Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-23 / 70. szám
\ ! . ) i j n i TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG iáűü március 23. A zománegyári MEO-sok (Tíz éve kormányhatározat hozta létre az üzemi meos- osztályokat.) A >►MÉO« betűszó, a gyár egyik fontos — talán legfontosabb — osztályát jelzi. Meósok, tizenkilenc beosztott és egy osztály- vezető. A szervezeti »térkép« — mert ilyen is van ■— tájékoztatott a gyári minőségellenőrző, osztályozó dolgozók munkabeosztásáról: a feladatokról, az egyre növekvő követelményekről pedig Reményi Gyula az osztály vezetője. Néoy évvel ezelőtt kevesebb árut, negyven dolgozó ellenőrzött a minőség és a szabvány szempontjából, napjainkban, több árut kevesebb dolgozó ellenőriz. A minőség mégis javul, mind kevesebb kifogást kapnak a kereskedelmi szervektől. És ez főleg a szervezett, — hangsúlyozni kell — a jól szervezett meos-gárda munka-jónak eredménye. Tíz évvel ezelőtt, 1950 tavaszán kormányhatározatra jöttek létre az üzemi meos-osztályok. Tíz év tapasztalatai állnak már a dolgozók mögött. A selejt ellen nemcsak adminisztratív meos utasítás, hanem a s- -sok türelmes szó, oktatás, nevelés is hathatós, eszköz. A gyári meosok többsége több évtizede dolgozott már a gyárban, amikor meossá léptették elő. Tanácsaik, útmutatásaik nyomán csökken a selejt például a sajtolóban. Hengert Józsi bácsi — 1948-ban az első élmunkás volt a gyárban — gyártás közben ellenőriz. A raktárból vételezett lemez itt indul útjára, hoon néhány műhellyel tovább kész edényként kerüljön a végátvévő meos kezéből a készáru raktárba. Amíg az áru elkészül, hosszú utat tesz meg, és egy-egy állomásnál, műhelynél minduntalan a meosok veszik kézbe, vizsgálják, megfelel-e a szabványnak, abból a lemezből készül-e, mint amit a gyártástechnológia előír. Ha pél-1 dóul az anyag nem felel meg fa- zéknajt — három húzással készül a fazék —, akkor a meosnak kell ezt észrevenni és javasolni, hogy az, anyagból lábast készítsenek — két húzást a lemez kibír. A selejt gyártás közben keletkezik. És ezért kell a meosr.al: ellenőrizni szúrópróbákkal szériatermeléskot a szerszám, minőségét — nem ko- pott-e — időközönként, a lemez minőségét, bírja-e a többszöri húzást. A selejt egy-egy szériánál. 5—10 edény. Minél nagyobb a széria, a selejt annál kevesebb százalék. Tehát a cél a nagyszériák — általában a gyáripart így szervezik — gyártásának bevezetése. A bonyhádi gyárat éppen ezért szakosították egyes termékek gyártására. A kedvelt zsírosbödönök, üstök is itt készülnek. A meo kezéből nem kerül ki a készáru raktárba selejtes áru, mert az ellenőrzés annyira szigorú, hogy ezi szinte lehetetlenné teszik. A meosok lelkiismeretes munkájának, a dolgozókkal való jó együttműködésnek köszönhető, hogy a selejt a bonyhádi gyárban országosan a legkevesebb, alig több mipt négy százalék. A készáru raktári selejt — az anyag hűlésekor lepattan a merev zománc, leesik egy lábas és lepattog róla a zománc stb. — havonta egy ezrelék alatt van, az öt-hat millió forintos készárutermeléssel szemben öt-hat ezer forint... A gyár négy év óta rendszeresen szállít külföldre is edényt. — Négy év Óta minőségi kifogás az árura nem érkezett. Pedig elküldik a selejtet is, igaz ezt kérik a nyunati cégek. Az angol cégek például kérik, hogy a selejtet is csomagolják az első osztályú áruhoz. nem ritka, amikor több — húsz százalék — selejtet kérnek mint amennyi gyártás közben keletkezik. És az sem ritka, a külföldi cég azt kéri, hogy saját nevét égessék az edény fenekére, ne a gyárét. Elmarad a Made in Hungary, de az edény ott van a jamaicai, az angol, a perzsa háziasszonyok konyhájában, melyet Ronyhádról küldtek. Reklamáció a gyárhoz külföldről nem érkezett, Budapestről egu levél, két évvel ezelőtt, meg egy lábas jött. A lábas jó volt, elsőosztdlyv, de kicserélték, és küldtek a panaszosnak egy újat... A gyár tneosái, a vásárló szemével, sőt még annál is tüzetesebben vizsgálják az anyagot, a készterméket. És a tíz éve működő meos-osztály dolgozói — Agócsné, Simon Anna, Hahn József, Küszter Jánosné és a többiek — a termelő munkásokkal szorosan együttműködve azon fáradoznak mind jobb minőségű edényt kapjunk, a választék egyre bővüljön... —pj— ' —1■»>— ..................... ' ■ ■ ■ A nagyüzemi gazdálkodás fölénye a mezőgazdaságban Nemrég jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatóságának 1959. évi jelentése. A mezőgazdasági termelésről közölt adatok ismét fényes bizonyítékául szolgálnak a mezőgazdasági nagyüzemek fölényének. Érdemes ezen alkalomból ismét végiggondolni, hogy melyek azok a nagy előnyök, amelyekkel a mezőgazdasági nagyüzemek objektíve rendelkeznek. Ugyanis ezek az előnyök már eleve meghatározzák a nagyüzem jobb eredményeit is. Legfontosabb előny a gépek használata terén mutatkozik meg. A gépek használata a mezőgazdaságban is a munkatermelékenység emelésének és az önköltség csökkentésének legfontosabb eszköze. így a gépesítés nagymértékben emeli a gazdaságok tiszta jövedelmét Kisterületit gazdaságok gépesítése csak nagy ráfizetések árán lehetséges. Egy 10—15 holdas gazdaság nem tudja termelését gépesíteni. A gazdának nincs elég pénze ahhoz, hogy gépeket vásároljon, vagy ha véletlen szerencse árán van is pénze, altkor sem tudja a gépeket megfelelően kihasználni és nem gazdaságos azok üzemeltetése. Lenin elvtárs is erre gondolt, amikor a nemzetközi statisztikai adatok közgazdasági elemzése eredményeképpen Agrárkérdésről című' művének első kötetében megállapította: »A mezőgazdasági gépek használatának adatai azt mutatják, hogy a gépek kihasználása -a mező- gazdasági üzem méreteinek növekedésével fokozódik ...« A következő táblázatban bemutatjuk, hogy megyénkben a termelőszövetkezeti szektor növekedésével párhuzamoson fejlődik n mezőgazdasági munkák gépesítése is. Termelőszövetkezetekben végzett gépállomási munkák: Gépi munkák megnevezése 1955 1956 1957 1958 1039 Elvégzett összes gépi munka 1900 normálholdban 390 449 360 396 742 Ebből talajmunka 1004 normálholdban 190 225 144 167 368 Szántás géppel 1000 kh.-ban 148 132 101 98 158 Vetés géppel 1000 kh.-ban 25 34 17 26 74 Gépi kapálás 1000 kh.-ban 14 28 5 11 27 Gépi aratás 1000 kb.-ban 15 19 16 18 24 Tehát a gépi munkák menynyegfisen olcsóbb volt a gépe nyisége az elmúlt öt évben jelentősén emelkedett. Amikor az ellenforradalom nyomán csökkent a tsz-ek területe, 1957-ben a gépi munkák mennyisége is jelentősen lecsökkent. Lenin fenti megállapítását alátámasztja megyénkben az a üzemeltetése mint 1955-ben. A gépi munkák fokozzák a növénytermelés hozamait. Ez is oka annak, hogy szocialista nagyüzemeink átlagtermése legtöbb növény esetében felülmúlja az egyéni parasztokét. Az alábbi táblában bemutattény is, hogy a gépi munkák juk az. )959-es évben termelt önköltsége a nagyüzemek téregyes főbb növények átlagterhódításával arányosan csökken. méseit, különböző társadalmi Gépállomásainkon 1959-ben lészektorokban. Mértékegység kerekített q-ban. Megnevezés Áliami Tsz-ck Egyéni parasztgazdaságok gazdaságok Búza 13 12 9 Rozs 9 9 7 Őszi árpa 15 14 12 Kukorica 18 IS 15 Burgonya 73 67 65 Cukorrépa 124 102 194 Takarmányrépa 108 151 139 Közölte aztán velem, hogy a pincérek valamennyien irigyelték őt a semleges Hollándiában lévő állása miatt, és semmi kedvük sem \ olt visszautazni Németországba. A pincéreknek nemigen állt mód jukban, hogy sorsukon változtassanak, a diplomatáknak azonban igen így hát pontosan átnéztem az érkező diplomaták névjegyzékét abban a reményben, hogy megállapíthatom: egyikük-másikuk mégiscsak kereket oldott. De neki hiányzott senki. Kollégáim mind birkák módjára viselkedtek, s engedték, hogy visszatereljék őket a Hitler-féle vágóhídra. SZÖKÉS AZ ELLENSÉGHEZ Röviddel azelőtt, hogy Chamberlain hadat üfeent a Harmadik Birodalomnak, angol cégek nagy mennyiségű petróleumot, rezet és más hadifontosságú nyersanyagot indítottak útnak a Rajna, és a Ruhr-vidák felé. A szállítmányok nagy része nem futott be idejében rendeltetési helyére, s most mozdulatlanul vesztegelt Hollandiában a vontatógőzösökön vagy a vasúti kocsikban. Ezeket az értékes szállítmányokat a lehető leggyorsabban átvinni a haláron: ez képezte most Butting és Schultze-Bernet legsürgősebb gondját. Nem volt könnyű feladat, mert a hollond határt egyelőre hivatalosan lezárták. Többé- kevésbé illegális utakat kellett tehát felkutatniuk, — ehhez pedig holland segítőtársakat kellett találni. Segítőtárs akadt éppen elég. Naponta futottak be a követséghez ajánlatok, melyek — minthogy a posta szétosztása az én hatáskörömbe tartozott — elsősorban hozzám kerültek A kapott utasítás értelmében ezeket az ajánlatokat zárt borítékban azonnal Schultze- Bernctnek kellett továbbítanom. Természetesen én is megnéztem őket. és felfedeztem, hogy elsősorban a Shell angol-holland olajtröszt alkalmazottai mutattak feltűnő készséget és akartak érdemeket szerezni maguknak a Hitler-féle hadigépezet kiszolgálása körül. Ha én a dolgoknak szabad folyást engedek — gondoltam — ezzel közvetett segítséget nyújtok ahhoz, hogy megteljenek Hitler háborús arzenáljai. Nem kötelességem-e ezeknek a sötét üzelmek- nek, amennyire módomban áll, gátat szabni? Hiszen a német hadigépezetnek szánt minden csepp olaj és minden gramm fém csak meghosszabítaná a gyötrődést. A német nép részére ez a háború kilátástalan, szinte az öngyilkosság, gal határos. Minél gyorsabban veszíti el Hitler a háborút, annál kisebb áldozatot kell a népnek viselnie. így tehát egyes, nekem különösen veszélyesnek tűnő neveket fal- írtam egy kis cédulára és a listát Williwel elküldtem Ustinownak. Akkor még nem tudtam, hogy a nagy nemzetközi monopólimok háborús Időkben is szoros üzleti kapcsolatban állnak egymással. Hogy Ustinow kinek adja tovább az én információimat, az már nem érdekelt. Bíztam benne, hogy helyesen fogja fel a dolgot Hágában köztudomású volt, hogy az. angol titkos szolgálat a schevenipgeni angol konzulátus útlevél-osztályán ül, és hogy azt egy bizonyos Stevens kapitány vezeti. Személyesen sohasem találkoztam Stevens kapitánnyal, óvakodtam is tője, hogy vele, vagy embereivel összetalálkozzam. Három nappal azután, hogy Wil- liwel azt a cédulát Ustinowhoz eljuttattam, Zech minden bevezetés nélkül megkérdezte tőlem: — Gondolja, hogy van közöttünk valaki, aki összeköttetésben áll Stevens kapitánnyal? Megérdeklődtem, mire alapítja ezt a feltevést. __ — Schultze-Brenet volt éppen nálam — felelte és a leghatározottabban állítja, hogy valaki a követségünktől titkos értesítéseket juttatott el Stevenshez. Kezdtem magam rosszul érezni. Ugyanaznap este elküldtem Wil- Jit Ustinowhoz. hogy referáljon neki a dolgokról. Ustinow kinevette és azt üzente, hogy kísérteteket látok. Másnap ebéd után Schultze-Bcr. netet az előszobájában találtam. Olyan .arckifejezéssel állt ott. hogy tüstént rosszat sejtettem. Kü. zémbösséget színlelve odaléptem hozzá: — Mi van magával. Schultze- Bernet úr, miért olyan morcos az ábrázata? Történt valami? — Sok minden történt — nézett rám áthatóan. Ismeri ezeket a neveket? S megnevezett egy rotterdami bankárt, meg két vagy három Shell alkalmazottat, akiknek nevét Ustinownak jelentettem (Folytatjuk.) Annak ellenére, hogy termelőszövetkezeteink az elmúlt évben nagyon sok bevitt nadrágszíj parcella termését voltak kénytelenek betakarítani, termésátlagaik legtöbb növény esetében, kivéve a kukoricát és a cukorrépát, lényegesen meghaladta az egyéni parasztok termésátlagait. A nagyüzem az állattenyésztés és állattartás gazdaságosságiban és hozamainak tekintetében is fölényben van a kisüzemi gazdaságokkal szemben. Az állatállomány tartási viszonyai, az állatok elhelyezése,’ takarmányozása, gondozása sok kai kedvezőbb a nagyüzemekben. A tudományos alapokra helyezett állattenyésztés serkentően hat az állattenyésztési hozamok emelkedésére. A kisüzemekben tenyésztett állatok alacsony hozamai rontják, a nagyüzemi állattenyésztés magas hozamai pedig növelik az állattenyésztés jövedelmezőségét. Az 1959. évi statisztikai adatok megmutatják, hogy megyénk termelőszövetkezeteiben is a nagyüzemi állattenyésztés feltételeinek kialakulásával együtt növekedőben vannak az állattenyésztési hozamok. A dombóvári járásban például a tehenek átlagos tejhozama az 1950. évi 2493 literről 2542 literre, a paksi járásban 2097 literről 2251 literre, Szekszárd városban 2319 literről 2435 literre emelkedett. A mezőgazdasági nagyüzemekben a fejlett gépi technika alkalmazása, a jobb minőségű állatállomány, a jobb trágyázás, a fejlett agrotechnika alkalmazása tehát hatással van a termésátlagok és az állattenyésztési hozamok alakulására. A többtermelés, a magasabb hozamok eredményeképpen növekszik az árutermelés, mind több terméket tud a nagyüzem értékesíteni. A kisüzem nem képes a bővített újratermelést megvalósítani, így árutermelése meglehetősen kevés, sok esetben az egyéni parasztember csak a A tudj,a eladni, amit megvon magától és családjától. Megyénk termelőszövetkezetei a múlt évben is nagy lépést tettek előre az árutermelés növelésében. Legtöbb termelőszövetkezetünk jelentősen túlszárnyalta árutermelési tervét. Általános jelenség az, hogy eay szövetkezeti község átalakulásának első évében már több árut termel, mint az átalakulás előtt az egyéni parasztgazdaságokban termeltek. Nagy előnyei vannak a mezőgazdasági nagyüzemeknek a munkaerő felhasználásában is. A nagyüzemekben végzett munka a gépesítés mellett köny- nyebb, s ezenkívül a nagyüzem élvezi a munkamegosztásnak, a dolgozók együttműködésének, a kooperációnak az előnyeit. A kooperáció munkának az a formája, amikor többen azonos, vagy különböző, de egymással összefüggő munkában tervszerűen dolgoznak egymás mellett. Ez lehetőséget ad a munkaműveletek jó begyakorlására, a szakképzettség emelésére. Kisüzemben lehetetlen a munkamegosztást megvalósítani, mert a kisparaszti gazdaságban egy embernek naponta 15—20 fele munkát is kell végezni. A nagyüzem fölénye abban is megmutatkozik, hogy képlett gazdasági vezetőket, szakembereket csak nagyüzemekben alkalmazhatnak. Képzett szakemberek alkalmazása elősegíti a modern agro- és zootechnikai eljárások alkalmazását, a helyes, célszerű vetésforgó bevezetését és egyéb hasznos eljárásokat, amelyek emelik a gazda,Ság színvonalát és jövedelmét. Egy-két gondolatot vetettünk % csak fel, hogy bizonyítsuk a mezőgazdasági nagyüzemek fölényét. Megyénkben is uralkodóvá vált már a mezőgazdasági nagyüzemek részaránya a mezőgazdasági termelésben. Évről évre a nagyüzemek jobb eredményeiről számolhatunk be és évről évre többen és jobban érzik a szocialista nagyüzemek fölényét a kisgazdaságokkal szemben. Gy. J. .BARNA JOG" A Junge Welt című német újság írja: Nyugat-Németország különböző tartományaiban zsidóknak manapság is szigorúan tilos postagalambot tartani. A tilalom egy 1938. október 1-én hatályba lépett náci rendeletre támaszkodik, amely ma is érvényben van. Nem mintha véletlenül megfeledkeztek volna róla. Ellenkezőleg. 1953. október 1-én, tehát pontosan 15 évvel azután, hogy a nácik a rendeletét kibocsátották, a bonni belügyminisztérium írásban nyomatékosan utasította az alkotmányvédelmi hivatalt, hogy a törvénynek teljes érvényt szerezzenek. :;.SWv-
