Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-17 / 40. szám

6 ' TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1960. február 17. Egyhangú kattogással döcög velem a vonat a ciombóvá]— veszprémi vonalon. Elől a kis, 275-ös mozdony valósággal a leír két szuszogja Iá a nagy erőlkö­déstől. Újságot veszek a kezembe, hogy valamivel elüssem a hosszéi uta­zás unalmát. Egy cikk címén meg­akad a szemem: »Korszerűbb lesz a vasúti ko­csik világítása«. No, ezt elolva­som. A cikk többek között megál­lapítja, hogy a MÁV vagonjainak világítása nem felelt meg a nem­zetközi előírásoknak, mert a vi­lágítást, fűtést nagyban befolyá­solja a vonatok haladási sebes­sége. A külföldi szerelvények 120—ICO kilométeres sebességgel rohannak, a hazaiak ennél jóval kevesebbel. Csakugyan, a múltkor olvastam évven, hogy elkészült ■ egy új Diesel-motorkocsi, amelynek se­bessége 90 kilométer felett lesz. Böngészgetni kezdem a menet­rendkönyvet. Fiirged ötven kilo­méterre van Dombóvártól. — A Dombóvárról hat óra hat perckor induló vonat nyolc óra két perc­kor ér Fürgédre. Tehát óránként huszonöt kilométeres sebességgel ‘■röpít« a vonat utazásom célja felé. Alig többel, mint amennyi­vel »robogott« hajdan az első vo­nat Budapest és Vác között... — B — — Az esti, illetve levelező gim­náziumi, vagy általános iskolai oktatásban résztvevő felnőtt tanu­lók száma ebben a tanévben Tol­na megyében a korábbi évekhez viszonyítva három, négyszeresé­re nőtt. — Az Egyesült Államokban több pénzt költenek italra, mint isko­lákra. Az Egyesült Államokban egy év alatt 10,5 milliárd dollárt költőitek szeszesitalokra, ugyan­akkor csupán 9 milliárd dollárt fordítottak az elemi és középisko­lák építésére és fenntartására. Dr. Charles W. Shiling, az atom energia bizottság egyik tagja ki­jelentette, hogy noha az atom tu­domány fejlesztéséhez óriási szükség van képzett szakembe­rekre, az Egyesült Államok lakos, sága egy év alatt mégis több mint 4,5 milliárd dollárt költött pl. cigarettákra, de csupán 3 mil­liárd dollárt egyetemek és főis­kolák fenntartására. — Csütörtökön délután a Sáreg­resi Színjátszók Simontornyán vendégszerepeinek. Gerencsér Jó­zsef: „Joguk van a szerelemhez” című színművét mutatják be. — Február 17-én, szerdán este 7 órakor Tolnán, az Építők Mű­velődési Otthonának olvasóter­mében „Kuruzslás és orvostudo­mány” címmel dr. Major György tisztifőorvos tart előadást. — Hétfőn este a Gyönki Járási Művelődési Házban fotoszákkör kezdte meg működését. A szakkör egyelőre 8 taggal kezdett munká­hoz. — Csalétket keresett — gyön­gyöt talált. Egy Harris nevű port- smuthi hajófestő, aki szabadide­jében horgászni indult, csalétket keresett a horogra. Kukac helyett azonban egy 18 centiméter hosszú osztrigát talált, a kagylóban pedig 8 mm átmérőjű gyöngyöt. Az osztriga majdnem akkora volt, mint az indiai gyöngykagylók; a La Manche csatornában ez a mé­ret rendkívül ritka. — A Bonyhádi Járási Művelő­dési Ház bábszakkörének rendsze- rés előadásai az elmúlt évben több mint 5000 forint bevételt jelentettek a művelődési háznak, mintegy 800 forinttal többet a tervezettnél. — A televízió műsora: 18.40: Szovjet tájak — szovjet városok. A kék Altáj-hegyei között. 19.00: Közvetítés a Petőfi Színházból: Ilf és Petrov: Tizenkét szék, Bepillantás egy nőtanács munhájáha Mennyi odaadás, áldozatkész­ség, szerteágazó tevékenység kell az emberek között végzett neve­lő, felvilágosító, mozgósító mun­kához? Ezt csak az tudja, aki leg­alább egy pillantást tud vetni például a nőtanácsok életébe, te­vékenységébe. Ilyen rövid bepillantást enge­dett munkájukba Deli Györgyné, a simontornyai nőtanács titkára. Rajta keresztül érzékelni lehet a többi, a mozgalomban részvevő asszonyok életét, gondolkodását. Ö három éve a nőtanács titká­ra, de a mozgalomban már 1949 óta részt vesz. Most, mint vezető, természetesen sokkal szerteága­zóbb munkája van, hiszen a töb­bi asszonyok is tőle várnak segít­séget, választ problémáikra. — Az asszonyok bizalma, ragaszko­dása — mondja — minden ne­hézség mellett is oly jóleső érzés­sel tölti el az embert. Munkájukról? Nem egy nőtalál­kozót szerveztek, termelőszövet­kezeti látogatásra vitték az asszo­nyokat Tengelicre, Bátaszékre. — Ilyenkor természetesen korábban fel kell kelnem — mondja —, el­TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Talna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Laokiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztősén és k.iadó: Szekszórd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 4ó. Telefon: 21-21. 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető o helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft készíteni az ebédet, hogy férjem se érezze annyira távollétemet. A Gyermekváros javára is 7000 forintot gyűjtöttek össze. És ezzel elérkeztünk napjaink egyik problémájához is. — Most megint elhatároztuk, hogy a gyermeknapi készülődés során új­ra bemegyünk a gyárba. A ka­pott pénzt arra fordítjuk, hogy a gyermekeknek a tavalyinál is em­lékezetesebb napot szerezzünk. — Közeledik a nemzetközi nő­nap 50. évfordulója is. Erre ho­gyan készülnek? — kérdezem. — Öh, ezt jóformán hallomásból tu­dom — válaszolja. — Az idén ugyanis egy * négytagú bizottság alakult, hogy az ünnepséget meg­szervezze. Az idén nem az asszo­nyok készítik elő saját ünneplé­süket — teszi hozzá nevetve. De látszik, hogy jóleső érzéssel veszi ezt tudomásul. — Annyit azonban tudok, hogy a KISZ-fiatalok színdarabbal ké­szülnek a nagy napra, az iskola szavalatokkal. Az úttörők köszön­teni fogják külön is azokat az asszonyokat, akik régóta működ­nek a mozgalomban. Ezzel azonban nem ér véget munkájuk, hiszen amint mondja, nincs olyan nap, hogy fel ne ke­resnék az asszonyok tanácsért és nemcsak azért, hogy munkába- állásukat segítsék, lakásügyekben adjanak tanácsot, hanem még csa­ládi ügyekben is. — Nem azért mondom, hogy dicsekedjem — sorolja az eseteket —, de jó egy- pár, válásig kiéleződött helyzetben a jó szó, rábeszélésünk eredmé­nyesen segített. A bepillantás igen rövid volt. de mutatja, hogy a nőtanács él. működik, segíti a simontornyai asszonyokat. (Sí) Lovagias ügy Megállt az autóbusz. Ilyen­kor az szokott történni, hogy a leszállni akarók a magasztos leszállási műveletet egyszerre óhajtják elvégezni. A felszál­lók elképzelése pedig az, hogy minek is megvárni a leszálló­kat. Jobb gyorsan felszállni. A két ellenkező jellegű művelet — mint az lenni szokott — némi apróbb bonyodalmakat idéz elő. Ezen ténykedés alkalmával még az egyébként nem val­lásos halandók is emlegetni szokták Zeust, Jupitert, a Ha­dak urát, Allahot és az öreg Atyaistent. Sajna, a hölgyek is ezt te­szik olykor-olykor. Node, ne vágjunk a dolgok elébe. Pehelyként libbentem le. Va­lamit azonban éreztem a lábam alatt. Csak nem!? Bizony rá­léptem valaki tyúkszemére. — Maga tólinkótüdőköcsög- fejű — szólt egy szirén hang nem tud vigyázni? — Node kérem, milyen hang­nem ez? Mégis hallatlan! — Hallatlan? Még maga sér­tődik meg? Lemennydörög, mint az elefántlányka és ő van megsértve. Hogy miket kell az embernek megérnie! Ez az úgy­nevezett férfi-udvariasság? Szé- gyellje magát! Felnéztem. Csinos, kékszemű hölgy fogainak ösvényén ke­resztül szűrődtek hozzám e hangok. Valami irtózatos go­rombaságot szerettem volna mondani. A hölgy azonban fel­lépett a lépcsőre. Méltatlankodó hangja még a buszból is ki­hallatszott. Bosszúvágy fűtött. Jobb azon­ban 20-ig számolni ilyenkor. — Ezt tettem. Majd betértem a cukrászdába, hogy egy dupla mellett el-elmélkedjem a tör­téntek felett. No, igen az »ele­fántlányka-« kifejezés valószínű­leg a súlyomra vonatkozott. — Bár ezt költői túlzásnak vélem. Köztudomású ugyanis, hogy az oly sokszor megénekelt vadon­gyöngye kereken 15 mázsa volt. A hölgynek a matematika nem lehetett valami erős oldala. Eh­hez azonban kevés közöm van. Ez már az iskolák ügye. Mit jelenthet azonban a »tilinkó- tüdőköcsögfejű?« Ezt tudnom kell! így tudom csak felmérni a sértés nagyságát. Az elégtétel- adást is ehhez viszonyítom. A hölgynek természetesen elégté­telt kell adnia! Mégpedig ha­marosan. Egy ilyen kifejezéssel nemcsak engem személyemben ért sértés. Az erősebb nemet is egyetemlegesen megsértették. Levelezőlapot vettem elő és a Magyar Rádió címére (záró­jelben Lőrincze Lajos) címez­tem azt meg. Némi felvilágosí­tásra van ugyanis szükségem. Az ország melyik vidékén diva­tos ez a kifejezés? Népi-e, vagy az aszfalton termett? Az alap vagy perem-szókincsünkben lelhetek fel, stb. stb... és főleg... mennyire sértő? Megállj, csipogó évaunoka, majd megmutatom, majd meg­mutatjuk, mi férfiak! A végelszámolás nem késett soká! Délután ő leszállt, én fel­szállni óhajtottam. Ebből azon­ban nem lett semmi. Lesz még néhány szavam a hölgyhöz... — Kérem, bizonyára meg fog­ja érteni, hogy a történtek után némi magyarázattal tartóz... — Ugyan kérem, nem történt semmi. Igazán nem haragszom. — Nem haragszik? Méghogy ön nem haragszik, amikor is nekem volna jogom... — Ugyan kérem, nem tesz Sikong a körfűrész. Fürge kezű munkásnők dolgoznak a gépek­nél. Kezük alól percenként apró fatuskók hullnak a deszkadarab­ból. Nyolc-tíz gép dolgozik egy-egy műhelyrészben. Két műszakban, tizenhat órán át dolgoznak a Dombóvári Fatelítő Vállalatnál. Kell a fatuskó, az utóbbi évek­ben mind több vasbetonaljat használ fel a vasút, és ezekhez itt, Dombóvárott készítik a csa­vartartó fatuskót. Általában a faipari üzemeket sorolják a fő baleseti veszélyes­ségi helyek közé. A gépek nagy részét ugyan felszerelték a szab­ványnak megfelelő biztonsági be­rendezéssel, de még így is elég gyakori a baleset. Éppen ez a tény is megköveteli, hogy a dolgozók testi épségének megóvására nagy gondot fordít­sanak a vállalat vezetői. Rendsze­ressé tették a balesetvédelmi ok­tatásokat, ismertetik a munka- védelmi eszközök használatát. Műszakkezdés nem múlik el anélkül, hogy a művezető na fi­gyelmeztetné a munkásokat: »Vi­gyázzatok magatokra, óvatosan, nagy figyelemmel dolgozzatok!« És sajnos, néhány esetben, a legr nagyobb elővigyázat mellett is baleset éri a dolgozót. A desz kában lévő rejtett csomó, melyet a munkásnő nem vesz észre, el­akad, a megszokott mozdulattal végzett munkát a keményebb fa­rész megakadályozza és becsípi a forma közé a fát, a fát tartó kéz is, esetleg csak a munkásnő ujja az éles fűrész elé kerül és máris kész a baj... A baleset híre percek alatt el­semmit. Különösen most, mi­dőn látom a jószándékot... — Értse meg kérem, hogy bizonyos magyarázatra van... — Dehogy, ön bocsánatot akar kérni, de mire jó ez? Emberek vagyunk, megtör­ténhetik az ilyesmi. — Meg. (Fuldokoltam a mé­regtől.) — Jaj, a retikiilöm! — Kérem, parancsoljon. Odaadtam azt az istenverése Uakadúszínű vacakot. Bájosan bólintott és elsietett. Menetköz­ben még visszaszólt: — Látom, még nem veszett ki a férfiakból az udvariasság. — Nem, még nem. Mi va­gyunk a teremtés koronái. A teremtését a koronájának! Öh, Adám, miért nyavalyog­tál az egyedüllét miatt! jut a nagy kiterjedésű gyártelep minden részébe. Sajnálkoznak ilyenkor a munkások, és azt is megfogadják, hogy gondosabban végzik munkájukat. Forró Irén, fiatal leány, alig egy év óta dolgozik a fatelítő vállalatnál. Állandó munkahelye a parkett-üzem. Az egyik nap néhányadmagával áthelyezték a fűrészüzembe dolgozni. Körfű­rész mellé állították, tuskót kel­lett készítenie. Órákig dolgozott a gépen — ezt megelőzően már több esetben dolgozott hasonló fűrészgéppel —, begyakorlott mozdulatokkal csúsztatta a desz­kát a fűrész éle alá, és egyszer, egy óvatlan pillanatban, a fában lévő rejtett csomót elkapta a fű­rész, odacsavarta a munkásnő uj­ját is és egy ízt levágott róla. A műhelyben leállt a munka, sietett mindenki a szerencsétlenül járt munkásleány segítségére, or­voshoz vitték, s miután elsőse­gélyben részesítették, és néhány hét múlva postás kopogtatott Forró Irénhez, a biztosító hatezer­kettőszázötven forintot küldött. Jaksa Jánosné is a fűrészgép­nél járt szerencsétlenül, három uj.iahegyét vitte el a gép. ö nem vett részt az üzemi balesetbizto­sításban, és kártérítést sem ka­pott az Állami Biztosítótól. E két eset tanulságul szolgált a fatelítő munkásainak. Meggyőződtek ar­ról, hogy hiába a legnagyobb elő­vigyázat, hiába költ államunk tízezreket a munkavédelmi be­rendezések tökéletesítésére, néha mégis előfordul, hogy szerenjsét- lenül jár egy munkás, és ekkor a balesetbiztosítás is segítségére siet a bajba jutottnak. —ács—i Apróhirdetések Eladó ház Szekszárdon, Alkot­mány utca 59/b. számú két szoba honyha, mellékhelyiséggel. (47) Szerény háztartásunkba alkal­mazottat keresünk bentlakással. Bonyhád, Perczel 77. Simon. (43) 125 köbcentiméteres motorke­rékpár, „Csepel”, használt álla­potban sürgősen eladó. Érdeklőd­ni lehet Szekszárd, Séd-köz 16 ___________________________(44) F érfi segédmunkást matractö­mésre felveszünk. Szekszárd Ru­házatiipari Vállalat. (50) Azonnali beléoésre keresünk vízvezeték-szerelő kisiparos szak­munkást. Szék« d Építőipari Szövetkezet, Rákóczi u. 15. sz. (41) a Vizsgázóit fűtőt, vagy hűtő- a a gépkezelőt azonnali belé- l a pésre felvesz a Tolna me- j i gyei Húsipari Vállalat, Szék- J 1 szárd. (30) £ PÉLDÁT VESZNEK AZ IDŐSEBBEKRŐL Szekszárd belvárosában épületbontá­soknál segítenek a KJSZ-szervezet tag­jai, s ezért a városi tanács a fiatalok- nak adja a bontási anyagot. A KISZ- fiatalok a kapott anyagból építik fel az ifjúsági házat. — Mit csináltok, öcsi? — Felépítjük a »legifjabbak házát«l (Bati) Két baleset tanulsága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents