Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-30 / 101. szám

I960. Április 30. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAO s A minőségi sport mellett a tömegsport is helyet kap a Bonyhádi Cipőgyári Sportkörben Ez év februárjában kapta meg a Bonyhádi Cipőgyári Sportkör a működési engedélyt. Azóta eltelt rövid idő alatt a sportköri veze­tők igyekeztek a szakosztályok­ban megszerettetni a sportot a fia falókkal. A napokban felkerestük Horváth Elemért, a sportkör el­nökét, hogy ismertesse velünk a sportkör további terveit. — Milyen szakosztályok mű­ködnek a sportkörben? — A labdarúgó szakosztály, ko­sárlabda szakosztály a járási, il­letve a területi bajnokságban vesz részt. Az asztalitenisz csapa­tunk a járási bajnokságban szere­pel. A napokban megalakult — 15 fővel — a női kispályás kézi­labda-csapat. — Milyen terveik vannak a jövőre vonatkozóan? — A legelső, ami megvalósul, hogy május 1-én átadjuk a gyár területén lévő felújított tekepá­lyát a gyári dolgozók részére. Egy távolabbi terv, hogy a József Attila Nevelőotthon kertjében teniszpályát építünk. Maga az építés társadalmi munkával tör­ténik, viszont a felszerelések meg­vásárlásához a járási TST-től ka­punk segítséget. — Tömegversenyeket is ren­deznek? — Igen, az olimpiai jelvény- szerző versenyre összpontosítot­tuk erőnket. Az aktív sportolóink, valamint a gyár dolgozói részére már két előadást tartottunk, me­lyen mintegy kétszázan vettek részt. Úgy tervezzük, hogy 140— 150 dolgozó sikerrel teszi le a pró­bát és szerzi meg a jelvényt. — És a versenykiírásban elő­írt labdajátékokat miként bizto­sítják a jelvényszerző verseny résztvevőinek? Kappel a szorítóban Kappel, a Szekszárdi Dózsa ökölvívója vasárnap ismét szorí- tóba lépett a pécsszaboicsi Vince ellen. Ezúttal rendkívül ügyes és tehetséges versenyzőt kapott ellenfelül és a mérkőzés igazsá­gos döntetlent hozott.. A képen baloldalt Kappel. (Fotó: Bállá) — A kosárlabda, labdarúgó és asztalitenisz sportolóinknál nincs probléma, a többi jelentkező ré­szére asztalitenisz és kézilabda házibajnokságot rendezünk. — Mivel a gyárnak sok női dolgozója van, úgy gondoljuk, hogy életképes lesz a nói kézilab­da szakosztály. Mik az elgondolá­saik? — Egyelőre házibajnokságokat rendezünk, barátságos mérkőzé­seket játszunk, de az ősszel már a megyebajnokságban szerepel­tetjük őket. — A szakosztályok élén van­nak-e megfelelő vezetők? — Igen. A kézilabda és a ko­sárlabda szakosztály edzéseit Ba­jor László testnevelő tartja, de a labdarúgó szakosztálynál is elé­gedettek vagyunk a vezetéssel. A sportkör vezetői a minőségi szakosztályok mellett gondot for­dítanak a tömegek sportoltatá- sára. Ez így helyes és így jó. A Bonyhádi Cipőevár vezetői, ha a kitűzött célokat elérik, úgy újból a legjobbak közé küzdik fel ma­gukat. Ny. A béke és barátság tornaünnepélyek kezdési időpontja Május 1-én Tolna megyében. Szekszárdon, Bonyhádon és Dom­bóváron kerül megrendezésre a béke és barátság tornaünnepély. Szekszárdon mintegy 1500, Bony­hádon és Dombóváron 1000—1000 fiatal vesz részt az ünnepélyen. Szekszárdon és Bonyhádon a tornaünnepély kezdési időpontja 14 óra. Szekszárdon a sporttele­pen, Bonyhádon a gimnázium udvarában kerül sor az ünnepély megrendezésére. A dombóvári ünnepség is 14 órakor kezdődik, de ott az eredeti tervtől eltérően nem a sportpályán, hanem a gim­názium udvarán kerül megrende­zésre. A szpartakiád teke-versenyének sikeréért Az elmúlt évekhez hasonlóan, ez évben is lehetőséget nyújt a Falusi Dolgozók Szpartakiádja kisgolyós tekeversenyeken való vetélkedésre. Ezért felhívjuk a fa­lusi dolgozókat, hogy minél na­gyobb számban jelentkezzenek és vegyenek részt e nemes és szóra­koztató sportágban. Készüljenek fel a versenyre, hisz a szorgalmas sportmunka vidámságot és fel­üdülést hoz a jól végzett munka után. Az elmúlt évben is sok százan vettek részt e sportág küzdelmei­ben és megyénk sportolói igen szép eredményeket tudnak fel­mutatni, sőt mi több, az országos döntőn Budapestről az első díjat hozták el. Ez évben is hasonlóan szép eredményeket akarunk elérni, ezért törekszünk nagy tömegeket megmozgatni és színvonalasabb versenyeket rendezni. Természe­tes. mindezekhez szükséges első­sorban a járási TST elnökök tá­mogatása. de nem utolsó sorban a sportolóknak a versenyeken való sikeres szereplés előfeltéte­leként a rendszeres, állandó ed­zése is. mely utóbbi elhanyago­lása nem kecsegtet nagy eredni* nyékre. Megyénkben e sportmoz­galom elősegítője lenne, ha a községi és járási rendező bizott­ságok magukévá tennék annak gondolatát, hogy minden falu­ban, de főként járási székhelye­ken, — utalok itt Tamási és Gyönk járási székhelyekre, de nem szabad figyelmen kívül hagy­ni Szekszárd városát sem. s ha kell — társadalmi úton hoznának létre tekepályát. Vegyiünk Dóidat Dombóvárról, csak akarat kell hozzá, s máris megvalósulhat. Természetes, ehhez olyan teke­sport kedvelők kellenek mint Szekszárdon Cziráki és Leipold (posta), Tolnán Lelovics és Timer, Simontornyán Szepesi János sporttársak. A falusi, illetve községi és já­rási rendező bizottságoknak be kell vonni a területükön lévő állami gazdaság, termelőszövet­kezet és MEDOSZ-szervezetek dolgozóit is Előre a szpartakiád tekeverse­nyének sikeréért. Lőrincz Gyula megyei tekebizottság elnöke Ötvenéves jubileum , Természetjárók emlékezése 1910-re és 1945-re Szerte az országban a Pilisben, Mátrában, Bükkben, Bakonyban és a Mecsekben mintegy 30 ezer turista indult el vasárnap reggel vállra vetett hátizsákkal, kezük­ben turistabottal, hogy megünne­peljék a magyar természetbarát­mozgalom 50 éves jubileumát. Ez az évforduló minden természet- barát ünnepe. Azoké a keveseké is, akik 1910-ben ott voltak a mozgalom alapításánál és elin­dulásánál, de azoké is, akik csak 1945-ben, a felszabadulás után is­merték és szerették meg ezt a sportot. Sokan vannak, akik tudják és emlékeznek még arra, hogy az ötven évvel ezelőtt elindult ter­mészetjárás — mint minden — az urak, gazdag polgárok kedv­telése volt. A munkások százai és ezrei csak a később megalakult Munkás Testedző Egyesület a Természetbarátok Turista Egye­sülete megalakulása után foglal­kozhattak ezzel a sportággal. De a célok, amiket abban az időben maguk elé tűztek — mint az egészségtelen munkahelyeken dolgozó szegény népréteg tagjai­nak a természetbe való kivezeté­se, a testet-lelket üdítő szórako­zás és természettudományos ne­velés feltételeinek megteremtése, valamint megvalósítása — nagyon sok akadályba ütközött. A munkásokat nem engedték a turistaházakba, összejöveteleiket csendőrök szórták szét, tilos voll Az NB III. állása a Pécsi Dózsa eredményeivel 1. Csepel 24 15 2 7 58:33 32 2. Pécsi BTC 24 13 6 5 61:38 32 3. Bajai Építők 24 12 7 5 44:27 ' 31 5. Pécsi D. II 24 14 2 8 67:40 30 5. Bajai Bácska 24 13 4 7 36:25 30 6. Halasi Dózsa 23 14 1 8 51:32 29 7. Kaposvári K. 24 13 3 8 48:34 29 8. Pécsi Bányász 25 10 3 12 47:41 23 9. Bonyhád 23 11 1 11 35:36 23 10. Kaposvári D. 24 9 5 10 40:45 23 11. Szekszárd 23 8 6 9 34:40 •22 12. Pécsi Vasas 24 7 7 10 37:46 21 13. Bácsalmás 24 8 5 11 35:51 21 14. Halasi M. 23 9 2 12 46:47 20 15. Székesfehérvár 23 10 — 13 41:42 20 16. Komló 23 2 5 16 23:61 9 17. Dombóvár 23 2 3 18 21:86 7 következő bajnoki forduló vári Dózsa, Csepel Autó— számukra a haza sok szép tája. de kárpótolta őket az első igazi túra 1945 nyarán, mert hiába volt a 25 évig tartó csendőrelnyomás, a fa­sizmus rémuralma, a természet- barát mozgalmat, mint ilyent, megsemmisíteni nem lehetett. S ma nemcsak 1910 tavaszára, hanem 1945 nyarára is emlékez­nek, azokra a napokra, amikor a hegyekben nem üldözte őket már a csendőr, szabaddá vált a grófi birtok, nem volt többé tilos terü­let a hegyekben, üdülőkben sem. hanem a munkás-turistáké lett az egész ország, s abban erdő, s mező. A Dombóvári Szpartakusz kézilabda-csapata, amely a Baranya megyei Kézilabda Szövetség rendezésében lejátszásra kerülő te­rületi bajnokságban vesz részt részt. Szombat—vasárnapi labdarúgó-műsor SZOMBAT NB III. Pécsi Vasas—Kiskunhalasi Dó­zsa (Pécs) 16.30 óra, vezeti Me­cseki. VASÁRNAP NB III. Székesfehérvári MÁV Előre— Bajai Bácska Posztó 17 óra (Raj­nai), Bonyhádi Vasas—Pécsi BTC 16.30 (Rozsnyai), Dombóvári Szpartakusz—Kaposvári Kinizsi 17 (Simák), Kiskunhalasi MEDOSZ —Kaposvári Dózsa 17 (Csabai). Csepel Autó—Szekszárdi Petőfi 17 (Mikoiényi), Bácsalmási Petőfi —Komlói Béta-akna 16 (Schnic- íer). Bajai Építők—Pécsi Dózsa II. 17 (Kápolnás). MEGYEI BAJNOKSÁG Gyönk—Bátaszék 17 óra, (Ba­bits). Nagydorog—Iregszemcse 16.30 (Majoros). Szekszárdi Dó­zsa—Tolna 17 (pécsi jv.), Dima- földvár—Döbrököz 16 (Kleiber), Nagymányok—Hőgyész 15 (Sza­bó I.), Máza—Dombóvár 16.30 (Somogy megyei jv. hármas). Fadd—Simontornya 16 (Bese- nyei). Az ifjúsági mérkőzések a feltüntetett időpont előtt másfél órával kezdődnek. JÁRÁSI I. OSZTÁLY Zomba—Bölcske 15.30 óra (Khizi). Dunaszentgyörgy—Sión:; '" I 14 3(1 (Nagy G.), Gerjen—T ti 15 (Havasi). Szedres—Karrte 15 (Dobos), Ozora—Nagyvei'.e 15 (Németh B.). Kurd—Cikó 14,30 (Eretnek). Váralja—Győré 15 (Nagy B.). Felsőnána—Tolnané- medi 14 (Váradi). Sporttörtén ele m Két magyar birkózó sikere Helsinkiben jai Bácska, Bonyhád—Pécsi BTC, Dombóvár—Kaposvári Kinizsi, kiskunhalasi MEDOSZ—Kapos­szárd, Bácsalmás—Komló. Pécsi Vasas—Kiskunhalasi Dózsa. Ba­jai Építők—Pécsi Dózsa II. Sza­badnapos: Pécsi Bányász. Régen volt már, amikor ma­gyar birkózó első ízben nyert olimpiai bajnoki címet. Azóta a magyar birkózók sohasem adják alább, ott vannak min­dig a legelsők között: dr. Varga Béla, Keresztes Lajos Matura Mihály, dr. Papp László, Kár­páti Károly, Zombori Ödön — valamennyien a magyar, birkó­zósport egy-egy fényes korsza­kát jelzik. S a siker titka nem kis részben az, hogy az »öre­gek« sohasem hagyják ott a zászlót, ők fáradoznak a leg­többet azért, hogy a magyar birkózósport töretlenül őrizze tekintélyét. A felszabadulás utáni olimpiákra is elsősorban az egykori bajnokok készítet­ték elő a legjobb versenyzőket, nem csekély sikerrel. Londonban Bóbis Gyula sze­rezte meg az első helyet, s nem sok hiányzott ahhoz sem, hogy Szilvási Miklós is a győzelmi emelvényre kerüljön. A sors különös szeszélye folytán éppen londoni legyőzőjével, Ander- sannal kerülhetett újra szembe a helsinki Messuhalli porond­ján. — Most a kezembe kapom —- hajtogatta Szilvási és szent el­határozása volt, hogy feltétle­nül revansot vesz négy év előtti legyőzőjén. A szakértő szem már az első fogások után megállapította, hogy ezúttal Szilvási a kezde­ményező. Aztán egyre inkább • belejött". Mintha csak négy év »bosszúját« akarta volna ki­tölteni, gyúrta-gyömöszölte el­lenfelét. akit aztán olyan erővel csapott a földhöz, hogy ez el is döntötte a mérkőzés sorsát. — Szilvási visszaadta a kölcsönt: ami Londonban nem sikerült, az Helsinkiben fényesen valóra vált. A Messuhalli karzatról, a né­zőtérről csak úgy harsogott a rá-rá-hajrá.', amikor egy másik magyar birkózó, a 23 éves deb­receni Hódos Imre tiszteletére is felkúszott a magyar zászló az olimpiai árbocra. Furcsa hely­zet alakult ki: az eddigiek alap-í ján Hódos olyan jól állt, hogy még azt is megengedhette ma­gának, hogy a döntőben vere­séget szenvedjen, csupán arra kellett vigyáznia, nehogy két- vállra fektessék. Csak az mit a fontos, hogy végeredményben Hódosnak kevesebb hibapontja legyen, mint Terjánnak. S Hódosnak sikerült, ponto­zással vereséget szenvedett ugyan, de az olimpiai bajnoki címet mégis ő nyerte el. Hódos Imre, Szilvási Miklóssal együtt, méltó utódja lett egykori, nagy­nevű elődeinek.

Next

/
Thumbnails
Contents