Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-26 / 123. szám

6 TOLNA MEGYEI VEPÜJSAG 1960 május 26. — A szekszárdi városi tanács az ! meg az építők szabadtéri szín- 1960. évi községfejlesztési tervé- I padát este fél 8 órai kezdettel. Az ben 100 000 forintot irányzott elő j estet az NDK kulturális és tájé­a Berzsenyi utcai útépítésre. Most az összeget megtoldotta újabb 100 000 forinttal. — Münchenben kiadják Solo, hov nagy művét. A müncheni Paul—List kiadóvállalat megje. lenteti M. Solohov »Új barázdát szánt az eke« című regényét. So- lohovnak ez a műve most jelenik meg először Nyugat-Németor- szágban. — Rendőri közlemény: Egy ak­tatáskát és két órát szolgáltattak be a rendőrségnek talált tárgy­ként, amelyeket jogos tulajdono. suk átvehet a Szekszárd Városi és Járási Rendőrkapitányság vár- közi helyiségében. — Önkiszolgálás az ékszerbolt- ban. Nagy meglepetést keltett New York egyik neves ékszerésze, aki a közelmúltban megnyitot­ta az első ékszer önkiszolgáló boltot. Az üzlet tulajdonosa azon­ban gyorsan eloszlatta azt a hi­edelmet, hogy túlzottan bízik embertársai becsületében: »Ha nincsenek is eladók közvetlen kö zelben — mondotta — mindenfe­lé rejtett televíziós kamerákat helyeztünk el, nehogy vevőink a túi nagy kísértés áldozatául esse­nek«. — Pártnapot tartott kedden dél után Szekszárdon a megyei bíró­ság és ügyészség pártszervezete, a bírósági és ügyészségi dolgo­zók, valamint a meghívott ülnö­kök részére. A pártnapon mintegy százan vettek részt. Dr. Major István, a Legfőbb Ügyészség ügyésze tartott beszámolót az időszerű külpolitikai kérdésekről. — Az idegenforgalom növelése érdekében. Az angol idegenfor­galmi intézet moszkvai kirendelt­sége a következő szöveggel plaká­tokat helyezett el a szovjet fő­városban: »Angliai látogatásakor okvetlenül keresse fel a British Museumot, ahol Lenin és Marx hosszú időn keresztül folytatott koztató irodája, a szakmaközi bi zottság és az építők szakszerve­zete közösen rendezi. Az esten az NDK hazánkban tartózkodó tánc- együttese is vendégszerepei. Ugyanezen a napon délelőtt 9 órakor nyílik meg az építők ott­honában a Műcsarnok anyagából a Käthe Kollwitz grafikai képki­állítás, amelyet két héten keresz­tül tekinthetnek meg az érdeklő­dők. — Megbocsátható gyermekrab­lás. Az Osnabrück-i rendőrség a napokban teljes riadókészü ltség - ben üldözött egy gyermekrablót. A tettest sikerült elfogni, amint ép pen a kisbabát tologatta vidáman Osnabrück egyik utcáján: a „gyér mekrabló” egy négyesztendős kis­fiú volt, aki ragyogó arccal közöl­te a rendőrökkel, hogy már olyan régen szeretett volna kistestvér- két és most végre szerzett egyet. — Mintegy 200 vagon zöldsé­get exportál az idén a Tolna me­gyei MÉK a Német Demokratikus Köztársaságba, Nyugat-Németor- szágba, Csehszlovákiába, Svájcba és Ausztriába. Ez a tavaly Tolna megyéből exportált zöldségmenv- nyiségnek négyszerese. — Torz csecsemők a nagaszaki atombomba következményei. Dr. Icsiro Hajasi, a nagaszaki egye­tem professzora egy tudományos ülésen kijelentette, hogy a 15 év óta született torz csecsemők egy része olyan anyától való, aki Na- gaszakiban radioaktív sugárzásnak volt kitéve. Hajasi kijelentette, hogy számos esetben a torzulá­sok a csecsemő halvaszületéséhez vezettek. 3057 csecsemőn végzett boncolás kimutatta, hogy a halva­született, vagy közvetlenül a szü­lés után meghalt csecsemők 17 százaléka torz volt. — Marlene német nyelvórákat ad. Egy amerikai hanglemeztár­saságnak az az ötlete támadt, tanulmányokat és készítette elő j hogy a nyelvtanfolyamokat von- a szovjet forradalmat«. — A rostkender termesztéssel és feldolgozással kapcsolatban megbeszélést és gyakorlati bemu­tatót tartanak június 8-án dél­előtt 10 órai kezdettel a Duna- földvári Kendergyár telepén. Ez alkalomból több előadás hangzik el az illetékes szakemberek ré­széről, amelyek az ipar célkitű­zései mellett a termelők érdekeit is széleskörűen érintik. — Német barátsági est és ki­állítás lesz vasárnap, május 29-én, Tolnán. Ez alkalommal nyitják y i! W FŐKÖNYVELŐT j | (j :ores — számviteli képesítés j | | j ni és kellő gyakorlattal ren- ■ | J | dclkezőt — a Bonyhádi Sütő- " jj ipari Vállalat. Jelentkezés: a ,1 Tolna megyei Tanács vb. J < I pari—Műszaki Osztályán, K -zekszárdon. (111) j zóbbá lehetne tenni, ha a hang­lemezekről híres filmsztárok ta­nítanák anyanyelvűket. Már for­galomba hozták az első lemeze­ket, amelyeken a német nyelvre Marlene Dietrich, franciára pe­dig Charles Boyer oktatja a ta- nulnivágyókat. A spanyol nyelv- tanfolyam hanglemezein a híres Jose Ferrer hangja szólal meg. — A televízió műsora: 18.00: 1. A rút kis kacsa. 2. Veszélyes pajkosság Magyarul beszélő szov­jet rajzfilmek. 18.30: A jövő hét műsora Műsorismertetés. 18.35: TV-híradó. 18.50: Három ház. Ri­portműsor 19.15: Fortuna szeke­rén. 21.00: Négy hét Kínában. Be­szélgetés a KISZ központi mű­vészegyüttesének tagjaival. AZ ETETETT HELY »Nem mindenütt van hal, ahol víz van!« — Ezt a horgász­közmondást solj. sok éves meg­figyelés, tapasztalat tette Igaz­sággá. Az okos tudósok évtize­dek óta vizsgálgatják ennek az igazságnak az okát és a bioló­gia, a természettudomány ta­karója alatt kisebb-nagyobb ta­nulmányokban magyarázgatják a halak és a vizek szokásait, magatartásának miért-jét. Bár mi — horgászok — igen nagy mértékben tiszteljük és csodáljuk a tudomány ezirányú kutatásainak eredményeit és igyekszünk azokat a magunk javára fordítani, — mégis in­kább csak a magunk gyakorlati tapasztalataihoz igazodunk és leginkább, — legszívesebben olyan helyen ülünk le a partra és mártogatjuk zsinegeinket a vízbe, ahol vagy mi, vagy vala­melyik társunk fogott már né­hány komolyabb súlyú halat és amely vízrész így köztudomású­lag »jó hely«-nek számít. Néha az is előfordul, hogy magunk készítünk magunknak jó helyet, állást, azzal, hogy a kiszemelt helyre odacsalogatjuk a halakat. Ez úgy történik, hogy a kiszemelt helyen rendszere­sen »etetünk«. így keletkeznek azután az etetett helyek. Hogy mivel etetünk? — Hát érkezésünkkor kukoricával, tá­vozásunkkor a fenével. Ez az utóbbi táplálék a távozás ide­jében ajánlva van a halaknak, a víznek, a horgásztársaknak, de leginkább a halászoknak, akik »biztosan« meglesték: hol etetett a horgász és titokban »meghúzták«, — megdobózták« a vizet, kifogták a horgász által odacsalogatott halat, amit ki nem fogtak, azt elkergették. Ennek következményeként szól a fenével való etetés a halőr­nek — a mindenszentek nevé­vel összekapcsolva — a horgász egyesület vezetőségének és a halászati felügyelőségeknek, akik nem tudják, vagy talán nem is akarják — megakadá­lyozni a halászoknak fent körül írt mahinációját. írásban és elvben nincsen ugyan az etetett hely tulajdon­joga elismerve, de a horgász­erkölcs íratlan törvényei sze­rint az etetett helyet illetékte­lennek nem illik háborgatni. A természetes vizeken min­den más »jó hely« azonban »szabad« és azt az foglalhatja el, aki előbb érkezik. Az ilyen ismert jó helyen azután min­den munkaszüneti napon — a horgászerkölcsökkel éppen ösz- sze nem egyeztethető modorban és papírra nem igen alkalmas szavakkal — indul meg a vita a helyfoglalás jogáért. Hallot­tunk olyan horgászról is, aki már éjfél előtt indult, a kisze­melt helyen aludt, hogy nap­felkeltekor elsőként foglalhas­son helyet, Magunk között mondva: ekkora áldozat után meg is érdemelte a jó helyét. Ezekben a sorokban egy, a mi vizeinken történt hely-jog vitát igyekeztem megörökíteni. Az olvasó szíves elnézését ké­rem azért; hogy itt-ott egy ki­csit szépítettem rajta. Szép nyári reggelen történt, hogy amire a nap bíborfényé­ben felkelt, a Duna-part egyik közismerten jó helyén már öt­hat horgász vitatkozott vesze­kedett, mert az egyszerre érke­zettek mind a legjobb helyen akartak letelepedni. Javában folyt a vita, amikor újabb négy­tagú társaság érkezett a hely­színre. Három fiatalabb és egy idősebb, akit a többiek , Laci bácsinak szólítottak. Laci bácsiról még el szeretném mondani, hogy néhány hónap­pal ezelőtt költözött a város­kába és annak rendje-módja szerint hamarosan ellátogatott a horgászegyesület egyik esti megbeszélésére. Bemutatkozott és elmondta, hogy nem régi horgász; mindössze 2—3 éve űzi ezt a sportot, így kezdőnek szá­mít, azonkívül itt még a vizet sem ismeri: kéri a horgásztár­sak tanácsait, útmutatását. — Amit természetesen — ott a megbeszélésen — nyomban meg is ígértek neki. Laci bácsi társaságával meg­érkezve a Duna-partra egy da­rabig várta a vita fejleményeit, szomorúan nézte a vitatkozókat — ő nem így képzelte a hor­gászbarátságot! — ezután szó nélkül leült az egyik helyre és szerelt. Egy perc sem telt el, máris rászólt az egyik koráb­ban érkezett horgásztárs: — Kérem, az az én etetett helyem! II Fácánkerti növényvédő Állomás felhívása Védekezzünk az amerikai fehér szövőlepke ellen ;0-°r MOZI lu ______MŰSOR_____ 1 * A rab madár. Szovjet film. Tol­na 27—29, Szekszárd 30—1. Ingovány. Csehszlovák film. A közismert lombrágó kárte­vőnek mintegy 180 növényfaj szolgálhat tápnövényül. A leg­kedveltebb tápnövényei: az eper­fa, kőrislevelű juharfa, a szilvára, ■ majd az almafa, diófrt, cseresz­nyefa és fűzfa. A hófehér színű, selymesfényű [J lepkék fő rajzása az eperfák ■ rügyfakadása után kezdődik. A Q nőstények mintegy fél milliméter j, átmérőjű, zöldesszínű tojásaikat na levelek fonákára, sűrűn egymás ü mellé, egy rétegben helyezik el. A határozza meg. A 0,8 százalékos szerkoncentrációt 1,5 százalékig emeljük, nagyüzemi géppel 3—6 százalékos töménységű védőszert használhatunk fel kellő hatással. Az amerikai fehér szövőlepke mint karantén kártevő elleni vé­dekezést a 12/1960. (Mezőgazda- sági Értesítő IV. 20.) FM. sz. ren­deleté határozza meg, illetve te­szi kötelezővé. író Lajos agronómus — De hiszen az előbb még a másik helyért vitatkozott! — Ott nem az én, hanem a barátom igazát védtem! Laci oácsinak a vele együtt érkezők azt tanácsolták, hogy a mintegy 50 méterrel lejjebb lévő fűzfabokornál szintén na­gyon jó hely van, menjen oda. Az öreg a békesség kedvéért szó nélkül szedte szerszámait és a tanácsolt helyre ment. — Horgait a vízbe dobta, cigaret­tára gyújtott és nem túlságosan nagy reményekkel várt. Társai még egy darabig vi­tatkoztak, végül is mindenki­nek jutott hely. csönd lett. El­telt egy fél óra, eltelt egy óra, aztán még egy. — Levél se rez­éül, madár se rebben... — Na itt sem lesz ma kapás! — Nincs itt a halnak még híre sem! — így sóhajtoztak á horgászok. — Dehogy nincs — szólt köz­be az egyik »fővitatkozó« — én a múlt héten is négyet fogtam itt! — Ja, öcsém az a múlt héten volt! Laci bácsi hallgatott és gyö­nyörködött a táj szépségében. A nap már a parti nyárfák fölé emelkedett, langyos melege el­árasztotta a partot és leszedte a felső kabátot a parton ülők­ről. A víz sima volt, mint a tü­kör. — De ni csak! — Megbillent az egyik úszóm! — rebben arra Laci bácsi tekintete és óvato­san megfogja a botot, — Mert mit lehessen tudni!... az úszó lassan a víz alá merül. Laci bá­csi bevág... a zsineg feszül... a bot hajlik, az orsó halk berre­géssel működik... A fröcskölés- re felfigyelnek a társak és a szákolásnál már körülállják. — Legalább három kiló! — jegyzi meg az egyik. — Érdekes, ezen a helyen még senki sem fogott halat! — így a másik. — Hm! — dünnyögte Laci bácsi a bajusza alatt — nekem mégis azt mondták, hogy ez jó hely! — No ebben, akaratuk ellenére — nem tévedtek! Félórával később újra szákolt Laci bácsi. Majd kissé később még egy sárgahasú került a szákjába. Egyik sem volt ki­sebb az elsőnél. A többiek pe­dig csak ültek szótlanul er­nyedten lógó zsinegjeiket néz­ve. Egyiknek sem volt még csak kapása sem. Dél felé Laci bácsi felállt, összeszedte szerelését és zsák­mányával hazaindult. Búcsú­zásként odaszólt társainak: — Csakugyan jó helyre ta­nácsoltak, — köszönöjn! • A töltésre érve visszanézett: az a horgásztárs, aki reggel az etetett hely jogára, hivatkozás­sal arrébb tanácsolta őt, szere­lékével sietve, nehogy a töb­biek megelőzhessék — elfoglal­ta Laci bácsi elhagyott állását. Beck András vi X“ —--------- ——--------- —.... _ tojásokból kikelt feketefejű her­S zekszárd 26—29, Tolna 30—l. Unyók maguk felett sűrű hálót Apróhirdetés ■ Hegyen—völgyön (Cimborák II.) «szőve hámozgatják a leveleket, s 0 Magyar film. Tamási 27—29. U növekedve egyre nagyobbítják . n fészkíil^Gt Erős fertőzés eseten ci Műszaki vezetői munkakörbe« \ szél. Szovjet film. Dombóvár H kártétel az ágcsúcsokról a korona építészmérnököt, vagy gyakori at-U 27—29, Tamási 30—1. i belseje felé halad. A július ele­tal rendelkező építésztechnikust Hiúig rágó hernyók csoportosan keres a Szekszárdi EpitoipariJJ 57-es riport. Német film. Báta- «kárét? alatt rpnedésekhen laza- Szövetkezet. (84)B szék 27—29, Bonyhád 30—1.---------------------------------0 . ■ Négyszáz csapas. Francia film. Q Dombóvár 30—1. ■ Mennyei pokol. Egyiptomi film. U Paks 30—1, Dunaíöldváf 27—29. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits^ Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10. 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft j kéreg alatt, repedésekben laza­0 szövésű gubókban bábozódnak. Nyáron, július végétől rajzó lep- 5kék életet adnak a második her- Unyó nemzedéknek, amely bebú­jj bozódva áttelel. 0 Amennyiben mechanikai vé- _ Bdekezést nem tudunk eszközölni 0 Idegen gyermekek Magyarul be-Q vagy az nem nyújt kielégítő S7.Ó1 n sznvi^t. film Paks 27—29. «prpHmpnvt fnlvamndi szélő szovjet film. Paks 27- Dunaföldvár 30—1.-29, geredményt, folyamodjunk vegy Q szeres védekezéshez. Vegyszerek­Nyomorultak (II.) Színes ma­iból a »Holló 10«-es emulziót, szereket — -—-------- ? ——- — «vagyis a DDT tartalmú 0 gyárul beszélő nemet—francia U használjuk. Háti és motoros cir- • —olasz film. Bonyhád 27 29, ■ trulációs rendszerű gépekkel 0.8 Q Bátaszék 30 1. 0 zúzalékos töménységű permeilr­m 0 2) ■ -et permetezzünk ki. A szer tö­-^0i-iggagi—iffi—ménvséeét a hernyók fejlettsége A zeneiskola májusi növendékhangversenyéről Egy növendékhangverseny, kü­lönösen a tanév utolsó időszaká­ban minden vonatkozásban vizsga, nemcsak a növendékek, hanem a tanárok szempontjából is. Ennek a gondolatnak a jegyében ültek be a zeneiskola nagytermébe a nö vendékek szülei is, akik nem kis szorongással várták gyermekük bemutatkozását. Ez. a szorongás azonban hamarosan feloldódott, mert a növendékek szép felké­szültségről tettek tanúbizonysá­got. A picinyek közül Kláb Ani­kó zongorajátékát kell elsősorban megemlítenünk és a műsor máso­dik felében már több figyelemre méltó teljesítményt kellett felje­gyeznünk. A pálmát ezúttal is Thész László zongorajátéka vitte el, de rajta kívül kitűnő teljesít­ményt nyújtott a zongoristák kö­zül Teszler Ella is. Az énekesek közül Szőnyi Erzsébet és Ersz.é- nyi Mária árult el reménytkeltő tehetséget, míg a hegedűsök kö­zül Sólyomvári Magda és Németh Erzsébet játéka ragadta meg fi­gyelmünket. De dicséretet érdemel a hang­versenynek mind a 26 szereplője, akik már eddig is sok örömet okoztak szüleiknek és tanáraik­nak és remélhetőleg a jövőben még inkább megörvendeztetik majd őket, elsősorban azzal a szorgalommal, amely nélkül nem képzelhető el előrehaladás egyet­len területen sem, különösen nem a zenetanulás területén. O. L

Next

/
Thumbnails
Contents