Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-01 / 78. szám

•'r<L TOLNA MEGYEI VIT/AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Péntek 1960. április 1. V. évfolyam 78. szám Tk ARA: 50 FILLÉR J H tavaszi árpának 93, a zabnak 95 százalékát vetették eí a tsz-ek A/ egyéni parasztok is teljes len dülettel dolgoznak a földeken Megyénk termelőszövetkezetei a kedvező időjárást kihasználva előrehaladtak a tavaszi vetések­ben Tavaszi árpából 2881 hol­dat, a vetésterület 93, zabból 4374 holdat, a vetésterület 95 százalékát vetették el. Borsóból 8 százalékkal többet vetettek már eddig a tervezettnél, közel 5603 holdat. Folyik a megyében a bur­gonya, cukorrépa, napraforgó ve­tése mindenütt. Előrehaladott állapotban van a termelőszövetkezeteknél is, meg az egyénieknél is a fejtrágyázás, a hengere zés, a fogasolás és az istállótrágyázás és az ősszel el­maradt szántások pótlása. Lemaradás mutatkozik a pil­langósok vetésében. A termelő- szövetkezetek idáig csak 1500 holdon vetették el a pillangóso­kat, a vetésterületnek mintegy 30 százalékán. Fontos feladat, hogy a , legközelebbi napokban meggyor- í sítsák a pillangósok vetését. Közel kétszázezer mázsa kendert áztatnak az idén a megye négy kendergyárában A megye négy gyárában egész télen az áztató medencék karbantartását végezték és _ a kedvező körülmények lehetővé tették, hogy az áztat ást a korábbi évek gyakorlatútól eltérően az idén korábban kezdhessék msg. A megye négy gyárá­ban az idén közel kétszáz- ezs" mázsa kendert áztatnak. A dunaföldvári és tolnanémeöi gyárakban kísérleti jellegű ázta- ást is végeznek azzal a céllal, idejét. A levegőbefúvásos-vízme- legítéses eljárást, ha a gyakorlati kísérletek igazolják a számításo­kat, előreláthatólag a Dunántúli Rostkészítő Vállalat valamennyi gyárában bevezetik. Tolnanémedin és Dunaföld- vőron csaknem háromhetes ázás után a héten kiszedték az első idén áztatott — mint­egy háromszáz mázsa ken­dert. A gyárakban osztályozva végzik az áztatást, így több kendert tud­hogy lerövidítsék a kender ázási nak export minőségben készíteni Tübibct és olcsóikban termeltek: Negyedmillió forinh nyereségrészesedés ka eredménye a jo mun A Szekszárdi Vasipari Vállalat lolgozói szerdán délután a Szabad ág-szálló nagytermében ünnepi 5rmelési tanácskozást tartottak, íintegy 250 dolgozó előtt Lakos ,tván elvtárs, a vállalat igazga- 5ja ismertette az elmúlt év ered­ményeit. Az ünnepi termelési értekezle­ten részt vett és felszólalt Hauszk- neeht János, a HVDSZ megyei el­nöke is. Ezután Lakos István át- idta a vállalat három legjobb dol­gozójának — Komáromi József iutó-villanyszerelőnek, Auvarsz­ky András lakatosnak és Pere Sán dór mérlegkészítőnek a „Kiváló dolgozó” jelvényt és további két dolgozónak a „Kiváló dolgozó” ok­levelet. Ezen kívül az igazgató ok­levéllel tüntetett ki több szellemi és fizikai dolgozót. A dolgozók ezután átvették az 1959. évi mun­kájuk eredményét: 26 napi kere­setet, mely vállalati szinten 250 ezer forintnak felel meg. Az ösz- szeg 50 százalékát a dolgozók készpénzben vették fel. míg a másik 50 százalékát takarékbetét­be tették; Á tolnai baromfikeltető üzem m Közel három­negyedmillió csibét keltetnek az idén a ToL nai Baromfikel tetőállomáson. Képünkön Ge­rendái Jánosné keltető a szek­szárdi Béke Tsz részére készít elő egy napos­csibeszállít­mányt. m Hrtiscsov elvtárs franciaországi körútja után visszaérkezett Párizsba Az MTI párizsi tudósítói jelen­tik: Szerdán a délutáni órákban megérkezett Rouen-ba Hruscsov különvonata. A külvárosokban mindenütt ilyen feliratok fogad­ták: »Éljen a francia—szovjet ba­rátság!« »Seine-Maritime megye üdvözli Hruscsov elnököt!« A pályaudvartól a katedrálisig terjedő útvonalon ezrek és ezrek sorakoztak fel. Nemcsak Rouen dolgozói köszöntötték Hruscsovot, hanem a majd száz kilométerre levő Le Havre dokkmunkásai is eljöttek Rouen-ba. Hruscsov kí­vülről megtekintette a katedrálist, a franciák gótika e kőcsipke-cso- dáját. A város nevében Tissot, a jobboldali függetlenek pártjához tartozó polgármester köszöntötte a szovjet kormányfőt. Hangsú­lyozta, hogy a franciák is heve­sen kívánják a békét. Hruscsov válaszában kijelentette, hogy a békevágynr.k tettekben kell meg­nyilvánulnia. Az ilyen tettek egyike a gazdasági kapcsolatok fejlesztése. A szovjet kormányfő a francia—szovjet árucsereíorga- lom fejlesztésének szükségességét hangoztatta és így folytatta: önök nyilván azt kívánják, hogy Rouen k:kötőjéből francia áruk indul­janak el a Szovjetunió felé. Nos, a szovjet kikötők nyitva állnak a Rouenból induló hajók előtt... Hruscsov ezután a »konzulok pa­lotájába«, a kereskedelmi kama­ra épületébe ment, majd részt vett a megyefőnökságen tiszteleté­re rendezett díszvacsorán. Útjá­ban mindenütt a roueni dolgozók lelkes tömegei köszöntötték. A »bölcs és megfontolt Normandia« közmondásos közömbösségét le­vetkezve, valóban lelkes és forró fogadtatásban részesítette a szov­jet kormányfőt. Hruscsov beszéde a roueni díszvacsorán nrrrrn iT-r-r Rouen: (TASZSZ) Hruscsov elv­társ a roueni díszvacsorán beszé­det mondott, melyben rámutatott: — Rouen fontos utak keresz­teződésén feks*?:. Békeidőben ele ven ipari és kereskedelmi köz­pont, amelyen át a legkülönbö­zőbb áruk nagy tömege árad, de a háborúban Rouen a német be- özönlés útjába került, elkesere­dett csaták színhelyévé vált. A roueniak száz évnél is rövidebb idő alatt háromszor élték át a né­met hódítókkal viselt háború bor­zalmait, sokat szenvedtek és be­csülni tudják a béke áldásait. Mindenki tudja, mily nagy ál­dozatot hoztak a szovjet em­berek a második világháború­ban hazájuk szabadságáért és Európa más népeinek felsza­badításáért a hitleri terület­rablók uralma alól. A szovjet nép legjobb fiainak milliói hősi halált haltak a csata­mezőkön. A német fasiszta hó­dítók 1710 várost, és munkáslakó­telepet, több mint 70 000 falvat romboltak le és égettek fel. 25 millió embert tettek hajléktalan­ná. Hazánk ebben a háborúban körülbelül 500 milliárd dollárra tehető kárt szenvedett. A megpróbáltatások éveiben országainkat a közös ellenség el­len kifejtett harcos együttműkö­dés fűzte össze. Franciaország joggal lehet büszke derék fiaira, a Normandia-Nyemen repülőez­red pilótáira, akik hervadhatatlan dicsőséget szereztek, a szovjet harcosokkal vállvetve küzdöttek a német fasiszta hódítók ellen. Ez az ezred Moszkvától a Balti ten­gerig két és fél év alatt nagy­számú légiharcban vett részt, s e harcokban a francia repülők sok győzelmet arattak. Az ezred zász­laját a vörös zászló és az Alek- szandr Nyevszkij érdemrend dí­szíti. A hitleristák Nyeman-parti védelmi vonalának áttöréséért az ezred külön dicséretet és a »nye- mani« kitüntető címet kapta. — 42 repülő szovjet érdemrendet kapott. Marcel Albert és Ro­land de la Poip főhadnagyok a Szovjetunió hőse címet érdemel­ték ki. A francia kormány be­csületrenddel, felszabadulási ke­reszttel és több érdeméremmel tüntette lei az ezredet Amikor elcsitultak a harcok, a francia repülők ugyanazokon a gépeken tértek haza, amelyekkel harcoltak. A szovjet és a francia nép barátságának jeléül ezeket a gépeket a francia légierőnek ajándékoztuk. Ebben az időben írta de Gaulle tábornok I. V. Sztálinnak, hogy a francia kormány és nép nagyra- becsüli ezt az ajándékot és »a két szövetséges nép mély barátságá­nak fényes tanúbizonyságát látja benne«. Különös örömömre szol­gál, hogy Normandia fővárosában emlékezhetek meg a hős francia repülők bátorságáról, mert Nor­mandia nevének dicsőséget sze­reztek az orosz égbolton. Az én fiam is a Normandia- Nyemen ezreddel azonos front­szakaszon áldozta életét a német fasisztákkal vívott harcban. Mély ségesen átérzem azoknak a fáj­dalmát, akik szeretteiket veszí­tették el a háborúban. Hiszen újjá lehet építeni városokat, fel lehet szántani pusztasággá tett földeket, de semmi sem adhatja vissza szeretteinket, akiknek életét derékba törte a háború. Az emberi elme nem nyugodhat bele, hogy a halálthozó háború minden negyedszázadban betör­jön az emberek békés életébe. A föld legnagyobb szellemei felhá­borodással keltek ki a gyilkolás vak őrülete ellen. Köztük voltak Franciaország dicső fiai: Hugo és Maupassant, Zola és Jaures, Ro­main Rolland és Henri Barbusse. Csak most, a mi korunkban vált gyakor­lati lehetőséggé, hogy kiiktas­suk a háborút az emberi tár­sadalom életébő!. A béke erői győzedelmeskednek a háború erői felett. Minden világ­részben sok millió becsületes em­ber emelte fel a szavát a béke védelmében. Sikerrel fejlődik és napról napra erősödik a szocia­lista országok tábora, amely el­veti a hódító háborúk módszerét és a békét, a békés együttélést írta zászlajára. Ez a tábor több mint egymilliárd embert tömörít és hatalmas erejét teljesen a béke szolgálatába állítja. Nemrégen, amikor Indiában, Indonéziában, Eurmában és Af­ganisztánban jártunk, ismét, meg­győződhettünk arról, hogy ezek az országok, amelyek több mint 500 millió embert számlálnak, te­vékenyen harcolnak az új hábo­rúk, a hadi készülődések ellen. — Sok más ország is ilyen politikát folytat. Mindezek tanúbizonysága szerint növekszik annak reális lehe­tősége, hogy megszüntessük a nukleáris kísérleti robbantáso­kat, véget vessünk a fegyver­kezési hajszának és ne tűrjük új háborúk kirobbantását. A dolo? rajtunk, minden ország népein múlik és jóra fordul, ha a népek békeóhaja tettekben fog megtestesülni! Emelem poharam népeink ba­rátságára, a világbékére. Igyunk arra, hogy a roueni toronyóra so­hase jelezzen más időt, mint a béke óráit! Hruscsov elvtárs visszaérkezett Párizsba A szovjet kormányfő és kísérete csütörtökön délben ragyogó tava­szi időben fejezte be vidéki körút­ját. Reggel 8 óra 45 perckor, ami ­kor Hruscsov Rouen-ban gépko­csiba ült, még köd ült a környé­ken, de az égbolt hamarosan kide­rült, s 10 óra 10 perckor, amikor a gépkocsisor a Flins-i Renault művekbe ért, a hatalmas épület ablakai már szikrázva verték vissza a napfényt. A Renault-művek kapujában Dreyfus elnökigazgató fogadta a szovjet kormányfőt. A program zsúfoltsága miatt a Renault-gyári látogatást is rendkí­vül rövidre kell fogni. Ezért a szovjet kormányfő gépkocsival haj (ott végig a szerelőcsarnokon. Ki­fejezte azt a kívánságát, hogy az idő rövidsége ellenére szeretne munkásokkal beszélgetni — s mint mondotta — inkább kevesebb tech nikai felvilágosítást kér. Beszél­getésbe is elegyedett három mun­kással. Megkérdezte tőlük, meny­nyit fizetnek egy ebédért, milyen hosszú a munkaidejük és, hogy milyen a betegbiztosítás náluk. E látogatás során a Renault-gyár igazgatósága ajándékokat adott a szovjet kormányfőnek és család­tagjainak. Hruscsov egy kékszínű Floride-gépkocsit kapott, amely­nek belsejét vörös bőrrel tapétáz­ták ki. Nyina Hruscsova pedig egy 24 személyes abroszt a hozzá való szalvétákkal. A legkedvesebb ajándékot- azon­ban a Renault-gyár munkásai ad­ták Hrusc.sovnak. Több mint 3000 aláírás gyűlt össze arra a levélre, amely többek között így hangzik: „Teljes szívünkből köszöntjük önt, elnök úr. A legőszintébben kíván­juk, hogy utazása során ne csak a francia udvariasságot és a rokon- szenvet találja meg, hanem a mi két országunk, hagyományos ba­(Folytatás a 2, oldalon.) . i ti. /*

Next

/
Thumbnails
Contents