Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-28 / 125. szám

2 TOT,TV A MEGVET NÉPÉTIG W60. május 28, Megkezdődött a Hazafias Népfront II, országos kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) társadalmi életünk minden vona­lán. Az állami és társadalmi élet minden területén, a politika, a népgazdaság, a kultúra bármely ágában irányító és vezető tiszt­ségeket, a párttisztségek kivételé­vel pártonkívüliek is betölthet- nek. Nálunk bármely tisztség be­töltésének két alapvető köve­telménye van: a rátermettség és a népi hatalom, a szocia­lizmus iránti hűség. Ma hazánkban 107 ezer tanács­tag dolgozik, a helyi államhatal­mi szervekben. Közülük 62 000 fő, az összes tanácstagok 58 százalé­ka pártonkívüli. A népfront-bi­zottságokban 130 000 ember tevé­kenykedik és ebből 92 000, a ta­gok létszámának 71 százaléka pártonkívüli. A népi hatalom pártonkívüli harcosai természete­sen a legmagasabb állami tiszt­ségekben is megtalálhatók. A párt és a tömegek helyes vi­szonya, a párt tömegkapcsolatai­nak megerősödése új értelmet ad a »pártonkívüli« forgalmának is — mondotta Kállai Gyula. A párt és a tömegek helyes viszo­nya megteremtésének eredménye­ként megszűnt a lekicsinylés, amellyel korábban a pártonkívü- lit illették. Ma a pártonkívüli, — hacsak nem a kapitalizmus meg­rögzött védelmezőjéről van szó — a párttag harcostársa és szövet­ségese abban a küzdelemben, amelyet egész népünk a párt ve­zetésével a szocializmus felépíté­séért folytat. Beszédének további részében Kállai Gyula a népfront-mozga­lommal foglalkozott. Megállapí­totta: — a népfront a párttagok és pártonkívüliek harci összefo­gásának egyik fontos, gyakor­latilag is bevált kerete, — olyan politikai szövetség, amely többévtizedes múltra te­kint vissza. A háború előtti, alat­ti s a felszabadulás utáni nép­front-mozgalmak örököse lett az 1949-ben megalakuló népfront, amelyre nagy várakozással tekin­tett a közvélemény. Ez a várako­zás megmutatkozott az 1949-es választásokon is, amikor a ma­gyar nép tömegei első ízben ad­ták szavazataikat a párt vezette népfrontba tömörült kommunis­tákra és pártonkívüliekre, s jóvá­hagyták a szocializmus felépíté­sének programját. Később, saj­nos, a párt vezetésében kifejlő­dött a személyi kultusz és a dog- matizmus, eltorzult a párt szö­vetségi politikája, s eltorzította a helyes alapokon elindult nép­front tevékenységet is. Napjainkban a népfront mun­kájában töretlenül érvényesül a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepe. A párt és a nép­front között helyreállt a helyes, jó viszony. Ennek alapjai a követ­kezők: 1. A népfront azokat a célokat Igyekszik megvalósítani, amelye­ket a párt tűz ki az egész nép elé. 2. A párt javaslatait a népfront keretében a kommunisták és pár­tonkívüliek együttesen megvitat­ják. E viták hozzájárulnak az össznépi feladatok kijelöléséhez. 3. A népfront szervei segítik mozgósítani a tömegeket az ily- módon kialakított feladatok vég­rehajtására; segítenek szervezni őket a szocialista építőmunka gyorsítására. 4. A népfront-bizottságok — a tömegek véleményére és javasla­taira támaszkodva a szocialista építés fontos kérdéseinek megol­dására hívhatják fel a párt és ál­lami szervek, valamint a közvé­lemény figyelmét. Az ellenforradalom leverése óta egyre fokozódó mértékben érvé­nyesülnek a népfront-mozgalom­ban ezek a helyes elvek, s ezért az utolsó három évben a Haza­fias Népfront tevékenységében nagy fellendülés következett be. Megítélésünk szerint hazánk gazdasági, politikai és kulturális helyzete kedvező — folytatta Kállai Gyula. A szocialista építő­munka újra nagy lendülettel ha­lad előre. Hároméves tervünket jóval a határidő előtt teljesítjük és eredeti céljait túlszárnyaljuk, így magasabb szintről kezdhetünk második ötéves tervünk végre­hajtásához. A szocializmus alap­jait a második ötéves terv idején lerakjuk a mezőgazdaságban is. S amint az eddigi eredmények mutatják, e feladatot a második ötéves terv első felében megold­hatjuk, s ez gyorsítani fogja to­vábbi fejlődésünket. örömteli jelenség, hogy az új és régi termelőszövetkezetek tag­ságában buzog az alkotókedv, tele vannak tervekkel, s azzal az el­szántsággal, hogy szövetkezetei­ket virágzó gazdaságokká változ­tatják. Ez is bizonyítja, hogy a magyar parasztság százez­res tömegei helyesen csele­kedtek. amikor a nagyüzemi gazdálkodás útjára tértek. Helyesen cselekszenek most is, amikor szorgos munkával igye­keznek megteremteni gazdaságuk biztos jövőjének alapjait. Biztató képet mutat hazánk kulturális élete is. Az irodalomban és a művészet­ben is a határozott fordulat jeleit tapasztaljuk. íróink és művé­szeink egyre inkább érzik a szük­ségességét annak, hogy alkotásaik ban saját koruk kérdéseiről szól­janak saját koruk embereihez. Az utóbbi években nem egy mai éle­tünkkel foglalkozó irodalmi mű aratott megérdemelt sikert. A szocializmus építésének meg­gyorsításában nagy szerepe és fe­lelőssége van a hazáját és népét szerető értelmiségnek, — folytat­ta Kállai Gyula és aláhúzta, hogy a szocialista társadalmi rendszer — miként ezt a Szovjetunió nagy­szerű tudományos eredményei is bizonyítják — összehasonlíthatat­lanul jobb feltételeket teremt az alkotó munka számára, mint a kapitalizmus: a szocializmusban az értelmi­ség saját népét szolgálja, s ez megsokszorozza tehetségét. Hazánkban is minden út meg­nyílt az értelmiség alkotó tevé­kenysége előtt. A népgazdaság valamennyi ágában állandóan nö­vekszik az értelmiségiek aránya és ennek megfelelően növekszik a társadalmi megbecsülésük is. Javultak népi államunk kapcso­latai az egyházzal is. Az állam biztosítja az egyházak hitéleti te­vékenységének teljes szabadságát, s kérésükre megadja számukra a szükséges anyagi támogatást. A gazdag, virágzó szocialista Ma­gyarország felépítésében a hívók és nem-hívők egyaránt részt vesz­nek a munkásosztály társadalmi vezetésével. Ez alakítja ki az ál­lam és az egyháznak gyümölcsö­ző együttműködésének közös frontjait. — Kállai Gyula a továbbiak­ban az osztályharc problémáiról beszélt. A szocialista társadalom építése osztályharcban folyik — ez a történelmi fejlődés objektív törvénye Mivel azonban hazánk­ban a nép hatalma, a proletárdik­tatúra végleges győzelmet aratott, az osztályharc módszerei ma má­sok, mint abban az időben, ami­kor azt még az ereje teljében lévő burzsoázia ellen vívtuk. A bur­zsoáziát, s a földbirtokosok osztá­lyát felszámoltuk, s ezek a népi hatalom ellen szervezett osztály­erőnként többé már nem léphet­nek fel. Itt vannak, s közöttünk élnek azonban a volt uralkodó osztályok egykori tagjai. Mi ve­lük szemben sem törekszünk az osztály harc élezésére. Amennyi­ben becsületesen beleilleszkednek társadalmi rendünkbe és megfele­lően dolgoznak, egyenjogú állam­polgáraivá válnak hazánknak. A politikai meggyőzés eszközeivel nevelni kell őket is — már aki­nek lehet segíteni, hogy megsza­baduljanak a magukkal cipelt po­litikai és morális terhektől Amennyiben viszont a volt ural­kodó-osztályok egyik-másik tagja, vagy csoportja fellépne a népi ha­talom ellen, saját bőrén érezheti annak erejét. Foglalkoznunk kell tehát a volt uralkodó-osztályok egykori tagjai, val is, de nálunk az osztályharc főíróntját már nem ez jelenti. Az osztályharc homlokterébe a szoci­alista ipar szervezésének és to­vábbfejlesztésének, a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének, és megszilárdításának, a szocialista kultúra terjesztésének, a tömegek szocialista nevelésének kérdései kerültek. Most a munkásosztály törté­nelmi fejlődése, az egységes szocialista paraszti osztály ki­alakítása és a szocialista értei miség erőteljesebb fejlesztése a feladat. Az osztályharc másik igen fon­tos területe hazánkban az ideo­lógiai, kulturális és erkölcsi élet. Most a fő súlyt a burzsoá ideológia maradványai ellen kell irányítani. Az előadó ezután az ifjúság nevelésének fontosságát hangsú­lyozta, kijelentette: — a magyar ifjúság gondolkodásában, poli­tikai és társadalmi magatartásá­ban nagy fejlődés mutatkozik. Az eredményekben döntő sze­repe a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségnek van. A KISZ évről-évre mozgósítja a fiatalok tömegeit a népgazdaság számára hasznos tár­sadalmi munkára. Az a munka amelyet a Kommunista Ifjúsági Szövetség építőtáborai a Hanság­ban, Tokajban, Badacsonyban és az ország más területein végeztek, az a tény, hogy a KISZ védnök­séget vállalt a Dunai Mész. és Cementmű építése felett, előremutató példa valameny- nyiönk számára a társadalmi tevékenység kibontakoztatásá­hoz. A fiatalok egy részének gondol­kodásában azonban érvényesül még a burzsoá individualizmus, a léha erkölcsök, a münkakerülés, a könnyelműségre törekvés szem­lélete. A nevelésben gyakran a szülők is helytelenül járnak el. A nevelésben a szülőknek, az isko­lának és a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek egységes elveket kell követni. Az ifjúság szocialis­ta nevelésének megjavításában fontos feladatunk a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeti és politikai befolyásának szélesítése az ifjúság soraiban. Ebben a mun kában nagy feladatok hárulnak a társadalom valamennyi szerveze­tére és így a Hazafias Népfront­ra is. A népfront különösen ered­ményes nevelőmunkát fejthet ki a fiatalok között falun, ahol még a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezetei gyengébbek, mint a városokban. Kállai Gyula a továbbiakban összefoglalta a szocialista forra­dalom megvalósításában 15 év alatt elért eredményeket. Hang­súlyozta, hogy a szocializmus alapjainak lerakásáért nem egye­dül harcolunk. A szocialista tá­bor egy sor országa már a szo­cializmus felépítésének befejező szakaszához érkezett. A mi fejlő­désünk is észrevehetően gyorsul.. Előrehaladásunk ütemét fokozza a szocialista tábor országainak együttműködése. A szocialista tá­bor országainak együttműködése nivellálja a közöttük meglévő különbséget és megteremti a lehetőségét an­nak, hogy azonos történelmi korszakban, együtt léphessék át a kommunizmus kapuját. A magyar dolgozó nép szocialista forradalma előtt ez a ragyogó perspektíva áll. A Hazafias Nép­front feladatai tehát az elkövet­kezendő évekre adva vannak. Bí­zunk abban, hogy a népfront a jövőben is a magyar ncp tömegeinek nagy mozgalma lesz, amely sike­resen működik közre a szo­cializmus építésének befeje­zésében. Befejezésül a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről beszélt j Kállai Gyula, s hangsúlyozta. : hogy a mi országunk kis ország, I kis nép, de az emberi haladás i fő sodrában halad. Célunk to- j vábbra is világös; szocialista- or- ! szág, jólét, béke és boldogság a népnek. * Eisenhower rádióbeszéde szoros kapcsolatban áll azokkal a fokozódó bírálatokkal, ame­lyek mind gyakrabban érik az elnököt a kémrepülésekért és a csúcsértekezlet ebbői követke­ző elmaradásáért. Eisenhower most sem tudott kijutni a csá­vából: egyrészt ígéreteket tett. hogy fenn akarja tartani a jó kapcsolatokat a Szovjetunióval, másrészt igyekezett igazolni a Szovjetunió elleni agressziót, sőt ilyen kijelentéstől sem riadt vissza: Az Oroszországba történt május elsejei berepülés s a j n o,s nem sikerült. Az Egyesült Államok kül­politikája, — s az elnök rádió­beszédé is ezt igazolta — mind jobban lelepleződik a világ előtt. Erre mutat az a tény is, hogy Selwyn Lloyd angol kül­ügyminiszter hétfőn »nagyon fontos küldetésben« Washing- I tonba utazik. Nyugati hírma­| gyarázók szerint a külügymi­niszter küldetésének célja, hogy Macmillan utasítására meg­mentse a genfi atomértekezle­tet a megfenekléstől. Több an­gol lap hangoztatja, hogy az Egyesült Államok meg akarja hiúsítani ezt a fontos értekezle-j- tét. Ezzel kapcsolatban írja a Guardian című angol lap, hogy az Egyesült Államok jelenlegi kényes helyzete »káros hatással lehet az egész északatlanti szö­vetségre és sokat árthat az Egyesült Államoknak is. A vi­lágon már úgyis túl sokan gya­núsítják az Egyesült Államokat' azzal, hogy nem kívánja a hi­degháború befejezését«. Eisenhower rádióbeszéde iga­zolja az angol lap kijelentéseit. Az elnök azt mondotta ugyan, hogy az U-2 repüléseit »meg­szakították«, de csak azért, mert »csökkent a jelentősé­gük«, ugyanakkor azonban hangsúlyozta, hogy a kémkedés területén »a légierők igénybe­vétele mellett állandóan új módszereket dolgoznak ki«. Ugyanezt az irányvonalat képviseli Eisenhower beszédé­nek az a része is, amely az Egyesült Államok jövőbeni po­litikáját illeti. Kijelentette: ez az irányzat mindenekelőtt az Egyesült Államok erejének nö­velése, a fegyveres erők fejlesz­tése. »Harci készültségben fog­juk tartani ezeket az erőket és szüntelenül erősíteni fogjuk őket« — mondotta. Ennek a politikának azonban mind kevesebb híve van magá­ban az Egyesült Államokban is. Morse demokratapárti szenátor nagy beszédben támadta az el­múlt napokban az Egyesült Ál­lamok külpolitikáját, s javasol­ta, a demokrata párt vonja meg támogatását a köztársasági kor­mány csődbe jutott külpolitikai vonalvezetésétől. »Ha olyan el­nökünk lenne, — mondotta Morse szenátor —, aki tudná, mit is jelent a polgári kormány zás, azonnal elmozdítaná mind­azokat a katonai vezetőket, akik az alkotmány semmibevételével belekontárkodnak a külpolitikai döntések meghozatalába«. Az amerikai nép, épp úgy, mint a világ valamennyi népe, békét akar. Az amerikai kül­politika irányvonala azonban csak szavakban áll a béke mel­lett, a tettek unos-untalan meg­cáfolják azokat a hangzatos ki­jelentéseket, amelyeket egyes hivatalos amerikai vezetők tesz­nek. Kemal Gursel tábornok vette át a hatalmat Törökországban Letartóztatták Menderesz miniszterelnököt — Betiltották a pártokat Az ankarai rádió közlése alap­ján jelentik a nyugati hírügy­nökségek, hogy Menderesz török miniszterelnököt és. Polatkan pénzügyminisztert Kutaja városá­ban letartóztatták. A hatalmat Kémal Gursel tá­bornok vette át, aki a „nemzeti egységbizottság” elnöke lett. Gursel tábornok a török hadse­reg főparancsnoka volt. Május 3- án két hónapra szabadságolták, de annakidején megtiltották, hogy az erről szóló hír nyilvánosságra ke­rüljön s kijelentették, hogy a tá­bornok, mivel elérte a korhatárt, júliusban nyugalomba vonul. Gur­sel péntek délután rádióüzenetet intézett az országhoz. „A hadse­reg feladata volt megmenteni Tö­rökországot a nagyratörő politiku­soktól, akik'válságba akarták dön teni” — mondotta Gursel tábor­nok, majd bejelentette, hogy át­vette az állami közigazgatás irá­nyítását és a fegyveres erők pa­rancsnokságát. A török fegyveres erők közle­ményt adtak ki, a katonai hatalom átvételéről, ezt az ankarai rádió is közvetítette. Bejelentették, hogy „a legutóbbi szomorú incidensek miatt és a testvérgyilkosság meg­akadályozására” átveszik az el­lenőrzést az ország közigazgatása felett. A közlemény felszólította a volt kormány tagjait, hogy keres­senek menedéket a fegyveres erőknél, személyes biztonságukat a törvény szavatolja. Ortutay Gyula beszéde a népfront-kongresszuson Ortutay .Gyula bevezetőben kö­szönetét mondott a népfront sok tízezer munkásának, akik lelkes munkájukkal hozzájárul­tak a népfrontmozgalom eredmé­nyeihez, majd á népfront új kor­szakáról beszélt. Ezután a népfrontmozgalom to­vábbi eredményeit ismertette, s részletesen szólt az 1958 őszén lezajlott országgyűlési és tanács­választásokról. A Választások után széles­körű együttműködés alakult ki a népfront-bizottságok, va­lamint az országgyűlési kép­viselők és tanácstagok között. — Igyekszünk mindenkihez el­jutni, és érdeklődésének megfe­lelő fórumot adni. Ma már igen sok változatos, érdekes formája alakult ki ezeknek a fórumoknak — mondotta, többek között —, majd a Hazafias Népfront köz­ségpolitikai tevékenységének ered ményeit ismertette. A népfront-bizottságok rend­kívül sokat tehetnek azért — mondotta hogy a má­sodik öt黓* -* 'v p jó haza­fiak igazi. vé váljék. ages ugye­— A népfrontmozgalom eddigi eredményeit a kezdet lépéseinek tekintjük — mondotta. Növekvő eredményeink azt mutatják, hogy túl vagyunk a kezdet nehézsége­in, egyre nagyobb feladatot tu­dunk vállalni és teljesíteni: ott leszünk a szocializmus építésének minden feladatá­nál és bízunk abban, hogy a mi munkánk is részes lesz, hogy hazánkban mindhama- rabb megvalósuljon a szocia­lizmus. Megállapíthatjuk, — mondotta végül — hogy a Hazafias Nép­front sokrétű, gazdag munkája és a tettrekész lelkesedése biztosí­ték arra, hogy jó úton haladurk s a mozgalom valóban ered­ményes munkát végez a párt ve­zetésével nagy céljaink megva­lósításáért. A lottó 22. heti nyerőszámai: 5, 6, 55, 75, 69

Next

/
Thumbnails
Contents