Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-06 / 81. szám

3 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1960. április 0« Kádár János elvtárs mondáit beszédet az Operafiázban rendezett dísziinnepségen Hruscsov franciaországi látogatása után Legnagyobb nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának évfor­dulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány és a Haza­fias Népfront vasárnap este dísz­ünnepséget rendezett az Opera­házban. A díszelnökségben a párt és állami vezetők, munkások, mű­vészek, értelmiségiek, a párt régi harcosai között foglalt helyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a felszabadulási ünnepségekre ha­zánkba érkezett küldöttsége, K. T. Mazurovnak vezetésével. Dobi István elvtárs megnyitója után Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott ünnepi be­szédet.- Pártunk és kormányunk for­rón köszönti ezen a napon a ma­gyar munkásokat, parasztokat, ér­telmiségieket, valamennyi honfi­társunkat, s a határainkon túl élő testvéri népeket, — mondotta, majd kegyelettel emlékezett meg n szabadságunkért elesett hősök­ről. Visszapillantott az elmúlt ti­zenöt év történelmére s hangsú­lyozta. : . — A felszabadulás óta eltelt 15 év és benne a szocializmus épí­tésének immár 12 esztendős idő­szaka végeredményében ♦iiriérelmí jelentőségű, hatal­mas korszak volt a nép, az ország életében. Részletesen szólt Kádár elvtárs a falun végbement nagy fordulat­ról. amely a szocializmus új for­radalmi győzelmét jelenti. Az 1959-es fejlesztéssel, építéssel és az idei télen lefolyt szervezéssel valójában már megoldottunk olyan feladattömeget, hogy ma már elmondhatjuk: a dolog na­gyobb és nehezebb felén túl va­gyunk, mondotta, maid rámuta­tott: érdemes volt a 15 év min­den küzdelmét végigvinni, érde­mes volt a nehézségekkel meg­küzdeni. Van olyan eszménk, a szocializmus, amelynek erejét nem tudták megtörni sem a mi olda­lunkon keletkezett hibák, sem azok a csapások, amelyek az el­lenség oldaláról érték. A hibák­tól és az ellenség által rádobott sártól megtisztított szocializmus ma fényesebben sugárzik és mélyebben, ldtéphctetlenü! cl a magyai’ dolgozók gondolko­zásában és szívében, mint ko­rábban bármikor. Ezután külpolitikai kérdésekről szólt, majd beszéde befejező ré­szében a szovjet—magyar barát­ság jelentőségét méltatta. Kádár János elvtárs után K. T. Mazurov elvtárs emelkedett szólásra, s adta át a szovjet nép üdvözletét. hangoztatta, hogy a Szovjetunió népei örömmel lát­ják a népi Magyarország fejlődé­sét, s az elért eredmények iga­zolják az MSZMP politikájának helyességét. Külpolitikai kérdé­sekről szólva hangoztatta, eljön az idő, amikor a hideg­háború jege végképp elolvad és diadalmaskodnak a békés Tovább tombol a brazíliai árvíz Rio de Janeiro: (MTI) Brazília északi államaiban a megáradt fo­lyók tovább pusztítanak. A Jaguar.be folyó völgyében a '.akóházait nagy részét elsodorta az ár. A folyó torkolatánál fekvő Aracati városát a víz után újabb csapás sújtotta: a várost mérges- kígyók özönlütték el. Pedrera városában több mint kétezer ház omlott Össze. Simoes- ben kétszáz épületet sodort el a víz. Minas állam falvait tökélete­sen elszigetelte az áradat. A hadsereg hétfőn hetvenezer ember kitelepítését kezdte meg az árvíztől fenyegetett mintegy száz négyzetmér földes területen. JaguarIbe folyó völgyében hat­vanötezer ember veszhette el ott­honát, a irtsjssrtrr 'sült lakások száma ötezerre tehető. együttélés és a gyümölcsöző együttműködés eszméi. Felszólalása után Mazurov elv­társ felolvasta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának üdvözlő levelét. Április 4-én délelőtt a főváros­ban megrendezték a hagyomá­nyos katonai díszszemlét. Ponto­san 10 órakor kürtszó jelezte Ré­vész Géza vezérezredes honvé­delmi miniszter érkezését, majd több tízezer főnyi közönség viha­ros tapsa közben megkezdődött a díszmenet. Egymás után vonultak fel a Honvédelmi Minisztérium, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, az Egyesített Tiszti Iskola növen­dékei, majd a lövészegységek ka­tonái. Nagy taps fogadta a határ- őróitet, a belső karhatalom har­cosait, s a hatalmas közönség kü­lönösen hosszan ünnepelte a munkásőrök díszegységét. Korszerű lökha.itásos vadász- és bombázógépek zúgtak el a tér fe­lett, majd a gépesített egységek vonultak fel. A katonai díszszemlén részt vett Dobi István, Kádár, János, dr. Münnich Ferenc, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Foci; Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós elvtárs, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság, az Elnöki Ta­nács, a kormány számos tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. A díszszemle alkalmával Ré­vész Géza honvédelmi miniszter beszédet mondott, melyben töb­bek között hangoztatta, hogy a szocialista tábor, a béke erői újabb és újabb sikereket érnek el a háború erőivel szemben. Egész népünk őszintén üd­vözli a Szovjetunió békcsze- rctő lépesét és aktívan támo­gatja a békés egymás mellett élesért, a leszerelésért folyta­tott harcát. Hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját számos külföldi or­szágban is megünnepelték. A Ma­gyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének fogadásán Bol" doczki János nagykövet és Frol Kozlov az SZKP Központi Bizott­sága Elnökségének tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese mondott pohár­köszöntőt. Ünnepséget rendeztek Prágában, Varsóban. Szófiában, Bukarestben, Pekingben, Ber­linben, Párizsban és Belgrádban is. Hétfőn este az ' Elnöki. Tanács felszabadulásunk évfordulója al­kalmából az Országházban adott fogadást, amelyen részt vett az ünnepségre hazánkba érkezett szovjet küldöttség is. A mindvé­gig rendkívül szívélyes baráti lég­körben lefolyt fogadáson Dobi István az Elnöki Tanács elnöke mondott pohárköszöntőt. Üdvöslő táviratok a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából Hazánk, felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából üdvözlő táviratok érkeztek Dobi István­hoz, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnökéhez, Kádár Já­noshoz, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkárához és dr. Münnich Ferenchez, a kormány elnökéhez. * Magyarország felszabadulásá­nak 15. évfordulója alkalmából a Kínai Kommunista Párt, a Kínai Népköztársaság kormánya távira­ta többek között ezeket írja: — Az elmúlt tizenöt esztendő alatt a magyar nép ragyogó sike­reket ért el a szocialista forra­dalom kivíváséban, a szocializ­mus építésében. Az imperialisták és az ellenfor­radalmárok 1956, évi belső táma­dásának leverése után a Kádár, elvtárs vezette Magyar Szocialis­ta Munkáspárt és a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány helyes vezetésével a magyar nép megszilárdította a proletárdikta­túrát, gyorsan helyreállította és továbbfejlesztette ?. népgazdasá­got. A Magyar Népköztársaság erősebb lett, mint volt bármikor a múltban. A kínai nép a magyar nép minden sikerét a maga Sikerének tekinti, lelkesedéssel fogadja a magyar nép ragyogó eredményeit. Az utóbbi években mind szoro­sabbá vált a két ország együttmű­ködése politikai, gazdasági és kulturális téren. Az egy évVel ez­előtt aláírt kínai—magyar barát­sági és együttműködési szerződés még inkább megszilárdította a két ország népeinek örök, megbont­hatatlan, testvéri barátságát. Szívből kívánjuk, hogy a ma­gyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével újabb, még nagyobb sikereket érjen el a szocialista építés meggyorsítá­sáért, a béke megőrzéséért folyó harcban. Örökké virágozzék Kína és Magyarország népeinek testvéri barátsága! — hangzik többek kö­zött a távirat, amelyet Mao Ce- tung a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke, Liu Sao-csi a Kínai Népköztársa­ság elnöke, Csu Te, a Kínai Nép- köztársaság Országos Népi Gyű­lése állandó bizottságának elnöke és Csou En-laj, a Kínai Népköz- társaság Államtanácsának elnöke küldött. Ujalib gyilkos sortezek Dél-Afrikéban Johannesburg: (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentései szerint a nyugalmasnak ígérkező hétvége után újult erővel lángolt fel Dél- Afrika fekete lakosságának harca. Nyanga térségében az afrikaiak hatalmas tömege tüntetett a jog­talan személyi igazolvány-rend­szer ellen. A rendőrség páncél- kocsikkal támadt a tömegre, majd sortüzet nyitott. Meg nem erősített jelentések szerint két néger meghalt, sokan megsebesül­tek. Durbanban szintén nagy tömeg tüntetett a dél-afrikai kormány fajgyűlölő politikája ellen. A rendőrség brutális kegyetlenség­gel támadt a tüntetőkre. Az ösz- szetűzéseknek halálos áldozata van. A TASZSZ jelenti, hogy Fok­városba újabb csapaterősítrseket vezényeld... UPI-je!ent5s. hang­súlyozza, hogy á város térsége »valóságos hadszíntérhez hason­lít«. TJjabb összetűzésekről érkezett jelentés. A Fokváros közelében lévő Langában a rendőrség lő­fegyverrel támadt a tömegre és mintegy huszonnyolc afrikait megsebesített. Egy másik össze­tűzés Fokvárosban történt. A rendőrök gumi botokkal támadtak a tüntetőkre. Több afrikait kór­házba szállítottak. A Reuter jelen­ti, hogy Durban környékén európai rendőrök szembeszálltak mintegy kétezer tüntető afrikaival. A lö­völdöző rendőrök több afrikait megsebesítettek. A tömeg egy rendőrt agyonvert. A dél-afrikai képviselőház. hét­főn harmadik olvasásban elfogad­ta az afrikaiak Szervezeteinek be­tiltására elterjesztett törvény- javaslatot. írrel;/., még á héten . a szenátus elé kerül. Az egész világ élénk érdeklő­déssel kísérte Hruscsov szovjet miniszterelnök franciaországi lá­togatását és de Gaulle elnökkel folytatott tanácskozásait. Fran­ciaország népe szívébe zárta a szovjet kormányfőt, aki közvet­lenségével, egyszerűségével hódí­totta meg az egyszerű embereket. Mindenütt hatalmas tömegek vá­rakoztak Hruscsovra, s a francia nép az ajándékok ezreivel is ki­mutattál Hruscsov iránt' érzett sze­retetett rokonszenvét. A rokon- szenvnek ezek a megnyilvánulá­sai Hruscsov személyén keresztül az egész szovjet népnek szóltak s ez a tény nyilván elősegíti a szov­jet—francia kapcsolatok elmélyí­tését. Hruscsov utazásának másik nagy jelentősége az, hogy a de Gaulle elnökkel folytatott hiva­talos tárgyalások során számos kérdésben sikerült a két ország álláspontját közelebb hozni egy­máshoz. Különösen fontos ez a le­szerelés kérdését illetően, amely- lyel kapcsolatban, mint Hruscsov mondotta, a szovjet álláspont és de Gaulle álláspontja úgyszólván megegyezik. A tárgyalások egyik leglénye­gesebb pontja a német kérdés megvitatása volt. A német mili- tarizmus feltámasztása egyrészt a hidegháború fokozását jelentené, másrészt olyan "helyzetet teremt­het Európában, amely háborúval fenyeget. »Franciaország elnöke és kormánya — mondotta Hrus­csov — most már' jobban ismeri és megérti a Szovjetuniónak a né­met kérdésben elfoglalt állás­pontját, mi pedig konkrétabb ké­pet kaptunk a német kérdéssel kapcsolatos francia álláspontról«. Hruscsov hangsúlyozta, hogy této­vázás nélkül keresni kell a né­met kérdés olyan megoldását, ame^ly.,mindert, nép,..érdekeit szol­gaija.' A" SzoVjéVünfó;* — ‘ arrt'lnt ezt Hruscsov ismételten kijelen­tette —" továbbra is mindent el­követ, hogy a nyugati hatalmak számára is elfogadható alapon jusson megoldásra a német béke- szerződés kérdése. A szovjet—francia tanácskozás legfontosabb eredménye az, hogy sikerült közös alapot teremteni egész sor fontos nemzetközi kér­désben és ez nyilván kedvezően befolyásolja majd a május 16-án kezdődő csúcsértekezletet is. 'A szovjet—francia tárgyaláso­kat éopen ezért világszerte öröm­mel üdvözlik. Erre utal de Gaulle elnöknek Hruscsovhoz intézett üzenete is, amelyben hangsúlyoz­za, hogy ezek a tárgyalások nem­csak a francia és a szovjet nép, hanem az egész világ békéjét is szolgálták. A tárgyalások konkrét eredmé­nye az, hogy ezek alapján bővül­tek a francia—szovjet kereskede­lem, a kulturális csere és a tudo­mányos együttműködés lehetősé­gei. »Ez a XX. század diplomá­ciája« — így jellemezte Debré francia miniszterelnök Hruscsov utazását. A leszereléssel kapcso­latban Debré azt mondotta, min­dent el kell követni, hogy a vi­lágon felhalmozott fegyverek ne léphessenek működésbe. Ezért kell a nemzetközi értekezleteken elsőbbségben részesíteni a lesze­relés kérdését. Debré Hruscsov elutazása után tett nyilatkozatá­ban a csúcsértekezlet kilátásairól is beszélt, s azt a reményét fe­jezte ki, hogy kölcsönös törekvés fog majd megnyilvánulni, ami a megegyezést elősegíti. A világsajtó rendkívül élénken reagált a Hruscsov—de Gaulle ta­lálkozóra. Jobb kapcsolatok kez­dődtek — írja több nyugatnémet lap is, s elismerik, hogy Hruscsov egész franciaországi útja során mindenütt a rokonszenv megnyi­latkozásával találkozott. A párizsi lapok továbbra is nagy teret szentelnek a szovjet kormányfő franciaországi látogatásának. A lapok kiemelik, hogy Hruscsovot mindenütt barátságosan, lelkesen fogadták. A tárgyalások politikai eredményeiről eltérnek a vélemé­nyek, azt azonban a jobboldali la­pok is elismerik, hogy — bár egyes kérdésekben az álláspontok különbözőek —, a politikai lég­kör javult. Nyikita Hruscsov — írja az Hu- manité — a béke és a francia— szovjet barátság küldötteként ér­kezett hozzánk és betöltötte ezt a misszióját. Még sokáig fognak be­szélni utazásáról Franciaország­ban, amelynek nyomában kétség­kívül rrfegváltőzott nálunk vala­mi a szovjet valóság és a Szovjet­unió békepolitikájának " megérté­sében. . ... Az egyik angol munkáspárti képviselő, Emyrs Hughes azt írta Hruscsov utazásával . kapcsolat­ban, hogy a szovjet kormányfőnek Sikerült nagy befolyást gyakorol­nia a francia közvéleményre, ami megkönnyíti majd a két ország szorosabb és szívélyesebb együtt­működését. Ez volt a látogatás célja, teszi hozzá az angol képvi­selő. Hruscsov ezt a célt el is ér­te, de ez nemcsak a Szovjetunió és Franciaország kapcsolatába ho­zott kedvező változást, hanem az egész világ számára megnöveked­tek a béke megszilárdításának le­hetőségei. Ez Hruscsov francia- országi utazásának legnagyobb eredménye. i Á genfi leszerelési értekezlet keddi ülése Kedden délelőtt tartotta Cent­ben XVI. ülését a tízhatalmi le­szerelési értekezlet. Az ülésen el­sőnek Eátbn, á!z ' amerikai ’ kül­döttség vezetője szólalt fel. Azt állította, hogy Zprin »félreérti az amerikai politikát« és bizonygatni próbálta, hogy kormánya »első­rendű fontosságot tulajdonít a le­szerelésnek«. Mezinescu külügyminiszterhe­lyettes, a román küldöttség veze­tője párhuzamot vont a nyugati és a szovjet leszerelési terv első két szakasza között. Bírálta a Nyugat külföldi katonai támasz­pont hálózatát és felhívta az értekezlet - figyelmét a nyugatné­met imperializmus veszélyére. Naszkowski külügyminiszterhe- lyettes, a lengyel küldöttség veze­tője elítélte a revansra vágyó Nyugat-Németország atomfelíegy- verzését. Jules Moeh, a francia küldött­ség vezetője »akadémikus viták« helyett »a lehetséges részleges le­szerelési intézkedések« konkrét megvitatását sürgette.. Azt állí­totta, hogy a Nyugat,/»nem fogad­hatja el tárgyalási alapul« sem a szovjet leszerelési tervet, sem bármilyen ahhoz hasonló javas- 1 latot. Felszólalt végül Zorin külügy­miniszterhelyettes, a szovjet kül­döttség vezetője. Ismét bírálta a nyugati kül­döttségek álláspontját és hang­súlyozta, hogy a tárgyalások alap­jául nem szolgálhatnak kizárólag ellenőrzési problémák, a tárgya­lásokat a teljes leszerelés konk­rét rendelkezéseiről kell folytatni. De Gaulle Londonba utazott Párizs (MTI):- De Gaulle francia miniszterelnök kedden repülőgé­pen magyar idő szerint 11.12 óra­kor háromnapos hivatalos láto­gatásra Angliába utazott,

Next

/
Thumbnails
Contents