Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-10 / 85. szám

Vasárnap 1960. április 10. V. évfolyam 85. szám * ÁRA: 70 FILLÉR Tisztasági mozgalom — 25 000 forint jutalom a megye legtisztább községének Jól haladnak a burgonya- és cukorrépa-vetéssel, sarabolják már a szerződéses borsót a dunatőldvári és a szabályi egyéni parasztok Megkezdődött a négyzetes kukoricavetés Dunaszentgyörgyön — A kocsolai Kossuth Tsz segítséget nyújt a dalmandi Békének A Tolna megyei Tanács és a Magyar Vöröskereszt Tolna me­gyei Szervezete »Tiszta udvar, rendes ház« címmel tisztasági mozgalmat indít a megye községei kö­zött. A mozgalom célja környezetünk tisztává, szebbé, egészségesebbé tétele. A mozgalom egész évre szól és ez idő alatt kétszer érté­kelik az eredményeket. Első íz­ben április 30 és május 15 kö­zött kerül sor az értékelésre, ami­kor 100 pontot elnyert házak meg­kapják a »Tiszta udvar, rendes ház« feliratú táblát Másodízben október 15—31-e között lesz az értékelés. A kocsolai KISZ-fiatalok két hold földet kaptak a Vörös Csil­lag Termelőszövetkezettől. A KISZ-fiatalok kukoricát termel­nek a szövetkezettől kapott föl­dön. A kukoricáért kapott pén­zen a tervek szerint kulturális- és sportfelszerelést vásárolnak. Ekkor a három legjobb ered­ményt elérő községet a me­gyei tanács a következő ösz- szeggel jutalmazza: első he­lyezett 25 000, második he­lyezett 15 000, harmadik he­lyezett 10 000 forint. Meghatározták a pontozás módját is. Az értékelés során minden há­zat külön-külön pontoznak. A községeket az értékelő bizottság aszerint fogja minősíteni, hogy a községben lévő házak hány száza, léka kapta meg a »Tiszta udvar, rendes ház« feliratú táblát. A mozgalom elindítását a Tol­na megyei Tanács legutóbbi ülé­sén hagyta jóvá, A kocsolai fiatalok színjátszó csoportja nemrégiben adta elő a János vitéz című színművet. A színjátszó csoport 2000 forint be­vételre tett szert. A bevételt az újonnan épülő iskola céljára for­dították. Dunaföldvári és szakáiyi jelen­tések szerint mindkét községben az egyéni parasztok tavaszi mun­káinak központjában a burgonya, cukorrépavetés és a földek ku­koricavetésre való elkészítése áll. Dunaföldváron a burgonyának több mint felét, Szakályban majdnem felét vetették már el. A szakályiak cukorrépa-vetése a be­fejezéshez közeledik, a dunaföld- váriak is majdnem felét elvetet­ték már. Mindkét községben befejezték a szőlőben adódó tavaszi munká­latokat is. Az egyéni parasztok a talaj elő­készítés keretében istállótrágyáz­zák földjeiket. Dunaföldváron 1800 holdat trágyáztak meg, Sza- kályon több mint 300 holdat. A szerződésre termelt borsót, lencsét az elmúlt hetekben elve­tették, Dunaföldváron megkezd­ték a már kikelt borsó sarabolá- sát is. * Megyénk gépállomásain ez idő szerint 97 négyzetes kukoricave­tőgép van. Ezek többsége új. A gépeket e héten műszakilag még- egyszer felülvizsgálták és kiszál­lították a termelőszövetkezetekbe. Az a helyzet ugyanis, hogy a me­gye gépállomásai ebben az évben 15 000 holdat vetnek be kukoricá­val a szövetkezeteknek. A gépál­lomási és termelőszövetkezeti ag- ronómusok állandóan figyelemmel kísérik a talaj hőmérsékletét, amelytől függővé teszik a kukori­cavetés megkezdését. Dunaszent­györgyön a szakemberek már al­kalmasnak találták a talaj hő­mérsékletét a kukoricavetésre. — így tegnap az Ezüstkalász Tsz- ben a bölcskei gépállomás meg­kezdte a kukorica négyzetes veté­sét. Estig 16 holdat vetettek be. Amennyiben az időjárás továbbra is így marad a többi Duna menti községben, így Dunaföldváron, Bölcskén, Madocsán és Pakson is megkezdhetik már a jövő héten a kukoricavetést. Ugyancsak számí­tanak kukoricát vetni még hús­vét előtt a szekszárdi járás több szövetkezetében is. * A termelőszövetkezetek közötti együttműködés szép és hasznos példáját mutatja a kocsolai Kos­suth Termelőszövetkezet és a dal­mandi Béke Termelőszövetkezet együttműködése. A dalmandi Béke Termelőszö­vetkezetnek sürgősen át kellett adni a szerződtető vállalatnak a vetőburgonyát. A szövetkezeten belül kevés a munkaerő. A Béke Termelőszövetkezet megkérte a kocsolai Kossuth Termelőszövet­kezetet, ahol munkaerő-fölösleg mutatkozott ebben az időszakban, hogy adjon segítséget a vetőmag­burgonya válogatáshoz. A kocsolaiak 50 asszonyt küld­tek a szomszéd termelőszövetke­zetbe burgonyát válogatni, s az együttműködés eredménye az lett, hogy a dalmandi Béke Termelő- szövetkezet időben átadhatta a szerződtétő vállalatnak a vetőbur­gonyát, s nem kellett kötbért fi­zetnie. Kél hold földet kapott a kocsolai KISZ-szervezet a Vörös Csillag Termelőszövetkezettől Három ház égett Harcon — Tíz a Fnrkó-pnsztai Kendergyárban Április 8-án a kora délutáni órákban tűz keletkezett Harc községben. A tüzet Zvekán And­rás 9 éves András nevű fia, és Lengyel József 9 éves József nevű fia okozták Zvekán Andrásné Diós utca 486. számú házának por­táján, ahol a ház fészere mögötti szalmát és napraforgószárat gyúj­tottak meg. A keletkezett tűz percek alatt terjedt tovább a Dózsa út 90, 99, 100, 101. számú házakra, illetve gazdasági épületekre. Az épületek völgykatlanban vol­tak, s közöttük néhány méteres szintkülönbség volt, s a gyenge szél és a hőkülönbségtől keletke­zett légörvény segítette a tűz to­vábbterjedését. A tűz 13 óra 45 perckor kelet­kezett, s a szekszárdi tűzoltókat 14 óra 8 perckor riasztották — ek­kor már a három ház tetőzete égett. Ezzel egy időben riasztották a bonyhádi állami, valamint a tolnai, faddi és sióagárdi önkén­tes tűzoltókat, s a 62 állami és önkéntes tűzol­tó, valamint a község lakossá­gának megfeszített munkájá­nak köszönhető, hogy a tűz nem terjedt tovább az egész utcára. Négyszáztizenhat négyzetméter nád-tetőzet égett le, ezen kívül a tűz martalékává váltak kisegítő gazdasági épületek, kocsiszín, ól és mezőgazdasági eszközök. El­égett 40 mázsa kukorica, 11 mázsa búza, kisebb mennyiségű liszt, cukor, 4 süldő, 1 juh és egy bá­rány. A keletkezett kár értéke 34 400 forint. * Javában folyt még Harcon a tűz oltása, amikor ismét riasztották a szekszárdi tűzoltókat, ezúttal a Furkó­pusztai Kendergyárba, ahol a tilolóhelyiségben keletkezett tűz: a túlterhelt villanymotor szigetelt kábele kigyulladt, tő­le tüzet fogott a tilolt kender, s a tűz tovább terjedt a tető­zetre is. A szekszárdi tűzoltókkal egy idő­ben riasztották a bajai, mohácsi tűzoltókat is, de mire a helyszínre érkeztek, beavatkozásukra már nem volt szükség, mert a helyi tűzoltók lokalizálták a tüzet. Á város KISZ-szervezetei hozzák rendbe a megyeháza kertjét Amint arról már hírt adtunk, május elsejére megnyílik Szek- szárd egyik szép parkja, a me­gyeháza kertje, amely eddig el­hanyagolt állapotban volt. A park rendbehozását a város fiataljai vállalták, és kedden dél­után már meg is kezdik a munká­kat. Megfelelő szakmai irányítás mellett minden délután egy-egy KISZ-szervezet tagsága csinosít­ja, hozza rendbe a város második legnagyobb parkját. Az afrikai kontinens legdélibb részén fekvő, 15 millió lakosú Dél­afrikai Unió, hetek óta a nemzetközi érdeklődés középpontjában áll. A Délafrikai Unió kormányának fasiszta faji ideológiai ala­pon kiadott és az ország lakosságának több mint kétharmadát súj­tó rendeletéi ellen ugyanis nagyarányú tüntetések zajlottak le. A rendőrség több városban — térképünkön keretben — a békés véd­telen tüntetőkre tüzet nyitott. A kegyetlen vérengzésnek ez ideig több száz halálos, illetőleg sebesült áldozata van. Közel két és félmillió forintot fordítanak új fürdő, öltöző és napközi otthon építésére a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyár jelentő­sen bővült az elmúlt években, munkáslétszáma eléri az ezret. A megnövekedett létszámhoz viszo­nyítva a gyár szociális berendezé­sei szűkeknek bizonyultak. A gyárban az idén kerül sor ezek bővítésére. A közelmúltban egy házat vá­sárolt a gyár, ezt alakítják át böl­csődévé és napközi otthonná, ahol a gyár dolgozóinak óvodás és is­koláskorú gyermekeit is el tudják helyezni. A jelenlegi napközi ott­hon felszabaduló helyiségeivel az ebédlőt bővítik. Az új napközi otthon építésére, illetve az átala­kítási munkákra — a házvásár­lással együtt — több, mint há­romszázezer forintot fordítanak. Rövidesen megkezdik a gyár­ban — a jelenlegi fürdő mellett — egy új, négyszáz személyes befo­gadóképességű öltöző és fürdő építését is, ami mintegy kétmillió 1 forintba kerül. Több lesz a fácán a bikácsi erdőben Az már köztudomású, hogy az erdőgazdálkodás igen fontos ki­egészítő része a vadgazdálkodás. Éppen ezért erdőinkben például mesterségesen is szaporítjuk a fácán-állományt. Kettős haszna van e szép és hasznos madárnak. Egyrészt az erdőtelepítések szempontjából, mert pusztítja a kártevő rovaro­kat, másrészt komoly valutát is jelent az országnak. A bikácsi erdészetben éppen ezért az elmúlt évekhez viszo­nyítva lényegesen növelik mester­ségesen is számukat Ebben az évben 2000 fácántojást hozatnak, azokat kikeltetik, s azután a meg­erősödött fácánokat kihelyezik az erdőkbe. A tojások érkeztéig azonban van még feladat. Mintegy 120 keltető- és nevelőládát kell elké­szíteni. Ez jóval több mint az 1958-as évi, amikoris csak 500 tojást keltettek. Ezen kívül leg­alább 100 kotlóstyúkot kell besze­rezni a keltetéshez, A tojásokon kívül ezer fácán­csirkét is kap a gazdaság a rezer­vátumokból. A bikácsi erdészet különösen alkalmas a fácánte­nyésztésre. A népfront-bizottságok újjáválasztására készülnek a gyönki járásban Április 20-ón kezdik meg a gyönki járásban a népfront-bi­zottságok újjáválasztását. Az új­já választás előtt a község vezetői és a helybeli népfront-bizottsá­gok megbeszélték a lakossággal, kiket tartanak alkalmasnak arra, hogy a népfront-mozgalomban te­vékenykedjenek. A községi nép­front-bizottságok újjáválasztása utón május 7-én közel 280 kül­dött részvételével választják újjá a járási bizottságot. Ezen a gyű­lésen a járási népfront-bizottság beszámol eddig végzett munkájá­ról, s meghatározzák az MSZMP VII. kongresszusa értelmében előttük álló további feladatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents