Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-29 / 100. szám
rfldüöz6Ifiik a máiull kfirmátujfoi találkozót ! Jdtiztteléti, hókét az emberiiég^nek ! A tabló előtt Asszonyoknak — lányohnah Tablót láttam a szekszárdi korzó egyik kirakatában a napokban, amely a Szekszárdi 505-ös Műm. Helyiipari Iskola 1960-ban végző motorszerelő ipari tanulóit mutatja be. S hírül adja a fényképes tabló, hogy a 19 fiatalember öt esz- dendö múlva találkozni akar nevelőivel, — tanárokkal, mérnökökkel — és egymással. Öszülőhajú, idős bácsi nézi a tablót, rajta a csokornyakkendős, ünneplőbe öltözött fiúk képét. Mellé lépek, s csakhogy mondjak valamit, megjegyzem — majd kicsattannak az egészségtől. — És tanulhatnak — felel ő rámnézve kéretlenül is. — De jól van ez így, ne legyen olyan életük, mint a magamformájú- nak volt valamikor. — Ezután már kész az ismeretség, s ahogy tovább indulunk, már együtt megyünk. A parkban leülünk egy padra és most már csak ő beszél. — Bizony barátom a mi időnkben nem nagyon törődtek velünk, lenézett inasokkal. Igaz, valami rendeletféle volt az inasiskoláról, de én — mert kovácsinas voltam — jóformán még kívülről is alig láttam nemhogy még belülről. Csak egyszer próbáltam beszélni róla, de néhány pofon hamar elvette a kedvemet tőle. — Pedig de szerettem volna tanulni! A mester a leventébe küldött minden vasárnap. Mikor az otthoni reggeli munkát — disznóetetést, udvarsöprést, vízhordást — elvégeztem, mert bentkosztos voltam, már küldött is. Ne lebzselj itt potyára — mondta — ott legalább jó helyen vagy. — Mikor le szerződtetett, azt ígérte lcapok szabaduló ruhát, nem lett volna olyan elegáns, mint a képen a fiúké de jó lett volna. Sokszor az tartott vissza a hazaszökéstől: egy év, már- csak félév, s nekem is lesz egy rendes ünneplő ruhám. — S mindez csak álom maradt, mert a szabaduláskor min dent letagadott. Egy világ omlott bennem akkor össze. Természetesen azonnal fel is mondott. Nem volt neki csak inasra, ingyen munkásra szüksége. Még eltelt egy-két év, mire a magam erejéből meglett az ünneplő ruha. — Ez jutott eszembe a képeket nézve. Találkoznak öt év múlva, ezek a fiúk, szép dolog az. Biztos olyan dolgokat mondanak majd el, amit öröm lesz hallgatni. (Sz) Eredményes harc az NDK-ban a gümőkór ellen 1949- ben a Német Demokratikus Köztársaságban 18 448-an haltak meg gümőkórban — minden 100 000 lakosra számítva 144 személy. A tbc 1949-ben 1167 tizenöt érien aluli gyermeket ragadott el. 1950— 51-ben kezdték meg az oltást a BCG anyaggal, 1952-ben fedezték fel a gümőkór kezelésében igen hatásos izonikotinsav- hidracidot (INH) és nagyszámú sa ját gyártmányú röntgenfelvevőgépet állítottak szolgálatba a gümőkór azonnali diagnosztizálására. Az intézkedések eredményeképpen 1958-ban már több mint 9 millió lakost vizsgáltak meg 150 szállítható röntgenfelvevőgáp- pel. Eddig 2,7 millió 22 éven aluli lakost oltottál! be gümőkór ellen. 1958-ban már csak 3272-en haltai! meg gümőkórban, vagyis 100 ezer lakosra számítva húszán. Ezek közül 51 tizenöt éven aluli gyermek volt. A tbc-ben meghalt gyermekek egyike sem kapott BCG-oltást. msnwfjui i u ■ ■ uti »111111111111 mmrn iiiiiiiiiiiuiiit Minél több árut a népgazdaságnak Az idei fodrászverseny újdonságai Országos fodrászversenyt rendeztek április 24-én, Budapesten a MÁVAG kultúrotthonában a kisipari szövetkezetek. A fodrászversenyre a Szekszárdi Fodrász Ktsz is benevezett egy férfi és három nő dolgozójával. László Gyuláné kiváló dolgozó modern nappali, Töttös Józsefné ifjúmunkás estélyi frizura készítésével versenyzett. Kiss Lászlóné a kozmetikusok versenyén indult. A versenyen tapasztaltakról a frizura és a kozmetika idei újdonságai iránt érdelődtünk Kiss Lászlóné kozmetikustól, aki a következőket mondta: — Az idei országos fodrászversenyen a színek összhangjára való törkvés volt a domináló. A haj színét a ruha színe határozza meg. Láttunk halvány rózsaszín, lila, zöld, kék színűre festett hajakat. De a legszebb Sadek mester, többszörös I. díjat nyert női fodrász színjátszó hajból kreált frizurája volt. A versenyzők valóságos haj- ékítménveket, legyezőket, virágokat építettek a hajból. Látványossá tette a versenyt az is, hogy a modellek gyönyörű estélyi ruhákat öltöttek magukra, a cipők, a táskák és a kesztyűk is tökéletes harmóniában voltak a ruha, a frizura és az arckikészítéssel. Az idei év nappali frizuráját a rövid haj és az egyszerű, sima vonal jellemzi. Szép keretet ad az arcnak a hajpasztell színezése, amely oldalt hosszabb és lapos hullámokban, kissé az arcba van fésülve. Az estélyi frizuráknál a konly a divatos. Érdekessége az idei divatnak az is, hogy az estélyi ruhába öltözött hölgyek nyakéket nem hordana!!. Ehelyett a ruha színéhez alkalmazkodó csil- logós strasszokat és hajékeket tűznek hajukba. A fülklipsz a haj .............................................»nun é khez alkalmazkodik, színben és formában. A kozmetikusok országos versenyén csak fiatalok indultak, s valamennyien nagyon ügyesek voltak. Az estélyi arckikészítésnél a színek összhangjára törekszünk. Az arcot nem rúzsozzuk, esetleg sötétebb alapozó krémmel színesítjük. A szemhéjat zöld, vagy kék festékkel színezzük, ezüst és arany csillámokkal díszítve. A szájrúzsok színe akár estélyi, vagy nappali kikészítésnél egyaránt világos. Estélyre a száj vonalát még sötétpiros ceruzával rajzoljuk körül. A szemöldököt sötétszínűre festjük. A fodrászverseny eredményeit összegezve elmodhatjuk, hogy sokat tapasztaltunk és tanultunk a kisipari szövetkezetek idei országos versenyén. És különösen nagyra értékeljük azt az anyagi áldozatot, amellyel a szövetkezet vezetősége lehetővé tette számunk ra a versenyen való részvételt — mondotta befejezésül Kiss Lászlóné. A nők többször álmodnak. mint a férfiak A párizsi Claude Bemard intézet kutatói megállapították, hogy a nők sokkal többször álmodnak, mint a férfiak és gyakrabban szenvednek lidércnyomásos álmoktól. Francois Bourliere professzor sok száz kísérlet eredményeképpen megállapította, hogy a férfiak 16,6 százaléka, a nőknek pedig 6,9 százaléka nem álmodik soha. Az öregség és a lelki funkciók kapcsolatáról megtartott nemzetközi konferencián a professzor elmondotta azt is, hogy idősebb korban nem olyan fontos a sok alvás, mint inkább az, hogy álmunk mély legyen. Megállapították ezzel kapcsolatban, hogy a legtöbb ember átlagban 7 óra 20 percet alszik éjszakánként. Közel 7 millió forint értékű árut ad el az államnak a dombóvári Alkotmány Tsz Elmondja : Paál Géza főagronómus és Pallós Lászlóné főkönyvelő Komoly feladatok várnak ránk idén az árutermelés területén. A járási tanács feladata szerint 5 840 000 forint értékű árut kellett volna a népgazdaságnak adni, azonban a tervek elkészítése során a termelőszövetkezetünk ezt a javaslatot több mint egymillió forinttal 6 949 000 forintra módosította. Most bevételi tervünk úgy néz ki, hogy az összes bevételeink összege 9 268 000 forint, s ebből az áruértékesítésből származó be. vétel 7 996 000 forint. Áruértékesítésünk túlnyomó többsége az állam felé irányul. A 7 996 000 forint áruértékesítésből 6 949 000 forint értékű terméket az államnak adunk át. Érdemes megnézni árutermelésünk megoszlását egyrészt termelési ágak szerint, másrészt pedig aszerint, hogy mit adunk el az államnak és mit adunk el magánosoknak. Ezt szemlélteti az alábbi táblázat. Kerekített összegek ezer Ft-ban É r Termelési ág Államnak Növénytermelés 2400 Kertészet 525 Hízó és egyéb állat 3388 Állati termék 637 Összesen: 6950 Az államnak adandó áru értékesítésére szerződéseket kötöttünk. Például szerződésre termelünk 1150 mázsa búzát, 500 mázsa vetőmagkukoricát a hibridüzemnek. 1600 mázsa burgonyát étkezési célra, több mint' 20 000 mázsa cukorrépát, sok száz mázsa ipari növényt, zöldségfélét, kertészeti terméket. A TEGI-n keresztül 93 tenyész vemhesüszőt adunk más termelőszövetkezeteknek, eladunk 128 hízottmarhát, 1100 sertést és 105 ürüt. Állati termékeinkből az államnak adunk el 205 000 liter tejet, 26 000 tojást, tejszínt és birkagyapjút. Azért mutatkozik magasabb értékesítési összeg az állati termékek, magáékesített áru Magánosoknak összesen 88 2488 47 572 60 3448 _______851______________1488 1046 7996 nosok felé való értékesítésben, mert termelőszövetkezetünk tagjainak tejet biztosítunk és azt is a magánosok felé való áruértékesítésben számoljuk el. Árutermelési tervünk teljesítése esetén holdanként 2000 forint értékű árut adunk a népgazdaságnak, 700—800 forinttal többet, mint tavaly az egyesítés előtt a három tsz átlagosan adott. Tervünk 100 százalékos teljesítése után 180 000 forint állami kedvezményt kapunk hitelelengedés formájában. Tehát nemcsak azért éri meg árut adni az államnak, mert ezzel biztos bevételi forrást teremtünk meg, hanem azért is, mert komoly kedvezményt kapunk. Abban az esetben, ha túlteljesítjük az állam felé irányuló áruértékesítési tervet, természetesen emelkedik a kedvezmény mértéke is. Dombóvárott óriási lehetőségeink vannak szabadpiaci értékesítésre. Mégis azt tartjuk, hogy a szabadpiaci értékesítésnél jobb az állami szerződéses értékesítés. Jobb, mert biztosabb, előre tervezhető, nincs kitéve az áru a kínálat — kereslet és így az árak szeszélyeinek, ingadozásának. Felmerül mégis a kérdés, tudjuk-e teljesíteni feszített, árutermelési tervünket? A növénytermelési tervek teljesítését ösztönzi prémium-rendszerünk. Kertészeti terveink teljesítését segíti az a körülmény, hogy a három tsz egyesülése folytán lehetővé vált a kertészet területének összevonása a legmegfelelőbb helyen a Kapos és a Konda patak mellett. Állattenyésztési tervünket az a körülmény segíti teljesíteni, hogy az egyesüléssel lehetővé vált a férőhelyek ésszerűbb kihasználása, a gépesítés, a tenyésztés szakosítása. Általában elmondhatjuk, hogy a tervteljesítés feltételei kedvezőek. A vezetés színvonala emelkedett, anyagi eszközeinket a megnagyobbodott tsz-ben jobban, ésszerűbben tudjuk elosztani, egyszóval: jobban tudunk gazdálkodni az idén, mint az elmúlt években. Ennek eredményeként a?, emberek hangulata is jó, magukévá teszik reális terveinket, a jó elgondolásokat és szívesen fáradoznak ezek megvalósításán. Szerelem, házasság, válás címmel tart előadást ma, pénteken este fél nyolc órai kezdettel dr. Losonczy György, megyei bíró Tolnán az építők művelődési otthonában a szakmaközi bizottság és az építők szakszervezete rendezésében. ©ISÄGÄ Ó mennyi baj van a nőkkel! Bárcsak ne születtek volna! — hallottam néhányszor V. barátomtól. Talán V. sem neheztelt azelőtt annyira a női nemre, csakhogy most nyakába vette a házasság »szent igáját.« s valójában megismerte a dolgok nehézségeit. Máskülönben V. arról volt híres, hogy bárhova megy, svájci sapkáját soha el nem hagyja. Svájci a kísérötársa — a fején van — egész héten át az irodába, s vasárnap pedig a focimeccseken is vele drukkol. Ugyanis, ha a Bonyhádi Vasas SC egy szép »fúrót« lőtt, akkor V. örült s a svájci a magasba repült. így drukkoltak közösen, ketten, a sapka, meg ö. Látható mindebből, hogy csak egy nagy, akár egy országra kiható esemény tudná V.-t elszakí tani az erősen fakuló kék sap- Icától... Múltkorjában nagy meglepetésben volt részem. V. egy vadonatúj kalappal a fején jött be az irodámba. — Hogy, hogy? — kérdeztem tőle — hol van a svájci? A kérdésre savanykás mosoly jelent meg szája szögletén. Leült, s elkezdte mesélni a kalap térhódításának történetét. Otthonunk KÉPEK A FALON Sok olyan lakásban jártunkj ahol a fényképek uralnak minden helyet. Fényképek a falon, az asztalon, a szekrény tetején, szóval mindenütt és az egész lakásban csak egyetlen egy márkás festmény volt, az is eldugva, sötét helyen. Az az egy festmény a falon, virágos mezőt ábrázolt, finom pasztell színekben és egyedül többet mondott, mint a sok családi fénykép. A fényképe!: helye a fényképalbum. Csak a legkedvesebb kép maradjon elől, az íróasztalon, vagy a fekvőhely melletti asztalkán. Ne tegyünk fényképet a falra, ne tömjük meg vele lakásunk bútorait sem. A kevés mindig több, mint a sok. Ha nem engedhetjük meg magunknak, hogy sok márkás képünk legyen, inkább egy kép legyen a falon, de az szép, művészi. A képek elhelyezéséről is kell néhány szót írnunk. A képek' a falon vagy szimmetrikusak, vagy asszimetrikusak legyenek. De ne keverjük a kettőt. Erőlködésünkkel, amellyel feltétlen szimmetriára törekszünk, csak megbontjuk a környezet összhangját és a képek nem érvényesülnek kellőképpen. Az sem mindegy, hogy a kép milyen keretbe kerül. Széles, aranyrámájú kép legtöbbször nem illik a modern lakásba. Modern bútorokhoz arányos keretvastagságú, színes, ezüst, vagy nyers ráma való. Komoly tárgyú képekhez megfelelő díszes keret illik, Művészi érzék nemcsak a képek kiválasztásához, hanem elhelyezésükhöz is kell. Azért nézzük meg jól, hogyan helyezzük el azokat a szoba összhangjánál: emelésére. Gumikesztyű helvett védőréteg A francia háziasszonyok a ta. vaszi nagytakarításnál kezük védelmére az eddigi, sokszor zavaró gumikesztyű helyett újfajta krémet használnak. A tubusban árult szerrel bekenik a kezüket, amelyen a krém erős védőréteget alkot és nem engedi, hogy a bőr megszenvedje a házimunkát. Körülbelül 2,5 óra múlva a védőréteget a bőr magábaszívja és a kéz puha és fehér marad. — Pécsett jártam a napokban — kezdte. A sok hivatalos ügy elintézése után úgy éreztem, hogy megérdemlek egy kis hűsítő italt. Egy jó negyedóra múlva rájöttem, hogy talán nincs is jobb a Mecsek borainál. Hanem aztán hirtelen képzeletbeli leltárt csináltam, s akkor vettem észre, hogy a kiadási oldallal baj van. Agyam lázas munkába kezdett. Kombináltam, számoltam, de hiába. Végül is mindig az volt a záró kérdés, hogy mit szól az asz- szony! És ekkor villant fel agyamban a mentőötlet. Eszembe jutott az asszony szemrehányása a svájci sapkával kapcsolatban. Fogtam magam, s gyors léptekkel lerohantam az egyik kisáruházba, s a kalaposztályig meg sem álltam. Ennek köszönhető, hogy itt állok most ebben a gyönyörű zöld kalapban. Drága kalap ez kérlek! Az eladói ára 50, a házi elszámolási ára pedig 150 forint volt. S hidd el, úgy megörvendett a feleségem, hogy még eszébe sem jutott megkérdezni^ hogy mennyi is volt tulajdonképpen a kalapom ára. De az ég szerelmére nehogy elárulj, hogy a kalap volt a mentsváram. (b)
