Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-23 / 70. szám

-'tom. i st Szcpesc;; u,3i. .A M a GYÁR S/QC! A! ISTA MUNKÁSPÁRT- TOLNA m'EGYEí BIZOHSaGa ÉS A MEGYE' ÍANÁCS LARJa fW te T^ÖfSTÄItJAf, EGYFStfT,JETEK! Szerda I960, március 23. V. évfolyam 70. szám * ARA: 50 FILLÉR A Bonyhádi ZománcmQvek termékeit is bemutatják a Budapesti Ipari Vásáron Ülést tartott a megyei Értékelték a községfejlesztési Évek óta rendszeres kiállítója a Bonyhádi Zománcművek a vi­lághírű Budapesti Ipari Vásár­nak. A zoVnáncgyár mint önálló kiállító, több éven keresztül im­pozáns pavilonban mutatta be termékeit. A közönség véleménye szerint bővítette, formálta a zo­máncedények típusát, választé­kát. 195.9-ben, miután a hasonló profilú gyárakat egyesítették, a Zcmáncipari Művek gyáregysége­ként állították ki terméküket a tavalyi BIV-en. Az idén május 20—30-ig tart­ják az ipari vásárt. A bonyhádi gyárban mór megkezdték a ké­szülődést. A ZIM utasítására mintakollekciót állítanak össze a gyár közkedvelt termékeiből. A Az elmúlt hetekben a KISZ Me­gyebizottsága felmérte, hogy a KISZ-szervezetek fiataljai meny­nyi társadalmi munkával járultak hozzá a községfejlesztési tervek teljesítéséhez a múlt évben, A számítások során kiderült, hogy megyei viszonylatban a fia­talok a felajánlott 150 000 társa­dalmi munkaóra helyett 166 665 társadalmi munkaórát teljesítet­tek a községfejlesztési tervek vég­rehajtása érdekében. Legtöbb társadalmi munkát vé­geztek a bonyhádi járás'fiataljai. A községek közül Sárpilis község A bonyhádi úttörőház valóban második otthona az úttörőknek. Számos szakkörében mindegyik gyerek megtalálja a maga szóra­kozását, nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy országos viszonylatban is előkelő helyet foglal el az út­törőházak között. Tavaly például nagy sikere volt a felszabadulás évfordulója alkalmából rendezett kézimunka-kiállításnak, amelyre az egész megyéből elküldték leg­szebben sikerült kézimunkáikat az úttörő leányok, fiúk. Az úttörőház most ismét érde­kes és hasznos elgondolást • akar megvalósítani; a járásban levő úttörőcsapatok találkozóját. Esze­rint hetenként egy bizonyos na­pon két-két úttörőcsapat adna egymásnak találkozót az úttörő­házban. A találkozók alkalmával megismerkednének egymással, ki­cserélnék egy-egy falu szokásait, táncait, népi játékait, dalait. Az egyik úttörőcsapat vendégként — A Tolna megyei Vendéglátó Vállalat elhalasztotta a március 23—24-re hirdetett ételversenyt. A versenyt március 26—27-én ren­dezik meg a szekszárdi Szabadság Szálló éttermében. A versenyen a megye leghíresebb szakácsai vesznek részt, kiállításon bemutatják többek kö­zött a több színű, ízléses dekor paraszttálakat is, amelyből a ke­reslet országszerte igen nagy. A gyár zománctáblái világhírűek, az idei kiállításra tábla-sorozatot készítenek, több színben és for­mában, hogy a rendelő hazai és külföldi cégek már a kiállításon meggyőződhessenek: a bonyhádi gyár a legkényesebb igényeket is ki tudja elégíteni. Falun közked­velt a 12—15 centiméter átmérő­jű kis zománctál, zománctányér. A BIV-en mintakollekciót mu­tatnak be a közönségnek ebből az áruból is. A gyár vezetői remélik, hogy az idei kiállítás is elősegíti a termékek minőségének, válasz­tékának bővítését, a látogatók vé­leményének figyelembevételével. ifjúsága érte el a legszebb ered­ményt, ugyanis a sárpilisi fiatalok 11500 munkaórát teljesítettek a községfejlesztési terv végrehajtá­sa során. A középiskolák fiataljai közül a dombóvári gimnázium diákjai mu­tatták fel a legjobb eredményt, 7222 társadalmi munkaóra elvég­zésével. Az idén a tervek szerint az If­júság a szocializmusért próba ke­retén belül az eddiginél fokozot­tabb mértékben veszik ki részü­ket megyénk fiataljai a község­fejlesztési tervek végrehajtásából. szerepelne, a másik pedig műsor­összeállítással. Az első ilyen találkozóra ápri­lis harmadikén Bonyhádvarasd és Cikó úttörőcsapatai között kerül­ne sor, amikoris a felszabadulás 15. évfordulója tiszteletére nagy­szabású csillagtúrát rendeznek a járás úttörői. Az ozorai múzeum ebben az évben jelenteti meg első év­könyvét, amely számos, tudomá­nyosan feldolgozott problémát tár az olvasók elé. Az évkönyvben többek között tanulmány jelenik meg Nagy Emese, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársá­nak feldolgozásában az ozorai vár feltárásáról, ismertetve ennek je­lentőségét, és fontosabb történeti adatait. Hadnagy Albert, a me­gyei levéltár vezetője az 1728-as összeírás adatai alapján Ozora településtörténeti adatait dolgoz­za fel. Pintér Endre Zsigmond sa­ját gyűjtése alapján tanulmányt tesz közzé az 1905-ös arátósztráik- ról. Az évkönyv ezen kívül íog­Kedden délelőtt dr, Vigh Dezső elvtárs, a végrehajtó bizottság el­nökhelyettesének elnökletével ülést tartott a Tolna megyei Ta­nács VB. Elfogadták dr. Tuska Pál elvtárs, a vb. elnökének je­lentését a feladatkörben tett in- te^-cedésekről és a lejárt határ­idejű vb.-határozatok végrehaj­tásáról. Ezt követően Bertha Kál­mán elvtárs, a tervosztály vezető­jének beszámolóját vitatták meg az 1*j9. évi beruházási tervek végrehajtásáról. A beruházásokkal kapcsolatos beszámoló töOoeK között megálla­pította : A múlt évben december 31-ig 48 312 000 forint volt a fel­használható összeg a lakáske­ret nélkül. Ebből 44 572 000 fo­rintot használtak fel, így a teljesítés több, mint 92 szá­zalékos. A lakás beruházásoknál 10 138 000 forint volt a felhasznál­ható keret és 10 290 000 forintot fordítottak állami lakásépítkezé­sekre. Itt száz százalékon felüli a teljesítés. A beruházási keret­ben a múlt évben 28 általános is­kolai osztályterem építése és 20 osztályterem építésének megkez­dése, 72 lakás befejezése és 57 la­kás építésének megkezdése, Du- naföldváron szálloda létesítése és Szekszárdon egy másfél vagonos kenyérgyár építése szerepelt. A tervezett feladatokból meg­épült összesen 24 osztályterem. Ebből Iregszemcsén, Fácánkert­ben, Kölesden, Nagymányokon 4—4 tanterem, Fürgédén, Mucs- fán, Pálfán, Sárpilisen 2—2 tan­terem. Kocsola községben nem adták át a tervezett 4 tantermes iskolát. Megkezdték Bonyhádon a 8, Tolnán a 4, Faddon a 4 és Ka- kasdon ugyancsak a 4 tantermes iskola építését. A lakásépítési ke­retből átadásra került a 72 lakás Szekszárdon is, Dombóvárott is 36—36 lakás épült. Megkezdték a tervezett 57 lakás építését is. A szekszárdi kenyérgyár műszaki átvétele nem történt meg, mivel bizonyos okos. miatt elhúzódtak az építési munkálatok, de érte­sülésünk szerint a mai napon, szerdán már megkezdődik a gyár műszaki átadása. Nem valósult meg a dunaföldvári szálloda sem. A napirend vitája során Dara­dics Ferenc elvtárs, az MSZMP I lalkozik a járás termelőszövetke­zeteinek tízéves fejlődésével, s ennek keretében a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet törté­netét mutatja be. Megjelenik a könyvben a kur­di általános iskola feldolgozásá­ban a község monográfiája. Meg­ismerkedhetnek a könyv olvasói, a tamási járás könyvtármozgal­mának 10 éves fejlődésével is. A könyv végén az olvasók a Kapos mente műemlékeinek jegy­zékét, valamint a járás községei jelentősebb történelmi, munkás- mozgalmi eseményeinek dátu­mét találják... Az évkönyv előre­láthatólag a nyár folyamán jele­nik meg. megyei bizottságának titkára, Báli Zoltán elvtárs, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke, Kelemen Sándor elvtárs, a megyei tanács vb. ipari-műszaki osztályának ve­zetője, Gyugyi János elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyette­se és Sándor Gábor elvtárs, a megyei tanács vb. építési és köz­lekedési osztályának vezetője szó­laltait fel. Mindenekelőtt hang­súlyozták, hogy a beruházásoknál mutatkozó bizonyos mértékű lemaradást nem lehet teljes egészében megmagyarázni az objektív körülményekkel, mert körül­tekintőbb szervezéssel, az épít­kezések jobb előkészítésé­vel meg lehetett volna előzni, hogy nagy összegű felhasználat­lan pénz maradjon. Dr. Vigh De­zső elvtárs is többek között ezt hangsúlyozta az összefoglalójóban, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló összegből a szükség szerint nagyobb részt kell fordítani a következő évi építke­zések előkészítésére. A következő napirendi pontban a múlt évi községfejlesztési ter­vek teljesítéséről és az elkövetke­zendő feladatokról tárgyaltak. A napirendi pont előadója Schmidt Gyula elvtárs, a megyei tanács községfejlesztési csoportjának ve­zetője volt, A múlt évben a tanácsok me­gyei átlagban 83 százalékra teljesítették a községfejleszté­si terveket. A legjobb eredményt Szekszárd városban, valamint a dombóvári és a tamási járásban érték el. Amint az közismert, a múlt év­Most már hivatalosan is itt van a tavasz és az idő sem hagyja cser ben a parasztembert. Termelőszö­vetkezeteink földjein traktorok, lófogatokv emberek nyüzsögnek, végzik a tavaszi munkákat, összeadták a burgonya- és kukori. cavetőmagot — az asszonyok nyit­ják a szőlőt a gerjeni Rákóczi Tsz-ben. A bölcskei gépállomás trakto­rosai 171 holdon végezték el a ta­vaszi talajelőkészítést a termelő- szövetkezet földjein. A gerjeniek eddig 10 hold borsót. 10 hold má­kot vetettek el és megkezdték a 30 hold zab vetését. Az asszonyok brigádba tömörültek és nyitják a szőlőt. Úgy határoztak a szövetkezetiek, hogy a vetésterület 28 százalékát kukoricával vetik be. Ehhez, va­lamint a burgonyavetéshez szük­séges vetőmagot már összeadták a termelőszövetkezet tagjai. Tizenhárom traktor dolgozik az Alsónyéki Dózsa Népe Tsz-ben. Az alsónyéki Dózsa Népében, a kezdeti nehézségek után, most már teljes lendülettel folyik a tanács vlt versenyt ben községfejlesztési versenyt in­dítottak megyénkben s pénzjutal­mat tűztek ki a megyében és a já­rásokban legjobb eredményt el­érő 1—1 község számára. A ver­senyt értékelték és a végrehajtó bizottság elé terjesztették a jutal­mazásra javasolt községeket. En­nek a napirendi pontnak a tár­gyalása során is széleskörű vita keletkezett. Különösen nagy volt a vita afelett, hogy kinek adják a megye legjobbjának kijáró jutal­mat. Az értékelés alapján Dom­bóvár községet javasolták, de többen próbálták bizonyítani azt is, hogy Szekszárd város eredmé­nye jobb. Végül azonban a körül­ményeket mérlegelve a határoza­ti javaslatot fogadták el minde­nekelőtt azért, mert Dombóvárott sokkal nagyobb volt az 1000 lakos­ra jutó társadalmi munka értéke, mint Szekszárdon. A végrehajtó bizottság tehát az adatok szerint Dom búvárt nyilvánította a községfejlesz­tés terén a megye legjobb eredményt elérő községének és 59 000 forintos pénzjutalom­ban részesül. A járások legjobb községei a kö­vetkezők: Kisvejke (bonyhádi já rás), Kurd (dombóvári j.), Gyónt (gyönki j.), Bölcske (paksi jj. Harc (szekszárdi ;j.), Szakály (ta­mási j.). Ezek a községek külön- külön 10 000 forint jutalmat kap­nak. A jutalmakat március 3I-ér. tartandó ünnepi tanácsülésen ad­ják át, A végrehajtó bizottság megtár­gyalta az április 8-i tanácsülés napirendi anyagát is, dr. Tuska Pál elvtárs előterjesztése alap­ján. tavaszi munka.’ Befejezték 40 hold borsó, 45 hold tavaszi árpa és meg kezdték a zab, valamint a pillan­gósok vetését. Még a héten meg­kezdik a zabosbükköny vetését is 17 holdon, A lapályos területen 50 négy­szögölön füzest telepítettek az el­múlt napokban vesszőnyerés cél­jából; A tavaszi munkákban a vár­dombi gépállomás 13 traktora se­gíti őket. Kilencvenhárom hold borsót ve­tettek a szedresi Petőfi Tsz-ben A szedresi Petőfi Tsz-ből jelen­tették, hogy befejezték 93 hold borsó. valamint 50 hold takar­mányárpa vetését. Folyamatban van az ősz veté­sek fej trágyázása, a szedresi gép­állomás traktorai hengereznek, tárcsáznak, simítóznak. A tegnapi napon elkezdték Szed- resen a zab vetését is. A burgo­nyavetőmag nagy részét már elő­készítették, részben a tagoktól gyűjtöttek össze, részben pedig a MÉK-től vásárolták. Nagymértékben hozzájárultak a KISZ-szervezetek a községfejlesztési tervek teljesítéséhez A bonyhádi úttörőház találkozókat szervez a járás úttörőcsapatai részére Évkönyvet ad ki az ozorai múzeum Teljes lendülettel megkezdték a tavaszi munkákat megyénk termelüszüvetkezeteiben

Next

/
Thumbnails
Contents