Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-04 / 104. szám

Hgjiiv Szekszáxd Egyetemi Könyv’' Péos, Szepessy Psz, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A £1ÁG:Y Á -R - s 2 O CI A I.! S 1A -M U N K Á S P-Á; R í r Szerda I960, május 4. V. évfolyam 104. szám * ARA: 50 FILLÉR Rendelet a céltakarmányok előállításáról és forgalmáról Az élelmezésügyi miniszter és & földművelésügyi miniszter — a Szövetkezetek Országos Szövet­ségének elnökével egyetértésben — közös rendeletet adott ki a céltakarmányok előállításáról és forgalmáról. A rendelet kimond­ja, hogy a baromfi, a sertés, a s^rvasmarha vagy egyéb állat etetésére szolgáló gyári úton elő­állított takarmányok tartoznak a rendelet hatálya alá. Forgalomba csak olyan céltakarmányok ke­rülhetnek, amelyeket az orszá­gos szabványnak, illetőleg — szabvány hiányában — a földmű­velésügyi miniszter és az élel­mezésügyi miniszter előírásának megfelelő összetételben és minő­ségben az élelmezésügyi minisz­ter által kijelölt állami vagy szövetkezeti vállalat állít elő. Cél- ír karmányt csak kifogástalan és jó minőségű alapanyagból szabad készíteni, minőségét, összetételét, valamint a gyártás körülményeit az illetékes felügyeleti szervek rendszeresen ellenőrzik. Befejezéshez közeledik a népi ülnökök jelölése Amint árról korábban hírt ad­tunk, megyénkben is újjáválaszt­ják a népi ülnököket. A jelölések április 15-én kezdődtek megyénk­ben és nemsokára befejeződnek. A népi ülnököket a különböző üzemekben, vállalatoknál, ter­melőszövetkezetekben a dolgo­zók jelölik termelési értekezlete­ken. Megyénkben összesen 700 népi ülnököt jelölnek. abból a paksi járásban 130-at. Legtöbb helyen már megtörtént a, jelölés. A Paksi Konzervgyár dolgozói 20, a téglagyár dolgozói 3, a Duna- földvári Kendergyár dolgozói 10 és az Alkotmány Tsz tagjai öt sze­mélyt jelöltek népi ülnöknek. — Köztük sok van olyan, aki a ko­rábbi években is mint népi ülnök játszott közre az igazságszolgál­tatásban. Több munkásmozgalmi múlttal rendelkező veteránt is je­löltek az üzemekben. A jelölteket járási, városi és megyei tanács­üléseken választják meg május 15 és június 19 között. ____ T izennégy kiemelt növény önköltségét figyelik meg az idén a németkéri Ságvári Termelőszövetkezetben gazdaságossá­Január 1-től kettős könyvelés­sel könyvelnek a németkéri Ság- vári Tsz-ben. A kettős könyvelés adatai alapján az állattenyésztés hozamainak és 14 kiemelt nö­vénynek az önköltségét kísérik figyelemmel, hogy ebből megálla­pítsák a termelés gát. ' • A termelőszövetkezet számvi­teli dolgozói megtették az önkölt­ségszámításhoz szükséges admi­nisztratív előkészületeket. Termelőszövetkezeti beruházásokról tárgyalt a megyei tanács vb. Kedden ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága dr. Tuska Pál elvtárs el­nökletével. A vb. elfogadta a le­járt határidejű vb. határozatok végrehajtásáról szóló jelentést, amelyet dr. Tuska Pál elvtárs terjesztett elő. Ezután Szűcs La­jos elvtárs, mezőgazdasági osz­tályvezető jelentését vitatták meg a termelőszövetkezeti beruházá­sok előkészítésének és kivitelezé­sének helyzetéről. A termelőszövetkezetek gazda sági megerősítésének egyik alap­vető feltétele a különböző gazda­sági épületek — istállók, magtá­rak stb. — építése. Az idei évre a Földművelésügyi Minisztérium több mint 100 millió forint hitelt biztosított. A kitűzött tervfelada­tok megvalósítása azonban na­gyon sok tényezőtől függ. így te­hát nyilván sok problémát kell leküzdeni annak érdekében, hogy ezek a tervfeladatok megvalósul­hassanak. A napirend során igen széleskörű vita alakult ki és na­gyon sok olyan gyakorlati prob­lémával foglalkoztak, amelyek megoldása nagvban elősegítené a szövetkezeti gazdaságok erősödé­sét. Dr. Vígli Dezső elvtárs, a vég­rehajtó bizottság ' elnökhelyettese többek között ezeket mondta: — Tűrhetetlen állapot, hogy az épít­kezéseken sokszor egészen kis ér­tékű anyagok hiánya miatt állnak le. Éppen ezért közös érdek hogy behatóbban vizsgáljuk a kivi­telező vállalatoknál az anyagbizto sítást. Sok minden múlik a tsz építkezéseknél, a tanácsi szer­Hová lett a petróleum ? Mennyi a negyedkiló cukor ? Ki vásárol öt deka szalámit ? __ Mennyibe kerül negyed­kiló kristálycukor? A hölgy, akitől ezt kérdez­tem, csodálkozva néz rám, az­tán számolni kezd: — Egy kiló az... akkor fél kiló... tehát a negyedkiló... — így aztán lassan kiszámítja, mennyit is kóstál a kérdezett cukormennyiség. Egy másik háziasszonytól ti­zenöt deka hús árát kérdeztem. Ugyanúgy számolgatta ki, ahogy az előbbi a cukor árát. A ne­gyedkiló, a tizenöt deka a vá­sárlásnál ismeretlen fogalmak lettek Negyedkiló cukor gya­korlatilag nincs, mert eny- nyit senki sem vesz, hanem a legrosszabb esetben is legalább félkilót. A húsnál ugyanez a helyzet. A kenyérbolti eladónak nem áll rá a keze, hogy negyedkiló kenyeret messen le a vekniből, az egyik fűszerüzletben hárman sem emlékeznek arra, mikor vett valaki öt dekányit a há­romhatvanas szalámiból. A leg­kisebb tétel tíz deka volt. A villamosítás ma már Tolna megyében lényegében befeje­zettnek tekinthető, hiszen két község kivételével mindenüvé bevezették már a villanyt. A petróleum, mint világítóesz­köz lassan már csak a múlt amiékeként él, o gyertyának is hovatovább csak halottak nap­ján lesz kelete. A szekszárdi földművesszö­vetkezet áruházában a cipő­pult előtt ácsorgunk néhányon. Kilencven forintért kínál az el­adó egy pár cipőt. Mi tagadás, láttam már szebbet is, de egé­szen szemrevaló, hasznosságá­hoz pedig nem fér semmi két­ség. Mielőtt az árat is tudatná velünk, többen érdeklődünk a cipő iránt. Köztünk egy falusias kinézésű, középkorú asszony is. űcsényi, vagy decsi lehet. Már- már kérné a cipőt, de amikor meghallja az árát, elhúzza a száját: — Csak kilencven forint? — Nem vette meg, ellenben egy semmivel sem szebbet s leg­feljebb alig valamivel jobbat elvitt. — Háromszázhúszat fi­zetett érte. A MÉSZÖV vezetőitől arról érdeklődtem, mi az ami mos­tanság nem fogy a földműves­szövetkezeti boltokban. A vá­lasz meglepő: Többek között nem veszik a papucsot és a tutyit. Vagy csak alig-alig. Falun. S mi az, ami fogy? Villamos- sági cikkekből négy-ötszöröse a néhány év előttinek. A sztár :ermészetesen a mosógép. Mo­torkerékpár is körülbelül négy­ötször annyi fogy, mint mond­juk három éve. S mennyi fogy­na, ha Danuvia is, Pannónia is lenne korlátlanul. Bútor az el­múlt évben pontosan kétszer annyi talált vevőre h boltok­ban, mint 1954-ben, vagy 55- ben. És a húsfogyasztás?! Mivel­hogy el sem tudunk képzelni egy ebédet hús nélkül. Már a marhahúst is fanyalogva fogad­juk, disznóhús legyen, ha hús, és az is a javából. 1938-hoz ké­pest körülbelül kétszeresére emelkedett az egy főre eső hús- fogyasztás. Ez természetesen csak a hentesüzleti vásárlásra vonatkozik, hogy baromfiból mennyit vásárolnak össze, akár csak a szekszárdi piacon is szerdai, vagy szombati napon, ugyan meg nem tudja mon- _ dánt senki. Hová lettek a petróleum- lámpák, miért divatjamúltak már a kerékpárok, miért nem. tudják az asszonyaink, hogy mennyi is az a negyedkiló cu­kor? Miért nem elég a bútor, a motorkerékpár, az autó, meg sokszor a hús is és a hal (pedig húsz forintért ugyancsak név- olcsó) — a válasz kézenfekvő. S anélkül is tudja mindenki hogy az újságíró ideírná. LETENYEl GYÖRGY vek és az egyéb illetékes hivata­lok szervezési munkáján. Min­dent meg kell tenni annak érde­kében, hogy a jó szervezéssel és az egyéb feltételek biztosításával minél jobban segítsük a tsz-épít- kezéseket. Sándor Gábor elvtárs az építési és műszaki osztály vezetője az építési anyagellátás több időszerű kérdésével és a tsz új tanyaköz­pontjainak vízellátási kérdésével foglalkozott. Megemlítette azt a problémát és kutatta okait, hogy több helyen megkezdték a tanya- központ építését, ugyanakkor nincs biztosítva hozzá a víz. Báli Zoltán elvtárs a bátaszéki Búza­kalász Tsz elnöke kifogásolta, hogy sok esetben építkezni kez­denek egy-egy kijelölt tanyaköz­ponton anélkül, hogy meggyőződ­tek volna arról: biztosítható lesz-e az állattenyésztéshez szükséges víz. Walter János elvtárs, a vég­rehajtó bizottság elnökhelyettese egy igen nagyjelentőségű problé­mával foglalkozott. Nem áll mó­dunkban, hogy a tsz-ekben máról holnapra, mint ahogyan az szük­séges lenne, minden építkezési, beruházási problémát megold­junk. Ennek anyagi feltételei van­nak. Ezért felvetődik a kérdés, hogy a rendelkezésre álló keret­ből kevesebb, de a legmodernebb követelményeknek minden tekin­tetben megfelelő, szép kivitelű, úgynevezett összkomfortos gazda­sági épületeket létesítsünk, vagy modern de több férőhe­lyes istállókat és nagyobb befoga­dóképességű magtárakat. Sürgető az állatállomány elhelyezése és az a lényeges, hogy biztosítani tud­ják a közös tartást, gondozást még akkor is, ha ez nem a lég­modernebb istállókban történik. Daradics Ferenc elvtárs, a me­gyei pártbizottság másodtitkára többek között arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy fokozottabban kell igényelni a patronáló üzemek se­gítségét. Ezzel is nagy előrehala­dást lehet elérni. Felszólaltak még dr. Bercsényi Vince a bonyhádi járási tanács vb. elnöke, Berta Kálmán, a tervi osztály vezetője, valamint Sza- lontai János és Sári József vb. ta­gok. A vita tanulságainak összefog­lalása során dr. Tuska Pál elvi társ mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy óvakodni kell a tsz-építke- zések során minden felesleges pénzpocsékolástól s minden lehető módon csökkenteni kell az ön­költséget. Pillanatnyilag nem va­gyunk olyan helyzetben, mivel nagyarányú ■ előrehaladás tör­tént a termelőszövetkezeti moz­galom terén, hogy mindenütt a légmodernebb technika szerint építkezhetnénk. Ebből kell kiin­dulni, s akkor a rendelkezésre ál­ló pénzt és anyagot eredménye­sebben használhatjuk fel. Megvitatták a pénzügyi osztály vezetőjének, Vancsa Sándor elv­társnak a jelentését is a múlt évi zárszámadásról és a tanácsi vál­lalatok tavalyi pénzgazdálkodásá­ról. Egyéb ügyekről is tárgyalt a vb. Sikerrel zárult a paksi képzőművészek kiállítása Még ma is elismeréssel emlé­keznek a paksiak a nemrégiben megrendezett képzőművészed kiállításra, amely a paksi festő­művészek munkáit mutatta be. A kiállításon voltaképp három festő — dr. Schank László, Kasselik László és Szabó Károly — alko­tásai szerepeltek. De mellettük kiállították néhány művükét a fiatalok, Kasselik László tanítvá­nyai is. A felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás nagy sikert aratott a paksi művészetkedvelők köré­ben, csupán a vendégkönyvet több százan írták alá, s megjegy­zéseikkel bizonyították megelé­gedésüket a látottak iránt. A kiállítás sikere arra ösztönzi a paksi képzőművészeket, hogy a jövőben ehhez hasonlóan mutas­sák be alkotásaikat a közönség­nek. flz amerikai szenátus megszavazta a külföldi segélyprogram törvényjavaslatát Washington: (TASZSZ) hower elnök az amerikai üzleti élet képviselőinek washingtoni összejövetelén beszédet mondott. Beszédét elsősorban az Egyesült Államok külföldi segélyprogram­jának törvényjavaslatát tárgyaló kongresszusnak szánta. Meg akar- Ka győzni mind hallgatóságát, /mind pedig-a törvényhozókat ar- tról, hogy az úgynevezett kölcsö- *, nős biztonsági program költség­vetésének. lefaragása »megsemmi­sítő hatással lenne mind az .^.Egyesült, Államokra, mind pedig >a vele szövetséges szabad világ- { rá«. > Eisenhower azzal indokolta az /Egyesült Államok évi költségve­Eisen- | téséből hatalmas összeget kisza­kító külföldi segélyprogram meg­szavazásának szükségességét, hogy ha az Egyesült Államok ke­vesebbet költené a külföldi had­seregek fejlesztésére és a kül­földi csapatok katonai berendezé­sére, ez »új nemzetközi feszült­séget és újabb belső problémákat idézne- elő. Eisenhower beszédével csak­nem egy időben tartotta ülését az amerikai szenátus, amely a kért 4174 millió dollár helyett — hat­van szavazattal huszonöt ellené­ben — 4125,6 millió dollárt sza­vazott meg a külföldi segély­programra.

Next

/
Thumbnails
Contents