képesítés. A levelező oktatás tanulmányi ideje a tanítóképzőkben három, az óvónőképzőkben pedig két év. A hallgatók tandíjat nem fizetnek. Ugyanazok a kedvezmények illetik meg őket is, amelyeket a legutóbbi erre vonatkozó miniszter- tanácsi határozat a felsőoktatási intézmények levelező hallgatóinak biztosít. A felvételi kérelmeket a munkahely szerint illetékes megyei, megyei jogú városi tanács művelődésügyi osztályához, illetve Budapesten a fővárosi tanács oktatási osztályához kell benyújtani. A kérelmeket innen küldik a felvételre illetékes intézet igazgatójához. A jelentkezőknek felvételi vizsgát kell tenniök, felvételükről, a tanító-, illetve óvónőképző intézet igazgatója dönt. A felvételeknél előnyben részesítik azokat a jelentkezőket. akik pedagógiai rpi.n’—ikörOt-bo ’•‘r^sük előtt termelőmunkát végeztek. A beleeuhai nőtanács éleiéből — Ma is ötven asszony ment ki a termelőszövetkezet kertészetébe dolgozni. S hogy milyen kedvvel dolgoznak, arra legjobb példa, hogy az árkolást is maguk csinálják, pedig az már férfimunka. így beszél a belecskai asszonyokról Pere Ferencné, a nőtanács titkára. — Én sem lennék itthon — mondja — csak látja — mutat egy nagy halom ruhára — a nagy mosást is el kell intézni. Ott akarok lenni mindig ahol a többi asszonyok vannak. Most bizony nem elsősorban gyűléseken, összejöveteleken kell megbeszélnünk a problémákat, hanem kint a földeken, munka közben. Mert van mit megbeszélni. Itt van mindjárt a családtagok, az asszonyok bevonása a közös munkába. S a legfőbb érv az, hogy minél többen vesznek részt a munkában, úgy gyarapodik a közös és benne az egyén is. A sok- sok felvilágosító, *meggyőző szónak most kezdenek megérni a ezen túlnő. Bekapcsolódtak a tisztasági mozgalomba is. — Ez csali természetes — mondja — hiszen a tisztaság dolga az asszonyokhoz áll legközelebb. A mi körzetünkben már nagyban meszelnek, takarítanak, csinosítják a házakat, udvarokat. Más körzetekben meg Herdics Ferencné, Tolnai Jánosné, Szirmai Péterné szorgalmazzák lelkesen ezt a munkát, hogy csak néhány asz- szonyt említsek. Még sok hiányzik hozzá, hogy a versenyben elsők legyünk, de igyekszünk. JMem idegen tölti?« a kultűr- munka sem. És ezt feí'is használják nevelésre. — Most légutóhb is — mondja — egy autós jelenetet adtunk elő. A helyzet ugyan is az, hogy nálunk a községben kereszülvezető úton az autósok úgy hajtanak, mintha be lennének rúgva. Ez pedig különösen a gyerekekre nézve igen veszélyes Legalább néhányan magukra ismertek. s a nagyobb hatás kedvéért a férfi szerepet is nő játS^nttri. ■jV/Tó •-> mpcf ^ D rtkis gond bizony az egésznapos ünnepség jó megszervezése és lebonyolítása. Többek közöt: filmet vetítenek ezen a napon a gyerekeknek és kollektív ajándékozás lesz. — Most már szívesen vesznek részt a nőtanács munkájában —• mondja. — Eleinte nehéz volt bevonni jó részüket. csak fokról- fokra sikerült. Talán az is sokat tett, hogy nem dobszó útján, hanem személyes látogatások alkalmával hívjuk meg az asszonyokat egy-egy összejövetelre. Mióta a vezetőség körzetenként osztotta fel maga közt a falut, könnyeb- .ben szót értünk az asszonyokkal. Természetesen ez csak kis része az asszonyok munkájának Belecskán, de már ez is mutatja, megvan az alap, amelyen tovább haladva a nőtgnács segítheti az asszonyok fejlődését. Segíthet abban, hogv mind többen ne csak sejtsék, de tudják, hogy a szövetkezettel egv más, a réginél n-szebaseplí+hetatlan”! szebb vi- i-ig k1 -djp-íf-é—t}ki e'»'rKdii'eznek ma ""kért. gyér***"’'"!!?. boldogabb 'övőjéért, az egész faluért (Sz)
