Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-13 / 87. szám

T*d TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1900. április 13. MAJAKOVSZKIJ Fiatal diákkorában már for­radalmár Alig tizenhét éves, amikor bolsevik agitációért börtönbe zárják. A munkásosz­tály és dicső pártja nevelte. Kegyetlen, véres harcok edzet­ték naggyá. A forradalom ko­hójában bontakozott ki és nőtt óriássá költői tehetsége, Mint költő bátran vallotta magát a kommunista párt agi­tátorának. Ezért sok támadás érte- A polgári esztétika líra- ellenesnek kiáltotta ki, de a történelem őt igazolta. A polgári esztétika, ha a köl­tő például szerelemre, érzé­kenységre, bánatra, gyönyörök­re »agitál«, akkor ezt megenge­dettnek tartja. A dekadens líra egész nemzedéket nevelt a de­kadens életérzésre. Ha azonban a lírikus, magasabb emberi esz­mények befogadására, haladóbb életérzésre, szociális igazságra agitál, akkor visszautasítja; Majakovszkij lírai hőse: az új ember, a szocialista társadalom embere. Majakovszkij költésze­tében tudatosította, hogy a sze­mélyes és a társadalmi érdek elszakíthatatlan. A verseket harcos katonáknak tekinti. JÓTANÁCSOK A TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK Az önköltség-számítás tapasztalatai a bonyhádi Ezüstkalász Tsz-ben 5 Az elmúlt évben kettős köny­velést vezettek a bonyhádi Ezüst- 3 kalász Termelőszövetkezetben. A 3 kettős könyvelés egyik legna­gyobb előnye az, hogy kimutat­ható segítségével a termelés költ­ségeinek alakulása, s ez összevet­hető a termelés hozamaival. így 3 pontosan megállapíthatjuk a ter­2 melés jövedelmezőségét, gazda­3 ságosságát. 3 A termelés jövedelmezőségének 3 megállapításához a termelt ter- 3mékek önköltségének kiszámítása 3 az alapvető feltétel­»az élcek délceg lovascsapata vár, a rímek dárdáit fölemelve. Bátor hadsereg ez, fölfegyverke2 ve állig: húsz éve küzd, nem volt soha párja — az első embertől az utolsó szálig én néked adom, világ proletárja. Engem bánt, aki a munkásosztályt bántja s megfizetünk ádáz ellenség einknek.- Évek küszködése s korgó koplalása parancsolt a vörös zászló .alá. minket.« Harminc évvel ezelőtt halt meg A neve azóta bejárta az egész világot, s költészetének hatására újfajta pártos viszony alakult ki a világ minden pont. ján, a munkásosztály harcát őszintén támogató költő-nem­zedékben, (h) mét a vén Európa földjén állha­tok. A POLITIKA KLÓ ARÁIBAN Alig pár dollár volt a zsebem­ben, amikor az Egyesült Álla­mokból visszaérkeztem Angliába. A londoni bankban hagyott pén­zem egy időre elegendő lett vol­na, de ezt szerettem volna végső szükségre tartalékolni. Első gon­dom volt tehát, hogy állást sze­rezzek, amiből megélhetek. _ Dick azt tanácsolta, hogy kap­csolódjam bele annak a vidéken felállított rádióállomásnak a munkájába, mely a Németország­nak szóló adásokat sugározza. — Kissé meglepett, amikor meghal­lottam, ki vezeti ezeket az adá­sokat. Senki más, mint a Daily Jüxpress egykori berlini tudósító­ja, Sefton Delmer, akit Hitler Adolffal valb intim kapcsolatai miatt mindig nácibarátnak tar­tottam. Tévedtem volna? Lehet, hiszen a háború előtt a londoni német emigránsok javarésze ró­lam is azt hitte hogy a Gestapo embere vagyok. Miért ne volna lehetséges, hogy Delmer is csak Hitlert akarta félrevezetni? Del­mer mindenesetre ismerte Né­metországot és a német embere­ket, s úgy beszélt németül, mint mi. Nála biztosan nagyobb meg­értésre találhatok — gondoltam — mint New Yorkban az »Ameri­ka Hangja« urainál. Talán foly­tathatom »Egy német hazafi« üze­neteit. Dicknek még más oka is volt arra, hogy engem Delmerhez küldjön. Mint mesélte, pár hét­tel azelőtt Svédországon keresz­tül Grubpenführer Fegelainnak, Hitler későbbi sógorának vezér­karától egy huszonhét éves SS­tiszt szökött át Angliába. Ez a tiszt tagja volt egy titkos német ellenállási mozgalomnak, s állí: tólag együttműködött a lengyel földalatti mozgalommal. Halálra ítélték, de pár órával agyonlöve- tése előtt bajtársai megmentették, s végül a legvalószínűtlenebb ka­landok után az Ostseen áthajózva megmenekült. Most Delmernél tartózkodott, s Joachim Nansen- nak nevezte magát. Valódi nevét katonai okokból titokban kellett tartani. Minthogy Nansen egy szót sem tudott angolul, s a kö­zönséges, többnyire zsidó emig­ránsokkal nem lehetett összehoz­ni, valakit szerettek, volna mellé­adni, aki valamennyire ismerte az SS-mentalitást. Dick véleménye szerint én voltam erre a megfele­lő ember. Nekem valahogy nem tetszett ez az egész Nansen-ügy, valami bűzlött itt. Mindenesetre érde­kesnek tűnt, s belementem Dick javaslatába annál is inkább, mert én magam semmi okosabbat nem tudtam kitalálni. Azt kikötötték, hogy nekem is álnéven kell sze­repelnem. Fivérem és egy tizen­kettedik századbeli ősapám után a Gebhard Mansfeld nevet vettem fel. Szabad mozgási lehetőségem volt, és 30 font zsebpénzt kap­tam havonta, ugyanannyit, mint amennyit annak idején Hitler Adolf fizetett Brigitta sógornőjé­nek. Fő, hogy a saját pénzemhez nem kellett nyúlnom. Pár napos londoni tartózkodá­som után autó jött értem, és el­vitt új tevékenységem színhelyé­re, a bedfordi herceg birtokára, Wobum in Bedfordshire közelé­ben, mintegy száz kilométerre északra a fővárostól. (Folytatjuk.) Az önköltség alakulása mu- 3 tatja meg a gazdálkodás szín- 3 vonalát, a korszerű agro- és 3 zootechnika alkalmazásától, 3 a gépesítésig és a helyes 3 munkaszervezésig. 5 Az önköltség-számítás eredmé- 3 nyeképpen kiderült, hogy a ter- 3 melőszövetkezetben egy mázsa ta- 3karmánygabona (zab, árpa, borsó} 3 előállítási költsége 149.30 forint. 3 Egy mázsa kukoricáé 71,70 forint, 3 egy mázsa cukorrépáé 31,60 fo- 3rint, egy mázsa burgonyáé 99,50 3 forint, egy mázsa pillangós szé- 3náé 41,70 forint, egy mázsa egyéb 3növényé 65,20 forint volt. Az ön- 3 költségek alapján megállapítot- 3ták azt is, hogy a takarmány ga- 3bona-termés tiszta jövedelme 3 kerekítve 84 000 forint, a kukori- 3catermelésé 215 000 forint, a cu- 3 korrépa-termelésé 53 000 forint, a 3 burgonyatermelésé 65 000 forint, 3 a pillangósok termeléséé 70 000 3 forint, egyéb növények termelé- 3 sének pedig 58 000 forint volt 0 3 tiszta jövedelme. 3 Milyen következtetéseket von- 3nak le a bonyhádi Ezüstkalászban 3ezekből a számokból? 3 Vegyük egy terméknek, a bur- 3gonyának az önköltségét. Egy 3 mázsa burgonya előállítása 99,50 3 forintba került. A termelési költ- 3 ségek összege 189 000 forint volt, 3 s a bevétel összegéből, 254 000 fo- 3rintból levonva a termelési költ- ségeket, 65 000 forint marad a k‘ tiszta jövedelem. Ez a jövedelem lehetett volna jobb is. Jobb lett volna akko». ha magasabb átlagtermést értek volna el egy holdon, mert a ter­melési költség akkor több ter­mékkel, így több bevétellel is állt volna szemben. De jobb lett volna a krumplitermelés jövedelme ak­kor is, ha olcsóbban tudtak vol­na előállítani egy-egv mázsát. A 99,50 forintos önköltség ugyanis túl magas. / Az önköltség magas voltának az az oka, hogy nem szervez­ték meg jól a munkát. Például a válogatást elmulasz­tották a szedésnél. így aztán még egyszer válogatni kellett a krumplit, ami többlet munkaegy­ség ráfordítást, tehát többlet- költségeket jelentett. Továbbá rosszul készítették el a burgonya- prizmákat is, a prizmákat szét kellett szedni és újra prizmázni. Ez is többletköltségeket jelentett. Ezeket a tanulságokat az idei évben már figyelembe veszik, s a tervek készítésénél úgy tervezték meg a munkaegy­ség ráfordítást, hogy leszámí­tották azokat a többlet ráfor­dításokat, amelyek a rossz munkaszervezésből adódtak­Az állattenyésztésben is végez­tek önköltségszámítást. Kiderült, hogy ráfizetéses volt a múlt év­ben a tejtermelés. Egy liter tej előállítása 3,46 forintba került a tsz-nek, az értékesítési átlagár pedig 3,07 forint volt. így tehát minden liter tejre 39 fillért fize­tett rá a tsz. Mi volt ennek, az oka? Az is, hogy sok takarmányt úgy kellett megvásárolniuk. Ha nem úgy vá­sárolják a takarmányt, hanem a tagok az állami áron adjáx ösz- sze, akkor minden liter tej elő­állítása 16 fillérrel kevesebbe ke­rült volna. Drágított, a tej előálitását az is, hogy szétszórt, kis istálló­ban vannak a tehenek. így a takarmány ide-oda szállí­tása sok többletköltséget jelen­tett. Aztán a tehéngondo^ók munkáját sem lehetett jól meg­szervezni. Gépesíteni sem volt ér­demes ezeket az ideiglenes istál­lókat, hogy a gépesítéssel is mun­kát takaríthattak volna meg. (Pél­dául az itatás, szecskázás kézi erővel történt.) Kétségtelen, hogy új nagyüze­mi feltételeknek megfelelő istállók építése, a szarvasmarha-állomány megjavítása, egves munkafolya­matok gépesítése csökkenteni fogja az önköltséget Az idei évben még összehason­lítási alap nem áll rendelkezé­sünkre, hiszen ú; tsz-ről van sző, így az önköltségi és jövedelme­zőségi mutatók csak egy év ered­ményét tudják megmutatni és magukon viselik a kezdeti ne­hézségek okozta többletköltsége­ket és jövedelemkieséseket is. Mindenesetre az önköltség-számí­tás még így is sok tanulsággal szolgál. Rámutat a gazdálkodás­ban meglévő pozitív és negatív vonásokra egyaránt. A számvitel sok segítséget adhat a szakmai irányításnak és gondosabb, ma­gasabb színvonalú gazdálkodásra ösztönöz — Gy- — Milyen kedvezmény jár az üszők után ? A termelőszövetkezeteik a saját nevelésű és továbbtartásra szánt üszők után — kérelmükre — hi­telben és adókedvezményben ré­szesülnek. Az egyéves kor elérésekor, ha az üsző súlya legalább 280—300 kiló, s az állomány törzskönyve­zett, vagy törzskönyvi ellenőrvés alatt áll, akkor a hitel üszőnként 1000, nem törzskönyvezett állo­mány esetén pedig 800 forint. 20—22 hónapos korban befedez­tetett minden üsző után, ha súlya legalább 380—400 kiló, további 1200, illetve 1000 forint hitel jár. Ezenfelül is igényelhet hitelt a tsz: üszőnként még 2000, illetve 1500 forint hitelt. A felsorolt hitelek annyi üsző után folyósíthatok, ahány saját nevelésű, tenyésztésre alkalmas üszővel és megellett, előhasi te­hénnel szaporodott a termelőszö­vetkezet előző évi tehén és tovább­tartásra szolgáló üszőllománya. Saját nevelésű üszőnek számít a Minden kisborjút megvásárol tagjaitól a tengelici Petőfi Tsz Amikor Tengelic termelőszövetkezeti község lett, a vezetőségen belül viták voltak a szarvasmarna-tenyésztés fejlesztését illetően. Azzal mindenki egyetértett, hogy tehén, növendéküsző és hízómar­ha viszonylag sok kell. Igen ám, de manapság az állami gazdasá­gok is, meg a termelőszövetkezetek is többségben felnevelik a kis- borjúkat, mert mindenütt kell az utánpótlás. Kézenfekvő volt tehát a javaslat, hogy a tagok háztáji gazdaságában lévő tehenek utóda­it vásárolja meg a közös gazdaság. S hogy az állatállomány fajtisz­ta legyen, minden tehénnél a mesterséges megtermékenyítést alkal­mazzák Tengelicen. Egy év elteltével ma megállapítható, hogy a gazdaság szarvas­marha-tenyésztésének fejlesztésére bevált a tengeliciek módsze­re. Tavaly ugyanis 160 kisborjút vásárolt fel tagjaitól a szövetke­zet. Az üszőkből kiválogatják a legjobb tulajdonságokkal rendel­kező egyedeket. ezekből tehenet nevel a tsz. A bikaborjúkat, tovább tenyésztésre nem alkalmas üszőkkel együtt viszont meghizlalják és szerződésesen értékesítik, amely jó jövedelmet biztosít a közös gazdaságnak. A tagok háztáji gazdaságában születő borjúkat, a tavaly bevált tapasztalatok alapján az idén is egytől-egyig megvásárolja a szövet­kezet, így biztosítva van a közös gazdaság szarvasmarha-állományá nak utánpótlása, fejlesztése, tagok háztáji gazdaságából 6 ’nő- napos koron alul felvásárolt üsző­borjú is, ha azt a termelőszövet­kezet tovább tartja. Ha ez a vá­sárlás hitelből történt, akkor az e célra nyújtott hitel összegét a folyósítható hitelből levonják. A termelőszövetkezetek a saját tenyésztésű és továbbtartásra szánt üszők után kapott hitelt üzemi bevételeikhez hasonlóan használhatják fel. Valamennyi saját nevelésű elő­hasi üsző után, elléskor 1000 fo­rint hitelengedésben részesülhet­nek a termelőszövetkezetek, ab­ban az esetben, ha az állam irán­ti és szerződéses kötelezettsége­iknek eleget tettek. Az állattartó (termelőszövetke­zet, termelőszövetkezeti tag, egyé­ni kistenyésztő) 600 forint adó- kedvezményre jogosult az olyan üsző után, amely 6 hónapos ko­rára legalább 160 kiló súlyt ér el. Ha ezt a súlyt az üsző nem éri el, cikkor csak 500 forint adókedvez­ményt írnak jóvá. Ezen kívül 400 forint adókedvezmény jár a te­nyésztésre vagy hizlalásra tartott minden, egy éven felüli, de két­évesnél nem idősebb, saját neve­lésű növemdékmarha után. A saját nevelésű üszőre nyúj­tott kedvezményen kívül az állam további jelentős kedvezményt ad a TISGI útján történő üszővásár- láshoz. Az így vásárolt, tovább­tartásra alkalmas üszőre az állam a szerződéses nevelési ár és a min­denkori szabadpiaci ár közötti különbözeiét — a minőségtől füg­gően, kilónként 2—6 forintért — téríti meg a termelőszövetkezet­nek, továbbá, megtéríti a szállí­tással felmerülő költségeket is. Az állatforgalmi vállaltok ál­tal leszerződött de továbbtartás­ra alkalmas üszőket a termelő­szövetkezetek kilónként 10 forin­tos áron átvehetik. Ha az állattartó termelőszövet­kezet, termelőszövetkezeti tag, egyéni termelő saját állományá­nak fejlesztésére kívánja megtar­tani a korábban leszerződött üszőket, a szerződést az előleg egyidejű visszafizetésével felbont­hatja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents