Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-22 / 120. szám
V • ♦ í y I960.' május 22. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG fi Három ember — három vélemény A nyugdíjas munkás, a tsx-tag és a tsz-elnök nyilatkozik a nemzetközi eseményekről Nagydorogon kora hajnalban megmozdul az élet. Először csak az udvarokra szűkül le a reggeli ébredés zaja, majd kiáramlik az utcára, megmozdul a termelőszövetkezeti falu vérkeringése. Három emberrel találkoztam riport- írtamon ezen a friss májusi reggelen. A NYUGDÍJAS Olyan örökké mozgó ember a Csuprik Józsi bácsi. Nyugdíjas ipari munkás, de a tsz kovácsműhelyébe jár dolgozni. Nem tud élni mozgás, alkotás, munka nélkül. Kora reggel ott áll már a műhely előtt és alig várja, hogy kinyissák. A párizsi eseményekről így nyilatkozik. — A háborútól félek: kettőt átéltem már, s most nagyon bízom abban, hogy nem lesz háború. A Szovjetunió nagyon erős. Én azt tartom, ez az erő kétszer is meggondolásra készteti a nyugatiakat, mielőtt támadni mernének. — Nagyon tetszik nekem az, hogy Hruscsov möst beolvasott nekik. Először azt gondoltam, hiába fáradt Párizsba, nem sikerült neki jobb belátásra bírni Eisen- howert, de aztán amikor hallottam és olvastam a beszédeit, mosolyogtam magamban. Csak megérte mégis odamenni! Szemükbe megmondta nyugati földön azt, ami a szívét nyomta... A TSZ-TAG Szépen rendezett dohánypalánta ágyások között szorgoskodik a harmatos reggelen Ányos Ferenc, a tsz dohánytermelője. A 32 ágyásban több százezer palánta zöldell, sokat már kiültettek. Először arról beszél Ferenc bácsi, hogy több mint két évtizede foglalkozik a dohánnyal, s milyen szép, kényes mesterség ez. Majd elmondja, hogy azelőtt nincstelen volt, uraságoknak művelt felesbe dohányt. A mindennapi élet eseményeivel együtt önkéntelenül a nemzetközi eseményekről is beszélünk. — Nem fiatal már Hruscsov elvtárs, de nagyon eleven mozgású, fürge észjárású, fáradhatatlan ember — mondja Ányos Ferenc. — Láttam, mikor itt volt, elmentem én is Sztálinvárosba meghallgatni a beszédét. Hej, de megéljeneztük! — Most kétszeresen meg kell éljenezni! Megtanította az amerikaiakat a rendre. Hát azok még mindig azt hiszik talán, hogy a régi Oroszországgal van dolguk? Most aztán remélem, megdöbbentek és elspekulálnak. — Nekem egyébként Hruscsov elvtárs beszédeiben az tetszik a legjobban, hogy könnyen érthetően, a nép szívéből szól. .Igazat beszél és nyíltan. Az igazság meg mindig könnyen érthető. A TSZ-ELNÖK Sebestyén István tsz-elnök minden reggel végigjárja a gazdaságot. Gyönyörködik a szépen zpl- dellő gabonatáblákban, a kapások egyenes soraiban, a dohánypalántákban és a gömbölyödő, hízó ökrökben. Szép ez mind így együtt és szépen megindult az Üj Barázdában a közös élet. Mindenütt szorgos kezek építik a boldogabb, szebb jövendőt. Az élet csak békében virágzik ... — És a békét ki kell harcolni! — mondja Sebestyén, István. — Hrucsov elvtárs ' a világ legelső békeharcosa. A nyugati országokban is úgy ünnepük,,mint a béke követét, Egy olyan nagy és erős népet képvisel, amely nép nagyon megszenvedte már a háborút, most kommunizmust épít és minden lélegzetével békét akar. — Az csak világos,1 hogy nem tűri el ez a nagy, erős nép, hőgy sértegessék, és vérrel öntözött földjén, büszke határain katonai kémrepülők csak úgy be- és kijárjanak. Nem szeretnék Eisenhower bőrében lenni most, amikor hazamegy, de a választásokon még úgy sem. Három ember, három vélemény. Mindhárom emberrel véletlenül találkoztam, és véleményüket a maguk módján mondták el baráti beszélgetés közben, milliók nevében.-is-os Vass Istvázmé eivtársx&ő látogatása Hagymányokon Kedves vendéget fogadtak pénteken délután Nagymányokon. Vass Istvánné, az Országos Béke. tanács titkára, az országgyűlés elnöke, .megyénk képviselője látogatott el a községbe. A tanácsházán a pártszervezet és a tanács vezetőivel folytatott eszmecserét a községet érintő problémákról. Utána az általános iskolába látogatott el, ahol a pedagógusokkal beszélgetett el a nemzetközi helyzetről és a pedagógusokat érintő • problémákról. Megyénk képviselőjét az általános iskolában az úttörők köszöntötték, majd szívélyes hangú beszélgetés közben megvendégelték. Ezt követően a helyi vájártanu. ló intézetet látogatta meg. A pártépítési munka tapasztalatai a Dombóvári Fütftházban D ombóvár legnagyobb létszámú alapszervezete a fűtőházban van. A párttagságot évek óta az jellemzi, hogy egységesen kiáll a gazdasági és politikai feladatok megvalósítása élére, melynek eredményeként, egyre másra érik el a sikereiket. Az alapszervezet vezetősége, a tagság véleményének figyelembevételével szabja meg mindig a so- ronkövetkező feladatokat, így készül a pártszervezet munkaterve is. A fűtőházi kommunisták a termelés gazdaságossá tételére iráHázépítők A -szalufák", amelyekből a tetőszerkezet lesz majd, most a faltöméshez szolgálnak segítségül. A falon tarkaruhás asszonyok, lányok állnak. Kezükben ütemesen emelkedik, majd lecsap a kézi döngölő. Estébe hajlik az idő. Az épület a náki főutca végében épül, s a megye legszélsőbb háza lesz. Egy dobásnyira van csak Somogy megye határa az építkezőktől. Mikolics József, az épülő ház tulajdonosa miközben a földet lapátolja, magyaráz. — Elbontattam a régi házat. Elöregedett. Túl volt már a nyolcvanon. Ebben a korban már az emberek is felmondják a szolgálatot legtöbb esetben, nemcsak a házak! — Mekkora lesz az új ház? — Két szoba, előszoba, konyhából áll majd. — Hol dolgozik? — A termelőszövetkezetben, — Mennyibe kerül az építkezés? — ■ Huszonöt-harmincezer forintból fel tudom építeni a házat. ■ —7- Szinte hihetetlen! — Pedig így van! Tudja kérem, nagy szerencsém, hogy segédkeznek a szövetkezeti munkatársak. Ilyenkor este mindig teli vgn a fal tömőkkel. — Hol laknak most, ideiglenesen? A pajtához vezet és elvonja az építmény bejárata elől a ponyvát. — Itt-lakunk! Nem hagyhatjuk itt éjszakára a faanyagot. A bútorainkat meg elszállítottuk a rokonokhoz. — Mikorra épül fel a ház? — Ha minden jól megy, ma estére a falak készen állnak! A tetőt csak két hét múlva rakhatjuk fel. Sok a munka a határban. Legtöbbször csak este tudunk építkezni. Mégis gyorsan épül a házam, mert segít a közösség, amelynek tagja vagyok. —h— Hová tűnt néhány pénzkereseti forrás? Ennekelőtte tizen-húsz esztendővel mennyi pénzkereseti forrásra bukkant rá a szegényember leleményessége. Ahonnan csak egykét pengő — ínségesebb időben tíz-húsz fillér — keresetet lehetett remélni, ott nem is egyenként, hanem tömegesen megjelen tek azok, akik a harmados (esetleg negyedes) kukorica, az »átaj- jás« szőlő, meg a részesaratás mellett rákényszerültek egyéb kereseti lehetőségek felkutatására. A család nagy volt, a gyerek éhes (hiszen a gyerek mindig: éhes, még akkor is, ha jóllakott, hát még akkor ha valóságosan“ koriig a gyomra), pénzhez kellett jutni. S állandó munkája sok embernek nem volt, ezek aztán rákényszerültek, hogy alkalmi kereseti forrásokhoz folyamodjanak. — Egyik ilyen pénzkereseti lehetőség volt a selyemhernyó-tenyésztés. Az egésznek a folyamata ismeretes a szekszárdiak és Szek- szárd környékiek előtt, azt tehát elmondani teljességgel szükségtelen. ' S ma? A minap kérdezem egy szekszárdi asszonytól: — AZ idén hány doboz selyemhernyót nevel, Juli nénim?. Csodálkozva néz rám: — Én? Egyet se. S aztán elmondjad. — Nem vesződök én velük. Ha beüt a dolog, jól lehet vele keresni, de mennyi a veézödség. Nem mászom én a fákat. Nem vesződök azokkal a kukacokkal> (Elnézést a kifejezésért, ő mondta igy) A többi megkérdezettek majdnem hasonlóan vélekedtek, s valamennyien hozzátették: »Megkeresem én a kenyeremet köny- nyebben, egyszerűbben is. Van nekem biztos, állandó állásom. A gyógynövények gyűjtésével körülbelül hasonló a helyzet. De ez nem is volt Szekszárdon és kör nyékén olyan jelentős, annyi embert foglalkoztató kereset, mint a selyemhernyó-tenyésztés, ezért ne is vesztegessünk rá sok szót, inkább egy pár gondolatot a gombaárusokról. Mi tagadás, a piacon ma is számosán árulnak rendszeresen gombát, de tizedannyién s_em, mint húsz-huszonöt évvel ezelőtt. Ma már szövetkezetektől, üzletekből vásároljuk a gombát, nem árusoktól, egyszerűen azért, mert fogynak és lassan elfogynak a gombaárusok. Hiszen miért is menne gombát szedni az, aki napi myolc órát dolgozik állandó munkahelyén. Tavaly nyáron Összesen két embert, illetve családot láttam, aki epret gyűjtött, hogy eladja a pá- linka-fözdének. Jól emlékszünk, amikor aratás után ellepték a búza- és rozstarlókat. Ezen a vidéken búzafej- szedőknek nevezték őket. Nem az a szándék ~ vezette őket, hogy »mentsünk meg minden szem gabonát«, hanem, mert szükségük volt erre a gabonára, ez biztosította évi kenyérszükségletüknek egy részét, * ‘ Nem tudni a nyáron hogyan lesz. Kétségtelen, minden évben megkérjük az úttörőket, tenyész- szenek selyemhernyót, gyűjtsék az elhullajtott gabonakalászokat. Merthogy fontos ez.- Végeredményben kár minden méter selyemért, ami nem termelődik meg, kár minden szem gabonáért, amely a fogyasztás számára elvész — s mégis ■ milyen jó az, hogy ez már nem kenyérkereseti forrás. Hiszen mindenkinek van állandó, biztos állása. nyitják a pártmunkát. A munkaverseny kezdeményezői és élenjárói mindig kommunisták voltak, Magyar Sándor, Gyurisán Menyhért és a többi elvtárs példamutatása követésre talál a párton- kívüli dolgozók körében is. Példa erre az is, hogy a brigádok versenyében az utazó és javító személy zet felszabadulási versenye az élüzem feltételek teljesítéséért, több tízezer forint megtakarítást eredményezett szénben, segédanyagban egyaránt. Amilyen fontosnak tartják a fűlőháziak á termelés segítését pártmunkával. legalább olyan gonddal végzik a pártépítés fontos, nagy emberismeretet követelő munkáját is. A pártszervezet állandóan szá- montart tíz—tizenkét munkást, aki kéri felvételét a pártba. Mielőtt vezetőségi, majd pedig taggyűlés elé vinnék a kérelmező ügyét, megbízzák e munkásokat pártmunkával. F eladatul adják például, hogy a felvételét kérő munkás segítse a termelőszövetkezet — a fűtőház által patronált közös gazdaság, a dombóvári Alkotmány Tsz — megerősítését. Ha szakember az illető, akkor javítási, vagy egyéb gazdasági jellegű munkát 1 végez a szövetkezetben. Feladatul adják például a jövendő tagjelöltnek azt is, hogy valamelyik tömegszervezetben végezzen munkát. Ilyen pártmegbizatást kapott Radnai Lajos és Németh János is. így segítik a Honvédelmi Sport- szövetség, a KISZ, a nőtanács, a szakszervezet munkáját. A felvételét kérő politikai képzésére is gondol az alapszervezet, amikor egyéni elbírálás alapján beosztják politikai szemináriumba. A marxizmus—leninizmüs tan folyamon például három munkás, a párttörténetet tanulmányozó szemináriumon kettő, az időszerű kérdések tanulmányozását végző szemináriumban pedig 11 munkás vesz részt. Jó módszer az is. amikor a tagjelöltet ajánlója mellé osztják be pártmunkára, így még jóbbam'é.v vényesül az az elv, hogy áz ajánló felel a tagjelöltért. S amikor eljön az idő. hogy a pártvezetőség megtárgyal ja a felvételi kérelmet, alaposan ismerik a kérelmezőt és a taggyűlés elé már tiszta ügyet tudnak vinni: ismeri a tagság a felvételét kérő munkás tevékenységét, egyé niségét. Ennek eredménye az, hogy a fűtőházban felvett és a taggyűlés által jóváhagyott tagjelölt kérelmezők közül egyet sem utasított vissza a felsőbb pártszerv. A pártépítési munka rendszeres a fűtőházban. Állandóan űj módszereket keresnek, hogy a kérelmező felvétele idejére már- politikailag megfelelő légyen a párttagsága. Az egyéni beszélgetések, a közösségi nevelés, ■ a pártpolitikai munka összekapcsolása á termelő munkával az alapja a pártépítésnek a fűtőházban. S hogy ez a módszer eredményes, azt a pártalapszervezet tévékenysége, a kiváló termelési eredmények is igazolják, " -........ * — P — Elkészült a víztorony Simontornya község és a bőrgyár dísze a nemrég elkészült új víztorony. A torony üzembeállításával megszűntek a vízgondok a bőrgyárban.
