Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-15 / 63. szám

4 TOLNA MEGYEI NfiptJSÄG 1830. március 13. Három uradéklom gyűrűjében... — Riport a riporterről — (Ma 15 éve jelent meg a földreform törvény.) A múgy is elzárt falu volt “ Míszla, de ezen a tava­szon a szokottnál is tájékozat­lanabbak völtak benne az em­berek. Hol közelebbről, hol tá­volabbról hallatszott az ágyú- dörgés, aszerint, hogyan távo­lodott, vagy közeledett a front. A közlékédés a háború követ­keztében megbénult, rádió nem volt a községben, mert a vil­lanyt csak hírből ismerték, és különbén sem tellett volna erre az ördöngős masinára. A gya­logosok pedig ebben az időben legfeljebb a szomszéd községi hozzátartozókig jutottak el. A falut meredek dombok ölelik körül s akkor még há­rom uradalom szorongatta, nyomasztotta és falta tépő fogú szájával. Az uradalmi béklyó és a hegyek egyaránt elzárták a falut a külvilágtól. Igaz, a kastélyokat feldúlták a harcok alatt, de ha a régi rend fel is bomlott, még élt, vegetált. Az ufaságok még parancsokat osz­togattak és a cselédek kalaple- véve hajlongtak előttük. A pesti újság hozta hírül a földosztást. Azt hiszem, nem akad ember, aki meg tudná mondani. hogyan jutott el Miszlára az újság. Az émbérek hitték is, nem is. Titokban sok százan örvend­tek,, hogy végre földtulajdono­sokká válnak, de közben nem tudtak mitévők legyenek, nem merlek csinálni semmit. Vala­mi szent ereklyeként tekintet­tek ez uradalmakra, amelyeket tisztelni kell, de hozzányúlni nem szabad. Senki nem merte elhinni, hogy ilyen gyorsan el­érkezik a nagybirtok alkonya s a szegény ember hajnala. E mberek jöttek a város­ból, munkások, kommu­nisták, és végül is létrejött a föl idos'ztó bizottság. Dakó Sán­dor, aki á földosztó bizottság­nak az. elnöki tisztségét töl töl­ti be, így emlékezik: Tőivel sokat vitatkoztunk a földmétís • során, egy szovjet tiszt azt mondta, hogy ha nem tudnak mérnöki munkát vé- gszni, hát lépjék ki és aszerint szúrják le a mezsgyekarókat. A:: a lényeg, hogy mindenki minél előbb földet kapjon. Majd ké­sőbb ráérnek a pontos mérics- kélésfe. így történt s ahogyan tava- szodgtt, az újdonsült gazdák hozzáláttak a vetéshez is. Csakhogy ez sem ment ilyen egyszerűen. Ott voltak a nagy­birtokok tulajdonosai is. Dr. Martin József földbirtokos pél­dául különféle manőverekkel igyekezett kijátszani a földre­form törvényt és próbálta meg­félemlíteni azokat, akik a bir­tokához nyúltak. A földosztás egy alkalommal meg is akadt — az emberek tétován néztek a bizonytalan holnap elé. Ekko.1 érkezett a faluba egy városi ember, Tóth Benedek miniszté­riumi lyküldött. ö rázta fel a miszlaiakat a tétlenkedésből, megmagyarázta nekik; »embe­rek, cselekedni kell, ha nem fo­gunk össze, nem vesszük el a földet, ha kell erőszakkal is, akkor az urak ismét a fejünk­re nőnek«. Dr. Martintól elszed­ték a kulcsokat, felkutatták nála azokat az értékeket, ame­lyeket a földéhe? parasztok elől eldugott. A nincstelenek birtokosok lettek. A sors úgy hozta, hogy a ” miszlai földosztás útin nemsokára újSáníró lett Tóth Benedek. Mint élete legnagyobb élményéről, riportban számolt be a miszlai földosztásról, Tóth Benedek azóta is a falusi élet krónikása és másfél évtizedd"! ké?őbb, a napokban ism’t Miszlára, látogatott, most már mint riporter. Arra volt. kíván­óéi, hoey mivé leit a falu 15 év alatt. Vei" mentem én is, hi­szen én is miszlai vagyok, s bármerre is vet a sors, oda mindig visszavágyom. Két brigádvezető — Kecske* métt Sándo« és Kovács Mihály — éppen akkor érkezett meg a határból és jelentették, hogy megkezdték a tavaszi rnun'-á- latokat. Ez volt az első nan a közösben. 24 lófo^at és hét 1"okt"r szántott. A m'színials elindultak a szövetkezeti úton. Sokft magyaráztam kollé­gámnak a nagy változásokról. Az emberek gondolkodásában, éls'.módjában annyi az v.i. megnyugtató jellemvonás, hogy könyveket kellene írni re la. Tóih Benedek még világosan emlékezett a 45-ös időkre, a földbirtokot szabdaló emberek kissé bizonytalan tekinteteire. Bele vésődött, mély nyomot ha­gyott benne ez a kép. Olyany- nyira, hogy amikor másfél hó­napja a magyar sajtó napján nyilatkoztatták a rádióban, a miszlai földreformról beszélt. Innen írta életének legemléke­zetesebb riportját. Most pedig ezt mondta: — Valahogyan, mintha meg­fiatalodott volna ez az ódon fa­lu. Igaza volt. Megfiatalodott, s most kezd igazán virágozni. Boda Ferenc JUHÁSZ GYULA: KAISERGRUFT Ut nyugszanak űrökre egymásukban. Várják az angyalt, aki trombitál, A nép tovább él és hódit a munka. De nem kel fel a császár és király. A régi város új idlák be indul fit új zászlókat lenge, .új tavasz. Ok nem mozdulnak többé sír.jaikbul. Melyet a bús enyészet behavaz. Mily kis helyén »peg fér a nagy dicsőség, A hatalom, ha gazdája nem él fis nem kell néki s mml pompa, őrség. Mely más erőnek rrfás nótát zenél. Halott cézárok: ép megyek a napra. Szabad jövőbe, rogly nekijnk ragyog. Fdö tömegben boldog an ..haladva. Mert rabok voltunk s nem leszünk rabok. A március 154 ünnepségek Március 15-e. a nemzeti ünnep ártalmából a középiskolákban a KiSZ-szervezetek. a tantestületek kel, a Hazafias Népfront és a többi tömegszervezetek.'el kar­öltve megj'eszerte ünnepi meg­emlékezést tartanak. Az ünnep­ségek keretében megkoszorúzzak az 1843-as emlékművet. % Szekszárdim, a megye székhe­lyén ma dé’előtt 10 órakor a vá­rosi KISZ.-bizottság, a fegyveres testületek, az üzemek fiataljai együtt a tanulóifjúsággal megko­szorúzzák a Béla tél i 1840-as em­lékművét. Este 7 órai kezdettel a BM kel­tű rotthonában ifjúsági díszünnep­séget tartanai?, amelyen ünnepi beszédet Samu Lajos, a városi KTSZ-bizottság titkára mond. A díszünnepséget kultúrműsorral kötik egybe. A kultúrműsor ke­retében az Irodalmi Színpad elő adói és a zeneiskola növendékei lépnek fél. A városban az üzemek, válla­latok és tsz-ek KISZ-szerveze 'ej házi ünnepségeken emlékeznek mee március. 13-től. A belvárosi KISZ-szervétét és az AKÖV KISZ-szcrvezete, a megemlékező ünnepséggel egy időben kiosztták az Ifjúság a szocializmusért jel­vényeket is azok között a fiata­lok között, akik a próbázás kö­vetelményednek el""et, tellek. A .szekszárdi szőlőhegyen meg­alakult Saabadság Tsz KISZ­szervezete ugyancsak házi ünnep­ségen emlékezik meg március 15- ről,- as ifjúság ünnepéről. A pálfai tündérujjú asszonyok MARI NÉNI, a pálíaiak patikus­nője serényen dolgozik. Mostaná­ban állandóan van munkája. Pál­ién és a környező községekben is sok az influenzás beteg. Ebből kö­vetkezően Mafia néninek — akit így szólít a falu apraja-nagyja — ugyancsak akad tennivalója. És miközben az érkezési sor­rendben elkészíti a gyógyszereket, mindenkihez van egy kedves sza­va: érdeklődik a beteg állapota iránt, tanácsokat ad a gyógyszer felhasználásához. Felelősségteljes munkája mellett szabadidejében dr. Kazlk István­ná szívesen foglalkozik az asszo­nyokkal, Népi hímzéseket tanul­nak a pálfai asszonyok Mária né­ni irányításával. Hetenként csü­törtökön este jönnek össze az asz- szonyok rendszeresen a földmű- vesszövetkézetben, ahol Fehér Já­nos, a fölclművásszövetkezet ügy­vezetője helyiséget biztosít a kézi­munka szakkörön részt vevő 26 asszony számára. — Páliénak nincs jellegzetes népművészete — úgy mint példá­ul a Sárköznek, vagy Sióagárdnak. Ennek ellenére a községben a téli hónapokban szívesen kézimun­káznak az asszonyok, s ez igen hasznos időtöltés. Különösen el­terjedt az úgynevezett, „böködös” párna készítése. Elhatároztam, hogy elsősorban megyénk, más­részt az ország különböző részei népművészetének ismertetésére tanítom meg az asszonyokat, mi­után magara is szívesen kézimun­kázom — rfcesáli Mária néni. — Az elhatározóit lett követte. Novem­berben hozzá is fogtak a munká­hoz a tündér.újjú asszonyok — egyáltalán nem túlozunk, ha ezt mondjuk — nagyon szépen do’- goznak. Megtanultál? a torockói, a buzsáki és a sióagárdi hímzése­ket, s néhány hónap alatt valő­sággal művészeivé váltak a kézi- munkázásna!; ÁPRILIS 4-RE kézimunka-kiál­lítást rendeznek a pálfai asszo­nyok, s ezen Barkóczi Istvánná, a legügyesebb asszonyok egyike négy remekbe készült párnát ál­lít ki, de Igen szépek Ladányi Er­zsiké és Tüdő Jánosné kézimunkái is, amelyek többek között ki lesz­nek állítva. A kézimunka szakkör tágjai ebben a hónapban budapesti ki­rándulásra készülnél:. A tervek síerint március 27-én egész nap­ra felutaznak a fővárosba. — Elsősorban megnézzük a nép. rajzi múzeumot, majd autóbusszal bejárjuk a várost és idegenvezető kíséretében megnézzük a főbb ne- v"zetességeket. Este a Madách Kamara Színházban a ..Százhá- zr.s lakodalom’' című színdarabot nézzük meg. A nyár folyamán I még rendezünk hasonló kirándu­lásokat Decsre, a Sárközi Népmű­vészeti Szövetkezet meglátogatá­sára — beszél a szakkör későbbi tervéiről Mária néni. Pállá a ősz folyamán szövetke­zeti községgé alakult át. A szor­galmas asszonyok már eddig is ki­vették részüket a közösségi mun­kából. A dohány termelésével — az ,egvéb növényápolási munkS- kop kívül — pedig teljesen az asszonyok foglalkoznak majd. Most már a tavaszt várják, s ahogy a határban megkezdődik a munka, kevés idejük jut már a kézimunkázásra. De úgy tervezik, hogy ősszál, amikor befejeződik a m°zei munka továbbfejlesztik a kézimunka-szakkört, mert nemcsak d sgját otthonuk csinosítására, szé­pítésére kézimunkádnak majd, ha­nem eladásra is készítenek párná­kat, térítőkét. P-né Téli oktatás Nakon A téli hónapokat kihasználva, két tanfolyamot is szerveztek cs indítottak Nakon. A munkaegy­ség-számoló tanfolyamon mintegy negyven termelőszövetkezeti tag — férfiak és nők vegyesen — tanul­ta meg a munkaegység-számítást. A tanfolyamot, amelyet a termelő, szövetkezeti tagok kérésére szer­veztek, Moharos Imre iskolaigaz­gató vezette, s hetenként három alkalommal tartottak foglalkozást. A munkaegység-számoló tanfo­lyammal párhuzamosan ezüstka­lászos gazdatanfolyamot is indí­tottak a községben. A gazdatan- íolyamon részt vett a termelőszö­vetkezet vezetőségének valameny. nyl tagja, valamint a brigádvezc- tők, munkacsapatvezetők és a ta- >ww\ Szekszurd irodalmi éleiének kilátásai Joggal feltehetjük a kérdést: vajon milyen reményeket ígér a most megújulni készülő szek­szárdi irodalmi élet. Mit várnai? tőla az olvasók, az irodalmat kedvelő emberek? Be tudja-e töl­teni azt a feladatát, ‘hogy me­gyénkben kellőképpen, a kor iro­dalmi színvonalán kifejezésre jut­tassa az átalakuló társadalom iz­galmasan időszerű mondanivalóit, a mai ember gondolatát, érze­lemvilágát? Nagy kérdések etek, s éppen ezért nem könnyű rájuk a választ megadni. Akik műveikkel akar­nak válaszolni e kérdésekre, : í- da'íában kell lenniük feladatuk fontosságának. A feladat pedig nem könnyű. Jóformán a semmi­ből kell megteremteni az irodal­mi életet. Nyilvánvaló, hogy nem mérhetjük magunkat a fővárossal, de még a nagyobb vidéki centru­mokkal, Péccsel és Szegeddel sem. Erőink korlátozottak, s ilyen­kor többszörös akaraterőre van szükség. Mert irodalmat kell te­remteni, mégpedig olyat? irodal­mat, mely képes arra. hogy a szo­cialista társadalom győzelmének kifejezője s az emberi tudatvilág átformálásánál? egyik tényezőié legyen. Sajnos, azok, akik e feladatra joggal vállalkozhatnának, igen l?evesen vannak Tolna megyében. És ilyenkor aztán megnyílik a dilettantizmus zsilipé s,ontja ma­gából a selejt-irodalmat, a gies- csst, a bárgyúobnál bárgyúbb mes-tákolmányokat és elbeszélé­seket. Ezek ellen pp-dig harcolni kell minden erővel. Keveset, de jót! S ennek az általános elvnek itt különösképoen érvényesülnie kell. hiszen a fércirodalőm ellen c-ak a valóban színvonalas, a kor eszméinek magaslatán álló szo­cialista irodalom tud erélyesen fellépni, olyan irodalom, mely a mindennapi élet embereinek aka­ratát, vágyait fejezi ki művészi formában. Igenis, szocialista iro­dalmat akarunk! Semmi szüksé­günk nincs a kozmikus modern- lteriések káoszára, a világkataszt­rófákról ágáló dekadens nvavalygú sokra. De nincs szükségünk a pó- sabácsis rigmusokra sem, az ide­jétmúlt népieskedések lapos szó­noklataira, ha mégoly pártosnak is próbálja -aitüntetni magát. — Csak a művészi formában kifeje­zett szocialista irodalom lehet igazán pártos, mely a kor prob­lémáit bátor és egyéni erővel tudja közvetíteni az. olvasók felé. Ez egyáltalán nem jelenti az iro­dalom uniformizálását, sőt a‘ le­helő legtágabb teret kívánja nyújtani az egyéni hang megszó­lalásának, a merész és eredeti kí­sérletezéseknek. Hiszen ezek nél- ' 1 saját magunkon vágnánk eret, ha beszűkítenénk a szocialista irodalóm fogalmát holmi merev formai és kifejezésben korlátok közé. A szekszárdi irodalmi élet meg­indulásakor olyan folyamat kez­dődik el, mely ígér valamit. Hogy mi lesz az eredmény, azt nem tud­ni előre. De ha ismeri céljait és türtábon van erőivel, akkor to­vább tud lépni a kezdeti nehéz­ségeken s meg tudia teremteni azt a:; irodalmat, melyet az olvasó!:, az irodalmat szerető emberek’ el­várnak tőle. Hatvani Dániel goi? közül nyolcán. A hetenként háromszori foglalkozáson 31-en je­lentek meg szorgalmasan, tanul- nivágyón. A tanfolyamon a Napsu­gár termelőszövetkezet tagjai nö­vény termesztési, állattenyésztési, állategészségügyi, balesetvédelmi és tűzrendészen tudnivalókkal is­merkednek meg. Az előadásokat dr. Klapka János községi köror­vos, dr. Pámer Frigyes helyi állat­orvos, Nagy József, a termelőszö­vetkezet agronómusa és R Ko­vács Gyula helyi tűzoltóparancs­nok tartják. Az ezüstkalászos gazdatanfo- lyarr) április 10-ig tart, amikor ünnepélyes keretek között fejezik majd be. Közel 7000 tsz-tag Kötött háztáji biztosítást A termelőszövetkezeti mozga­lom fejlődésével szükségessé vá­lik a termelőszövetkezetek bizto­sításának továbbfejlesztése. Az Állami Biztosító új, kedvező fel­tételek mellett köthető biztosítá­si formákat dolgozott ki. Me­gyénk termelőszövetkezetei fel­ismerték a biztosítás nagy elő­nyeit és döntő többségük kötött már az idei évre tűz- és állatbiz­tosítást az Állami Biztosítóval. Eddig 120 tsz kötött 'állat- és 127 tsz kötött tűzkár-biztosítást, A tsz-tagok közül közel 7000-en kötöttek biztosítást háztáji gaz­daságokra. Az Állami Biztosítótól nyert információn’? szerint az elmúlt évben a termelőszövetkezeteknek mintegy két és félmillió forint kártérítést fizettek ki a biztosí­tott vas von tár syakban bekövet­kezett károsodások után. — Ujrendszerű kiszolgálást ve­zetnek b? még az idén Dunaföld- vfron a 17. számú háztartási bolt. ban.

Next

/
Thumbnails
Contents