Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-12 / 61. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1300. máricus 12. \ Május 27-én és 23-án tartja második kongresszusát a Hazafias népfront Dobi István elvtárs beszéde a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén A Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken ülést tartott a népfront székházában. A tanácskozáson megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Ott volt Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Fehér Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese és Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint a kormány számos tagja. Részt vett az ülésen Harrer Ferenc és Szabó Pál, a Népfront Országos Tanácsának alelnöke, dr. Ortutay Gyula főtitkár és Harmati Sándor, a Népfront Országos Tanácsának titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Az Országos Tanács tagjai sorában helyet foglalt politikai, társadalmi és kulturális életünk számos más vezető személyisége, az egy! ázak képviselői, a magyar művészet, tudomány és termelő- munka több kiválósága. A tanácskozás napirendjei szerepelt a Hazafias Népfront második kongresszusának előkészítése, valamint a termelőszövetkezeti mozgalom helyzete, a termelőszövetkezetek megszilárdításának feladatai. ' A Hazafias Népfront második kongresszusának előkészítéséről Kállai Gyula beszélt. Elismeréssel szólt a népfront-mozgalomnak az elmúlt három évben elért eredményeiről. — A Hazafias Népfront, az ellenforradalom után a párt vezetésevei hathatósan hozzájárult a politikai, a gazdasági és a kulturális élet konszolidációjához. Az Országos Tanács 1957-ben tartott ülése óta egyre élénkebbé és mind eredményesebbé vált a népfront munkája. A mozgalom erősödését nagyban elősegítette, hogy 1953 elején kiegészítették a népfrontbizottságokat, újabb erőket vontak be munkájukba. A felfrissült, megerősödött népfront-mozgalom sikerrel tömöritette az ország összes demokratikus haladó erőit a párt; a kommunisták köré, az elöltünk álló feladatok megoldására. — Az 1959-es év, folytatta Kállai Gyula, a népfront-mozgalom nagy fellendülésének, kibontakozásának éve volt, s azóta is mind nagyobb részt tudott vállalni az ország előtt álló feladatok végre- i »ajtóséból. A népfront-mozgalom kiteljesedett, tekintélyre tett szert, mert a párttal együtt harcol a legnehezebb feladatok megoldásáért is. A népfront megerősödésének alapfeltétele és biztosítéka volt, hogy leküzdöttük a népfronttal kapcsolatos különféle helytelen, sok esetben revizionista nézeteket. Újból tisztázódott, hogy mi a népfront viszonya a párthoz. A párt a népfrontnak is vezető ereje, s a népfront nem valami külön program szerint dolgozik, hanem a maga sajátos módján és eszközeivel a párt által kitűzött politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális feladatok megoldásából veszi ki a részét. Az eredmények igazolták, hogy helyesen döntöttünk, amikor a népfront tömegmozgalmi jellege mellett foglaltunk állást. Emellett az álláspontunk mellett továbbra is kitartunk és javasoljuk a kongresszuson is, hogy a népfront a jövőben is mint tömeg- mozgalom folytassa tevékenvsé- gét. A lottó 11. hetének nyerőszámai: 8, 13, 37, 73, 75 Kállai Gyula beszéde után a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elhatározta, hogy a Hazafias Népfront második kongresz- szusát május 27-én és 28-án tartja Budapesten. A kongresszus meghallgatja és megvitatja Kállai Gyula beszámolóját az ország időszerű politikai és gazdasági kérdéseiről, a Hazafias Népfront- in zgalom helyzetéről, továbbá Ortutay Gyula beszámolóját az első népfront-kongresszus óta végzett munkáról. Megvitatja a népfront új működési szabályzatát, továbbá megválasztja a Hazafias Népfront Országos Tanácsát. A kongresszuson 800 szavazati joggal rendelkező küldött és 100 meghívott vendég vesz részt. Az Országos Tanács úgy határozott, hogy a kongresszus előtt újjá kell választani a községi, városi járási, a városi kerületi, valamint a megyei és a fővárosi népfrontbizottságokat. A határozathozatal után az Országos Tanács áttért a második napirendi pont megtárgyalására. A termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a termelőszövetkezetek megszilárdításának feladatairól Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke beszélt. Dobi István elvtárs beszéde Dobi István rámutatott arra, hogy hazánkban mind politikai, mind gazdasági és társadalmi téren tovább folytattuk az előrehaladást, emelkedett az ipari termelés, meggyorsult a szocializmus építése, örvendetesen fejlődött a termelőszövetkezeti mozgalom is. Február 14-ig termelőszövetkezeteink taglétszáma 889 000 főre, a családok száma 7i5 000-re, a termelőszövetkezetek kezelésében levő szántóterület pedig több mint 5 300 000 katasztrális holdra növekedett. Mezőgazdaságunkban jelentős túlsúlyra jutott a szocialista szektor: ma már az ország szántóterületének több mint 75 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Hazánkban ma már 76 termelőszövetkezeti járás van és több mint 2300 szövetkezeti község. — Győr és Szolnok megye után termelőszövetkezeti megyévé fejlődött Fejér, Veszprém, Somogy és Heves megye, nagymértékben növekedett a szocialista szektor Komárom, Békés és Vas megye területén, továbbá Zala, Hajdu- Bihar, Csongrfid es Szabolcs megyében is. A téli fejlődés legfőbb jellemzője, hogy dolgozó parasztságunk legerősebb rétege, a középoarasztság, nagy tömegekben lépett a szövetkezetekbe. Egészséges jelenség volt a termek? szövetkezeti községek alakulása is, mert az ilyen községek előnyös adottságokat biztosítanak az osztatlan, egységes szövetkezeti paraszti réteg és az egységes politikai hangulat megteremtéséhez. Amikor a szövetkezeti mozgalom nagyszerű fajlődését összegezzük, világosan kell látnunk, hogy parasztságunk gondolkozására men nagy hatással voltak a pártkonaresszus eseményei. A kongresszuson elhangzott felszólalások, a kongresszus határozatai félreérthetetlenül bizonyították, hogy a párt, annak vezetői megbecsülik, értékelik, tisztelik a parasztság termelőmunkáját, mélyen átérzik a munkás-paraszt szövetség jelentőségét és a legnagyobb figyelmet fordítják a falu és a mezőgazdaság szocialista átalakulásával összefüggő kérdések helyes, becsületes, emberséges megoldására. A kongresszus eseményei, a párt helyes kezdeményezései, a kormány különböző intézkedései láttán tovább növekedett a dolgozó parasztság bizalma a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány iránt. Ennek a bizalomnak döntő szerepe volt a szövetkezeti mozgalom gyors- ütemű fejlődésében. A parasztság mindennapi életében lépten-nyomon érezheti a munkásosztály segítségét és azt, hogy a falu fejlesztése, szocialista átalakítása széles társadalmi rétegek ügyévé vált. A parasztság kedvező állás- foglalásának kialakításához hozzájárult a nemzetközi helyzet is. Tovább növekedett a szocialista tábor ereje, világszerte növekedett a Szovjetunió tekintélye, s bár nem szabad lebecsülni a hidegháború légkörének fenntartására irányuló imperialista erőfeszítéseket, az újságolvasó és a rádióhallgató ember megállapíthatja, hogy a népek mindenütt békét akarnak, s ez a békés világközvélemény megfékezi a legvakmerőbb háborús uszítókat is. A szövetKezeti mozgalom gyors fejlődéséhez hozzájárultak azok az eredmények is, amelyeket a termelőszövetkezetek tavaly különösen növény termelésben, elértek. A termelőszövetkézetekben búzából 2,4, rozsból 1,9, őszi árpából 2,3. zabból pedig csaknem egy mázsával termeltek többet katasztrális holdanként mint az egyéni paraszti gazdaságok. Ezek a termelési eredmények mindenekelőtt a szövetkezeti tagság óriási többségének szorgalmas, hozzáértő munkáját dicsérik, de kifejezésre jut bennük a szövetkezeti gazdálkodás fölényének az az alaovető jehemvonása is. hogy a növénytermelésben az apró parcellák puszta egyesítése és közös művelése már egymagáoan számottevő többleteredményt hoz mér az első gazdasági évben is. A szövetkezeti gazdálkodásra, mint általában az egész mező- gazdasági termelésre és árutermelésre. ösztönzően hatott a párt és a kormány helyes gazdaságpolitikája. Szélesedett a termelési és értékesítési szerződéskötések rendszere, a termelőszövetkezetek igénybe vették a különböző kedvezményeket, amelyeket a párt kezdeményezésére azért honosított meg a kormány, hogy a mezőgazdasági termelés szerkezetének belterjes fejlesztésére, az állattenyésztés színvonalának növelésére, az árutermelés fokozására ösztönözze a dolgozó parasztságot, elsősorban a termelőszövetkezeti nagyüzemeket. Az anyagi érdekeltségen alapuló árpolitika nagymértékben fokozta az új és megnövekedett termelőszövetkezetek termelési eredményeit. Dobi István ezután arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetek vagyoni helvzete kedvezően alakult, maid felhívta a figyelmet a talajerő növelésének fontosságára, a takarmányterület növelésére, a közös állatállomány kialakítására, a helyi beruházásokra. Beszélt a gépesítésről, amelyben a magyar ipar termékei mellett nagy segítséget jelentettek a Szovjetunióból, Csehszlovákiából és más szocialista országokból szinte napok alatt hazánkba irányított gépek. A párt- és állami szerveink minden rendelkezésre álló erővel elősegítik a közös gazdaságok fejlesztését, — folytatta Dobi István. — Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy az árutermelés fejlesztésében a közös gazdálkodás mellett jelentős szerep jut a. tagok, háztáji gazdaságának is. Arra kell törekedni, hogy lehetőleg minden tagnak legyen háztáji gazdasága, de köztük ne legverek kirívó különbségek, mert ez ellentétek, a tagság egy részének elégedetlenségéhez vezet. Az öregekről, nyugodt lékei Ismerettel mondhatjuk, megfelelően gondoskodik népi államunk, a Központi PHottság javaslatára a PUTLITZ: Nem etországból—) ( Németországba (58) Amikor a nyáron a német hadiipar munkaerőket követelt, Gauleiter Bohle — a párt külföldi szervezési osztályának , főnőké Berlinben — minden Hollandiában tartózkodó német és osztrák cselédleánynak zárolta .az útlevelét. Jajveszékelve jöttek a cselédlányok százai a konzulátusra, hogy legalább még kis időre engedélyezzék külföldi tartózkodásukat. Butting kérlelhetetlen volt. Ezrek és ezrek kényszerültek visszautazni. Csakis Schult- ze-Bernet úr és az ő emberei dönthettek afölött, hogy kik maradhatnak még kint Hollandiában. Kivételt tettek azokkal, akik fontosabb állami tisztviselőknél álltak szolgálatban, vagy egyéb fajta kémkedési célokra látszottak alkalmasoknak. Ezekben a napokban még Zech is rabszolgavásárnak nevezte követségünket. Valószínűtlennek tartom, hogy a holland hatóságok olyan vakok vagy olyan gyanútlanok lettek volna, hogy ne lássák, milyen veszélyes játékot űznek itt. Elsún- colták magukat állítólagos holland semlegességük mögé, mely megtiltotta nekik, hogy idegen állampolgárok ügyeibe beavatkozzanak. Bármennyire igyekeztem is szövetségeseket találni, holland kormánykörökben nem találtam sem egy Vansittarthoz, sem egy Mr. Cooperhez hasonló embert, akinél biztos lehettem volna, hogy nem árulnak be a náciknál, ha valódi érzelmeimet felfedem előttük. De azzal a veszéllyel szentben is vaknak tetette magát a hágai kormány, mely a holland nácik részéről fenyegette. Anglia vezető köreiben soha nem találtam olyan funkcionáriusokat, akik oly lelkes hangon tettek volna tanú- bizonyságot az új germánság iránti rokonszenvükről, mint Hollandiában. Sir Oswald Mosley angol fasiszta pártjának a Whitehall hivatali helyiségeiben alig akadt egy őszinte híve. Mussert úr nemzeti szocialistáinak azon- Lan Hollandiában csaknem minden minisztériumban, sőt magában a királynő udvartartásában is voltak híveik. Saját szememmel láttam, amint Hushahn nevű propagandaattasénk Mussert arisztokrata sajtófőnökének, Mynheer Rost van Tonningennel; leszámlálta a holland forintos bankjegyeket, melyeket az szubvencióképpen minden hónapban rendszeresen megkapott Berlintől. Voltak rendőrprefektusok, akik Buttingnak egyetlen intésére német emigránsokat minden eljárás nélkül — köd előtte, köd utána — átzsuppoltak a határon és kiszolgáltattak a Gestapónak. kormány úgy határozott, hogy a 70. életévüket elért férfiak és a 65. életévüket elért nők, vagy ennél fiatalabb, de rokkantságuknál fogva munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok várományi idő nélkül havi 2f>0 forint öregségi járadékot kapnak. Ha ehhez hozzászámítjuk a bevitt föld után fizetendő földjáradékot, a háztáji gazdaság jövedelmét, valamint a szövetkezetben könnyebb munkával elérhető 120, illetve a nőknél 80 munkaegységet, örömmel állapíthatjuk meg. hogy népi hatalmunk békés, nyugodt életkörülményeket biztosít életük alkonyára o parasztembereknek. Külön szólt a falusi fiatalokról, majd beszéde befejező részében a Hazafias Népfront feladatait foglalta össze Dobi István. — A népfront bizottságok is segítsék a közösségi élet kialakítását, erősítsék az űj szövetkezeti tagokban a szocialista öntudatot és a hűséget a szocialista építés ügyéhez, .— mondotta többek között. Dobi István beszéde után Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára szólalt fel, majd Z. Nagy Ferenc országgyűlési képviselő után Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára beszélt. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter arról beszélt, hogy milyen lehetőség van a szociális1« gazdálkodás útjára lépett falvakban a termésereménvek túlszárnyalására. Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese a közös állatállomány mielőbbi kialakít;'- ■•iának fontosságát hangsúlyozta. Felszólalt Cseterki Lajos, a Fejér megyei pártbizottság első titkára és Kelemen János zömbe! tsz. tag, aki az 1959-ben alakult közös gazdaság munkájáról számolt be a tanács tagjainak. Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt a hozzászólásokra, majd Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára bezárta az Országos Tanács ülését. Elsősorban a nimwegeni rendőr- főkapitány volt ismert erről az eljárásáról. Az ilyen önkényeske- dések nekünk tucatszámra jutottak tudomásunkra, de a holland kormány sohasem követelt magyarázatot. Sőt mi több, készségesen adta beleegyezését, hogy a törvényszegő holland állampolgároknak utólag, Butting vagy Schultze-Bernet javaslatára, ünnepélyesen átnyújtsák a Hitler alapította Német Sas-rend második vagy harmadik osztályát. Hivatalosan és rangom szerint, fölöttese voltam Buttingrak és Schultze-Bernetnek. A valóságban azonban ők dirigáltak. Zech- hez hasonlóan én is csak reprezentatív kirakat-cégér voltam, melyet a holland kormány és a szigorú erkölcsű, nagyságos uralkodó réteg felé mutogattak. Megjelenhettem itt is, ott is frakkban és cilinderben, együtt ebédelhettem magas tisztséget viselő külföldi notabilitásokkal, semmire sem kötelező udvarias beszélgetéseket folytathattam diplomáciai fogadások alkalmával, kezet csókolhattam Vilma királynőnek az udvari ünnepségeken. De a követség ügyeibe vajmi keveset szólhattam bele. A legfontosabb ügyeket tudatosan távol tartották tőlem. Még ha ambicionáltam volna is, hogy beletemetkezzem irodai munkákba, alig lett volna rá alkalmam. Londonban legalább néhány náci gaztettet meg tudtam akadályozni; itt csak a legritkább esetben volt erre lehetőségem. Az egyedüli, ami erkölcsileg fenntartott, az a tudatom volt, hogy élnek Angliában jó barátaim, akiknek segítségével
