Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-01 / 78. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1960. április L Harmincadik év Bsszonycknak — lányoknak Harminc évig egy helyen dol­gozni, nevelni, tanítani az apró emberpalántáidat, nem kis dolog. Ez az érzés fog el, amint itt Mo­sson Rencz Antallal, az iskola igazgatójával beszélgetek. E 30 év ala,tt — amint beszélgetésünk­ből kitűnik — valósággal eggyé- forrt falujával. Egyúttal életén és munkásságán keresztül faluja, élete és fejlődése is tükröződik. Nem volt egyszerű pedagógus­nak lenrii. Erről így beszél. — Nem volt könnyű álláshoz jutni akkoriban. Nagyon solcan végez­tünk az állások számához képest, de még többen jelentkeztünk, ha egy-egy helyen üresedés volt. Jól emlékszem — simítja végig ha­lántékát elgondolkodva —, hogy ide is 170-en adtuk be a kérvé­nyünket. S én voltam a szeren­csés — teszi hozzá mosolyogva, A későbbi beszélgetésből azon­ban kiviláglik, milyen értékű volt ez a szerencse. — Amikor elfo­gadták jelentkezésemet — mond­ja — azt is közölték velem, hogy ingyenes helyettesként működhe­tek, s ha tényleges üresedés lesz, akkor véglegesítenek. »-De ez még egyáltalán nem biztos« — mondta nekem az iskolaszéki el­nök. Így, ilyen körülmények, ilyen érzésekkel dolgozott több mint eáv fél évig, fizetés nélkül. Ezt az érzést csak az tudja megérteni igazán, aki maga is volt olyan helyzetben, amikor minden nap, minden órában Damokles kard­jaként lebegett fölötte az elbo­csátás, a munkanélküliség réme, A harminc évből tizenöt így telt el Rencz Antal életében is. Álennyivel másként szólhat a krónikás a másik tizenöt évről, összehasonlításként csak a tan­termek kilencre szaporodott szá­mát vegyük, vagy azt, hogy négy pedagógus helyett ma 18 tanítja a mözsi gyermekeket. Pedagógu­sainknak pedig nincs ingyen ta­nítástól, munkanélküliségtől való félelem. Sőt... — Hívtak már Budapest­re is — mond',a, de nem men­tem. Olyan szeretnivaló emberek élnek itt, meg én is megszerettem az itteni életet. — És már az új meg új problémákról beszél. — A megnövekedett tanítási és tanulá­si lehetősének is lassan kevésnek bizonyulnak. Nagyon elkelne egy új iskola — sorolja — mert követ­nünk kell a tanulócsoportok szá­mát és egy másik napközis cso­port is elkelne. így él tehát ma egy pedagógus. Tele munkával, jóleső gondokkal, köztiszteletben, megbecsülésben. (Sz) r Éberség, vagy durvaság ? Általában, de különösen a piaci napokon, szerdán és szombaton zsúfoltak a szekszárdi üzletek, így volt ez a Népbolt Vállalat ISS-ös számú divatáru üzletében az elmúlt hét szombatján is. Az elárusító nőknek ugyancsak igye­kezniük kellett, hogy a vásárlók igényeit kielégíthessék. Cs. S.-né szekszárdi fiatalasz- szony nyugodtan várt és amikor reá került a sor, kiválasztott ma­gának egy pár 60 forintos nylon harisnyát. A blokkal a pénztár­hoz ment és csak akkor lepődött meg, amikor a pénztárosnő 65 fo­rintot kért — miután a blokkon ez az összeg volt feltüntetve. Cs. S.-né kifizette a kért pénzt, s visszamenve a pulthoz, halkan megjegyezte az árukiadónak. — Kartársnő kérem, nyilván valami tévedés történt. Én egy 60 forintos harisnyát választot­tam ki, egyebet pedig nem vásá­roltam. Miért blokkoltak a 60 forintos harisnyáért 65 forintot? Az eladónő kibontja a csoma­got. Valóban igaza volt Cs. S.-né- nek, s azon nyomban szólt is a .pénztárosnőnek, aki a többletet, az 5 forintot vissza is adta. Cs. S.-né miután már minden rend­ben lévőnek látszott, udvariasan megkérdezte: — Megkaphatnám az árut? — Igen, de csak az után, ha tisztázzuk, mi van abban a másik csomagban — mondja a mögötte áüó boltvezető. (Cs.-né táskájá­ban ugyanis egy rózsaszín papír­ba burkolt csomag volt.) — Mi ez, kérem, csak nem gyanúsítanak? — kérdezte a fia­talasszony, miközben az üzletben lévő 15—20 vásárló szemének a kereszttüzébe került. — Én azt gyanúsítok, akit aka­rok — hangzik ellentmondást nem tűrő hangon a boltvezető vá­lasza. Cs. S.-né halálsápadtra vált arccal, remegő kézzel a táskájába nyúlt, kibontotta a csomagot, amelyből egy pár fehér gyermek­térdzokni került elő. — Az Anyák Boltjában vettem az imént — mondotta remegő han­gon és megmutatta a blokkot is, amelyre rá volt nyomva a szoká­sos jelzés: »Fizetve-«. — Hát igen, nem tőlünk való az áru, mi ugyanis gyermekdivat­cikkeket nem tartunk — mondta valamivel enyhébb hangon az üz­let éber vezetője, s ezzel napi­rendre is tért az incidens felett. Cs. tí.-né pedig, aki mellesleg az egyik szekszárdi vállalat köztisz­teletben álló dolgozója, megszé­gyenítve hagyta el az üzletet. A 165-ös számú divatáru üzlet dolgozói ezzel napirendre is tér­tek a dolog felett, de nem a meg­sértett asszony és a vásárlók kö­zül néhányan, akik az üzletben tanúi voltak az esetnek. Mert ugyebár azt mindenki tuoja, hogy a mi társadalmunk­ban ma még szükség van az éber­ségre. Emberek vagyunk, téved­hetünk is. Ezt sem tagadjuk. De azt igenis szóvá tesszük — és pe­dig jogosan —, hogy akkor, ami­kor a divatáru üdét vezetője maga is rájött arra, hogy helyte­lenült járt el, illett volna legalább, annyit mondani Cs. S.-nének, — akit a saját igaza mellett (hisz neki számoltak 5 forinttal többet) — még meg Is sértettek: téved­tünk, elnézését kérjük... Figyelő Régészeti kutatások a lengyel Kárpátokban A lengyel Kárpátokban a régé­szeti kutatásoknak már száz éves hagyományaik vannak. A na- gyobbarányú kutatás azonban 1951-ben indult meg. Korszerű munkamódszerekkel kezdték meg a kutatást a Duklai hágó környé­kén. 1951—57-ben érdekes ada­tokhoz jutottak a kárpáti várak védelmi felszereléséről a X—XI. században. A kutatások kimutat­ták, hogy az eddigi vélemény el­lenére a környék lakosai már a klastromok alapítása előtt ismer­ték a földművelést. Különösen sokatígérő kutatás folyik Przemysl város várhegyén. Itt a X—XIII. században nagy település volt. Podlezben olyan fazekaskemencét tártak fel, amelyben kelta festett agyagedé­nyeket égettek. A kárpáti régészeti kutatások eredményeit az Acta Archeolo- gica Carpatica című tudományos folyóiratban teszik közzé, amely a csehszlovák, román és magyar ré­gészek munkájának eredményei­ről is b»számol. , Pályaválasztás előtt A rendszeres munkának nem kis akadálya, hogy nagyszámú szakképzetlen női dolgozó vesz részt a termelésben, és gyakran változtatják nemcsak munkahe­lyüket, hanem foglalkozásukat is. Ennek magyarázatát a múltban kell keresnünk. Nem olyan régen csak az erős jellemű és széles ér­deklődési körrel rendelkező nők választottak igazi élethivatást. A többiek — és ez volt a nagy több.- ség — férjhezmenetelükig rend­szerint házimunkát végeztek, vagy legfeljebb kisegítő munkát vállaltak, mert későbbi .sorsukat úgyis a férj kívánsága, anyagi vi­szonyai döntötték el. Ha aztán az ilyen nő — akár mert házassága nem sikerült, akár mert anyagi helyzete megkövetelte — munká­ba állt, gyakorlatlansága miatt a férfiakkal semmiképpen sem tud. ta felvenni a versenyt. A ma tár­sadalmának képzett, öntudatos és tetterős női dolgozókra van szük­sége, Ennek feltétele azonban, hogy állandó hivatást válassza­nak, és jövendő pályájukra ala­posan felkészüljenek. Nem célszerű, ha csak a család dönti el, hogy milyen pályára menjen a fiatal lány, mert szel­lemi téren gyakran túlértékelik, fizikai vonatkozásban pedig sok­szor lebecsülik képességeiket Cél­szerű a döntés előtt meghallgatni a pályaválasztási tanácsadó, a pedagógusok és az iskolaorvos vé. leményét, mert ezek tárgyilago­sadban tudják megítélni, hogy a lány milyen pályára alkalmas. A pályaválasztásnál elsősorban a szellemi és testi képességeket kell figyelembe venni, de tekin­tettel kell lennünk a lány egyém- ségére is. így pl. a betegápolói pálya talán a legnőibb foglalko­zás. Mégis a túlárzékeny nő, akit a szenvedés, a vér, a halál látvá­nya megrémít, erre a pályára nem való. Fordítsunk gondot sok­szor alig észrevehető fogy a1 okos­ságokra is: ideges, ingerlékeny vagy beszédhibás nő ne menjen Díszítsük lakásunkat A szép díszpárna legtöbbször a fekvőhely dísze, a pamlagé, a kereveté és csak néha díszítjük párnával a karosszéket. A dísz- párna díszíti a lakást, de csak ak­kor, ha formájukban, színükben alkalmazkodnak a szoba berende­zéséhez. Csergével letakart kere- vetre nem való selyembrokát nu- zatú, aranyzsinórcs párna, mint antik kanapéra se tegyünk népi hímzésű párnát. A modern lakás párnái simák. Legtöbbször dísztelenek,. Az anyag különlegessége, szép min­tája az, amelyre nagy súlyt kell fektetnünk. A modern lakás fek­helyére illenek a népi hímzésű párnák is, különösen, ha minde­gyik más-más vidék népi kézi­munkája. Legyen a párnák között egy olyan is, amelyre nyugodtan ráhajthatjuk fejünket, amikor né­hány percre lepihenünk. pedagógusnak; a látáshibában szenvedő nem lesz jó közlekedési alkalmazott; nem való álló mun­kára a lúdtalpas; túl érzékeny bőrű kiütésekre hajlamos nő nem alkalmazható a vegyipar­ban. Az életbe induló lányt úgy ne­veljük, hogy az ne tekintse mun­káját valami szükséges rossznak, hanem hivatásnak, amely megél­hetése biztosítása mellett életé­nek értelmet ad. Ne erőszakoljuk olyan pályára, amihez nem érez kedvet. Válasszon olyan munka­kört, amelyre hivatást érez és amelyhez szükséges lelki és testi előfeltételek birtokában van. A helytelen, elhibázott pályaválasz­tás tönkre teheti munkakedvét, elveszi önbizalmát és meghason- láshoz vezethet. Sálgalléros pulóver Kötéséhez kb. 20 dkg duplaszálú zefirfonal szükséges. 2-es, vagy 2 és feles tűvel kötjük. A munkát a derékrésznél kezdjük, az elejét kb. 110, a hátát 100 szemmel. 2 sima, 2 fordított patent kötéssel kb 10cm-es pántot kötünk, ezután 1 sima, 1 fordítottat kötünk három soronként váltakozva úgy, hogy a sima szemek fölé fordított, a for­dított szemek fölé sima szemek kerülnek. Ezzel a mintával a sza­básminta szerint szaporítva kö­tünk egészen a karkivágásig. Itt ..._....,úv... ........ í a munka elején a szemeket közé­pen ketté választjuk és a nyákki- vagást. mint a sor elején, 1 szem­mel fogyasztva, kötjük egészen a vállmagasságig, itt a váll vonalát befejezzük. A gallért a szélesebb részénél kezdjük, szintén pater.t- kötéssel és megfelelő módon fo­gyasztva befejezzük. Ezután rá­varrjuk a nyakkivágásra oly mó­don, hogy sálgallért alkosson. Ezt a pulóvert köthetjük 1 sima, 1 for­dított soronkénti váltakozásával is. A megyei művelődésügyi osztály kiadásában megjelent Hans Sachs: A diák és az ördög A színjátszó csoportok gond­jainak könnyítése érdekében a megyei tanács művelődésügyi osz­tálya tervbevette könnyen előad­ható színművek, jelenetek, dra­matizált elbeszélések kiadását. A terv a megvalósítás útjára lépett Hans Sachs »A diák és az ördög« című komédiájának megjelente­tésével Csányi László fordításá­ban. »A diák és az ördög« magyar nyelven most jelent meg először. A Tolna megyei színjátszó együt­tesek bizonyosan örömmel fogad­ják. azért is, mert segít könnyíte­ni a darabhiányon, de azért is, mert egy könnyed, szellemes, könnyen előadható, különösebb technikai felkészültséget nem igénylő darabbal gazdagodik színdarab-táruk. A darab rendkívül szórakozta­tó, de ugyanakkor határozott mondanivalója is van, nemcsak szórakoztat, hanem nevel is egy­szersmind. Felemeli szavát az ál­szent képmutatás, a szemforga­tás leple alatt elkövetett erkölcs­telenségek ellen, ugyanakkor le­rántja a leplet az ostoba hiszé­kenységről is. Hans Sachs, a csizmadia-költő Nürnbergben élt 1494-től 1576-ig, haláláig. A mesterdalnokok e leg­rokonszenvesebb alakja hosszú életében minden létező irodalmi műfajjal megpróbálkozott. Mű­veivel nemcsak szórakoztatni akarja polgártársait, hanem ok­tatni is. írásait harcos antikleri- kalizmus, a butaság és babona el­leni küzdelem jellemzi s ebben van maradandóságuk titka. A fordító mindvégig ragaszko­dott az eredeti formához — mint megjegyzéseiben is megemlíti — német hangsúlytalan kezdésű nyolcasokat azonban hangsúlyos kezdésű sorokkal cserélte fel, mert csak így lehetett biztosítani a helyes ritmikai megoldást. Csányi László fordítása mindJ végig fordulatos, gördülékeny, ízes magyar nyelven gördülnek a sorok, ami annál is értékesebb, hogy könnyebbé és egyben sike­resebbé teszi a szereplők munká­ját. A fordítás a hű tolmácsolás mellett mindvégig jól illeszkedik a darab könnyed, szellemes han­gulatához, csípősségét, gúnyos harciasságát jól adja vissza. A darabhoz Letenyei György írt hasznos tanácsokat a rende­zőknek és szereplőknek. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya hasznos munkát végzett Hans Sachs komédiájának kiadásával.

Next

/
Thumbnails
Contents