Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-08 / 83. szám

1960. április 8. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 3 Három ember tavasáéi bizakodása Izményben is gyönyörű a ta­vaszkezdet. Rügyek fakadnak, bomlanak a fákon, csírázik a mag a barnahúsú földben és zöl­den a vetés üdén, elevenen. Népes a határ. A napfény ki­mozdítja az embereket a hűvös szobákból. Itt vetőgépek kúsznak felfelé a dombon, ott trágyával megrakott szekerek kereke süp­ped a szántásba, amott henger és fogas simítja a vetést. Új élet kezdődik ezen a tava­szon Izményben: szövetkezeti élet. S ez az új életfakadás ad az iz- ményi tavasznak különös pátoszt. A riporter benyomásainak a legfőbb jellemzője: optimisták, bizakodóak az emberek. Tudják, hogy dolgos kezük munkája, ösz- szefogcsuk jobb életet teremt majd az izményi dombokon. Fábián Péter c sende [beszédű, soványarcú, áb­rándos tekintetű székely ember, ő a szövetkezet raktárosa. A hűvös magtárban értben a vetőmagot ve­szi számba elégedetten. Egyszer már belekóstolt a szö­vetkezeti életbe, egy évig tagja volt a régi Nagysalló Tsz-nek. így emlékezik erre: — Kicsi, de jó volt az a szövet­kezet. Jó volt a vezetés, az össze- fonás is, így elégedett volt az em­berek többsége. Az ellenforrada­lom idején az események meg­bolydítottak, összezavartak ben­nünket: szétoszlott a szövetkeze­tünk. Tizenkét hold földje volt Fá­bián Péternek, s jól gazdákodott, rendes embernek ismerik a falu­ban. Mégis két évvel ezelőtt egész gazdaságát megingatta az a sze­rencsétlenség, hogy lábát törte a bikája. Akkor döbbent rá Fábián a kicsi gazdaság erőtlenségére, állhatatlanságára. aányába kellett mennie, éjt- nappalli téve dolgoznia, hogy gazdasági egyensúlya helyreáll­jon. Nehéz, de tanulságos idő volt ez. . . — Február elsején alakult meg újra Gábor Áron néven a tsz, de most már úgy, hogy az egész falut egyesíti magában — mond­ja. Host tavasp van, a munkák megindultak, rendesen becsület­tel. A w.unkaszervezés, a vezetés is jónak látszik. Mindenki bízik benne, hogy meglesz a kielégítő eredmény. Juháss Imre lógóié':';', vígkedélyű székely, mun':::.'" ' - •czetö. A trágyahor­dó kocsikat irányítja, szervezi, s nagyokat szív, égettszélű gyökér­pipájából. Sokat próbált, sok vi­hart átélt ember. A tizenkettőből hat gyerekét ragadta el a halál. — Éltem már jót is, de keve­set, többségében rosszat. Nehéz, küzdelmes volt a mi életünk, — mondja Juhász Imre, s abban lát­ja a szövetkezet jövőjét, hogy most a kezdet kezdetén minden épkézláb ember ragadja meg a munkát. — Én még a tizenkét éves kis­lányomat is kiküldőm majd ha megjön az iskolából napi 2—3 órára répát egyelni. A tizenöt éves fiamat meg kocsira ültettem. Szereti a lovat, örül ha gyeplőt kap a kezébe. Most aztán meg­mutathatja mit tud... S mutassa is meg most mindenki azt, hogy mit tud. Én nagyon jól tudom, hogy olyan lesz ez a szövetkezet, ami­lyenné tesszük... — Mindenesetre a tavaszi mun­kák menete bizakodásra ad okot. Zsoók Pál a falu egyik legtekintélyesebb embere, legjobb gazdája. Hatvan­négy éves. Bölcs, megfontolt és őszinte a beszéde. Igazgatósági tag. — Nagyon lényeges, hon*’ pél­dát mutasson a vezetőség — mondja. Én még ma, az elsője között beviszem a vetőgumónak szánt krumplit. Aztán a munká­ban is odaállok, áhová még erőm­ből telik. Nemcsak én, hanem a feleségem is! Eddig is kezünk munkájából éltünk... S beszél Zsoók Pál a vezetőség munkájáról, arról, hogy gyakran jönnek össze és a késő esti órá­kig, vitatkoznak, megbeszélik a felmerült teljesítendő feladato­kat. S beszél arról, hogy itt Iz­ményben Összefog a székely és a felvidéki, a németekkel. Egy föld ad.ja a kenyeret, egy szövetkezet­nek a tagja mindenki. Ellentét­nek, megkülönböztetésnek helye | itt nem lehet. S beszél Zsoók Pál a nehézségekről is. Kevés a búza, hát majd sok kukoricát vetnek. S vannak Izményben is oVnnok, akik spekulálnak, halogatják a munkakezdést. Kevesen vannak, de ezeket is meg kell majd győz­ni. — A föld idén is terem, még többet is mint tavaly. Tavaly megéltünk, idén többet terme­lünk, tehát még ióbban meg kell majd élnünk, hiszen a miénk az, amit termelünk. (Gy. J.) Tanulmány a termelőszövetkezetek területrendezéséről és gépesítéséről A Mezőgazdasági Szervezési Intézet rövid idő alatt több tanul­mányt és útmutatót adott, illetve ad ki n termelöszöveUezetek leg­fontosabb üzemtani feladatairól, nemrégen jelent meg két tanul­mányuk, amelyekből az újonnan alakult szövetkezetek kapnak ta­nácsot a közös gazdaság kialakí­tásának teendőire. A majorhelyek kijelölését tár­gyaló — a Mezőgazdasági Tervező Vállalattal közösen készített — tanulmány a gyakorlati útmutatá­sok mellett több elvi üzemszerve­zési kérdéssel is foglalkozik. — Megállapítja többek között, hogy előnyösebb több termelési egysé­get, "kisebb majorközpontokat ki­alakítani, mert így lényegesen csökkennek a szállítási költségek. Ez a tanulmány foglalkozik azzal — Chaplin a világűrhajós Saj­tójelentések beszámolnak arról, hogy Charlie Chaplin egy világ­űrben játszódó filmet készít elő, amelynek forgatókönyvét is maga írja: Chaplin a filmben egy világ­űrhajós szerepét játssza, aki a ra­kétán eljut a Marsba, onnan egy kékszemű marsbáli leányt hoz magával, akit feleségül is vesz. a kérdéssel is, hogy milyen té­nyezők határozzák meg a terme­lőszövetkezeti üzem nagyságát. A Szervezési Intézet legújabb tanulmánya a termelőszövetkeze­tek területének rendezéséről szól. Ez tizenöt évi előzetes munka, szovjet és más külföldi, vala­mint bőséges hazai tapasztalatok mérlegelésének eredménye. Rövidesen elkészül a termelő- szövetkezetek gépesítésével fog­lalkozó tanulmány is, amely kü­lönböző közgazdasági és üzemtani számítások alapién arra ad taná­csot, milyen körülmények között, milyen gépeket érdemes a terme­lőszövetkezetnek megvásárolni. Az idén kezdik meg és a jövő év ele­jére készítik el a termelőszövet­kezetek önálló gépesítésének üzemtanáról szóló munkát, amely távlati feladatokat ismertet. A Mezőgazdasági Szervezési In­tézet idei legjelentősebb munkája az üzemszervezési kézikönyv el­készítése. Az ország mintegy húsz jellegzetes vidékéről választanak ki egy-egy, terület, munkaerő, stb. szempontjából »tipikus« termelő­szövetkezetet, s ezek gyakorlati példáján mutatják be a legfonto­sabb üzemszervezési feladatokat. A gyakorlati üzemtani kézikönyv a jövő év elejére készül el. Minél több árut a népgazdaságnak A zöldtakarmány biztosítása a nagyüzemekben Hozzászólás Termelőszövetkezeteink áruter­melésében döntő szerep jut az ál­lattenyésztésnek. Ezért szükséges és hasznos az állatok célszerű ta­karmányozásával foglalkozni. Eb­ből a kérdésből a zöldtakarmányo­zás, a zöld futószalag biztosítását szeretném az alábbiakban kira­gadni. Minden mezőgazdasági nagy­üzemnek egyik legfontosabb fela­data az, hogy üzemi viszonyai kö­zött. állatállománya termelőké­pességének a lehető legnagyobb mérvű fokozását tudja elérni. Eh­hez elsősorban a takarmánybázis biztosítása szükséges. A takarmánybázis megteremté­se a takarmányozás alapja. Ennek biztosítására a mezőgazdasági nagyüzemeknek önellátásra kell berendezkedniök. Vetésforgójukat úgy kell megtervezni, hogy az összes szükséges takarmányt meg­termelhessék. A nyári zöldtakarmányozás a mi hazai éghajlatú viszonyaink között gyakran nehézséggel jár. Ezért a zöld futószalag megszer­vezésénél nem szabad megfeled­kezni arról, hogy a legkritikusabb nyári időszak az augusztus hónap, amikor általában a növények fej­lődése a leggyengébb. Itt kell hasznosítani elsősorban a helyi adottságokat és a tapasztalatokat. Több gazdaság kettős termelés­ben látja a zöld futószalag bizto­sítását. A kettős termelés csapa­dékos évjáratban beválik, de szá­raz nyarakban nem. Csak azon másodvetésekre lehet biztosan számítani, amelyek június 20—25 előtt a földbe kerültek. A zöld takarmányok etetésének folyamatosságát a korán illetve a később kaszaérett növényfajták szakaszos vet isével tudjuk biztosí­tani. Fontos követelmény, hogy a zöldtakarmányban megfelelő emészthető fehérje keményítő arány érték legyen. Több éves tapasztalataink alap­ján ajánlhatjuk, hogy a zöldtakar­mányozást az őszi takarmányke­verékkel kezdjük, amely rozsos, szöszös bükköny, őszi árpás bú­zás és őszi zabos rrnnonbükkönv­ből áll. Ezekből veszünk számos­állatonként 200 ölet. Az őszi ta­karmánykeverék etetésénél ne várjuk amíg a rozs, az őszi árpa, vagy a búza kalászba szökken, mert tápértékben így nagyobb ho­zamot ad, de ilyenkor oly magas a nyersrost százaléka, hogy nem szívesen eszik az állatok, így a benne lévő tápanyagot sem tud­ják jól kihasználni. Az őszi keve­rék után másodvetésként szójás- kukoricát érdemes vetni. Amikor az őszi keveréket meg­etettük, a napraforgós borsó ete­tésével folytathatjuk a zöld fu­tószalagot. A takarmányborsót ko­rán tudjuk vetni — számosállaton­ként 200 ölet — és már május vé­gén, június első napjaiban kasza­érett. Azért ajánlatos naprafor­góval vetni, .mert támasztó nö­vény nélkül a sűrű vetett borsó lerogyik, alsó levélzete lepereg el­korhad, így az állatok nem szíve­sen eszik. A napraforgós borsó­nak 20—22 százalékkal nagyob a terméshozama, mint az őszi ta­karmánykeverék tápértéke és el­sőrendű. Kaszaérettnek akkor te­kinthet j üle, amikor a napraforgó bimbósodás előtt van és a borsó hüvelyek viaszérésbe kezdenek. Másodvetésként édes szudáni ci­rokfüvet és takarmánykáposztát vethetünk. A napra forgós borsó után cirok­füvet etethetünk. Ezt május első napjaiban vethetjük és kaszálása július vége felé kezdődik. Számos­állatonként ajánlatos 140 négy­szögölet vetni. Vetésénél figye­lembe kell vetni, hogy ez a növény kezdetben lassan fejlődik, mert először gyökérrendszerét fejleszti ki és ígyT a föld feletti része le- 1 Tolna megye mintegy nyolc­ezer vasutas, dolgozójának kül­döttei pénteken Dombóváron szakszervezeti küldöttgyűlést tar­tanak. A gyűlésen választják meg a Vasutas Szakszervezet Tolna megyei Bizottságát. A vasutasok szakszervezetének ez ideig Pé- ezeH székelt a Terül el i BrioMs'-­marad. Ebből következik hogy gyommentes talajba kell vetni. Kaszaérettnek bugahányás előtt tekinthetjük. Az édes szudáni cirokfű első kaszálása után borsós csalamádé- val folytatjuk a takarmányozást, amelyet április közepe táján ve­tünk el, egy számosállatra 100 négyszögölet. Tápértéke nagyjá­ból megegyezik a napraforgós bor­sóéval. A borsós csalámádé rhegetetése után szójás kukoricával folytatjuk a zöldtakarmányozást, amelyet az őszi takarmánykeverék után ve­tettünk. Majd a másodkaszálású édes szudáni cirokfűvel folytatjuk a szójás kukorica etetése után a zöldtakarmányozást. Ezt követi a napraforgós borsó után a másod­vetett édes szudáni cirokfű. A napraforgós borsó után má­sodvetésű takarmánykáposztát ta- karmányozunk, amelyből 100 négy szögölet vetünk számosállaton­ként. Ezzel a zöldtakarmányozást a késő őszi napokra is biztosítani tudjuk. Az elmondottak szerint egy szá­mosállatnak a zöld futószalag biztosítására 640 négyszögölön fővetésben és 400 négyszögölön másodvetésben termelhetjük meg a folyamatos zöldtakarmányozást. Ha így állítjuk be állataink zöld takarmányozását, akkor a pillan­gósokat nem kell igénybe venni, hanem azokból egyrészt készíthe­tünk silót téli takarmányozáshoz, másrészt magfogásra hagyhatunk vissza. Czaoáry László az Állattenyésztési Kutató Inté­zet Alsótengelici Kísérleti Gazda­ságának vezetője ga, a gyorsabb ügyintézés, a dol­gozók kéréseinek intézése válik könnyebbé a bizottság megalaku­lásával. A vasutas szakszervezet ideigle­nes vezetősége beszámol a szak- szervezet eddig végzett munkájá­ról, a vita serán pedig a felada­tokról határoznak a küldöttek. Pénteken választják meg a Vasutas Szakszervezet Tolna megyei Bizottságát PUTLITZ: Nem etorszagból—^ C Németországba (79) A kalandor Casanova idővel mindegyik nyugati államban for­rónak érezte lába alatt a talajt, így egy szép napon Postdamba utazott, abban a reményben, hogy a király valami állást juttat neki Poroszországban. II. Frigyes egy­szer kora hajnalban berendelte, hogy vegyen részt egy szemlekör- úton a potsdami tiszti iskolában. A hálótermeket is átvizsgálták. A díszszemlére nemcsak az ágyak­nak, henem az ifjú legények ágy alatt álló éjjeli edényeinek is nyílegyenes sorban »igazodniuk« kellett. Egy szerencsétlen éjjeli edény pár centiméterrel kiállt a sorból, s ez elég volt a királynak ahhoz, hogy az illető kadétot csú­nyán lehordja, s azonkívül érzé­keny büntetéssel sújtsa. E kínos jelenet után Casanovának elege volt Poroszországból, összecsoma­golta holmiját és továbbutazott Oroszországba. Burghauserrel való idillikus együttlétem csak pár hétig tar­tott. Egy szép napon visszajött a lakás tulajdonosnője, s nekünk ki kellett költöznünk. Készpénz­vagy 4im közben leolvadt hu­szonöt dollárra. Teljesen tanács­talanul álltam. Egy nappal az­előtt, hogy a lakásból ki kellett költözködnöm, már-már öngyil­kossági gondolatokkal foglalkozva kószáltam az utcákon, amikor az Otvenkettedik utca és a Madison Avenue sarkán egy elegáns hölgy jött velem szemben, s már mesz- sziről barátságosan integetett fe­lém. Régi, jó barátnőm volt még a washingtoni nagykövetségi időmből. 1930-ban vőfély voltam az esküvőjén, azóta csak annyit hallottam róla, hogy elvált a fér­jétől. Bettynek hívták. Betty rendkívül meglepődött, hogy oly hosszú idő után várat­lanul most itt lát viszont. Távirati stílusban elmeséltem neki a tör­ténetemet, ő azonnal meghívott egy csésze teára a közeli Ritz Hotelba, New York egyik legelő­kelőbb szállójába. Kis ideig tűnő­dött. muiez kezdjen velem, majd hirtelen elhatározással felvetette a fejét: — Hát a gondjaidat minden­esetre meg fogjuk szüntetni. Én félévvel ezelőtt újra férjhezmen- tem, és éppen most költözköd­tünk be a Kilencvenkettedik utcá­ban levő saját házunkba. Ott bő­ségesen van hely, egy szöbát azonnal be tudok rendezni neked. Az étkezésre se legyen gondod. Férjemnek a Wallstreeten ügyvé­di irodája van, idővel biztosan ta­lál a részedre megfelelő állást. Betty új vezetékneve Angel — »Angyal« — volt, s valóban men- tőane "alomnak mondhattam őt. Nála laktam egészen 1842 elejéig. Akkor Willi visszajött Washing­tonból és a Greenwich Village ol­csóbb művésznegyedében bérel­tünk egy kis lakást. Fordítások­kal és más alkalmi munkákkal lassanként magam is kerestem némi pénzt, és G alantiere is el­adott egy cikket — sajnos, ez ma­radt az egyedüli ami 300 dollárt hozott a konyhára. Willi a Per.nsylvanie Hotelban kapott áuést. Minthogy többnyire éjszakai beosztásban dolgozott, viszonylag ritkán láttuk egymást: amikor valamelyikünk hazajött, a másik rendszerint aludt. Min­denesetre megint együtt voltunk, és ha sokkal szerényebben és bi­zonytalanabbul is, mint azelőtt, valamennyire mégiscsak a saját lábunkon álltunk. A GESTAPO AZ ÖTÖDIK AVENUE-N ÉS. HERR HITLER - A BROADWAY-N New York-i életem első hónap­jaiban időmilliomos voltam. Ha jobb dolgom nem akadt, órák hosszat sétáltam az ötödik Ave- nue-n oda-vissza. S minthogy más emigránsok is hasonló hely­zetben voltak, mindig találkoz­tam arcokkal, melyeket még Eu­rópából ismertem. Néha egészen érdekes beszélgetések adódtak az ilyen találkozásokból. Valamelyik délután odalépett hozzám egy úr és jellegzetesen osztrák akcentusban üdvözölt. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents