Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-15 / 63. szám
4 TOLNA MEGYEI NfiptJSÄG 1830. március 13. Három uradéklom gyűrűjében... — Riport a riporterről — (Ma 15 éve jelent meg a földreform törvény.) A múgy is elzárt falu volt “ Míszla, de ezen a tavaszon a szokottnál is tájékozatlanabbak völtak benne az emberek. Hol közelebbről, hol távolabbról hallatszott az ágyú- dörgés, aszerint, hogyan távolodott, vagy közeledett a front. A közlékédés a háború következtében megbénult, rádió nem volt a községben, mert a villanyt csak hírből ismerték, és különbén sem tellett volna erre az ördöngős masinára. A gyalogosok pedig ebben az időben legfeljebb a szomszéd községi hozzátartozókig jutottak el. A falut meredek dombok ölelik körül s akkor még három uradalom szorongatta, nyomasztotta és falta tépő fogú szájával. Az uradalmi béklyó és a hegyek egyaránt elzárták a falut a külvilágtól. Igaz, a kastélyokat feldúlták a harcok alatt, de ha a régi rend fel is bomlott, még élt, vegetált. Az ufaságok még parancsokat osztogattak és a cselédek kalaple- véve hajlongtak előttük. A pesti újság hozta hírül a földosztást. Azt hiszem, nem akad ember, aki meg tudná mondani. hogyan jutott el Miszlára az újság. Az émbérek hitték is, nem is. Titokban sok százan örvendtek,, hogy végre földtulajdonosokká válnak, de közben nem tudtak mitévők legyenek, nem merlek csinálni semmit. Valami szent ereklyeként tekintettek ez uradalmakra, amelyeket tisztelni kell, de hozzányúlni nem szabad. Senki nem merte elhinni, hogy ilyen gyorsan elérkezik a nagybirtok alkonya s a szegény ember hajnala. E mberek jöttek a városból, munkások, kommunisták, és végül is létrejött a föl idos'ztó bizottság. Dakó Sándor, aki á földosztó bizottságnak az. elnöki tisztségét töl tölti be, így emlékezik: Tőivel sokat vitatkoztunk a földmétís • során, egy szovjet tiszt azt mondta, hogy ha nem tudnak mérnöki munkát vé- gszni, hát lépjék ki és aszerint szúrják le a mezsgyekarókat. A:: a lényeg, hogy mindenki minél előbb földet kapjon. Majd később ráérnek a pontos mérics- kélésfe. így történt s ahogyan tava- szodgtt, az újdonsült gazdák hozzáláttak a vetéshez is. Csakhogy ez sem ment ilyen egyszerűen. Ott voltak a nagybirtokok tulajdonosai is. Dr. Martin József földbirtokos például különféle manőverekkel igyekezett kijátszani a földreform törvényt és próbálta megfélemlíteni azokat, akik a birtokához nyúltak. A földosztás egy alkalommal meg is akadt — az emberek tétován néztek a bizonytalan holnap elé. Ekko.1 érkezett a faluba egy városi ember, Tóth Benedek minisztériumi lyküldött. ö rázta fel a miszlaiakat a tétlenkedésből, megmagyarázta nekik; »emberek, cselekedni kell, ha nem fogunk össze, nem vesszük el a földet, ha kell erőszakkal is, akkor az urak ismét a fejünkre nőnek«. Dr. Martintól elszedték a kulcsokat, felkutatták nála azokat az értékeket, amelyeket a földéhe? parasztok elől eldugott. A nincstelenek birtokosok lettek. A sors úgy hozta, hogy a ” miszlai földosztás útin nemsokára újSáníró lett Tóth Benedek. Mint élete legnagyobb élményéről, riportban számolt be a miszlai földosztásról, Tóth Benedek azóta is a falusi élet krónikása és másfél évtizedd"! ké?őbb, a napokban ism’t Miszlára, látogatott, most már mint riporter. Arra volt. kívánóéi, hoey mivé leit a falu 15 év alatt. Vei" mentem én is, hiszen én is miszlai vagyok, s bármerre is vet a sors, oda mindig visszavágyom. Két brigádvezető — Kecske* métt Sándo« és Kovács Mihály — éppen akkor érkezett meg a határból és jelentették, hogy megkezdték a tavaszi rnun'-á- latokat. Ez volt az első nan a közösben. 24 lófo^at és hét 1"okt"r szántott. A m'színials elindultak a szövetkezeti úton. Sokft magyaráztam kollégámnak a nagy változásokról. Az emberek gondolkodásában, éls'.módjában annyi az v.i. megnyugtató jellemvonás, hogy könyveket kellene írni re la. Tóih Benedek még világosan emlékezett a 45-ös időkre, a földbirtokot szabdaló emberek kissé bizonytalan tekinteteire. Bele vésődött, mély nyomot hagyott benne ez a kép. Olyany- nyira, hogy amikor másfél hónapja a magyar sajtó napján nyilatkoztatták a rádióban, a miszlai földreformról beszélt. Innen írta életének legemlékezetesebb riportját. Most pedig ezt mondta: — Valahogyan, mintha megfiatalodott volna ez az ódon falu. Igaza volt. Megfiatalodott, s most kezd igazán virágozni. Boda Ferenc JUHÁSZ GYULA: KAISERGRUFT Ut nyugszanak űrökre egymásukban. Várják az angyalt, aki trombitál, A nép tovább él és hódit a munka. De nem kel fel a császár és király. A régi város új idlák be indul fit új zászlókat lenge, .új tavasz. Ok nem mozdulnak többé sír.jaikbul. Melyet a bús enyészet behavaz. Mily kis helyén »peg fér a nagy dicsőség, A hatalom, ha gazdája nem él fis nem kell néki s mml pompa, őrség. Mely más erőnek rrfás nótát zenél. Halott cézárok: ép megyek a napra. Szabad jövőbe, rogly nekijnk ragyog. Fdö tömegben boldog an ..haladva. Mert rabok voltunk s nem leszünk rabok. A március 154 ünnepségek Március 15-e. a nemzeti ünnep ártalmából a középiskolákban a KiSZ-szervezetek. a tantestületek kel, a Hazafias Népfront és a többi tömegszervezetek.'el karöltve megj'eszerte ünnepi megemlékezést tartanak. Az ünnepségek keretében megkoszorúzzak az 1843-as emlékművet. % Szekszárdim, a megye székhelyén ma dé’előtt 10 órakor a városi KISZ.-bizottság, a fegyveres testületek, az üzemek fiataljai együtt a tanulóifjúsággal megkoszorúzzák a Béla tél i 1840-as emlékművét. Este 7 órai kezdettel a BM keltű rotthonában ifjúsági díszünnepséget tartanai?, amelyen ünnepi beszédet Samu Lajos, a városi KTSZ-bizottság titkára mond. A díszünnepséget kultúrműsorral kötik egybe. A kultúrműsor keretében az Irodalmi Színpad elő adói és a zeneiskola növendékei lépnek fél. A városban az üzemek, vállalatok és tsz-ek KISZ-szerveze 'ej házi ünnepségeken emlékeznek mee március. 13-től. A belvárosi KISZ-szervétét és az AKÖV KISZ-szcrvezete, a megemlékező ünnepséggel egy időben kiosztták az Ifjúság a szocializmusért jelvényeket is azok között a fiatalok között, akik a próbázás követelményednek el""et, tellek. A .szekszárdi szőlőhegyen megalakult Saabadság Tsz KISZszervezete ugyancsak házi ünnepségen emlékezik meg március 15- ről,- as ifjúság ünnepéről. A pálfai tündérujjú asszonyok MARI NÉNI, a pálíaiak patikusnője serényen dolgozik. Mostanában állandóan van munkája. Pálién és a környező községekben is sok az influenzás beteg. Ebből következően Mafia néninek — akit így szólít a falu apraja-nagyja — ugyancsak akad tennivalója. És miközben az érkezési sorrendben elkészíti a gyógyszereket, mindenkihez van egy kedves szava: érdeklődik a beteg állapota iránt, tanácsokat ad a gyógyszer felhasználásához. Felelősségteljes munkája mellett szabadidejében dr. Kazlk Istvánná szívesen foglalkozik az asszonyokkal, Népi hímzéseket tanulnak a pálfai asszonyok Mária néni irányításával. Hetenként csütörtökön este jönnek össze az asz- szonyok rendszeresen a földmű- vesszövetkézetben, ahol Fehér János, a fölclművásszövetkezet ügyvezetője helyiséget biztosít a kézimunka szakkörön részt vevő 26 asszony számára. — Páliénak nincs jellegzetes népművészete — úgy mint például a Sárköznek, vagy Sióagárdnak. Ennek ellenére a községben a téli hónapokban szívesen kézimunkáznak az asszonyok, s ez igen hasznos időtöltés. Különösen elterjedt az úgynevezett, „böködös” párna készítése. Elhatároztam, hogy elsősorban megyénk, másrészt az ország különböző részei népművészetének ismertetésére tanítom meg az asszonyokat, miután magara is szívesen kézimunkázom — rfcesáli Mária néni. — Az elhatározóit lett követte. Novemberben hozzá is fogtak a munkához a tündér.újjú asszonyok — egyáltalán nem túlozunk, ha ezt mondjuk — nagyon szépen do’- goznak. Megtanultál? a torockói, a buzsáki és a sióagárdi hímzéseket, s néhány hónap alatt valősággal művészeivé váltak a kézi- munkázásna!; ÁPRILIS 4-RE kézimunka-kiállítást rendeznek a pálfai asszonyok, s ezen Barkóczi Istvánná, a legügyesebb asszonyok egyike négy remekbe készült párnát állít ki, de Igen szépek Ladányi Erzsiké és Tüdő Jánosné kézimunkái is, amelyek többek között ki lesznek állítva. A kézimunka szakkör tágjai ebben a hónapban budapesti kirándulásra készülnél:. A tervek síerint március 27-én egész napra felutaznak a fővárosba. — Elsősorban megnézzük a nép. rajzi múzeumot, majd autóbusszal bejárjuk a várost és idegenvezető kíséretében megnézzük a főbb ne- v"zetességeket. Este a Madách Kamara Színházban a ..Százhá- zr.s lakodalom’' című színdarabot nézzük meg. A nyár folyamán I még rendezünk hasonló kirándulásokat Decsre, a Sárközi Népművészeti Szövetkezet meglátogatására — beszél a szakkör későbbi tervéiről Mária néni. Pállá a ősz folyamán szövetkezeti községgé alakult át. A szorgalmas asszonyok már eddig is kivették részüket a közösségi munkából. A dohány termelésével — az ,egvéb növényápolási munkS- kop kívül — pedig teljesen az asszonyok foglalkoznak majd. Most már a tavaszt várják, s ahogy a határban megkezdődik a munka, kevés idejük jut már a kézimunkázásra. De úgy tervezik, hogy ősszál, amikor befejeződik a m°zei munka továbbfejlesztik a kézimunka-szakkört, mert nemcsak d sgját otthonuk csinosítására, szépítésére kézimunkádnak majd, hanem eladásra is készítenek párnákat, térítőkét. P-né Téli oktatás Nakon A téli hónapokat kihasználva, két tanfolyamot is szerveztek cs indítottak Nakon. A munkaegység-számoló tanfolyamon mintegy negyven termelőszövetkezeti tag — férfiak és nők vegyesen — tanulta meg a munkaegység-számítást. A tanfolyamot, amelyet a termelő, szövetkezeti tagok kérésére szerveztek, Moharos Imre iskolaigazgató vezette, s hetenként három alkalommal tartottak foglalkozást. A munkaegység-számoló tanfolyammal párhuzamosan ezüstkalászos gazdatanfolyamot is indítottak a községben. A gazdatan- íolyamon részt vett a termelőszövetkezet vezetőségének valameny. nyl tagja, valamint a brigádvezc- tők, munkacsapatvezetők és a ta- >ww\ Szekszurd irodalmi éleiének kilátásai Joggal feltehetjük a kérdést: vajon milyen reményeket ígér a most megújulni készülő szekszárdi irodalmi élet. Mit várnai? tőla az olvasók, az irodalmat kedvelő emberek? Be tudja-e tölteni azt a feladatát, ‘hogy megyénkben kellőképpen, a kor irodalmi színvonalán kifejezésre juttassa az átalakuló társadalom izgalmasan időszerű mondanivalóit, a mai ember gondolatát, érzelemvilágát? Nagy kérdések etek, s éppen ezért nem könnyű rájuk a választ megadni. Akik műveikkel akarnak válaszolni e kérdésekre, : í- da'íában kell lenniük feladatuk fontosságának. A feladat pedig nem könnyű. Jóformán a semmiből kell megteremteni az irodalmi életet. Nyilvánvaló, hogy nem mérhetjük magunkat a fővárossal, de még a nagyobb vidéki centrumokkal, Péccsel és Szegeddel sem. Erőink korlátozottak, s ilyenkor többszörös akaraterőre van szükség. Mert irodalmat kell teremteni, mégpedig olyat? irodalmat, mely képes arra. hogy a szocialista társadalom győzelmének kifejezője s az emberi tudatvilág átformálásánál? egyik tényezőié legyen. Sajnos, azok, akik e feladatra joggal vállalkozhatnának, igen l?evesen vannak Tolna megyében. És ilyenkor aztán megnyílik a dilettantizmus zsilipé s,ontja magából a selejt-irodalmat, a gies- csst, a bárgyúobnál bárgyúbb mes-tákolmányokat és elbeszéléseket. Ezek ellen pp-dig harcolni kell minden erővel. Keveset, de jót! S ennek az általános elvnek itt különösképoen érvényesülnie kell. hiszen a fércirodalőm ellen c-ak a valóban színvonalas, a kor eszméinek magaslatán álló szocialista irodalom tud erélyesen fellépni, olyan irodalom, mely a mindennapi élet embereinek akaratát, vágyait fejezi ki művészi formában. Igenis, szocialista irodalmat akarunk! Semmi szükségünk nincs a kozmikus modern- lteriések káoszára, a világkatasztrófákról ágáló dekadens nvavalygú sokra. De nincs szükségünk a pó- sabácsis rigmusokra sem, az idejétmúlt népieskedések lapos szónoklataira, ha mégoly pártosnak is próbálja -aitüntetni magát. — Csak a művészi formában kifejezett szocialista irodalom lehet igazán pártos, mely a kor problémáit bátor és egyéni erővel tudja közvetíteni az. olvasók felé. Ez egyáltalán nem jelenti az irodalom uniformizálását, sőt a‘ lehelő legtágabb teret kívánja nyújtani az egyéni hang megszólalásának, a merész és eredeti kísérletezéseknek. Hiszen ezek nél- ' 1 saját magunkon vágnánk eret, ha beszűkítenénk a szocialista irodalóm fogalmát holmi merev formai és kifejezésben korlátok közé. A szekszárdi irodalmi élet megindulásakor olyan folyamat kezdődik el, mely ígér valamit. Hogy mi lesz az eredmény, azt nem tudni előre. De ha ismeri céljait és türtábon van erőivel, akkor tovább tud lépni a kezdeti nehézségeken s meg tudia teremteni azt a:; irodalmat, melyet az olvasó!:, az irodalmat szerető emberek’ elvárnak tőle. Hatvani Dániel goi? közül nyolcán. A hetenként háromszori foglalkozáson 31-en jelentek meg szorgalmasan, tanul- nivágyón. A tanfolyamon a Napsugár termelőszövetkezet tagjai növény termesztési, állattenyésztési, állategészségügyi, balesetvédelmi és tűzrendészen tudnivalókkal ismerkednek meg. Az előadásokat dr. Klapka János községi körorvos, dr. Pámer Frigyes helyi állatorvos, Nagy József, a termelőszövetkezet agronómusa és R Kovács Gyula helyi tűzoltóparancsnok tartják. Az ezüstkalászos gazdatanfo- lyarr) április 10-ig tart, amikor ünnepélyes keretek között fejezik majd be. Közel 7000 tsz-tag Kötött háztáji biztosítást A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével szükségessé válik a termelőszövetkezetek biztosításának továbbfejlesztése. Az Állami Biztosító új, kedvező feltételek mellett köthető biztosítási formákat dolgozott ki. Megyénk termelőszövetkezetei felismerték a biztosítás nagy előnyeit és döntő többségük kötött már az idei évre tűz- és állatbiztosítást az Állami Biztosítóval. Eddig 120 tsz kötött 'állat- és 127 tsz kötött tűzkár-biztosítást, A tsz-tagok közül közel 7000-en kötöttek biztosítást háztáji gazdaságokra. Az Állami Biztosítótól nyert információn’? szerint az elmúlt évben a termelőszövetkezeteknek mintegy két és félmillió forint kártérítést fizettek ki a biztosított vas von tár syakban bekövetkezett károsodások után. — Ujrendszerű kiszolgálást vezetnek b? még az idén Dunaföld- vfron a 17. számú háztartási bolt. ban.
