Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-29 / 126. szám
2 tolna megyei népújság 1960. május 29. N. Sz. Hruscsov beszéde a kommunista munkabrigádok kongresszusán Moszkva: (MTI) Szombaton a moszkvai Kremlben folytatódott »A kommunista munkabrigád«, s »A kommunista élmunkás« címért folyó verseny résztvevőinek kongresszusa. A reggeli ülésen megjelent Arisztov, Brezsnyev, Furceva, Hruscsov, Ignatov, Kozlov, Kuusinen, Poljanszkij, Svemyik, Szuszlov és Poszpelov. Az ülésen felszólalt N. Sz. H ruscsov. Hruscsov elvtárs beszéde Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke »társadalmunk élenjáró embereiként« üdvözölte szombaton az országos értekezlet résztvevőit. »önök munkájukkal, életük példájával új fejezetet nyitnak a szovjet ember — a kommunista társadalom építője — magasztos hivatásának értelmezésében« — mondotta. Hangsúlyozta, hogy a kommunista munka élmunkásainak, brigádjainak és kollektíváinak címéért indított nagyszabású versenyben megvalósul Lenin jövendölése, mely szerint haladunk a kommunista munka győzelme felé. Az élenjáró dolgozókat és a kommunista munkabrigádokat joggal nevezhetjük a fövő úttörőinek, — folytatta Hruscsov. — A párt, a nép az újítókat látja bennük, mert mindazt, amit már ma kivívtak, elértek, igyekeznek holnap átadni másoknak. »Csak valamennyien együtt, az egész népet felölelő harc széles frontján hódíthatjuk meg, a kommunizmus magaslatait« — hangsúlyozta a szovjet kormányfő, majd a nemzetközi helyzet értékelésére áttérve így folytatta: »Az SZKP Központi Bizottsága, a szovjet kormány ki akarja fejteni, hogyan értelmezi és értékeli a párzsi csúcsértekezlet meghiúsulását, amelyben az amerikai repülőgépnek a Szovjetunió területe fölé történt hitszegő betörése a bűnös«. A továbbiakban Hruscsov megjegyezte, hogy a politikusok, az államférfiak és a közéleti személyiségek többsége minden országban helyesen fogja fel, ki a bűnös a csúcsértekezlet meghiúsításában. »Nem szovjet repülőgép lépte ót egy másik ország határát és hatolt be annak területére, hanem egy amerikai gép. Ez a gép megsértette azoknak az országoknak a szuverénitását, amelyek fölött elrepült, agresszorként betört hozzánk és mi lelőttük. A Szovjetunió nyílt szívvel készült a csúcsértekezletre, mert tudta, milyen nagy reményeket fűznek ehhez a tanácskozáshoz a békeszerető népek. Hruscsov több ténnyel támasztotta alá azt a tételt, hogy a Szovjetunió komolyan és r következetesen folytatott békepolitikájával készült a kormányfői találkozóra. Az amerikai imperialista körök hiúsították meg a csúcsértekezletet A fegyverkezési versenyből hasznot húzó amerikai militaristák és monopolisták, látva a pozíciójukat fenyegető veszélyt, megkezdték az előkészületeket a csúcs találkozó megbuktatására, újra hozzáláttak a nemzetközi helyzet kiélezéséhez. „Mi azonban a nemzetközi feszültség enyhítését óhajtottuk és óhajtjuk továbbra is, ebben az irányban tevékenykedünk és fogunk tevékenykedni.” Az Egyesült Államokban — jegyezte meg Hruscsov — szemmel láthatólag megindult a belső harc az amerikai külpolitika jövőbeli irányvonalának meghatározásáért, és ez a harc a legkülönbözőbb területeken jelentkezik. Az amerikai kormány az atomfegyver-kísérletek eltiltásának kérdésében egész idő alatt ingadozó álláspontot foglalt el és május 7-én, nyolc nappal a párizsi találkozó előtt Eisenhower elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok újra meg akarja kezdeni a földalatti atomfegyverkísérleteket. Bennünket figyelmessé kellett, hogy tegyen Herternek, Dilonnak, majd Nixonnak a csúcsértekezlet előtt elhangzott beszéde. Ezek esztelen provokációs beszédek voltak — mutatott rá Hruscsov. Hruscsov ezután a következőket mondotta: »Bennünket elsősorban az döbbentett meg, mondhatnám: keserített el, hogy az Egyesült Államok elnöke sajtóértekezletén jóváhagyta ezeket a provokációs fellépéseket. Az Egyesült Államok elnöke nyíltan kijelentette, hogy ezek ben a beszédekben az Egyesült Államok külpolitikáját fejtették ki”. »Mi komolyan átgondoltuk a kialakult helyzetet — mondotta Hruscsov — és mégis úgy döntöttünk, nem teszünk semmi olyasmit, ami akadályozhatná, hogy az Egyesült Államok elnöke kijusson abból az ostoba helyzetből, amelybe került«. — Eisenhower azonban nem használta ki a számára felkínált lehetőséget — folytatta Hruscsov — és kijelentette, hogy ő hagyta jóvá a kémrepüléseket, s azok az ő tudtával történtek. Felmerült bennünk a jogos kérdés: kivel állunk tulajdonképpen szemben? Vajon milyen állam ez — az Egyesült Államok —, amely a többi állam között élve nem hajlandó betartani az általánosan el ismert nemzetközi szabályokat, csak egy agresszív hatalom képes arra, hogy nyíltan megtagadja a többi országgal szemben kötelező viselkedés szabályait, s nem akarja fejleszteni a normá lis kapcsolatokat a többi ország gal. »Nos, akkor nyilvánvalóvá vált az is, hogy az Egyesült Államok agresszív cselekményeinek célja megtorpedózni a közelgő kormányfői értekezletet« — jelentette ki Hruscsov. Ennek ellenére — folytatta Hruscsov — a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány elhatározta: a végsőkig kitart, felhasználja a legkisebb esélyt is arra, hogy megmentse a csúcsértekezletet, kivívja annak megtartását, a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében. De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnökkel és Macmil- lannel, Nagy-Britannia miniszter- elnökével folytatott párizsi előzetes megbeszéléseiről szólva Hruscsov kijelentette: »Az a meggyőződés alakult ki bennünk, hogy Franciaország és Nagy-Britannia vezetői érdeklődést tanúsítottak a csúcstalálkozó megvalósítása iránt, bár az agresszív észak-atlanti szövetségen belül az Egyesült Államokhoz fűződő szövetséges! helyzetük nem túlságosan nagy lehetőséget biztosít a gondolkodási szabadságra, és mégin- kább az önálló cselekedetekre«. Mindenesetre — állapította meg Hruscsov — azt vártuk, hogy a megbeszélések után az Egyesült Államok elnöke olyan lépéseket tesz, amelyek megnyitják a csúcs- találkozó felé vezető utat, vagy legalább is megkísérli, hogy tiszHrustázza velünk a helyzetet, csov hangsúlyozta, hogy Eisenhower nem élt a rendelkezésére álló t lehetőséggel, „még csak azt sem mutatta, hogy találkozni óhajt velünk.” A szovjet kormány az ENSZ közgyűlése elé terjeszti az amerikai agresszió kérdését »Az Egyesült Államok elnöke önmaga gyújtotta fel a csúcstalálkozó felé vezető hidat« — mondotta a szovjet kormányfő. Hruscsov kijelentette: a Biztonsági Tanács szavazásának eredménye nem a Szovjetunió veresége. „A Biztonsági Tanács vitájának eredménye a mi győzelmünk —• mondotta, — mert ország-világ előtt lelepleztük az agresszorokat, s a szavazás formális eredményeitől függetlenül is elhangzott az elmarasztaló ítélet«. Hruscsov kijelentette: minthogy a Biztonsági Tanács többsége nem merte elítélni »az amerikai haramiákat«, a szovjet kormány az ENSZ-közgyűlés elé terjeszti ezt a kérdést. A szovjet kormány következetesen folytatja a harcot a béke és a népek biztonságának ellenségei ellen. Elmúlt az az idő, amikor az imperialisták büntetlenül tevékenykedhettek, — mondotta Hruscsov. A határsértő repülőgéppel kapcsolatban Hruscsov rámutatott: összeomlott a Szovjetunió megtámadásának ama katonai koncepciója, amely a bombázó légierők alkalmazásán alapult. Hruscsov ezután foglalkozott azzal, hogy Eisenhower és Nixon kormánya előterjesztette »a nyílt égre« vonatkozó régi tervét. A szovjet kormányfő kijelentette: az Egyesült Államok szeretné, ha olymódon nyújtanánk kártérítést kémkedési kudarcukért, hogy lehetővé tesszük az amerikai hírszerző szolgálatnak az országunkban való legális tevékenykedést, az ENSZ zászlaja alatt. Hruscsov kijelentette: „A mi válaszunk erre a következő: A Szovjetunió minden kísérletet, hogy behatoljanak légiterébe, úgy tekint, mint ellene irányuló szándékos agresszív támadást, és kénytelen lesz olyan válaszintézkedéseket hozni, amilyeneket biztonsága érdekében szükségesnek tart.” volt hajlandó részt venni a tárgyalásokon az Egyesült Államok katonai nyomása alatt, ezzel arra törekedett, hogy létrejöjjenek a jövendő csúcsértekezlet gyümölcsöző munkájának feltételei. Időközben továbbra is arra fogunk törekedni, — folytatta Hruscsov —, hogy tárgyalások útján rendezzük a megoldásra érett nemzetközi problémákat, köztük a német békeszerződés kérdéséti beleértve Nyugat-Berlin kérdé-i sét is. Síkra fogunk szállni a nem zetközi együttműködés erősítéséi ért. A népeknek éberséget kell tanúsítaniuk a béke védelmében Az Egyesült Államok vezetői, miközben saját agresszív politikájukat próbálják igazolni, azon panaszkodnak, hogy a Szovjetunió részéről veszély fenyegeti őket. Hruscsov hangsúlyozta, hogy ezt a veszélyt nem a rakéták je- jentik „bár azok a világ leghatalmasabb fegyverei”. A szovjet kormányfő kijelentette, hogy a Szovjetunió „a békés gazdasági versennyel fenyegeti a kapitalizmust és minél tovább haladunk előre, annál jelentősebbé válik ez a fenyegetés”. Ami pedig a rakétákat illeti — mondotta Hruscsov — „néhány rakétafajta gyártását már be is szüntettük, néhány másfajtáét pedig erősen csökkentettük: hiszen a rakéta nem uborka, nem lehet megenni, az agresszió visszaverésére pedig egy meghatározott mennyiségnél többre nincs szükség. Á Szovjetunió a rakétákat teljes harci készültségben fogja tartani mindaddig, amíg nem kötjük meg a leszerelésről szóló egyezményt”. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az amerikai militaristák hibájából meghiúsult a kormányfők tanácsi kozása. Ez azonban csak megerősíti azt a következtetést, hogy amíg létezik az imperializmus, mindaddig a kapitalista monopóliumok érdekeit képviselő reakciós erők katonai kalandok és agresszív cselekmények megvalósítására törekednek. Ezért a népeknek nagy éberséget kell tanusítaniok és állhatatosan kell harcolniok, hogy fenntartsák a földön a békét. Továbbra is mindenképpen foj koznunk kell a szovjet szocialista állam erejét — mondotta Hruscsov — ahból a célból, hogy megelőzzük az agresszió lehetőségét. Hruscsov megállapította, hogy az maerikai imperialisták agresz- szív cselekményeit egyöntetű visszautasításban részesítette a szovjet nép, a nagy kínai nép, a szocialista tábor minden országa és a világ megannyi békeszerető embere. Befejezésül megállapította, hogy a Szovjetunió valameny- nyi dolgozója forrón és egyöntetűen támogatja a szovjet állam bel. és külpolitikáját. Egy hét a külpolitikában fi Szovfeüinió kész a tárgyalásokra A szovjet kormánynak a leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontját elemezve Hruscsov hangoztatta: a szovjet kormány kész becsületes tárgyalásokat folytatni a nyugati országokkal, amennyiben azok valódi, nem pedig színlelt törekvést mutatnak a leszerelés útjainak keresésére. — Mi nem utasítottuk el és ma sem utasítjuk el a csúcsértekezletet, úgy véljük, hogy ma is hasznos lenne a kormányfői találkozó. De az a követelésünk, hogy a találkozó tisztességes alapon üljön ösz- sze. Megtarthatnánk az értekezletet, ha az Egyesült Államok kormánya sajnálkozását nyilvánítaná a történtek miatt. — Mint a tények mutatják — jelentette ki Hruscsov — az amerikai imperialista körök nyilván nem akarják a békés együttélési és a versenyt a Szovjetunióval. Az amerikai imperialisták arra próbálnak kényszeríteni bennünket, hogy engedékenyebbek legyünk és abból a hibás számítás- 1 ból indulnak ki, hogy országunk nem olyan erős és egységes, mini amilyen a valóságban. Hruscsov megjegyezte, hogy a Szovjetunió, amikor visszaveri az Egyesült Államok agresszív cselekedeteit, nyomatékosan hozzájárul a béke megszilárdulásának ügyéhez. „Mi Párizsban nemcsak államunk érdekeit védelmeztük, hanem védelmeztük minden állam szuverenitásának elveit is, köztük az olyan államokét is, mint Afganisztán és Ausztria, amelyek semlegességét és szuverénitását megsértették az amerikai légierők.” A szovjet kormányfő kijelentette: a Szovjetunió, amikor nem Miután az Egyesült Államok meghiúsította a párizsi csúcsértekezletet, a világ közvéleménye a korábbinál is fokozottabb figyelemmel fordult az amerikai kémrepülőgép ügye felé, amelyet a Szovjetunió a Biztonsági Tanács elé terjesztett. Az Egyesült Államok hivatalos körei, sőt maga Eisenhower elnök is, hiába igyekeztek elködösíteni a tényeket, a világ félreérthetetlenül láthatta, milyen veszélyes politikát úz Amerika, amikor szentesíteni akarja a más államok ellen elkövetett agressziót. AZ ELNÖK LEGUTÓBBI RÁDIÓBESZÉDÉBEN ismételten kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak »saját biztonsága« érdekében folytatnia kell a felderítéseket, az eddigi módszerek helyett azonban újabb módszereket kell a jövőben alkalmaznia. Azok a kijelentések, amelyeket az elnök arról tett, hogy mindez »kizárólag védelmi célokat szolgál«, vagy hogy mindezzel Amerika »senkit sem fenyeget«, egyáltalán nem találhatnak hitelre, mert épp Párizsban bizonyosodott be, hogy az Egyesült Államok hivatalos körei csak beszélnek a békéről, de nem tesznek érdekében semmit. A JAPÁN DOLGOZÓK országszerte tiltakoznak a Kisi- kormány politikája ellen, s nyugati hírügynökségek már arról számolnak be, hogy valószínűleg elmarad Eisenhower tokiói látogatása, miután a japán—amerikai biztonsági szerződés miatt olyan országos megmozdulások kezdődtek, hogy az elnök látogatása nem lenne kívánatos Japánban. Igaz uevan, hogy Kisinek sikerült az országgyűlésben keresztülhajszol- nia a szerződést, azonban a tüntetések, munkabeszüntetések ne .i csökkentek. Az országgyűlés ülése alatt a tüntetők tízezres csoportjai vették körül a parlament épületét, Kisi hivatali székhelyét és az amerikai nagykövetséget. A hatóságok több mint 8000 rendőrt mozgósítottak a tömeg ellen, a kormány azonban még így sem tudta megakadályozni, hogy újabb és újabb tömegek ne csatlakozzanak a tüntetőkhöz. A hét második felének külpo- litkai szenzációja A TÖRÖK FORDULAT: a péntekre virradó éjszaka Kemal Gursel tábornok vette át a hatalmat. A nemzeti egységbizottság, amelynek élén a török hadsereg egykori főparancsnoka áll, azonnal letartóztatta Mende- resz miniszterelnököt és Po- latkan pénzügyminisztert és betiltotta valamennyi politikai párt működését. Menderesz amerikai gyarmattá változtatta Törökországot, nemcsak rakétakilövő pályákat építettek Törökország területén, hanem kémközponttá is alakították ki s többek között Törökország érintésével indult útjára az az U-2-es kémrepülőgép is, amelyet május elsején a Szovjetunió - felett megsemmisítettek. A török fordulat csak azért vált lehetségessé, mert a nép demokratikus jogokat, függetlenséget akart, s csak ezeknek megvalósulása bizonyíthatja a török politikai élet nyugalmát. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Dombóvári Vasipari Rísz vállal : ► \ (üitóservíce-í, I hűtőgépek, í l íepyialfffépeSf, í I garanciális ] javítását, I 3 vízvezetékszerelést, ► 5 mindenfajta t 3 ► j gumijavítást, £ 3 autó, motorkerékpár t 3 * javítását, kovács, % 5 bognár ipari < szolgáltatásokat, t 3 ► < Pontos, jó munkával, £ adott határidővel várjuk 1 £ 5 megrendelőinket! (122) ► 1 ► TVTTTTfT»TW?i?T'rrTTTTTTTmmf
