Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-21 / 93. szám

6 MEK.t MEGYÜf NÉPÚJSÁG 19G0. Sníllls 2f. Megelőzzük a palánkiakat! Az emberek érdeklődése sok mindenre kiterjed, és ez az ér­deklődés egyre szélesebbkörűvé válik. Cregapáink még megelé­gedtek azzal, amit a kalendá­riumból megtudtak — például, hogy mit jósol a száz esztendős jövendőmondó. A mai kor embere már a vi­lágűr titkait kutatja. Paraszt- emberek, munkások ma már tu­dományos könyveket vesznek a kezükbe. Néha az újságíró is — Termelőszövetkezeti nőbizoít­üág alakult Tclnán a közelmúlt­ban, a községi nőtanács mellett tevékenykedik majd. Az alakuló ülésen 55 asszony vett részt. — A gyerekek iskolázatlansága. Az UNESCO most közzé tett sta­tisztikája szerint a világon 550 millió 5-T-14 éves gyerek él. Min­den öt gyerek közül kettő nem jár iskolába. — A Magyar—Szovjet Baráti Társaság működését anyagiakkal is segíti a szekszárdi városi ta­nács. A legutóbbi tanácsülésen 2000 forint hozzájárulást szavazott meg szovjet és magyar vonatkozá­sú albumok, fényképsorozatok vá­meglepő kérdéseidet kap, illetve kérést, hogy ezekre adjon vá­laszt az újság. A minap egy munkás állít meg. — Sok érdekes, tudományos dologról ad hírt az újság. Sze­relném, ha ezekre a kérdésekre is válaszolnának, illetve ilyen tárgyú cikkeket is közölnének.: Hány nemzetiség él a földön, hogyan alakult ki ezeknek a nem­zetiségeknek a nyelve? (B) * — A hét végén megkezdődnek a szekszárdi tanácstagok első félévi tanácstagi beszámolói. Június vé­géig 00 tanácstag számol be vá­lasztói előtt az általa végzett mun­káról és a városi tanács tevékeny­ségéről. — Uj könyvek: Magyarország 1345—1960 (Kossuth), Fejezetek hazánk felszabadulásának történe­téből (Zrínyi), Harcostársak em­lékeznek (Zrínyi), Grotius: A há­ború és a béke jogáról (Közgaz dasági), Életünk (Magyar Helikoni, Darvas József: Város az ingová- nyon (Szépirodalmi), Illés Béla: Fegyvert s vitézt énéklek (Szép- irodalmi). A KÉT TÉGLAGYÁRI EGYE­SÜLÉS hat, illetve hét üzemmel működik Tolna megyében. Éve­ken keresztül az ÉM-egyesüléshez tartozó gyárakban érték el a leg­jobb termelési eredményt. Az ön­költség alakulása is itt volt a leg_ jobb, bár a tanácsi egyesülés egyes üzemeiben kevesebb költ­ségbe került ezer tégla gyártása, mint az ÉM-egyesülés összesített eredménye volt. A műszaki, tech­nikai feltételek a Írét egyesülésnél nem azonosak, A tanácsi gyárak­ban most kezdték meg a tégla- gyártás gépesítését, míg az ÉM- gyárakban ez már előrehaladott állapotban van. Az ÉM gyáraiban a tervet mindig magasabban tel­jesítették túl, és ennek következ­tében ott a munkások több pénzt is kaptak nyereségrészesedésként. A két egyesülés működése leh?_ tőséget ad az összehasonlításra és a vetélkedésre is Mert a hőgyészi téglagyár dolgozói elhatározták, még a táglagyártá-si szezon kez­detén, hogy utolérik a oalánki téglagyár — az ÉM-egyesülés leg­jobb üzeme — dolgozóit a napi téglagyártásban. Ez-az elhatáro­zás is módosult az utóbbi nanok- ban. Úgy módosították a dolgo­zók, hogy megelőzik a pa­lánkiakat. A gyár vezetőivel, dolgozóival beszélgettünk az elhatározásról, a vetélkedésről. A versenyt m°g nem közölték a oalánki téglagyár dolgozóiv»!, titokban, azok ered­ményét figyelve naoonta növel ik a téglagyártást. A hőgyészi gyár­ban több mint .két héttel később kezdték a téglát gyártani és. az eddig legyártott tégla mennyisé­ge nem éri el még a palánkiakét, de a napi termelés már nem egy esetben azt túlhaladta. A termelés különösen április eléje, óta emel­kedik. Áprilisban már napi negyvenezer téglát gyártottak — a múlt évben csak 35—38: ezret —, április középén már 45 ezer volt a napi termelés, április 14-én 48 ezer! Tizenötödikén már 50 ezer téglát gyártottak egy műszak — nem nyújtott műszák! — alatt. A HÜGYÉSZI TÉGLAGYÁR dolgozóinak 'lelkesedése, vetélke­dést kedve szinte csodákra képes, hisz Hőgyészen még ilyen magas naoi, termelésre nem : volt példa. Jellemző a dolgozók versengésé­re. ha a gép meghibásodik', per­cek alatt körülveszik, a gyárveze­tőt és nem époen »türelmei* sza­vakkal követelik a hiba gyors megszüntetését. Az ilygn'hangulat a biztosíték arra,, hogy az ötven­ezer tégla termelése után az öt­venötezres napi termeiéit rí el­érik. Utolérik, s meg is előzik a hőgyésziek a oalánkiekat! A nagy. szerű termelési eredmény még csak a kezdet! Ezt mondja a gfár vezető, a gépész, Bolyás Antal. a dolgozók, mint Nyisztor Borbála. Probszt Gáborné s a Hársfalvi házaspár. Kezdet, mert e héten már az ötvenezer darabos napi termelést akarják elérni, S ezt1 el is érik, még akkor is, ha néhány kellemetlen tényező' akadályozza a zavartalan munkát. A gyár dolgozóinak elhatároz zása — hogy utolérik a palánkia- kát — jó dolog. Nyilván kérésé» tűk is emelkedik a termelés nö­vekedésével és a dicsőség is nekik: jut e nemes versenyből De a munka zavartalansága, a folya­matos termelés megköveteli azt is, hogy a tanácsi egyesülés ve­zetői jobban támogassák a hő- gyészieket..» HARMINCÖTEZER darabos na. pi termelésre tervezték a szárító- tért. Az- a terület kicsi, s félő* hogy a termelés ilyen növekedé­se folytán le kell állni egy-két napra, hogy legyen hely az új tégla kihordására. Az alkatrész utánpótláson is lehetne, sőt szük­séges volna javítani. Egy tízkilós fogaskerék például már napok óta az egyesülés központjában van, még nem szállították ki, ho­lott a gépben lévő fogaskerék már talán csak órákig, napokig bírja a nagy terhelést. Szinte hi­hetetlen, de a gépjavítást végző szakembernek csak két kalapá­csa, két hidegvágója és nyolc villáskulcsa van! Még szerencse, hegy a gépállomás és az állami gazdaság vezetői szívesen kisegí­tik a' téglagyáriakat és így na­gyobb javítást is el tudnak vé­gezni .. . A hőgyészi gyár dolgozóinak versenye segítséget, támogatást kíván, csak így valósul meg jel­szavuk: »Utolérjük, megelőzzük a palánkiakat!« —P-­sárlására. — Jemenben egy ápolónőképző iskola megnyitásával első ízben van lehetőség arra, hogy a lányok iskolai oktatás keretében írni, ol­vasni tanulhassanak. — Kikelt a korai burgonya. A zom’oai Vörös Csillag Termelő­szövetkezetben a tagok két hold tőidet ültettek be burgonyával, amelynek termését kora nyáron értékesítik. A burgonya kikelt, a jövő héten megkezdik az első ka­pálást. — Michigan állam törvényhozó testületé a napokban érvénytelení­tette azt az 18Ö4. évi áHami tör­vényt, amely arról intézkedik, hogy minden ..szökött rabszolgá­nak'1 minősülő személyt le kell tartóztatni. — Ismét két magyar regény je­lent meg a Szovjetunióban. Az egyik Jókai ,.A kőszívű ember fiai”, a másik Oravecz Paula „Kó­cos” című könyve. Már mindkét kiadvány megérkezett Magyaror­szágra is és a budapesti, Gorkij könyvesboltban megkezdték az árusítását. — Vittorio de Sica következő filmjében torreádort játszik és az a szándéka, hogy maga játssza a bikaviadal veszedelmes jelene­teit is. Olasz sajtó jelentések sze­rint a neves filmszínész és rende­ző érintkezésbe lépett Miguel Dominquin híres spanyol torreá­dorral és megkérte, vezesse be őt a bikaviadal rejtelmeibe. — A televízió műsora: 18.30: Kisdobosok műsora. (Csak 10 éven aluliaknak.) 19.15: A jövő hét mű­sora. 19.20: TV híradó. 19.35: Ki­lencven éves lenne. Megemléke­zés V. I. Leninről születésének 90. évfordulóián. 20.35: A béke első napja. Magvarul beszélő szovjet film. (Tíz éven aluliaknak nem ajánlott.) Felvétel a bonyhádi közgazdasági technikum ipari tagozatú!. osztályába A bonyhádi közgazdasági tech­nikumban az idén ipari tagozatú I osztály is nyílik. Az eddigieken túl az iskola pótjelentkezést még elfogad. A fiúk részére diákottho­ni elhelyezést biztosítanak. MAFLASAROK Gyorsan, szinte észrevétle­nül terjedt el az ifjúság köré­ben ez a rossz szokás. Talán ők sem vették észre és máris olt álltak a sarkon, a láncra tá­maszkodva. Abban nem volna semmi kivetnivaló, ha csende­sen beszélgetve töltenék el az időt. Sajnos, a gyakorlat az, hogy minden arramenőt meg- ,kritizálnak, megjegyzéseiket gúnyos fintorokkal kísérve kül­dik a járókelők felé. Szinte úgy érzi ez ember, amikor el­megy közöttük — c kettes sor­fal előtt, — mint az a múlt- századbeli katona, akinek el kellett futnia a büntető vesz- szCzők kettes sorfala között. Leginkább, — azaz legszíveseb­ben — a női nem képviselőire »pazarolják« kedvesnek egyál­talán nem mondható meg­jegyzéseiket. S hogy továbbmenjünk a felsorolásban nemcsak a- járó­kelőknek, hanem a sarki bolt dolgozóinak is elég sok munkát adnak. XJgtianls amikor elvo­nulnak a »porondról« cigaretta- csonkok, csokoládés papírok. papírzacskók és más papírhulla­dékok szétszórt halmaza jelzi ottvoltiikat. Tévedés ne essék, nemcsak Bonyhádon — egy ismerősöm­től úgy hallottam, hogy — Szekszárdon is tapasztalható ehhez hasonló tünet az ifjúság között. Azok a fiatalok, ha már rá­érnek, van szabadidejük, sé­táljanak, vagy üljenek be a já­rási könyvtár olvasószobájába, ahol számtalan jobbnál-jobb tanulságos könyv nyújt frissü­lést a napi nehéz fizikai mun­ka után. Ez mind csupán ja­vaslat. Ha azonban minden­áron csak abban telik ked­vük, hogy csoportokba verőd­ve beszélgetnek, legyen! De ne illessék különböző bántó megr jegyzésekkel az embereket. A mi ifjúságunk fejlődőké­pes, tanulékony. Nem a fentiek jellemzik a »mai« ifjúságot. Ez csak rossz szokás, amit el lehet vetni, egy kevéske jó­akarattal, altárcsak a ki­lyukadt, rossz cipőt! w „Teljes szívvel élni Inratásunhnak Emberiesség, munkája iránti szeretet, rajongás érződik a hangjából. Végtelenül szerény. Nem is tudja az ember, honnan van benne annyi energia, hogy mindenütt ott tud lenni, ahol va­lakin segíteni kell. Példaképe a hivatásszereteínek. — Az ember csak azt sajnálja, hogy kevesebb van már előtte, mint mögötte — mondja, amikor arról faggatom, mi indítja érre az áldozatkészségre. A pincehe­lyi kórházban csak úgy ismerik; Vali nővér. — A foglalkozásunk az embe­rek gyógyítása. Elnézem, hogy egyre-másra új kórházakat, szil-, löotthonokat, bölcsődéket, óvodá­kat építenek mindenütt... A párt gondoskodik az emberekről és akkor nekünk csal; egy dolgunk lehet, teljes szívvel élni hivatá­sunknak... Minél több embernek visszaadni az egészségét. Vali nővér — Cocner Valéria — valóben, teljes szívvel él hi­vatásának. A kórház sebészfőor- vos-igazgatója ezt mondja róla: — A műtő lelke. Tizenhárom éy óta dolgozik mellettem és nincs olyan, amit rá ne bízhatnék. I Éppen a minap volt itt látogató­ban egy angol házaspár. Megmu­tattam nekik a Kórházat. Nagyon tetszett nekik minden, de külö­nösen a műtő, az ottani rend. Az érderh Vali nővéré. Szinte hihe­tetlen, mennyi energia van ben­ne. A nagy elfoglaltság mellett még üb.-elnök, társadalmi mun­kás, naivon sokat tesz a dolgozó­kért. Hogy mennyire a betegek­nek él, arra jellemző az is, hogy jóval többet, mint negyven liter vért adott eddig... Negyven liter vér... egy nőtől, aki nem sokkal haladja meg az ötven kilót! — Megtörténik — főleg bal­eseteteknél —. hogy műfát közben sürgősen vérátömlesztésre van szükség. Ott vágyók helyben. No. gyerünk, gyűröm fél a kppeny ujját. A nullás vércsoportban va­gyok, bárkinék adhatok vért. — Először 1934-bén ad1,ám Bé­késcsabán egv súlyos maláriűs- nak. Meggyógyult a fiú. Valaho­gyan oljfan jó, érzés volt ^udni, hogy az én véremmel gyógyítot­ták meg. És azután niég hányát... Balesetnél, műtöek után... — Volt eset. amikor egy hét alatt hét deci yért adtaín. Az rpég Erdélyben volt, a besztercei kórházban. Egy vadászinak fél lábát levágta a vonat. Nagyon sok vért vesztett, mire behoztak. Sikerült' vérátömlesztéssel élet­ben tartani. Műlábat kapott. Egy­szer, úgy három-négy hónán múlvg, Jön ám nagy boldogan és újságolja: Képzelje Vali nő­vér*, Meglőttem az első őzbakot. — És egy felejthetetlen eset! Egy alkalommal úgy hatvan év körüli bácsit hoztak be, elütötte az autó. Műtét közben adtam neki vért. Nagyon rossz bőrben volt, de felépült ő is. EgVszer véradó találkozóra hívtak. Meg­hívtál! a véradókat és azokat is, akik a vért kapták. Ott volt az öreg bácsi is. Odajött hozzám, megölelt: »Magának köszönhetem az életem!«. Olyan megható do­log vorí... Úgy örül ilyenkor az ember. Megmenthetett valakit az életnek... Egyszerű szavakkal mondja el hivatása huszonkilenc évének történetét, emlékezetes esemé­nyeit. Több, mint negyven liter vért adott... — Holzátartozik a hivatásom­hoz — mondja. — Nem is volt ez olyan dolog, hogy kitüntetést, dicséretet várjak érte. Pedig mindkettőt megérdemli. (B. I.) DIÓ MOZI ik,_____Műsor ___ ■ OBOiCDiOiOiOiOiCDiOiOiOiCDiCDi U Két év után. Magyarul beszélő ■ szovjet film. Tolna 22—24, 0 Szekszárd 25—27. J* Égre nyíló ablak. Magyar film. U Szekszárd- 21—22, Tolna 25—27. ■ Magany. Csehszlovák film. Ba- taszék 22—24. Kezedben az élet. Magyarul be­szélő szovjet film. Bonyhád 22 —24, Bátaszék 25—27'. Mennyei pokol. Egyiptomi film. Dombóvár 22—24, Tamási 25— 27. 0 25 25 25 25 25 25 0 Fesltt, mizoli, burkoló, parkettás szakmunkásokat és betanított munkásokat budapesti és vi­déki munkára azsnnal felveszünk ,í ■’'•• ' sí ' ■' V« ' Munkásszállást, étkezést, biztosítunk Jelentkezés: ÉM. ALTALANOS SZAKIPARI VÁLLALAT Budapest, V., Vadász u. 29. Munkaerőgazdálkodás. . . . ... >; (3,11 0 ■ 0 ■ 0 5 Hl 0 H 0 ZZ) ■ CDi CD BCD ■ CDi CDi CDi CDi CDi CDi CDi CDi CD ■ CD ■ CD M Merénylet. Magyar film Duna- 0 Apróhirdetések földvár 22—24, Paks 25—27. Szaipan utolsó asszonya. Japán A 13-as kedvenc. Bonyhád 25—27. fi ™™dFán™' P?ks 22~24’ Duna‘ QBáthoi'Vnúl. U földvár 25—27. ~ __________ H l ■ 0 A 13-as kedvenc. Bolgár film. U ■ 0 m o 0 Eladó hát méhcsalád képtárostul Pusztahends?, FöldespúSzta — (^5) Fekete gyöngyök. film". Tamási 23—24, 25—27. Jugoszláv Dombóvár (39) A Kölesdi Föidműveszszövetke- :eí kisíorppási jutalékos véfeycs neoltjába boltkezelőt vész fel. Szó­jába, konyhás lakás biztosítva. (89) 0 Gondnoki munkakörbe, betuhá- •Jzásbaít is jártas munkaerőt keres DiOiOIOiOiOIOiOi» Faszért Vállalat. (38) TOLNA megvei népújság A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lopja felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Laokiadó vállalata Felelős kiddé: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd. Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készüt a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21. 25-72 Felélés vézető: Széli István Terjeszt! a Magyar Porta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapro 11 f|

Next

/
Thumbnails
Contents