Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-24 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 9 •v«e.. • '^i§g7 í\* **a MEG i II szovjet-francia viszony fejlesztése, a béke megszilárdítása egyformán érdeke a szovjet és a francia népnek De Gaulle köztársasági elnök meghívására szerdán reggel in­dult el franciaországi látogatá­sára N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke. N. Sz. Hruscsovot csa­ládtagjai, valamint magasran­gú állami személyiségek népes csoportja kísérte el utazására A verőfényes tavaszi reggelen már hat óra tájban megindult a moszkvaiak áradata a fellobo­gózott vnukovói repülőtér felé. Külön autóbuszokon sok szá­zan jöttek el, hogy búcsút ve­gyenek a szovjet kormányfő­től. A búcsúztatók sorában volt az SZKP Központi Bizottsága el­nökségének számos tagja — K. J. Vorosilov, N. G. Ignatov, F. R. Kozlov, O. V. Kuszinen, A. I. Mikojan, N. A. Muhitgyinov, M. A. Szuszlov, J. A. Furceva, N. M. Svernyik, P. N. Poszpe- lov. T. Sz. Korotcsenko. Meg­jelent a Szovjetunió Miniszter­tanácsának sok tagja, a szovjet politikai ,gazdasági és kulturá­lis élet számos vezető személyi­sége. Jelen voltak a diplomá­ciai képviseletek vezetői. Hatalmas taps fogadta N. Sz. Hruscsovot, aki néhány perccel fél nyolc után érkezett a repü­lőtérre. A miniszterelnök vi­dáman, mosolyogva szívélyesen búcsúzott a megjelentektől és integetve üdvözölte a repülőté­ren összegyűlt moszkvaiakat. N. Sz. Hruscsovnak és feleségé­nek moszkvai gyermekek virág­csokrokat nyújtottak át. A szovjet kormányfő ezután helyet foglalt az IL—IS típusú különrepülögépen. A gép lép­csőjéről mégegyszer visszainte­getett a búcsúztatására megje­lenteknek. Vele együtt foglalt helyet a repülőgépen felesége, három leánya és fia. N. Sz. Hruscsov kíséretében van A. N. Koszigin, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, A. A. Gromiko külügyminiszter, G. A. Zsukcv, a külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottságá­nak elnöke, V. Sz. Jemeljanov, az állami atomerő főigazgató­ság vezetője, O. I. Ivascsenko, a legfelső tanács tagja és Markov professzor, az egészségügyi mi­nisztérium kollégiumának tag­ja. N. Sz. Hruscsov kíséretében számos tanácsos és szakértő is utazik. A repülőgép moszkvai idő szerint pontosan 8 órakor emel­kedett fel a repülőtér kifutójá­ról. N. Sz. Hruscsovot az egész szovjet társadalom szerető fi­gyelme és jókívánságai kísérik útjára. A szerda reggeli szov­jet lapok hatalmas szalagcímek­ben kívánnak jó utat és sok sikert a szovjet kormányfőnek a béke és a barátság küldetésé­hez. N. Sz. Hruscsov fogadása Párizsban Menetrendszerű pontossággal érkezett Orlyba, Párizs legna­gyobb repülőterére, szerdán dél­előtt 11 órakor az N. Sz. Hrus­csovot, családját és kíséretét hozó IL—18. Pontosan 10 óra 54 perckor gördült a repülőgép a repülőtér külön erre az alkalomra épített fogadóterme elé. De Gaulle tá­bornok, a Francia Köztársaság elnöké elébe ment a szovjet kor­mányfőnek, s már a gép lejáratá­nál szorított vele kezet. N. Sz. Hruscsov először a re­pülőtéren felsorakozott dísz­századok tisztelgését fogadta, majd felhangzott a Szovjetunió | himnusza és a Marseillaise. Száz- I egy ágyúlövés adta tudtul Párizs népének, hogy az ország történe­tében először a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke francia földre lépett. N. Sz. Hruscsovot de Gaulle tá­bornok a fogadóterembe kalauzol­ta N. Sz. Hruscsov hitvesét a köztársasági elnök felesége kísér­te ide. A francia államfő, bemu­Elnök Ur! Végre itt van! Biz­tosíthatom, hogy nagyon örülünk érkezésének. ön egy nagy ország nevében tatta a kormány wvgjait és a fran­cia közösség tagállamainak mi­niszterelnökeit. Hruscsov kezet szorított a párizsi szovjet nagy- követség vezető munkatársaival, élükön Vinogradov nagykövettel. Ezután de Gaulle tábornok a mikrofonhoz lépett és rövid be­szédben üdvözölte a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét. jött hozzánk, amellyel Francia- ország a történelem majdnem minden szakaszában együtt volt és amely Franciaország oldalán De Oaygle tábornok üdvözlő beszéde Ünnepre készül Szekszárdi Szekszárd város lakossága, munkások, parasztok, értelmisé­giek, de egész Tolna megye dolgo zói készülnek március 27-re. Ezen a napon avatjuk a szovjet hősi emlékművet, s adózunk kegyelettel a szovjet harcosok emlékének, akik szőkébb hazánk, Szekszárd vá­ros felszabadulásáért életüket áldozták. Ünnepi díszbe öltözik a vá­ros felszabadulásunk 15. évfordulójának megünneplésére. Készül a város lakossága, de készül a környék és az egész me­gye, hogy részt vegyenek e bensőséges ünnepélyen és meghallgas­sák Marosán György elvtárs, az MSZMP Központi Bizbttsága tit­kárának ünnepi beszédét. A bonyhádi üzemek dolgozói autókkal és teherautókkal jön­nek, Fadd termelőszövetkezeti község külön autóbuszjáratot kért, a várdombi gépállomás dolgozói úgy beszélték meg, hogy motor- kerékpáron jönnek be Szekszárdr a. Részt vesznek az ünnepségen többek között tolnai üzemek mun kásái, á bátaszéki vasutasok, akik úgy határoztak, hogy a kegyelet virágait is elhozzák magukkal. Megyei küldöttértekezletet tart az MSZBT elnöksége A Magyar—Szovjet Baráti Tár- | saság Megyei Elnöksége március 24-én, délelőtt 10 órai kezdettel megyei küldöttértekezletet tart a városi tanács nagytermében. A küldöttértekezleten Scherer Sándor elvtárs, az MSZBT me­gyei titkára tart beszámolót, amelyben értékeli a mozgalom fejlődését, az egyes rétegek köré­I ben végzett agitációs munka eredményeit. Értékeli az MSZBT megyei elnökségének munkáját, amelyet a Szovjetunió eredmé­nyeinek propagálása terén értek el. Az értekezleten megválasztják az MSZBT országos kongresszu­sának küldötteit, amelyet a jövő hónapban hívnak össze. Hegemlékezések a tanácsköztársaságról Az 1919-esek Baráti Körének tagjai előadássorozatokat tarla- nak megyénk általános és közép­iskoláiban. Az előadók 19-es ve­teránok, mint az akkori idők eseményeinek aktív résztvevői a tanácsköztársaság dicső harcait méltatják a fiatalok előtt. Eddig Szekszárdon, Pakson, Gyönkön tartották meg az előadásokat a diákok nagy érdeklődése mellett. Még ebben a hónapban Bonvhá- don, Tolnán, Tamásiban és a nagymányoki vájáriskolában ke­rül sor előadások tartására. Félmillió forint 3 nyereségrésze­sedés a Hőgyészi Állami Gazdaságban Március 16—18 között osztották ki az 1959. évi nyereségrészese­dést a Hőgyészi Állami Gazda­ságban. Az elmúlt évi jó munka alapján a gazdaság 662 dolgozója között 529 000 forintot osztottak szét. A nyereségrészesedés ará­nya a havi átlagkereset 75 száza­léka volt, ami a munkások 20 napi keresetének felel meg. állott a legborzalmasabb háború­ban. ön annak az államnak nevé­ben érkezett Ide, amely fontos helyet foglal el a napjainkban nyugtalansággal telített világ­ban, annak a népnek képvise­lőjeként jött, amelytől a jövő­ben jelentős mértékben függ majd az emberek közti béke. S mindezek után, ön tele élet­tel és energiával, elméjében át­fogó tervekkel, azzal az óhajjal érkezett hozzánk, hogy tárgyaljon velünk Oroszországot és Francia- országot egyaránt érintő ügyek­ről, tehát világproblémákról is. Elnök úr! Készek vagyunk meg­hallgatni önt és előterjeszteni sa­ját véleményünket, látni önt és megmutatni magunkat azokban a napokban, amelyeket ön nekünk szentel. Szívből üdvözlöm személy szerint Önt, Hruscsova asszonyt, 1 az ön családját, s kísérőit. Hruscsov elvtárs beszéde a repülőtéren Hruscsov elvtárs beszéde ele­jén köszönetét mondott azért a fogadtatásért, amelyben a Szov­jetunió képviselőit részesítették. Majd így folytatta szavait: — Nem titkolom, hogy megelé­gedéssel fogadtam az ön meghí­vását elnök úr, és szívesen jöt­tem ide. Arra számítok, hogy ez az utazás gyümölcsöző lehet mind a szovjet—francia viszony fejlesz­tése, mind a béke megszilárdítá- sa szempontjából, ami egyformán érdeke népeinknek. örömmel találkozom de Gaulle tábornokkal, Franciaország elnö­kével, akit megbecsülnek a szov­jet emberek, mint francia hazafit. De Gaulle tábornok nem hajtott fejet a megszállók előtt, bátran harcolt Franciaország független­ségéért. Remélem, hogy találko­zóink és megbeszéléseink de Gaulle tábornokkal, országaink jobb kölcsönös megértését ered­ményezik. Az utolsó egy év leforgása alatt nekem és a Szovjetunió más ve­zetőinek alkalmunk volt több or­szágba ellátogatni. Az ilyen uta­zások és találkozások felbecsül­hetetlen jelentőségűek az állam­férfiak tényleges kapcsolatainak és gyakorlati együttműködésének kiépítése szempontjából, előmoz­dítják a kölcsönös megértést és a bizalmat a nemzetközi kapcsola­tokban, ez pedig minden embert közvetlenül érint, akit foglalkoz­tat a béke sorsa, legyen orosz, vagy francia, lengyel, vagy cseh, amerikai vagy angol. Vegyék csak az európai prob­lémákat. Itt, mint mondani szo­kás, beláthatatlan munkaterület tá rul fel előttünk, Elnök úr, és kol­légáink előtt. Legyen szabad megemlítenem egy kézzel fogható példát, ame­lyet úgy gondolom, ugyanolyan jól megértenek' a franciák, mini az oroszok. A Szovjetunióban, akárcsak Franciaországban mind­máig elég gyakran bukkannak fel nem robbant bombákra, lövedé­kekre, sőt olykor egész hadianyag­raktárakra, amelyeket a hitleris- 1ák hagytak ott a háború idején. A lövedékek és a bombák berozs­dásodtak, eltávolításuk a földből igen kockázatos. De ha érintetle­nül hagynánk, ez még nagyobb kockázat lenne. Nos, mi legyen? Tűzszerészeink az ilyen esetekben bátran munká­hoz látnak, ügyesen, szakértelem­mel eltávolítják a háborúnak eze­ket a veszélyes maradványai!. I Ugyanígy kell eljárnunk ne­künk és önöknek, államférfi­aknak is, tisztítsuk meg a gyö­nyörű ősi földünket a sötét háborús idők maradványaitól. Nehéz, bonyolult munka ez, de a népek köszönetét mondanak, ha jól összehangoltan végez­zük el ezt a közös munkát. És boruljanak virágba a gyümölcs fák és neveljen kalászt a gabona azon a földön, amelyet megtisztí­tottunk a háborúból ittmaradt idő­zített aknáktól. E háborúban meg­szenvedtek népeink, e háborúban vállvetve harcoltunk a közös el­lenség ellen. A legjobb érzésekkel érkeztünk önökhöz. Népünk barátkozni akar Franciaország népével. A szovjet emberek mélységes rokonszenvet éreznek a francia nép iránt, amely nagyban kivette részét a világ kul­turális, tudományos és technikai fejlődéséből és őszinte nagyságot és virágzást kívánnak neki. Ez a rokonszenv nem ma és nem teg­nap született, hanem mint mind­nyájan tudjuk, mélyen gyökerezik; Mi azt akarjuk, hogy jó, baráti kapcsolatok fejlődjenek ki orszá­gaink között politikai, kereske­delmi és kulturális területen. Országaink viszonyának alaku­lásától sok tekintetben függ az európai és nemcsak az európai helyzet. Nem túlzás, ha azt mond. juk, hogy ha a Szovjetunió és Francia- ország, az európai szárazföld két legnagyobb hatalma a töb­bi békcszeretíí országgal együtt összehangolt álláspont­ra helyezkedik a béke megőr­zésének alapvető kérdéseiben, akkor semmiféle agresszív érő nem ütheti fel fejét és nem bonthatja mr - békét Euró­pában. Közös erőfeszítésekkel sok tekin­tetben elősegíthetjük a békés együttműködés kiépülését az ösz- szes európai országok között. Ugyanilyen szerepet játszhatnak országaink. korunk legégetőbb problémája — a leszerelés — meg­oldásában. Uraim! Ma reggel, mindössze néhány órával ezelőtt, amikor a moszkvai repülőtéren a szovjet emberek el­búcsúztattak, megkértek, hogy tol­mácsoljam szívből jövő üdvözletü­ket cs jókívánságaikat a párizsi­aknak, az egész francia népnek. Franciaországi tartózkodásom el­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents