Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-22 / 120. szám
19C0. május 22. TOLNA MEGYEI VEPÜJSÄG 7 Használjuk ki jobban a lehetőségeket a sertéshizlalás és a sertéstenyésztés fellendítése érdekében Állattenyésztők tapasztalatcseréje Tengelicen MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK és vezetők körében indokoltan sok szó esik mostanában a sertéstenyésztés és hizlalás fellendítésének fontosságáról, lehetőségeiről. Indokolt elsősorban azért, mert a termelőszövetkezetivé lett falvaktól már az idén legalább annyi, — adott esetben több — húsárut vár a népgazdaság, mint amennyit annak előtte az egyéni gazdaságok adtak. Másodszor azért, mert a húsáru jelentős hányadát a hízottsertés teszi ki. Ahhoz pedig, hogy a termelőszövetkezetek sok disznót hizlalhassanak, javítani kell a tenyésztési munkát. Más szóval ki kell tenyészteni a hízónak való süldőket. E nagyon fontos népgazdasági feladatok megbeszélése céljából a megyei pártbizottság és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya tapasztalatcserével egybekötött an- kétra hívta össze a termelőszövetkezetek állattenyésztőit, a sertés- tenyésztésben jártas, most ott dől» gozó szövetkezeti parasztokat. A tapasztalatcserét a tengelici Petőfi Tsz-ben tartották. Azért itt, mert e közös gazdaság tavaly március óta megyénkben példa nélkül álló eredményeket ért el a sertéstenyésztésben és hizlalásban. Ezzel kapcsolatban Geiger Illés, a tengelici szövetkezet állattenyésztője a következőkről tájékoztatta a résztvevőket: — Tavaly márciusban 64 anyakoca volt a közösben. Tervünk szerint év végére 84-nek kellett volna lenni és 124-el zártuk az évet. De az idén újabb 36 anyakocával kívánjuk emelni a lét-' számot, természetesen saját állattenyésztésünkből,! Ami a hizlalást illeti arról el akarom mondani, hogy a terv szerint tavaly 692 kövérdisznót kellett volna áruként értékesítenünk. Ezzel szemben 798-at adtunk el. S mivel túlteljesítettük tavaly anyakoca beállítási tervünket, s átlagban kilencet ellett egy-egy fe hér hússertés, s kétszer ellettünk egy évben — így lehetőség van arra, hogy az idén 1454 kövérdisznót értékesítsünk, majdnem mégegy- szer annyit, mint az elmúlt évben. 559-et már eddig eladtunk. Jelenleg 500 hízik, s ha minden jól megy, még újabb 500-at tudunk meghizlalni ebben az évben. Hiszen jelenleg is 1253 sertés van közös gazdaságunkban. TÖBBEN MEGKÉRDEZTEK Geiger Illéstől, hogy mennyi ideig hizlalnak egy kocát. — Nálunk a gazdaságban nyolc hónaposnál idősebb hízó nincs. Úgy takarmányozunk, hogy mire a koca nyolc hónapos, addigra eléri a 100—110 kilót, s ekkor eladjuk. A sertéshizlalás csakis így kifizetődő. Érthető módon nem találja meg számítását a sertés- hizlalással az a szövetkezet, ahol 14 hónapig hizlalnak egy süldőt, — hangzott a válasz. A termelőszövetkezet anyakoca törzsének és hizlaldáinak megtekintése után a községi kultúrház- ban ankétra gyűltek össze a tapasztalatcsere résztvevői. Walter János, a megyei tanács elnökhelyettese tartott itt vitabevezető előadást. A többi között hangsúlyozta, hogy eddig korántsem használták ki a szövetkezetek azokat a lehetőségeket, amelyeket a háztáji gazdaságokban meglévő sertésállomány biztosíthatna a sertéstenyésztés és hizlalás fellendítésében. — A statisztikai összeírások szerint megyénkben a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságában több mint 90 000 sertés van jelenleg. Ha családja évi ellátására minden szövetkezeti paraszt átlagban két disznót vág, akkor is 30 000-et értékesíthetnének a háztáji gazdaságok a közösön keresztül, előnyös feltételekkel. A háztáji gazdaságokban 5424 anyakoca is van; Ha azt vesszük alapul, hogy az első tavaszi ellésből négy hízónak való süldőt a közös gazdaságnak ad el a szövetkezeti tag, akkor újabb 24 000-el lehetne emelni év végéig a szövetkezet kocaállományát —, hangsúlyozta Walter János< Részletesen beszélt ezután a sertésférőhely problémákról is: — Elterjedt a szövetkezetekben az a veszélyes szemlélet, hogy ser. test csak modern, vasbetonból és téglákból készült istállóban lehet tenyészteni és hizlalni. A gyakorlat ennek az ellenkezőjét igazolja. Azt tudniillik, hogy egészséges malacokat, kiváló hízókat lehet előállítani fából és nádból készült istállóban is. Javaslom a sző vetkezeteknek, hogy építsenek minél több egyszerű sertésfiaztatót, süldőszállást és hizlaldát. Ez jó, olcsó és gyorsabban elkészül, mint a modern istálló, — hangsúlyozta Walter János. VÉGEZETÜL az állategészségügyről, a sertéstenyésztők megválasztásáról és a szakszerű takarmányozásról beszélt a megyei tanács elnökhelyettese. Elmondotta a résztvevőknek, hogy tavaly a szövetkezetekben általában 14 hónapig hizlaltak egy kocát, amely érthető módon nem gazdaságos. S hogy a hizlalási időt felére lehet csökkenteni, arról a résztvevők megyőződhettek a tengelici Petőfi Tsz-ben. Walter János előadását vita követte, amelynek keretében több termelőszövetkezeti állattenyész. tőn kívül felszólalt Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője is. Néhány verejtéke®épp Szeme élénk, pillantását figyelve fiatal, de homloka fényes magasságát tekintve már korosabb ember áll elénk a Bonyhádi Cipőgyár folyosóján, amikor Lencz Ádám után érdeklődünk. — Én volnék az — mondja, s mielőtt kezet nyújtana, meg- törli ujjait zöldes kötényében. Lencz Ádám egyik leánya a bonyhádi közgazdasági technikum negyedik osztályának a tanulója, s ő mint szülő, né- hányad magával jelentős értéket képviselő társadalmi munkát végzett azon az építkezésen, ami az iskolánál most folyik. Az iskola igazgatója ajánlotta őt a figyelmünkbe, hogy ha valakit fel akarunk keresni a szülők közül, vele beszéljünk. S amikor ezt közöljük vele. ő más neveket említ, akik szintén hozzá hasonló munkát végeztek. GyimeSi Ferenc, Sági Lajos, Konkoli Gyula nevét Egy életrevaló és támogatást érdemlő vidéki kezdeményezés: a Tiszatáj Irodalmi Kiskönyvtár A vidéki irodalom, a vidéki művészet is él és élni akar. Meg akarja mutatni, hogy figyelemre méltó értékek rejlenek benne és minden igyekezetével igyekszik felszínre hozni, közreadni és széles körben terjeszteni ezeket az értékeket. így született meg Csongrád megyében — a legrégibb vidéki folyóirat, a Tiszatáj szárnyai alatt — az elmúlt évben a Tiszatáj Irodalmi Kiskönyvtár gondolata. S a gondolatot tettek követték. Az 1959-es esztendőben hét kötete jelent meg a sorozatnak. Négy prózaíró és két költő versei, elbeszélései és kisregényei juthattak el ízléses kiállításban az olvasóközönséghez. Közöttük van a József Attlia-díjas Dér Endre, a Hódmezővásárhelyen élő Kárász József, akinek néhány évvel ezelőtt jelentős regénye jelent meg „A gyújtogatok” címmel a Magvető Kiadó gondozásában. Lődi Ferenc, az ismert költő újabb verskötettel jelentkezett és megjelenhetett a most induló And- rássy Lajos versgyűjteménye, Tóth Béla kisregénye és Bárdos Pál no vellái is a Szeged képzőművészetét bemutató kiadvány mellett. Ebben az évben tovább folytatódik a sorozat. Már megjelent Siklós János „Megtalált út” című novelláskötete, s rövidesen napvilágot lát Horváth Sándor „Ar- tyeki emlék” című kisregénye is. A program világosan mutatja a kezdeményezés célját, és jelentőségét. Egyrészről: ápolni és közreadni a múlt legjobb hagyományait, másrészről pedig segíteni a fiatal, máról író tehetségek kibontakozását, fejlődését. Úgy hisz szűk a cél nemes és megérdemli a támogatást mindenütt, ahol szeretik az irodalmat és ahol szükségesnek tartják a szocialista realizmusra törekvő fiatal alkotók segítségét, pártfogását és népszerűsítését, mondja el hamarjában. — ők éppen olyan szülők, mint én, éppen úgy, olyan lelkiismeretesen odaadóan dolgoztak, mint én. — Miért? — Hogy miért? — adja visz- sza a kérdést a válasz szavait keresve. Nehéz lenne ezt pontosan megfogalmazni. Oda jár, abba az iskolába a lányom és amikor az egyik szülői értekezleten az igazgató azt mondta, hogy kellene egy kis segítség a szülőktől is az alapok kiásásához, úgy gondoltam a többi szülővel együtt én is, hogy a saját gyerekemnek szerzek örömet azzal, ha az iskola szebb lesz, s ehhez én is hozzájárulhatok a munkámmal... Nem nagy munka volt... De a kislányom már beszélt róla, hogy mennyivel jobb lesz majd ezután szebb iskolába járni, ő az idén végez, s mire egészen elkészül, már nem ül az iskola padjaiban... — Az ön fiatal éveiben milyen volt a tanulási lehetőség? — kérdezem. — Én nem tanultam tovább. Inasnak mentem, falusi gyerek lévén... Nem panaszkodhatom. Dolgozni szerettem, és megéltem mindig... Én inas voltam, a lányom pedig az idén, ha elvégzi a közgazdasági technikumot dolgozni mehet. Két, három munkahely közül is választhat. — Szép lesz az iskola, ha elkészül — mondja rövid hallgatás után. — És az ön lánya már végez... — válaszolom. — Van egy kisebb lányom is. ő is a közgazdasági technikumban tanul majd tovább... A nagyobbik most ballagott, a kisebbik majd jó pár év múlva, addigra még szebb lesz az iskola... Tudja milyen jó érzés nézni egy apának, hogy a lánya ott ballag, búcsúzik az iskolától, azok mellett a félig- kész, vakolatlan falak mellett, aminek alapját én is ástam, s néhány verejtékcsepp a homlokról oda hullott a földre?... (buni) Felhívás az újjáválasztott Hazafias Népfront-bizottságokhoz, megyénk dolgozóihoz A Hazafias Népfront-mozga- lom nem rendelkezik külön programmal. Segíti a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósítását. Munkálkodik egész társadalmunk mielőbbi felemelkedése, a szocializmus építése, a béke védelme, népköztársaságunk erősítése, általában tehát minden olyan magasztos cél érdekében, mely végső soron dolgozó népünk szebb és tartalmasabb életét van hivatva biztosítani. A Hazafias Népfront tehát a béke, a jólét, a nemzeti függetlenség, a népi hatalom politikáját hirdeti. Ezeknek a célkitűzéseknek megvalósításáért a Hazafias Népfronton belül a párttagok és a pártonkívüliek száz- és százezrei szövetkeznek. A mozgalmon keresztül egyre több becsületes dolgozó kapcsolódik be a közügyek intézésébe és válik tudatosan aktív építőjévé a szocialista társadalmi rendszernek. A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa a dolgozó nép felemelkedését célzó olyan feladatokat határozott meg, amelyek gyakorlati megvalósításában nagy munka vár a Hazafias Népfrontra, ezen belül a párt népfront-politikáját magáénak valló és azért dolgozni kész minden becsületes dolgozóra. Második ötéves tervünk célkitűzéseinek mielőbbi megvalósítása azt jelenti, hogy egész társadalmunk, így megyénk dolgozói is gyorsabban haladnak a kultúráltabb, egyre szépülő élet felé. Ennek biztosítására a Hazafias Népfront Tolna megyei küldött- értekezlete felhívással fordul megyénk dolgozóihoz, a népfront minden egyes társadalmi munkásához: Lendületes munkával, személyes példamutatással, a munka- fegyelem megszilárdításával, a | gazdasági vezetés színvonalának ! emelésével, a munkakörülmények gyors javításával és a rendszeres politikai felvilágosító munkával dolgozzanak annak érdekében, hogy a második ötéves terv célkitűzései határidő előtt megvalósuljanak. A szocializmus mielőbbi felépítésének igen fontos feladata a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése. Megyénk parasztságának túlnyomó többsége már rálépett arra az útra, mely végső soron saját felemelkedésének útja is. A falu szocialista átalakítását elősegítő munkából népfront-bizottságainak többsége is kivette a részét. Ezzel kapcsolatban jelenleg kétirányú munkát kell megyénk népfront-bizottságainak kifejteni. rP ürelmes felvilágosító szó- val kell megmagyarázni azoknak a dolgozóknak, akik még nem léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára, hogy milyen előnyt jelent az egész társadalomnak, a még egyénileg dolgozó parasztoknak, ha az elavult mezőgazdasági forma helyett az újat, a többtermelést, a jobb életet adó nagyüzemi formát választják. Ugyanakkor minden eszközzel segítsék bizottságaink a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítását A szövetkezetek politikai és gazdasági megerősítése éppúgy forradalmi feladat, mint a tsz-ek számszerű fejlesztése. Az új szövetkezetek még nem minden esetben szocialista nagyüzemek. A tsz-ekbe lépett egyéni parasztok ugyan termelőszövetkezeti tagok, de még nem váltak általában szocialista emberekké. A szocialista ember kiformálása hosszú, nehéz, szívós munkát igényel. E nehéz, de felemelő munkából is vegyék ki részüket megyénk népfront-bizottságai, megyénk becsületes dolgozói. Erősítsék a Hazafias Népfrontbizottságok a szövetkezetekbe lépett dolgozó parasztok és családtagjaik azon meggyőződését, hogy helyesen választottak, amikor a termelőszövetkezetbe léptek, mert ez felemelkedésük egyetlen járható útja. A népfront-bizottságok tagjai egyéni példamutatással és meggyőző szóval is segítsenek a szo- közös vagyon megteremtésében, cialista nagyüzemi gazdálkodás, a közös munka kialakításában, a közös vagyon megteremtésében. A termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása vonalán is sok tennivaló vár népfront-bizottságainkra, megyénk dolgozóira. Népszerűsítsék a termelőszövetkezetek olcsó, saját erőből történő építkezéseit és segítsék, hogy a társadalmi munkavállalás ebben minél nagyobb szerepet kapjon. Segítsék elő, hogy a műszaki értelmiségiek társadalmi munkában készítsenek terveket és adjanak tanácsokat a kisebb termelőszövetkezeti építkezéseknél. Szervezzenek a jól működő termelőszövetkezetekben üzemszervezési tapasztalatcseréket, egyes termelőszövetkezetek eredményeit tükröző kiállításokat, különböző látogatásokat. Segítsék a belterjes gazdálkodás kiterjesztését, az öntözéses földművelés kialakítását. Szorgalmazzák, hogy a háztájj gazdaságokból is minél több árut értékesítsenek a termelőszövetkezeti parasztok az állami felvásárló szervek útján. termelőszövetkezetekben dolgozó népfront-bizottsági tagok minden eszközzel segítsék a közös vagyon megvédését, tehát megyénk minden dolgozója, az újonnan megválasztott bizottságok tagjai tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy Tolna megyében minél több szocialista gondolkodású ember és hasznosan gazdálkodó szocialista mezőgazdasági nagyüzem legyen. A külpolitikai események magyarázására fel lehet használni pl. a falun kedvelt kapu előtti beszélgetéseket, kisgyűléseket, a termelőszövetkezetekben szokásos értekezleteket, a munkaszüneteket, faliújságot, kulturális rendezvényeket, a szépirodalom eszközeit. A lakossággal meg kell értetni, hogy az atomfegyverek korszakában a béke biztosítása a sző szoros értelmében az életet jelenti. Ezért mindent el kell követni annak érdekében, hogy az emberiség éberségét fokozzuk, hogy az emberek figyelmét ráirányítsuk a háborús gyújtogatókra, az emberi élet vámszedőire és leleplezzük minden kísérletüket. Mutassunk rá a Szovjetunió vezette béketábor helyes béketörekvéseire és e törekvések megvalósítására hívjunk fel minden családját, népét, az emberi műveltséget. az életet szerető dolgozót. A béke megvédésének lehetőségei megnövekedtek annak ellené re, hogy egyes imperialista csoportok a békét még mindig a csalárdságra és hitszegésre akarják alapozni. Az emberiségnek csak igen kis részét teszik ki azok, akik pénzsóvár elvakultsá- gukban háborút készítenek elő. Ha tehát összefogunk és továbbra is erőteljesen munkálkodunk békénk megvédésének érdekében, akkor közös erővel képesek leszünk lefogni a háborús gyújtogatok kezét és biztosítani békés építő munkánkat. 'T'olna megye Dolgozói! A A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete felhív minden becsületes dolgozót, segítse e felemelő célok megvalósítását. Dolgozzunk annak érdekében, hogy az elmúlt évszázadok alatt oly sokat szenvedett népünk továbbra is a felemelkedés útját járva, mielőbb eljusson a jóléten, a boldogságon, a békén alapuló szocialista életbe.
