Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-31 / 77. szám
6 TOLNA MEGVET NÉPÚJSÁG 1CGÖ. március 31. Kihal-e a cipészmesterség ? A Tolnai Ruházati Ktsz tagjainak több, mint fele — szám szerint negyvenegy — cipész. Van munkájuk bőven. Nemcsak a tolnaiak, hanem a környékbeliek is idehozzák javíttatni a lábbelit, vagy itt csináltatnak új cipőt. A kereskedelem részére is készítenek cipőket. Alig győzik a sok munkát. De ma még győzik. A jövőtől azonban félnek. Talán attól tartanak a szövetkezetiek, hogy a jövőben nem lesz munkájuk? — Egyáltalán nem, nincs is okuk rá. Sokkal inkább attól, -ogy kihal a szakma. Az átlagos életkor 45 ev Joósz Ferenc elvtárssal, a szövetkezet elnökével összeállítottunk egy kis statisztikát. Kiderült, hogy a szövetkezetben dolgozó negyvenegy cipész átlagos életkora negyvenöt év. A cipészek fele öt-tíz éven belül nyugdíjba megy. És akkor — még ha új cipőt nem is csinálnak, mégha a javítás mennyisége is csökken, nem tudják ellátni a javítási szükségleteket sem. Már most is előfordul — különösen az őszi szezonban, hogy mindenki javít, pedig negyvenegyen vannak. Tanulója pedig csak egyetlenegy van a cipész-részlegnek. A szövetkezetnél sok fiatal jelentkezik évről évre tanulónak. Ki órás, ki rádiószerelő, ki fodrász (főként női fodrász) akar lenni. De cipész — ahogy régen mondták, »suszterinas« egyikük sem. Miért van baj az utánpótlással A műhelyekben, az idős cipészekkel beszélgetve, próbálok rájönni az okokra. Különbözőek a vélemények. — Nem lesz szükség már tíz-húsz év múlva a suszterok munkájára, a te lányod már nájlon cipőben fog járni — tréfálkozik Orbán István Takács Vendel művezetővel. — Az lehet, hogy gyári cipőt használ majd, de mindig lesznek olyanok, akiknek a lábára nem lehet gyári cipőt csinálni. A napokban is vettünk mértéket olyan lábról, amelyik a 35-ös hosszhoz viszonyítva nagyon széles volt. — Meg aztán javításra is szükség lesz — így a művezető. Abban mindenki egyetért, hogy szükség lesz a jövőben is cipészekre. Bár a gyárak egyre tökéletesebb — és olcsóbb — cipőket készítenek, de a magyar kézműipari cipő mindig világhírű volt. »Rangsorban« a világon a második. Csak az olaszok előzik meg. Mégis, miért idegenkednek a fiatalok ettől a szakmától? — Ebben maguk, újságírók is ludasak — mondja Békési István. — Mert a sajtó, a rádió sokat foglalkozik a traktorosokkal, építőkkel, bányászokkal, vasasokkal, de a mi életünkről, munkánkról — pedig ennek is megvannak a szépségei — soha sem lehet olvasni az újságban, hallani a rádióban. Lenézett szakma volt ez régen, lenézik ma is. — Én bizony, ha társaságban megkérdezték, mi a szakmám, restelltem bevallanj, hogy suszter vagyok — mondja az egyik idős cipész. Nehéz volt régen a cipészek élete Hallottam olyan mesterről, aki ha hajnalban négykor ébredt fel, egész nap rosszkedvű volt, mivel hogy elaludt és aznap már nem tud eleget dolgozni. Kin tölthette hát ki a mérgét, ha nem az inason. Orbán István — ma egyike a szövetkezet új háztulajdonosainak — elmeséli, milyen volt inaskorában az élete. — Reggel félhétkor futás a tejért. Utána aprófát vágni, mosdóvizet melegíteni. A műhely — egyben volt a konyhával — kitakarítása is az Reprodukció kiállítás nyílik április 3-án a szekszárdi múzeumban festészetünk legszebb alkotásaiból A Kéozőművészeti Alap Kiadó Vállalat és a Múzeumok Központi Propaganda Irodája reprodukció kiállítást rendez a szekszárdi Balogh Ádám Múzeumban. A képanyag rendezése most folyik. A kiállításról Tóth László, az anyag rendezője nyilatkozik. — A kiállítás a XIX század magyar festészetének legjelentősebb alkotásait mutatja be reprodukciókban. Néhány nem magyar és korábbi művész alkotásai is szerepelnek. így például Rafael, Brueghel, Velasquez és Kupeczky egy-egy, Goya pedig két képpel. — A magyar anyag Markó Ká- rolytól, a mai legjelentősebb festőművészet alkotásait öleli fel. Or- lai Petrich Soma, Barabás Miklós, Lotz Károly, Lányi Sámuel. Székely Bertalan, Munkácsy Mihály — hogy csak néhány nevet említsünk — alkotásainak reprodukciói szerepelnek, de a XX. század anyagában Derkovits, Fényes Adolf művek is találhatók és a mai festőművészek alkotásaiból láthatjuk Szőnyi István és Ko- nqesni György egy-egy képét — Nem képkiállítás, a szónak általában használatos értelmében — mondja Tóth László —, nem utánzása az eredeti anyagból ösz- szeállított kiállításoknak ez a miénk, hanem olyan, mint egy szétnyitott művészeti könyv. Célunk felkelteni az érdeklődést. Munkánk akkor eredményes, ha valaki itt megtekinti kiállításunkat, utána igényt érezzen arra, hogy Budapestre jőve ellátogasson a Szépművészeti Múzeumba és a Műcsarnokba. Reprodukciókat mutatunk be, azokat, amelye. két kiadóvállalatunk forgalomba hoz. • A kiállítás keretében több mint száz képet mutatnak be. Az anyagot a Képzőművészeti Alap kiadó vállalata már öt év óta ván- doroltatja, s általában háromnégy. hétig mutati* be egy-egy városban. A szekszárdi megnyitóra április harmadikén délelőtt kerül sor, s a kiállítás előreláthatólag egy hónapig lesz nyitva. Mintegy a tárlatvezetést helyettesítendő, minden kép alatt feliratot helyeznek el, amely feltünteti a művész nevét, a mű címét és néhány szóban ismerteti a művész munkásságát, a mű születésének körülményeit. A kiállítást Nádas József grafikus művész tervezte. ' A látogatók művészi ízlésének formálásához előreláthatólag nagyban hozzá fog járulni a kiállítás, hiszen egy jó reprodukció összehasonlíthatatlanul értékesebb, mint egy rossz eredeti festmény. (1) inas dolga volt. Azután következett a disznóetetés és a negyven kacsának az ellátása. Kora hajnalban kellett a határba menni, zöldet lopni az állatoknak, hogy a csősz ne fogjon meg. Ha mindezzel végeztem, leülhettem a panglihoz. Ha valami nem tetszett a mesternek — okkal, vagy ok nélkül — rámparancsolt: Gyere, tartsd ide a pofádat. — Illedelmesen leszálltam .a dobogóról, odamentem, hogy ne kelljen néki felkelni és megkaptam a két pofont. — És a mai élet? Máskép élnek és dolgoznak, mint azelőtt Nyolc órát dolgoznak a rejtett fénycsővilágítással ellátott munkaasztalok mellett a tolnai cipészek. Munkaidő után pedig szabadok. ki a háza körül dolgozgat, ki szórakozik. Negyvenük közül tíz szenvedélyes horgász. Van, aki szombat reggel már teljes horgászfelszereléssel állít be a műhelybe, egy órakor pedig — szombaton egyig dolgoznak — irány a víz! Csak akkor nem találják helyüket, amikor tilalmi idő van, nincs mivel eltölteni a szabadidőt. Csaknem valameny- nyien sportkedvelők. Eljárnak nemcsak a meccsekre, hanem tréningre is, figyelni, biztatni a játékosokat. A műhelyben nem egyszer éles viták vannak az összeállítás fölött, ki így, ki úgy találná helyesnek a csapat összeállítását. Kisipari cipőket készítenek, de a munkáknak egyharmadát már gépesítették. Ez is azt eredményezi — a munkamegosztás mellett —, hogy a rövidebb munkaidő mellett sokkal többet termeljenek, mint hajdanában az egyéni műhelyben hajnaltól késő estig. Jó a fizetés is. Nem ritka az olyan cipész, aki havonta megkeresi a két-hárcmezer forintot. Ugyanennyit (egyhavi fizetést) kaptak egyébként az elmúlt napokban nyereségrészesedésként is. Hétnek van motorkerékpárja, tizenegyen pedig 1956 óta építettek vagy vásároltak házat. Amikor a jövedelme felől érdeklődöm Dali- mann Rudolftól, egy táviratot mutat — A lányomtól kaptam, hogy küldjék nékik pénzt, mert vettek autót. Hát elküldtem tízezer forintot. Megváltozott a cipészek élete. Nevelésünk hibája, hogv a fiatalok csak olyan szakmákban látnak fantáziát, ahol mindent gén végez és lenézik ezt a mesterséget. Pedig a génesített cipőiparban is csak a jó szakember á’l- hatja meg a helyét. És hogy lehet ezen változtatni, mutatja a szövetkezet két gimnazistájának példája, akik hetenként egv napot töltenek — a politechnikai oktatás keretében — a szövetkezet cipészműhelyében, akik máris megszerették a szakmát. Jantner János Ki mit ajándékozna Margit hercegnőnek ? A Daily Mirror felhívást közölt olvasóihoz: írják meg, milyen nászajándékkal kedveskednének az illusztris párnak, amennyiben részesülnének abban a rendkívüli megtiszteltetésben, hogy meghívják őket Margit hercegnő és a fényképész esküvőjére. Alább közlünk néhányat a beküldött válaszokból: Igen kifinomult ízlésről tesz tanúbizonyságot az a női olvasó, aki fényképezőgép alakú melltűt szeretne ajándékozni, a hercegnő és a fényképész m.onogrammjával ellátva. Egy másik arra az eredeti ötletre jutott, hogy szépmívű estélyi reti- külben egy kis ölebet küldene a hercegnőnek. Akadt olyan is, aki úgy vélte, a legnagyobb örömet egy nagy színes lóri-papagájjal okozná, egy másik pedig nyilván nem sokra becsüli a fiatal pár anyagi ellátottságát, mert színház jegyeket kínál nászajándékul. — Vannak gyakorlati érzékű olvasók is: az egyik például szakács- könyvet szánt a hercegnőnek és egy sodrófát — ki tudja, milyen hátsó gondolattal? A legolcsóbban K. Slee asszony oldotta m.eg a kérdést, aki kijelentette: »Legszebb ajándékom az ifjú pár részére az lenne, hogy imádkoznék jövendő boldogságukért«. — Jól haladnak a mezőgazdasági munkák a gyönki járásban, a a járási tanács mezőgazdaság) osztályának értékelése szerint. A járás területén a tavasz folyamán 5341 hold vetést fej trágyáztak, 4070 holdon pedig simítózást végeztek. Elvetettek a tavasz folyamán többek között 579 hold zabot, 172 hold tavaszi árpát, 18 hold napraforgót és 17 hold burgonyát. — Hct KISZ vezető és akitivista vesz részt Szekszárdról a Lemberg—Kijev—Moszkva-i társasutazáson julius 9-től 20-ig. — Konyhádon vendégszerepei a szekszárdi bábcsoport április 10én. — Menü tolmács. Lilo Aureden gasztronómiai szakember egy bonni kiadónál „Menü tolmács” címmel érdekes könyvet jelentetett meg. A könyv mindazokon akar segíteni, akik külföldön járva nem ismerik ki magukat az éttermek menükártyáin. A „Menü tolmács” sorra veszi a különböző országok étlapjain szereplő nemzeti ételeket és közli azok magyarázatát német nyelven. Tanácsokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mit tanácsos az idegennek külföldön fogyasztani. — Mezőgazdasági építészeti kiállítás nyílik április 1-én délelőtt 10 órakor a városligeti Mezőgazdasági Múzeumban. A kiállítás június 15-ig tart nyitva. — Balesetvédelmi oktatást rendezett hétfőn az Építők Szakszervezetének Megyei Bizottsága Szek- szárdon. Az értekezleten mintegy 50 műszaki dolgozó vett részt: értékelték az elmúlt év balesetvédelmi munkáját, majd megtárgyalták az ez évi feladatokat. — Rosszul megy az osztrák moziknak. Osztrák statisztikusok meg állapítása szerint a mozilátogatók száma évről-évre csökken. A visz- szaesést nem lehet egyedül a televízió térhódításával magyarázni, mert már 1957 óla tart, holott akkor még a televízió nem veit ennyire elterjedt. Az elmúlt évben 42 794 643 volt a mozilátogatók száma, ami azt jelenti, hogy a csecsemőket és a nagypapákat beleértve az osztrákok általában 14 naponként mennek moziba. — A televízió műsora: 18.00: Kisdobosok műsora. 18.45: Műsor- ismertetés. 18.50: TV-híradó. 19.05: Riportműsor. 19.45: A bűvös vonó. Angol film. jooagoonBffvm Gépkocsivezetőket keresünk felvételre, lehetőleg komlói, vagy Komló környéki állandóan bejelentett lakással, gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelentkezés Komlón, a 24. sz. AKÖV telepén. (104) 0DiO MOZI ■ k _____mosok_____„.d 2 Idegen gyermekek. Magyarul _ 0 beszélő szovjet film. Bonyhád n 1—3, Bátaszék 4—6 JJ rou ■ 0 Felvételre keres órás szakmunkást Öra. cs Ekszerkereskedelmi Vállalat. Jelentkezés levélben. Cím: Budapest, V., Vörösmarty tér 2. (6) Apróhirdetések _ A szekszárdi Haladás Tsz Eszn Hegyen-völgyön. (Cimborák II.) Oterházi fajtájú szamóca palántát ■ Színes magyar film. Tolna 1—3, «ad el, korlátlan mennyiség- Q Szekszárd 4—6. Qben. 0.22 Ft/darab. Dupla nyereség! GOO) ■■ Szent Johanna. Magyarul be-“ Szekszárdra gépírásban jártas Q szélő amerikai film. Szekszárd Uadminisztrátort, Paksra félmű- M 31—3, Tolna 4 6. “szakos fiatalt keres a Füszért Vál0 Fantasztikus utazás. Színes Ulalt.- szovjet film. Dombóvár 1—3, ■ - „ ~ Tamási 4—6. 0 BeJaronot délelőttre , *Cím a kiadóban. Menekülés az árnyéktól. Ma- « ___________ gyárul beszélő csehszlovák film. U tolna megyei népújság Tamasi 1 3, Dombóvár 4 6. “ A Magyar Szocialista Munkáspárt U Tolna megyei Bizottsága (120) felvennék.(122) WERK A III. Arat ma Ft. + tok 300 Ft SUPER DOT.LINA II. Ara: 1600 Ft. + tok 200 Ft. (123) 0 ■ 0 ■ 0 12 dühös ember. Magyarul be- - és a Megyei Tanács lapja ■ szélő amerikai film. Dunaföld- n Felelős szerkesztő: Petrlts Ferenc O yár 1__3 Paks 4__6 (J Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata ’ ■ Felelős kiadó: Orbán Imra “ Sabella nagymama. Olasz film 0 vígjáték. — vár 4—6 “ A nagy Caruso. Színes amerikai film. Bátaszék 1—3, Bonyhád 5 4—6. U ?! 3.IOJ.010I.010JPJ.0X : 0 o d o Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd. Mártírok tere 15-17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca A6. Telefon: 21-21. 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél EJőfiwtéti díj így héftflpra 11 H
