Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-03 / 80. szám
KÉPEKBEN nem élt olyan jól, mint napjainkban, s arról is a tények beszélnek, hogy népünk műveltebb, egészségesebb lett, mint valaha volt. Ipari termelésünk üteme hatszorosa a Horthy-Magyar- ország ipán fejlődésének, megszűnt a munkanélküliség, nem ismeri népünk már a létbizonytalanságot. A mezőgazdaságban is döntő fölénybe kerültek a szocialista szektorok. Nem voltunk egyedül a nagy feladatok megoldásakor. Mellettünk állt és segített az egész szocialista tábor, élén a kommunizmust építő Szovjetunióval. Népünk történelmében először talált olyan barátra, amely kész volt arra, hogy támogcssa népünk felemelkedését, a szocializmus építésének megteremtését, a haza függetlenségéért vívott harcunkat. A tények sokasága tanúskodik arról, hogy a nemzeti függetlenségünk, társadalmi előrehaladásunk és a magyar —szovjet barátság elválaszthatatlan egymástól. Nem lehet számot adni arról — még kivonatosan sem —, hogy mi mindent valósítottunk meg a hároméves és az ötéves tervek során, miként hoztuk helyre az ellenforradalom okozta károkat. »-Tizenöt év képekben-» a másfél évtizednek .egy-egy sorsfordulójára emlékeztet. Az 1958—59 telén és 1959—60 telén a dolgozó parasztok törne" gesen írták alá a belépési nyilatkozatot, s ez azt is jelentette, hogy szakítottak az évszázados termelési formával. Megyénkben az ellenforradalom után csupán egy termelőszövetkezeti község volt, ma már számuk eléri a 97- et. Abban a néhány községben, amelyben még jelentős számban vannak egyénileg gazdálkodó parasztok, ott is működik termelőszövetkezet. Tolna megye összterületének mintegy 89 százalékán folyik a szocialista nagy üzemi gazdálkodás. A dolgozó parasztok 1945-ben amikor a feudális nagybirtok felosztásáról volt szó, tudták, hegy a kommunista párt a parasztság felemeléséért, élet- és munkakörülményeinek megjavítás! írt harcolt. A parasztság azt is tutija, amikor a párt a kisparee.’:,!; összevonását, termelőszövetkezetek alakítását javasolja, isméi jót akar a parasztságnak. A párt hívó szavára, amint a népnevelők a „nagy beszélgetés” idején tolmácsoltak a parasztság felé, sok helyen csoportosan írták alá az aranykalászokkal díszített belépési nyilatkozatokat. Az iparosítással párhuzamosan szerte az országban évről- évre új lakások épültek. 1951—58 között 228 498 lakást adtak át rendeltetésének. A lakásépítkezés üteme állandóan gyorsul, s a 15 esztendős lakásépítkezési program végrehajtása nyomán megszűnnek majd a lakásgondok is. üj városok jöttek létre. Közöttük is legjelentősebb Sztá- linváros, Inota, Komló, Kazincbarcika. Az új városok körül mindcaz 50-es évek elejétől megváltozott az iparnak és a mezőgazdaságnak szerepe a nemzeti jövedelem termelésében. Az ipar gyors ütemű fejlődésének eredményeként, a mezőgazdaság fokozatosan elvesztette vezető szerepét a nemzeti jövedelem termelésében és átadta helyét a népi demokrácia legszilárdabb gazdasági bázisának, a szocialista iparnak. Az ipar nagy mennyiségben állítja elő a legkorszerűbb szerHazánk egyik legkorsz erűbb vaskombinátja nütt korszerűen felszerelt ipartelepek jöttek létre. Sztálinvá- ros, amely most lesz 10 esztendős, s amelynek egy részét mutatja be képünk, az egykori du- napentelei fennsíkon épült. A szocialista iparosítás elvéinek alkalmazásának eredményeként, számgépeket, amelyek a világ minden táján megbecsülést, elismerést szereznek hazánknak. Soha annyi közszükségleti cikket nem állított elő a magyar ipar, mint a felszabadulást követő másfél évtizedben. Az új társadalmi rend fejlődésével párhuzamosan egyre többen ragadták meg azt az alkalmat, hogy pótolják azt, amit a tanulás terén fiatal korukban rajtuk kívül álló okok miatt elmulasztottak. A kibontakozó kultúrforradalomban sok ezren, tízezren vettek könyvet a kezükbe. Tolna megyében az 1958—1959-es esztendőben csupán a középiskolák levelező tagozatán 628-an tanultak. Rajtuk kívül igen sokan végzik az általános iskola VII. és a VIII. osztályát, s ugyancsak többszáz azoknak a száma is, akik levelező tagozaton tanulnak valamely egyetemen, főiskolán. Szinte megszámlálhatatlan ma már azoknak a száma, akik ezüstkalászos tanfolyamot végeztek a megyében. Igen népszerűek lettek a népfőiskolák is, ahol dolgozó parasztok, iparosok is szívesen tanulnak. Képünkön a tengelici népfőiskolát mutatjuk be munkaközben. 1956 októberében ellenforradalom robbant ki, amelynek aa volt a célja, hogy megdöntse a magyar proletárdiktatúrát, hazánkat kiszakítsa a szocialista országok táborából, megsemmisítse 12 esztendő minden vívmányát. Féktelen fehér terror dühöngött. Ártatlan emberek ezrei kerültek népünk ellenségeinek kezére. De bármily tervszerű is vöt a támadásuk, nem sikerült megismételniük 1919-et. A magyar nép élet-halál harcában nem volt egyedül. Népűnk a segítségére siető szovjet seregek Segítségével rön vld idő alatt fegyverrel számolta fel a támadót. S a Köztársaság téren, aliol a legkegyetle- nebbül tombolt a fehérterror, a budapesti dolgozók „Megvéd- jük a proletárdiktaturát'’-jel- szóval forró hangulatban nagygyűlést tartottak, amelyen ország-világ előtt hitet tettek a szocializmus ügye mellett. Súlyos károkat okozott az el-* lenforradalom, de a szocialista tábor országaitól kapott politikai és gazdasági segítség és a magyar munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek odaadó, lelkes munkája elhárította az országot fenyegető gazdasági katasztrófát. Tolna megye dolgozói március 27-én Szekszár- don tartott nagygyűlésen avatták fel a felszabadító szovjet hősök emlékművét. Emléket állítottak azoknak, akiknek harca eredményeként megnyílt a lehetősége annak, hogy Magyarországon ismét a munkásosztály vegye kezébe a hatalmat, és megvalósítsa Lenin jóslatát, megteremtse a második magyar proletár diktatúrát. Tolna megye dolgozói is hálával emlékeznek a hősökre, felszabadulásunk 15, évford ulóján. A jól végzett munka jutalma az üdülés. Az ország legszebb részein létesített a népi hatalom üdülőket. Ma már közhelynek számít, ha valaki arról beszél, hogy a nyáron egy-két hetet üdülnek a Balatonon, vagy valamelyik helyi üdülőben. Üdülőink télen-nyáron zsúfoltak. Egy- egy esztendőben például Bala- tonlellén 21 000-en, Balatonföldváron 16 000-en, Harkányban 26 000-en, Siófokon 35 000-en, Za- márdiban 10 000-en, Hajdúszoboszlón 16 000-en üdülnek. Ezek természetesen kiragadott számok a legnagyobb üdülőhelyek forgalmából Évenként, hazánkban közel egy millió ember üdül. Képünk az egyik begyvidéki üdülőt mutatja be.
