Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-26 / 73. szám

I960, március 26. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s Híradás a faddi Lenin Tsz-ből tízezer kapanyelet GYÁRTANAK A 9000 holdas közös gazdaság­nak jól felszerelt bognár-műhelye is van. Nemcsak a szövetkezetben előforduló bognármunkákat vég­zik el itt az iparosok, hanem leg­utóbb bérmunkát is vállaltak. A MEZÖSZÖV megrendelésére 10 ezer kapanyelet gyártanak a bog nárok. A kapanyél gyártása na­gyon kifizetődik a szövetkezetnek, mert az egyik bognár, névszerinl Hamar István szerkesztett egy fa­eszterga gépet és ezzel négy perc alatt készít el egy kapanyelet. A MEZÖ8ZÖV pedig 14 forintot fi­zet a szövetkezetnek egy kapa­nyélért. SAJÄT EREJÜKBŐL NÉGY ZETORT VÁSÁROLTÁK A szövetkezet vezetősége több­ször számolta már, hogy mennyi pénzt fizetnek ki évente szállítá­sokért a gépállomásnak. Arra a megállapításra jutottak, hogy sok­kal olcsóbban is elvégezhetnék r. térmények szállítását, s a többi fuvarozást ha saját gépparkjuk A Babits Mihály Irodalmi Társaság közleménye A Babits Mihály Irodalmi Tár­saság vezetősége felhívja a Tolna megyei írókat és költőket, művei­ket (vers, elbeszélés, novella, szín­mű, regény) juttassák el a társa­ság vezetőségéhez. A vezetőség minden beküldött kéziratról vé­leményt ír szerzőjének és azokat a műveket, melyeknek színvona­lát megfelelőnek találja, a társa­ság kiadványainak összeállításá­nál figyelembe veszi. Cím: Babits Mihály Irodalmi Társaság, Szek- szárd, Bajcsy—Zsilinszky u. 8. Városi Művelődési Ház. Dr. Harsónyi István előadása — Diákparlament Tolnán Március 28-án »A serdülőkor nevelési problémái-« címmel tart előadást Tolnán dr. Harsányi Ist­ván, az Országos Gyermeklélek­tani Intézet munkatársa. Délelőtt az előadó részt vesz a »Diákpar- lament« ülésén, amelyet a tolnai KISZ-tagság részére tartanak az Építők Művelődési Otthonában. Az előadásra és a diákparla­mentre a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Tolna megyei Szerveseiének rendezésében kerül lenne. Ezért nemrégiben vásárol­tak négy tehergépkocsit. Négy uni­verzális gépe is van a szövetkezet­nek, e héten pedig megérkezett a négy vadonatúj zetor. Ezek árát — pontosan 330 SOO forintot — a tagok kölcsönözték a szövetkezet­nek. így most már megyénknek ebben a legnagyobb termelőszö­vetkezetében a szállítások lebo­nyolításához nem veszik igénybe a gépállomás gépeit. EGY HÉT MÚLVA FEJES SALATAT SZALUT A TSZ A Lenin Termelőszövetkezetnek összesen 193 holdon terül el a ker­tészete, s ennek nagyobbik részét a holt-Dunából öntözik. A korai káposztafélék, a paprika és para­dicsompalánták előnevelése szapo­rán folyik a kertészetben. Hogy milyen mértékű munkát igénye) ez? Elég csupán azt megemlíteni, hogy a melegágyak készítéséhez 300 vagon istállótrágyát használ­tak fel az idén. De szépen fej­lődnek az üvegablakok alá kiülte­tett saláták is. Kiss István a szö­vetkezet főagronómusa mondotta el. hogy husvétra 3000 fej salátát szállítanak a piacra. BArANYÖVODA DOMBORIBAN A szövetkezet dombon üzem­egységében töbtszáz birkát tarta­nak. A birkák most ellenek. A fia,, tál kisbárányok szakszerű nevelé­se érdekében a főállattenyésztő kezdeményezésére bárányóvodát létesítettek. Nem olyan nagy dolog ez mégis ésszerű. A birkahodály egy részét elkerítették ahova a birkák nem tudnak bemenni, el­lenben a kisbárányok igen. A bá­rányóvodában állandóan van több féle friss takarmány, s ha a kis­bárányok megéheznek zavartala­nul táplálkozhatnak. KÖZPONTI FEJÖHAZZAL SZABADTARTÄSOS TEHÉNISTALLÓ ÉPÜL A Faddról Dunaszentgyörgyre vezető országút bal oldalán nagy­szabású építkezés vonja magára a járókelők figyelmét. Itt van a Le­nin termelőszövetkezet központi majorja, ahol a birkahodály és 100 férőhelyes szabadtartásos te­hénistálló épül. A 100 férőhelyes istállóban központi fejőház is lesz, ahol géppel fejhetik majd a tehe­neket. Érdekessége ennek az épít­kezésnek, hogy a téglán kívül csak faanyagot és nádat használnak itt az építők. így maga az istálló vi­szonylag olcsó, fele annyiba ke­rül, mint egy 50 férőhelyes mo­dern szarvasmarha istálló. A cél­nak viszont nagyszerűen megfelel, mert téliesithető. A Tolnai Selyemfo. nógyár egyik leg­jobb selyemszövő­je Ezer Erzsébet KlSZ-bizalmi. Eredményei alap­ján már a hónap elején megknphft ta volna a »Kiválj dolgozó« oklevelet, ennek csak az volt az akadálya, hogy múlt év júliusa óla dolgozik a szövő­dében, tehát a ki­tüntetés elnyerésé, hez szükséges fél évig nem teljesít­hette a feltétele­ket De a legköze­lebbi alkalommal bizonyára ő is a ki­tüntetettek 1 közt esz, a legutóbbi két dekádban is 119—120 százalék­ra teljesítette nor­máját és 98 száza­lékban szőtt első­osztályú árut. Több mint 150 fiatal vett részt a Dombóvári iárási KISZ Bizottság vasárnapi tóráján A Dombóyári Járási KISZ bi­zottság ifjúsági túrát rendezett vasárnap a tanácsköztársaság ki­kiáltásának 41. és a KISZ fennál­lásának harmadik évfordulója tiszteletére. A túrán kilenc cso­portban mintegy 150—160 fiatal vett részt, s még a távoli közsé­gekből is érkeztek KISZ-tagok, hogy részt vehessenek a járás if­júságának e jelentős rendezvé­nyén... A túra délelőtt kilenc óra­kor indult Kaposszekcső irányá­ba, s a fiataloknak nyolc állo­máson kellett különböző kérdés­re felelniök, vagy különböző fel­adatot végrehajtaniok. A felada­tok között a tanácsköztársasággal és a KISZ-szel kapcsolatos kér­dések szerepeltek. Be kellett mu­tatni ezenkívül a fiataloknak töb­bek között sebesültszállítási, kö- télmászási tudásukat is. Az egyik állomáson pedig egy mozgalmi dalt kellett megtanulniuk. A túra utolsó állomása a teme­tőben volt, ahol a fiatalok rövid ünnepség keretében koszorút he­lyeztek el a tizenkilences mártí­rok emlékművénél. A koszorút a fiatalok egész úton magukkal vit­ték, mindegyik állomáson másik, másik csoport vette át. A temetőben rendezett ünnep­ség után a fiatalok az MSZMP já­rási bizottsága épülete elé vonul­tak, ahol részt vettek azon az ün­nepségen, melynek keretében a dombóvári gimnázium tanulói, a bogyiszlói gátépítő táborban vég­zett jó munkájukért megkapták a KISZ megyei bizottsága által ado­mányozott vörös zászlót... A vi­déki fiatalok ezután ebédet kap­tak, majd a túra résztvevői vidá­man szórakoztak, beszélgettek to­vábbi terveikről, problémáikról. Szívesen tanulnak a kisdorogi Március 15 Tsz tagjai Hétfőn esténként sokáig vilá­gosak a kisdorogi általános iskola VIII. osztályának ablakai. A tsz- tagok tanulnak itt. Boda Keresz- tély, az oktatás vezetője szívesen foglalkozik a tsz-tagokkal. A hi­vatalos anyag a munkaegység szá­mítása lenne, de az oktató emel­lett a tagság kérésére egyéb anya­gok ismertetésével is foglalkozik. Átveszik például a törtekkel és a tizedestörtekkel való számolási műveleteket. A tsz-tagofc nagy ambicióval tanulnak, s megkér­ték az oktatót, hogy számonkérés is legyen. Az oktatáson részt vesz­nek a fiatalabb és az idősebb tsz- taaok egyaránt. A férfiak mel­lett ott találjuk az asszonyokat is. W Fejlődik a megye könyvtárhálózata A sárpilisi községi népkönyv­tárnak 218 beiratkozott olvasója van. Ez a létszám a község össz­lakosságának 28 százaléka. A 218 olvasóból 65 termelőszövetkezeti tag. + A harci községi könyvtár rend- • szeres könyvcserét bonyolít le ; Jrnya pusztai könyvtárával. A pusztai könyvtáros havonta 10— ..3 kötettel gyarapítja a könyvtár Állományát. Decs-Gypngyösoldalon új nép­könyvtár létesült. Ezzel együtt a decsi könyvtárnak már öt pusz­tai könyvtára van. * A bátaszéki községi tanács az 1960. évben 27 000 forint anyagi támogatást nyújt a községi könyvtárnak költségvetésből és községfejlesztési alapból. Ebből az összegből 19 000 forintot könyv vásárlásra fordítanak. Védőbe szád a megyeháza kertje mellett sittart már az előszobában tárt karokkal fogadott: — Egyikünk sem gondolt arra, hogy milyen nehéz lesz majd az átjövetel. De ha vége jó, minden jó. Az utolsó mondatot németül mondta. Kívülem még egy vendé­ge volt Vansittartnak: Mr. Rex Leeper, a Foreign Office tájékoz­tatási osztályának főnöke, akit már korábbról is ismertem. Elhelyezkedtünk a kandalló kö­rül, és beszélgetni kezdtünk. — őket mindenekelőtt az érdekelte, hogy véleményem szerint mit le­hetne tenni a nácik németországi ellenségeinek erősítése és a Hitler elleni belső ellenállás mobilizálá­sa érdekében. Körülbelül a kö­vetkezőképpen fejtegettem ezt a kérdést: — Ebben a tekintetben az an­gol kormány valószínűleg keve­set tehet. Az ellenséges propa­ganda háborúban mindig gya­nús. Ha Anglia azt akarja, hogy hatásos legyen a propagandája, akkor elsősorban katonai téren érjen el eredményeket. Az angol hadsereg tétlenül áll a francia határon, ott kellene történnie most valaminek. A belső fron­tokon a németeknek maguknak kell a harcot megvívniuk, s órá­juk csak hazafias érvekkel lehet hatni. Él itt Angliában elég né­met, akik hozzám hasonlóan meg­értették, hogy ennek a háborúnak semmi köze Németország nemzeti érdekeihez; ez a háború kizárólag egy nagyzási hóbortban szenvedő klikknek szolgál, mely hatalmi éh­ségében saját hazáját is képes romba dönteni. Az Angliában élő németek között minden társadal­mi rétegnek és minden pártnak vannak képviselői, és mindegyik­nek megvan odahaza Németor­szágban a maga köre, melyben a szava nyom valamit a latban. Kommunisták és szociáldemok­raták, polgári pártok volt képvi­selői, sőt még német nacionalis­ták és monarchisták is élnek itt, mint például Rauschning vagy Frigyes porosz herceg. Állítsanak fel ezekből a németekből nemzeti felszabadító bizottságot, hogy kel­lő autoritással szólhassanak a rá­dión keresztül otthon élő honfi­társaikhoz. Közöljék önök velük, milyen feltételekkel hajlandók békét kötni egy Hitlertől megsza­badult Németországgal. Ennek lesz visszhangja. Azt hiszem, önöknek is érdekük, hogy megsze­rezzék maguknak ezeket a német szövetségeseket, hiszen minél eredményesebben őrlik fel a ná­cik belső frontját, annál kevesebb áldozatot kell hozni Angliának katonai téren. Mindennek azon­ban elengedhetetlen előfeltétele, hogy a német ellenállási mozga­lom harcosai két kérdésükre megnyugtató választ kapjanak az angol kormánytól: először, hogy Anglia szilárdan eltökélte magát a hitlerizmus gyökeres kiirtására, másodszor, hogy Anglia a német államot sem megsemmisíteni, sem feldarabolni, sem leigázni nem szándékozik. — Rendkívül érdekes — jegyez­te meg Rex Leeper, Vansittart meg hozzáfűzte: — Ezeket a dol­gokat nagyon alaposan meg fogjuk fontolni. Annyit azonban már most mondhatok, hogy az angol kormány a háború kitörése óta eies különbséget tesz a náci kor­mány és a német nép között. Ha j figyelemmel kíséri az újságjain- j kát, ezt ön maga is megállapít­hatja. A legnagyobb barátságban vál­tunk el és Vansittart egyszer s mindenkorra meghívott, hogy a week-endeket töltsem családja körében, a London melletti den- hami szép birtokán. Denham csakhamar második otthonommá vált. Lady Vansit- ! tart úgy gondoskodott rólam, J mintha anyám lett volna, a gye­rekeket pedig édes testvéreimnek éreztem. S mintha csak Laaské- ban lennék, kószáltam a parkban, lőttem varjúra, nyúlra, mókusra, hallgattam a tó békáinak breke­gését, vagy a veteményeskertben foglalatoskodtam. Gyakran álmo­doztam arról, hogy a háború után talán mindezt megmutogathatom anyámnak és Gebhardnak, vagy hogy egyszer Vansittarttal fogunk sétálni a mi laaskei parkunkban. Amennyire lehetséges volt, ti­tokban tartották londoni tartóz­kodásomat, hogy a nácik sötétben tapogatózzanak. De hát hiába nagy világváros London, bizonyos tekintetben olyan, mint egy falu. Már a második héten találkoztam a Piccadillyn Karnebeek báróval, a holland nagykövetség tanácsosá­val. Igen csodálkozott, hogy en­gem itt lát, és faggatni kezdett. Egyet s mást el kellett monda­nom. Közölte velem, hogy a hol­land határokat ismét megnyitot­ták, s ő éppen másnap utazik Hágába, mert valami tárgyalni valója van külügyminiszterével, van Kleffensszel. (Folytatjuk.) Építkezünk, szépítkezünk. Lassan már rá sem ismerünk a megyeszékhelyre, zöld ruhát öl­tenek a villanyoszlopok, a régi »pilácsok« helyét modern és fő­leg nagy világosságot adó, fénycsövek foglalják el; a séta­kert, meg szebb, mint valaha. S sokkal, de sokkal tisztábbak lettek a főutcák. Aki végigsé­tálva a város központján nem örül, annak kőből van a szíve. De ha már megkezdtük, ne hagyjuk abba addjg, míg más adósságokat is le nem törlesz­tettünk. Növeljük az örömet, pláne ha nem is kerül sokba. Mert amit most ajánlok, az igazán csak filléreket kér, meg egy kevés jóakaratot. Panaszkodunk gyakran, hogy kevés Szekszárdon a park. Mi tagadás, valóban kevés. De még kettőt tudnék ajánlani. Illetve nem is kell ajánlani, ' mert mindkettő megvan, csakhogy jelen állapotában a park elne­vezés túlságosan is megtisztelő lenne bármelyikre. Az egyik az újvárosi sétakert, amely né­mi rendbehozásra szorul. Ta­valy már szépítettek rajta va­lamit, reméljük az idén tovább folytatják szépítését, úgyhogy az újvárosiak is meg lehetnek elégedve. Számukra sem lesz hiánycikk a sétakert. A fontosabb — szerény véle­ményem szerint — nem is az újvárosi park, mert az még csak hagyján. Engem akkor fog el valami elkeseredés, amikor a régi megyeháza előtt elsétá­lok. Mert ugyebár van annak egy kertje, nem is kicsi. De az a kert bizony gereblye után sír. Egynémely rosszmájú emberek azt mondják: ».Azért van bela- katolva a megyeháza kertje, mert szégyenlik, hogy ilyen el­hanyagolt állapotban vqn«. Igaz, nem igaz ez, most ne ku­tassuk. Ellenben jusson a nagy szépítkezés tiszteletreméltó len­dületéből egy nap és két ge­reblye két ember kezében a megyeháza kertjére is. S azután nyissyk ki, legalább napközben, A szép épület, amely kétséget kizáróan megyénk legszebb műemléke és az ország egyik legszebb középülete, így oldal­ról is megtekinthető lesz, a jó levegő élvezetéről nem is szól­va. S megláthatják a sétálók azt a címert, amelyről még Genthon István Magyarország művészeti emlékei című könyvében is megemlékezik imigyen; »Udva­rán a megye barokk címere, 1750 körül«. És az egészhez még annyit; Innen nyílik a legszebb kilátás a Garay térre. A kert rendbehozásához két ember szükségeltetik, két ge- reblyével és emmapi munkával — és némi jóakarattal. (—i —y)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents