Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-11 / 60. szám
A i Áv4-i é. ffiSSi v'* TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1960. március 11. « Am VtW*v» ]*£cáe£íT A SÍ-REKORDUGRÓ Halló, sporlíárs hol járunk? — Eltévedtem! — A nemzetközi nőnap alkalmából kézimunka-kiállítást rendezett a gyönki járási művelődési ház kézimunka szakköre és a községi nőtanács A kiállítás iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg. — Egy hivatalos francia statisztikai jelentés szerint az utolsó hat esztendőben 37 703 kiskereskedés szűnt meg Franciaországban és 50 630 bolt átalakult áruházzá, illetve fióküzletet nyitott. Ezek az adatok mindennél jobban bizonyítják, hogy a kis, családi tulajdonban levő boltok létét egyre' jobban fenyegetik a modern áruházait. — A megye szociális otthonai 17 gondozottat részesítettek a tél folyamán egyhónapos harkányi gyógyüdülésben. — A dél-franciaországi Perpig- naban rövidesen megnyílik az a szálloda, amely először alkalmazza a napenergiát fűtésre és melegvíz előállítására. A szakértők véleménye szerint ezzel a módszerrel a szálloda fűtési költségei 80 százalékkal csökkenthetők. — A bonyhádi asszonyok számára a nőnap alkalmából kedves ünnepséget rendeztek a község pe. dagógusai. A községi tanács elnöke köszöntötte az ünnepélyre ösz- szegyűlt asszonyokat, majd a jól sikerült műsor után emléklappal, virágcsokorral köszöntötték okét. — A Guineái Köztársaság első felsőfokú oktatási intézményét, a politechnikai főiskolát szovjet épí. tészek tervei alapján építik Co- nakryban. A 2500 hallgatóra méretezett főiskola a Szovjetunió és a Guineái Köztársaság között 1959- ben megkötött gazdasági és műsza ki együttműködési egyezmény értelmében épül. íí § Szőlősgazdák, figyelem! ü* 4 4 Szőlőkaró szükségletüket idő- •jj ben szerezzék be! A TÜZÉP ,jj telepeken bő készlet áll ren- V delkezésre! (8) zp 4 I TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Laokiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15-17. Telefon: 20-10. 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21. 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta előfizethető a helyi oostahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft — Ebben az esztendőben Szek- szárdon 77 lakás építését fejezik be és 56 lakás építését kezdik meg. — A kanadai nyelvészeti társaság különbizottsága most készíti elő az első kanadai angol szótárt. A kormány közel 3000 fontot szavazott meg a társaság részére, hogy összegyűjtisék azokat a sajátosan kanadai kifejezéseket és szavakat, amelyek sem Angliában, sem az Egyesült Államokban nem használatosak. — Ez év második felében adják át rendeltetésének a grábóci szociális otthont, ahol tbc-s betegeket helyeznek el. Helyreállítják, tatarozzák a régi szerb kolostort, konyhát, ebédlőt, orvosi rendelőt építenek. — Haus Werner Henze, Dosztojevszkij „A félkegyelmű” című re. génye alapján készült balettje, amelynek koreográfiáját Tatjana Gszovszkij készítette, belgiumi és nyugat-németországi vendégkörút- ra indul. A baletthez felhasznált szöveget az ismert osztrák írónő, Ingeborg Bachmann írta. — Az elmúlt egy év alatt a megyében 44 új rendszerű üzletet nyitott a földmúvesszövetkezeti kereskedelem. Bátaszéken, Tamásiban. Dombóvárott a bolthálózatot teljesen átszervezték újrendszerűvé. — A New Yorlc-i Lincoln Centerben épül a legnagyobb amerikai repertoár színház, amely jelentős állami szubvencióval fog működni. Az 1100 férőhelyes színház építkezése valószínűleg 1962- ben fejeződik be. A színház vezetője Elia Kazan, az ismert rendező és Robert Whitehead lesz. Apróhirdetések Kiadó szobát keres magános férfi. Ajánlatokat a Kiadóba. (50) Tanyalakásért szőlőmunkát vállalna háromtagú földműves család Cím: a kiadóhivatalban. (38) Eladók Leghorn és Plimouth te. nyésztojások. Darabja 2,— Ft. Skob rák Tibor Kaposvár, Dobó István utca 27. (32) Kolomp, juhászkampó, pásztor, cikk Kulcsár kisiparosnál Budapest, Rákóczi út. 6. (41) Eladó egy 350-es zöld IZS motorkerékpár Pannónia oldalkocsival. A motor 9000 kilométert futott. Hidas bányatelep, Sasvári. ___________________________ (46) 24 méhcsalád nagyboconádi ván- dorkaptárakban részletre, családonként is, pörgető, mézeskannák kantárak ugyanitt egy Dongó eladó. Szekszárd,^Petőfi 38. Angyal. (49) K i az aruio Éjfél felé a hangulat magasra hágott. A bor is jó volt, a zene is és a szövetkezet első zárszámadási közgyűlésén elhangzottakkal, meg a részesedéssel is elégedettek voltak az emberek. Lehettek volna az eredmények jobbak is, de az első lépések nehezek voltak és sok mindenért a tandíjat is meg kellett fizetniük. A terem előszobájában székely emberekkel beszélgettem borozgatás közben. Mindenki ünnepi ruhában, feketében, fényes, keményszárú csizmában volt, még az asszonyok is. Régi életükről beszéltek, hányatott sorsukról, a székely sorsrói, amely súlyos ökölcsapásokkal edzette kemény- nyé, kérgessé testüket, lelkűket. A sok csalódásról beszéltek, erdélyi, bukovinai, bácskai hányattatásuk és az itteni életük került szóba. Ezek az emberek a sok megpró. báltatás után kezdenek itt gyökeret verni. Hazájuknak tekintik már ezt a tájat, a tizenöt éves kemény munka, a sok verejték ehhez a földhöz köti most már őket. Tetszik nekik a szövetkezés is. Sok szenvedésük, viharos történelmük tanulsága elvezette őket az összefogás, a kollektív erő felismeréséig. — Csak maradjon ez mindig így — mondogatják —, ne legyen minden két-három évben változás. És ez nemcsak puszta vágy, nemcsak a biztonság és a meg- állapodottság utáni sóvárgás, hanem tevékenység is. Nagyon sok ember van a székelyek között, aki sorsát és jövő életét tisztán fel tudja mérni és ma már eszerint cselekszik. Ez a vélemény alakult ki bennem szavaik nyomán, s akkor odalépett hozzánk egy hatalmas, pirosarcú ember, bottal a kezében köznapi ruhában. Odajött, a kalapját a szemére húzta és hallgatta a beszélgetést. Ö maga akkor nem szólt egy szót sem. Mikór aztán megittuk a borunkat, s ki-ki táncos, vagy más szórakozás után nézett, a nagydarab, hallgatag ember hozzám társult. — Hát az úr kicsoda? Megmondom a nevem és azt is, hogy újságíró vagyok, s így szóba elegyedtünk. — Mit mondtak ezek magának? — kérdezte és én elmondtam ne- ki. Hllgyfakadás előtti Gyümölcsfáink kártevői közül részint a növényvilágba, részint az állatvilágba tartoznak egyesek, ezért az ellenük való védekezés is kétféle. A növényvilágba tartoznak a gombaíélék. A gombaféleségek ellen rézgálicos, vagy kénes készítményekkel védekezhetünk: bordói lével és mészkénlével. — őszibarack fáknál célszerű a készen kapott Neopal alkalmazása. Az állatvilágba tartoznak a különféle tetvek és rovarok. A rovarok ellen aránylag könnyebben védekezhetünk, mint a tetvek ellen, mert szaporodásuk nem olyan rohamos. Az idejében végzett védekezéssel sok időt és anyagot takaríthatunk meg és emellett az eredmény is jobb. Rügyíaka- dás előtt igyekezzünk már most yizes matadorral, vágy gezarollal permetezni, a bimbólyukasztó és más kártevők ellen. A gezarolt bordóilébe. vagy mészkénlébe is keverhetjük. Óvatos kezelés mellett a nikotinoldat is jó permetezőszer. Az elmúlt gazdasági évben különösen nagy volt a levéltetű invázió, ezért idén erre különösen kell vigyázni. Mihelyt jelentkezik, permetezni kell. Az ágak csúcsán szorgoskodó hangyák a levéltet- vek megjelenésének hírnökei. Egy-két jótanács a permetezőszer elkészítésére: Mindenekelőtt lágy vizet kell használni, ilyenben oldódnak jól a szerek. A kút- vizet szódával lágyítjuk. Továbbá a víz hőfoka legalább 12 Celsius fok legyen. Dr. Nemes Andor ? — Tudja, kik voltak ezek? — Igen, tudom, tsz-tagok, rendes, okos emberek, nagyon jó a véleményem beszédű!:: alapján róluk. — Ezt én csodálom — mondja az öreg pirosarcú székely. — Csodálom, mert nézze, én megmondom magának nyíltan, árulónak tartom őket. Az ember szavai szívenütöttek. Árulónak tartja véreit, vajon hát miért? Megadta erre is a feleletet. — Azért, mert éppen ezek, akikkel maga beszélgetett, kezdték meg nálunk a szövetkezést... Most mép zavarosabb volt az öreg székely beszéde. Jój zárt a tsz, gyarapodott a közösség, gyarapodtak az egyének is. Negyven forintnál is többet ér egy munkaegység, hosszan lehetne sorolni a családokat, akik 30—50 000 forint értékig kerestek. Miért lennének hát árulók a szövetkezés élharcosai? Vajon a tények, a nyers valóság egy esztendő alatt az első gyermekbetegségekkel terhes esztendőkben is nem őket iga- zolta-e? Értetlenül néztem a nagydarab embert, ő megpróbálta felsorakoztatni érveit. Beszélt a sok csalódásról, szenvedésről, ami a múltban sújtotta őket, s azt mondta: — Most itt végre, ebben az országban, a demokráciában révbe jutottunk. Tudtuk mi a mienk, gazdagodtunk, szép volt az életünk, elégedettek voltunk. Egy évvel ezelőtt ezzel a szövetkezéssel megbolygattak minket, egy új, bizonytalan életformába keveredtünk. Hivatkoztam az eredményekre, a többséé elégedettségére, arra a vidám jókedvre, amely eluralja itt a székelységet az eredmények láttán. Mutattam neki a körtoe- fogódzott táncosokat, milyen sok ember fogódzkodik itt össze, 9 hogy mulatnak együtt: közösen dolgoztak, közösen ünnepük a gazdag szüret örömeit. Ezt látva ő itt magába roskad, árulónak nevezi a véreit. — Magamra maradok, nem is tagadom, magamra. Csak azért léptem a szövetkezetbe is, hogy ne legyek ott kívül, a határ szélén egyedül. De nem találom fel magam közöttük ... Ittas volt a pirosarcú ember; erősen ittas. Lehet, hogy azért beszélt ilyen gátlástalanul hozzám; S ahogy ott álltunk a terem ajtajában, gondolkodva — ő nem tudom min, én meg azon, amit mondott — nagyon furcsa vélemény ötlött az eszembe. — Mondja csak bátyám, nem maga itt az áruló? Nézze csak, itt mindenki vigad, látja, hogy csz- szetflrtának? Csak maga áll itt egyedül, dacolva mindenkivel. Az öreg villámló szemeket meresztett felém. Erre, hogy ő lenne az áruló, nem gondolt. Nem írom le ide öreg ismerősöm nevét, nem akarom sokak előtt a pellengérre állítani, mert ott a faluban még azon az éjszakán hallottam róla egyet mást; A hallottakból megtudtam, nagyon nincs neki igaza. Azt mondják róla az emberek, a székelyek; hogy soha nem szeretett dolgozni.- Mindig kupeckedett, fendor- kodott, más kárán, s más becsapása árán igyekezett élni. Hát ezt a tsz-ben most nem gyako-o’hrt- ja, mert a tsz-ben csak sokát munkájából, s emberségéből élhet meg az ember. A szövetkezet csak a rendes embereket, a jó munkásokat emeli fel, s csak ezeknek ad jobblétet. Akkor, ha eljut ez az írás öreg ismerősömhöz, gondolkodjon el még egvszer, s józanul: ki is tulajdonképpen az áruló? Gyenis János Ki volt as as istentelen hegesztő ? A kálvária-járást két munkás okozta. Az útépítés vezetője Árki Dezső főmérnök utasította a munkavezetőt, hogy a nagy akácfát vágják ki. Azt az akácfát, amelyik az útszéli kereszt és egy parasztember háza között van. A fát ki kellett vágni, mert a készülő út arra halad majd át. A két munlcó.s fejszékkel és keresztfűrészekkel tanácstalanul állt meg a fa alatt. A fa magasabb volt a háznál. Ha döntik, akkor vagy a házra — szegény ember a ház tulajdonosa — vagy pedig a keresztre esik a fa. Kár mindenképpen. Félóra hosszai topogtak a fa körül. Semmi okos dolog nem jutott eszükbe. — Menjünk, Józsi bácsi a művezetőhöz! — indítványozta az egyik munkás. Elmentek a művezetőhöz. Az felült egy arra haladó gépkocsira, majd ö is körültopogta a fát, kétszer háromszor. Méregette, ha így vágják a fát, akkor így dől, — a házra, ha meg emígy, akkor meg a keresztre. Egyik megoldás sem jó... — Nézzék emberek, ez magasabb politika, menjünk a főmérnök elvtárshoz... Elmentek a főmérnökhöz. Árki Dezső főmérnök is szemlét tartott. — A fát kivágjuk, nagyon óvatosan ezen az oldalon vágják — a fa mohos törzsét mutatta — és ha dől, kötéllel húzzák kicsit jobbra, hogy ne a keresztre dőljön. Majd küldök még segítséget. És küldött. Tíz markos útépítő fogta a kötél végét, míg a két favágó éles fejszével dolgozott. A fa nagyot reccsent. A munkások inukszakadtából húzták a kötelet. Még egy reccsenés. A fa csúcsa imbolyogni kezdett, azután meglódult. Valaki nagyot kiabált; Vinuó,zz! Ugorj! és már a földön is volt a fa, a deréktörzs alatt pedig Krisztus jobbja. Mert ríúő'.t a fa, leszakította úgy az öntöttvas Krisztus karját, mintha papírból lett volna... Az emberek megrökönyödve nézték. — Aszer.cségit, oda a keze, — motyogta Józsi bácsi — most mi lesz. — Mi lesz, hát majd meghegesztik! A kőfaragók meg faragnak egy keresztet... A munkás egyszerű szavai fején találták a szenet, mert mi sem természetesebb annál, ha a vas törik, hegeszteni kell. Igenám, de ki hegessze meg?-i művezető hóna alá csapta ez öntöttvas Krisztust, kerékpárra ült és meg sem állt a ktsz-ig. — Ihol a Krisztus, itt meg a karja, hegesszék össze! — Mi, meghagy mi hegesszük össze? Már hogy képzel ilyet, nem vagyunk mi istentelené::! Vigye, ahova akarja! A művezető sápadtan ment a főmérnökhöz. — Főmérnök elvtárs, nem, akarják a Krisztust meghegeszteni. — Na majd elmegyek én! elment a főmérnök a töröttkarú Krisztussal, úgy is jött r'sz- sza. Azután elment a falusi kovácshoz, az ' megcsinálta volna, de' nem vott hegesztő aparátusa. Tanácsért a falu plébánosához, tisztelendő Erdélyi úrhoz vezetett ezután útja. — Baj van plébános úr, nincs aki meghegessze a Krisztust! Keressen egy iparost, kerüljön amibe kerül, de csináltassák meg, majd a vállalat megfizeti a költségeket... Es meghegesztettek a Krisztust. Nem tudni ki volt az az istentelen hegesztő, de most már ott áll helyén a kereszt, kifestve, kifényesítve. Az eset óta már hetek teltek el, de még az istentelen hegesztő nem került elő... PÁLKOVÁCSJENŐ .tdJr ■*
