Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-12 / 86. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG lSöfl. április 12. ítl)''4£céefe:\' — Ünnepi estei rendeztek szómba ton este a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál a nyereségrészesedés kifizetése alkalmából. Az ünnepi estre a Szabadság Szálló nagy­termében került sor. A kultúrmű­sor és vacsora után a hajnali órá­kig táncoltak a vállalat dolgozói. — Kínai folyóirat az amerikai néger irodalomról. A „Világiroda­lom" című kínai folyóirat egy tel­jes számát az amerikai négerek irodalmának szentelte. A különki­adás közöl egy fejezetet, John O. Killens „Város a keresztúton” cí­mű művéből, továbbá közli Langs­ton Hughes és Countee Cullen ver­seit kínai fordításban. — Szerdán délelőtt fizetik ki Szekszárdon a Cipész Ktsz lottó­zó csoportjának a négy találatuk után járó nyereményt. — A mórágyi önkéntes tűzoltó- testület vasárnap rendezte meg a tavalyi oktatási év zárógyakorla- íát, amely értesülésünk szerint igen jól sikerült. — Az Ifjúsági Akadémia elő­adássorozata keretében április 22- én este 7 órai kezdettel dr. Tor- dai György egyetemi docens „Ba­rátság, szerelem, házasság” cím­mel tart előadást a Szekszárd Vá­rosi Művelődési Otthonban. — Kézimunka kiállítást rende­zett a Szekszárdi Állami Gazda­ság nőtanácsa áprili^JO-én a gaz­daság kajmádi kulrwtermében, a kézimunka szakkör tagjainak munkáiból. — Júliusban megnyílik Picasso legnagyobb kiállítása A londoni Taté Golleryben július 5-én nyí­lik meg az eddigi legnagyobb Pi­casso kiállítás. A világ legnagyobb múzeumai és műgyűjtői küldik el képeiket erre a kiállításra Még nem közölték, hogy a körülbelül 250 Picasso mű biztosítását me­lyik társaság vállalja és mennyi díjat kell fizetni érte. de annyi bizonyos, hogy a szakértők sze­rint a kiállítási anyag értéke mintegy 10 millió fontsterling. — Szigorú közlekedési szabályok Franciaországban. A kormány kö­zölte, hogy április 1 és október 1 között szombaton és vasárnap 06 órától 22 óráig személygépkocsik országutakon legfeljebb 100 kilo­méteres sebességgel közlekedhet­nek. A korlátozás vonatkozik az ünnepnapokra is. Az autóbuszok és autókarok maximális sebessé­ge ezeken a napokon 85 kilométer lehet, tehergépkocsik (3.5 tonna teherig) legfeljebb 65 kilométeres sebességgel haladhatnak. — A fekete pók című bábműsort adja elő a bonyhádi bábszínház április 24-én, délután 4 órai kez­dettel. Előtte meseórát tartanak. — Férjek iskolája Lengyelor­szágban. Gdinia és Gdanszk len­gyel kikötővárosokban a helyi művelődési hatóságok külön isko­lát létesítettek aktív férjek, illetve vőlegények részére. A tantér v szerint meg kell tanulniok főzni, meg kell ismerkedniök a háztar­tás apró-cseprő gondjaival és fel­adataival. Külön tantárgy a „női lélektan”, de kioktatják őket arra is, hogyan kell öltözködni, hogyan viselkedjenek más hölgyek társasé gában és mihez kezdjenek, ha a kisbaba snrni kezd. — A televízió műsora: 18.00: Egy óra az ifjúságnak. 19.00: TV- híradó. 19.15: Három ház. Riport­műsor. 19.35: Emlékezés József Attilára, születése 55. évforduló­ján. Közreműködik: Sándor Judit és Major Tamás. 20.05: Menekü­lés az árnyéktól. Magyarul beszé­lő csehszlovák film. EUROPA LEGNAGYOBB KRÓMÉRC LELŐHELYE Kérni északfinn kikötőváros közelében óriási kiterjedésű krómérc telepre bukkantak. Szak. értők szerint legalább 15 millió tonna krómérc fekszik ott és va­lószínűleg ez Európa legnagyobb krómérc lelőhelye. Az érc több mint 20 százalék krómoxidot tar­talmaz és igen könnyen bányász­ható. A lelőhelyre véletlenül buk­kantak rá 1959 tavaszán, amikor egy búvár a tengerpart közelében több érctartalmú követ talált, és beküldte a helsinki geológiai in­tézetnek. Védekezzünk a gabonafutrinka ellen A gabonafélék állati kártevői nagy terméskiesést okoznak. Kár­tételük a növényvédelem kiszéle­sedésével mind kisebb lesz. Azon. ban így is még körülbelül 20 szá­zalék körüli terméskiesést okoz­nak gabonafélékben. A gabona- futrinka, illetve annak lárvája, a csócsároló évente 600—700 000 mázsa termésveszteséget jelent országos viszonylatban. A gabonafélék közül leginkább az őszi búza, rozs és az őszi árpa károsítója. Elszaporodását az idő­járás nagymértékben befolyásol­ja. Kedvező meleg, hosszú ősz, különösen a meleg október és no­vember kedvező számára. Ilyen­kor fokozott kártételre számítha­tunk. A gabonafutrinka szurokfekete színű, felső oldala fémes csillogá- sú, alsó fele sötétbarna. Csápjai, szájrészei és lábfejei sötétvörö­sek. Hossza 14—15 milliméter. Lárvája piszkos-fehér színű, feje és a három torszelvény sötétbar­na, a potrohszelvények hátoldalán világosbarna foltok vannak A potroh hátrafelé fokozatosan kes- kenyedik és két csúcsban végző­dik. A kifejlett lárva hossza kö­rülbelül 25 milliméter. A lárvák ősszel a gabonavetésekben általá­ban szeptembertől, tavasszal már. dústól május közepéig károsíta­nak. A csócsároló kártétele jellegze­tes. A gabonatő mellett 0,5 centi­méter átmérőjű, 10—14 centimé­ter mély függőleges aknában tar­tózkodik nappal. A fényt miként a bogár, a lárva sem kedveli és a késő délutáni és esti órákban táplálkozik' A gabonalevelejí vé­gét behúzza aknájába és erős rá­gásával'végigmorasolja, A levele­ket teljes mértékben nem eszi meg, csak a puha szövetrészeket rágja ki. A visszamaradt levélma­radékot összecsócsárolja, kócsze- rűen hagyja vissza. Az így el­pusztított levelek asszimilálni nem képesek, növekedésük csök­ken, illetve erős kártétel esetén a fiatal növény el is pusztulhat. A gabonafutrinka, illetve csó­csároló ellen a legjobb védekezés a helyes vetésforgó, illetve a nö­vények egymás utáni sorrendjé­nek helyes megválasztása. Lehe­tőség szerint kerülni kell azt, hogy gabona után gabona követ­kezzék. Amennyiben elkerülhe­tetlen a gabona gabona utáni ve­tése, az esetben legalább arra tö­rekedjünk, hogy őszi után tavaszi kerüljön. A csócsároló elleni vegyi véde­kezéshez HCH (Agritox) porzó­szert használunk. Ha a kártételt időben észrevesszük, úgy elegen­dő a foltok és azok két méteres körzetének a leporozása. Abban az esetben, ha a kártétel nagy­mérvű és nagyobb összefüggő te­rületen általánosan tapasztalható, úgy nagyteljesítményű motoros porozőgépDel hajtjuk végre a vé­dekezést. Katasztrális holdanként általánosan fertőzött gabonavetés porozásához 25—30 kiló 10 száza­lékos HCH porozószer szükséges. A tarlóhántás és a korai őszi mélyszántás a lárvák számát szintén erősen csökkenti A véde­kezés elvégzéséhez szükséges po­rozógépet a növényvédő állomás ad. Sáringer József, a Tolna megyei Növényvédő Állomás főagronómusa I helyiipar A HELYIIPAR — amelyhez soroljuk az állami helyiipart és helyi élelmiszeripart, a ktsz-ek, a földművesszövetkezetek és leg­újabban a mezőgazdasági tsz-ek ipari tevékenységet és a magán­kisipart — tevékenysége az á’la- mi nagyipart egészíti ki. Munká­ja az árutermelés és szolgáltatás területén jelentkezik. A helyiipar egy része áruter­melést folytat. Gyárt olyan fajta és választékú árukat, amelyeket a nagyipar nem, vagy nem kielé­gítő mértékben termel- Az áru­termelés egy része — mint pél­dául az építőanyag, bútor, ruhá­zati cikkek stb. — a központi árualapokat növeli, ez árucikke­két a kereskedelmi hálózat útján hozzák forgalomba. Jelentős azbn ban az az árumennyiség is, ame­lyet a helyiipar a helyi árualap­ra termel, közvetlenül köt szer­ződést a kereskedelmi vállalatok­kal. Az árutermelést elsősorban az állami helyiipari vállalatok és a szövetkezetek folytatják. E helyiipari szerveknek is felada­tuk a javítási, szolgáltatási igé­nyek kielégítése, a nagyobb szak­tudást igénylő, egyedi minőségű, méret után készített áruk előállí­tása. A szolgáltatások iránti igények időről időre változnak, összefügg­nek az áruellátás terjedelmének bővülésével. Szaporodnak az olyan szolgáltatások iránti igé­nyek, amelyekhez nagyobb mű­szaki felkészültségre van szük­ség. így a rohamosan növekvő gépjármű-állomány, a háztartási gépek, villamoseszközök szaksze­rű javítását, szervizét a helyi­ipar állami szektora — esetleg a szövetkezeti szektor — hivatott és képes ellátni. Nagyok az igé­nyek az építkezésekkel kapcsolat­ban is mind karbantartási, mind kivitelezési tekintetben, amelyek nincsenek megfelelően kielégítve. Az egyéb szolgáltatási igények — például ruházat javítás — csökke­nése természetes velejárója az áruforgalom alakulásának, az áruforgalom tartalmának, a dol­gozók, a fogyasztók vásárlóké­pessége növekedésének. A lakos­ság gazdálkodásával kapcsolatos szolgáltatási igények is változnak, átalakulnak olyan mértékben, ahogyan a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek kialakulnak A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZE­TEK ipari tevékenysége speciális, csak egyes földművesszövetkeze, tek foglalkoznak ipari termelés­sel — építőanyagokat, édesipari árukat, üdítő italokat stb. állíta­nak elő. Helyeselhető, ha darálói­kat a termelőszövetkezeteknek adják át. A falusi ipari tevékenységnek új formája a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek ipari tevékeny­sége. Helyes az a törekvés, hogy a falu szocialista átszervezése során a kétlaki kisiparosok, de a mező- gazdasággal rokonszakmát űző — Ha minden aranyat kivonná­nak a tengervízből és az arany­port elosztanák a Föld lakosai kö­zött, minden embernek körülbe­lül 35 tonna jutna. Egy tonna ten­gervíz ugyanis körülbelül 50 mi- ligramm aranyat tartalmaz. A turkméniai mesterséges tenger feltöltése Turkméniában (Közép-ÁzSia', ahol a földművelés szempontjá­ból az öntözés rendkívüli jelentő­ségű, megkezdték a második ted- zsenszki víztároló feltöltését. Ezzel elkészül az öntözőmű első rész­lege. A víztároló teljes befogadó- képessége 180 millió köbméter. Építését 1962-ben fejezik be. Az idén tavasszal 60 millió köb­méter olvadásvizet fognak fel a víztárolóban. Ez a vízmennyiség 3000 hektárnyi új vetésterület ön­tözésére elegendő. A mesterséges tenger 8000 hek­tárnyi szűzföld öntözésére biztosít vizet. Ezen a területen évente kö­rülbelül 20 000 tonna gyapotot ter­helnek majd, a lakosság szolgálatában egyéb kisiparosok is tagjai legye­nek a tsz-nek. Amíg azonban az utóbbiak a tsz neve alatt végzik a munkát, azért munkaegységet kapnak, iparigazolványokat visz- szaadják a belépéskor, a tsz el­lenőrzi tevékenységüket, a sza­bók, cipészek, fodrászok és ha­sonló szakmájúak a tsz-ben a kö­telező, vagy ezen felüli munka­egységük teljesítésén kívül, mint iparigazolványukat megtartó kis. iparosok működnek tovább­Főleg a kisebb községekben fordul elő ipar-, illetve működési engedély nélküli iparűzés, kontár­kodás. Ezek tisztességtelen jöve­delemhez jutnak a becsületes kisiparosokkal szemben, adót nem fizetnek. Őket leleplezni, a helyes útra vezetni a helyi tanácsi és KlOSZ-szervek feladata. A második ötéves terv kidol­gozása során meg kell szabni a helyiipar jövőjét, feladatait és azokat a lehetőségeket, amelyek keretében működni fog. A helyi­iparra az elkövetkező időben is fontos feladat vár az áruterme­lés bővítése és a szolgáltatások ellátása terén. A tervezés során erre fel kell készülni. Népgazdaságunk fejlesztésének egyik alapvető kérdése a techni­kai, műszáki színvonal emelése. Az állami és szövetkezeti szektor eddig is jelentős anyagi támoga­tásban részesült ennek elősegíté­sére. A műszaki fejlesztés népgaz­dasági méretekben megy végbe. A helyiipar az állami nagyipar kiegészítője atekintetben is, hogy használnia, további üzemeltetés­re kell átvennie azokat a termelő berendezéseket, amelyeket a nagy. ipar átad. Az ellátás javítása ér­dekében — és hogy ez lépést tartson az igényekkel, vagyis az ötéves terv mutatói által előre jelzett leendő igényekkel (például gépjármű javítás) — meg kell szervezni a tervezés során a szük­séges hálózatot A helyiipar anyagellátását je­lentős mértékben biztosítja a népgazdaság. A központi árualan- ra termelendő cikkek anyagát úgyszólván teljes egészében köz­ponti készletekből kapja, Eeyes anyagfé’eségekből azonban a.köz­ponti készletekből nem elégíthe­tők ki az igények. Szükség van — és ezt a helyiiparról szóló törvény is előírja — a helyi anya­gok, célhulladékok (akár megyei­les, akár más területről) felkuta­tására és felhasználására. E fel­adat ellátásában helyiiparunk eddig is jelentős eredményeket ért el,, építőanyagot, talajjavító anyagokat termelt ki, importot pótló fa, szőrme stb. hulladékot dolgozott fel- Lehetőségeink azon. ban nincsenek kimerítve, a to­vábbi tartalékok feltárhatók. Két­ségtelen, hogy a helyi- anyagok felkutatása, összegyűjtése, de fő­leg meemunkálása körülménye­sebb, költségesebb az úgynevezett »reguler« anyagokénál, éppen ezért e munkában az irányító és ellenőrző tevékenység útján a he­lyiipar dolgozóit anyagilag is ér­dekeltté kell -tenni. A helyiipar által létrehozott foglalkoztatottság növeli a kere­sők számát, jelentősen hozzájárul a reáljövedelmek emelésére irá­nyuló tervek megvalósításához. Ugyanilyen fontos munkaerő­gazdálkodási feladata a helyi­iparnak az is, hogy saját keretei­nek fenntartásán kívül a nagy­ipar részére is folytasson szak­munkás-képzést. A FALU SZOCIALISTA ÁT­ALAKULÁSA növeli a helvi igé­nyeket. Női fodrászatot és hason­ló szakmákat igényelnek — jogo­san — ott, ahol ilyen korábban nem volt. A falu szocialis'a ellá­tásának nemcsak jelenlegi kere­teit kell fenntartani, de ezt a nö­vekvő igényeknek megfelelően ki is kell szélesíteni. Ez elsősorban a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek feladata. Küldjenek a tsz-ek vezetői a falusi fiatalság­ból a községben, vagy a szomszéd községben, járási székhelyen mű­ködő vállalatokhoz, ktsz-ekhez, másik tsz ipari csoportjához, vagy magánkisiparosokhoz ipari tanulókat. A tanulóidő eltelte után ezek a fiatalemberek lesz­nek községük »mesteremberei«. A helyiipar akkor tud növekvő feladatának eleget tenni, ha a műszaki színvonalat a műszaki káder utánpótlással erősíti. A vállalatok, ktsz-ek iskoláktól, fel­sőoktatási intézményektől igényel­jék a fiatal, szakképzett kádere­ket A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek iparos tagjai tegyék le a mestervizsgát. A tsz-ek ve­zetősége írja elő, hogy a tsz ipari csoportjának brisádvezetője mes­tervizsgával' rendelkezzék. A második ötéves terv megva­lósítása során a helyimarban is erősödni fog a szocialista szektor. Bár a magánkisiparosok részére biztosítjuk, hogy hasznos tevé­kenységüket folytassák, határo­zott . törekvésünk, hogy olyan he­lyeken, ahol ktsz-t szervezni szükséges, erre a magasabb szín­vonalú szervezeti formára vezes­sük át — az önkéntesség betar­tása mellett — a kisiparosokat, illetve arra törekszünk, hogy lép­jenek be a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekbe. A helyiipar működésének, fel­adatainak csak néhány fontosabb részét érintettem. Ha részben is elértem azt a célt, hogy a helyi ipar lássa feladatait, a lehetősé­geket, az olvasók, a tanácsok lás­sák időszerű tennivalóikat, a he­lyiipar problémáit és a lehetsé­ges megoldásokat, megyénk helyi ipara eredményes munkával fog­ja szolgálni a szocializmus építé­sét­Kelemen Sándor, a megyei tanács ipari-műszaki osztályának vezetője lOIOIOlOIOIOIOI Ü ü Húsvéti o n 0 ajándékot 5 n o Q a Fadd és Vidéké Földmű- ■ 0 1* vesszővetkezet szaküzleteiben 0 B vásároljon. Nylon feherne- Q 0 műk, férfi öltönyök bő válasz q tékban kaphatók, 0 D 0 (51) 0 0 B 0 ■ 0 • CDIOICDIOIOIOIOI Olvasd a TOLNA MEGYEI Népújságot! AAkákÁkAkkkkAkÁáÁÁkkkkÁÁkkkAéAÁái Apróhirdetések Eladó 125-ös Csepel motorkerék­pár (teleszkópos). Tolna. Ady End­re 11. sz. (35) A Szekszárdi Állami Gazdaság azonnali belépésre férfi szakácsot keres. Fizetés kollektív szerint. Je­lentkezés az állami gazdaság kaj- mádi üzemegységében. (31) Gyakorlott gépírót felvesz a Bonyhádi Járási Kiegészítő Pa­rancsnokság. Jelentkezés ugyanott; (48) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt v Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Pelrits Ferenc Kiadja: a Népújság l.aokiadq Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd. Mártírok tere 15-17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 4ó. Telefon: 21-21. 25-72 Felelős vezető: Széli Ist^án Terjeszti a Magyar Posto Előfizethető a Helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 fj y. A & A * * \ h te zf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents