Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-16 / 39. szám
Vine PROLETÁRJAI, EG YÍ5S17L JTTEK! MEOYEl TANÁC TOLNA ÜGYEI •A Í0 GY.A,ff'.S'ZOC.I Al, ISTA , M UNKA S P AI? I fQl. NA M^.O VEI ; BIZO! TS'ÁO'a ES ' A Kedd 1960. február 16. V. évfolyam 39. szám * ARA: 50 PILLÉR ________ ________ L EGFONTOSABB FELADATUNK: a termelőszövetkezetek megszilárdítása Nagyjelentőségű határozatot hozott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága legutóbbi ülésén a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről és a termelőszövetkezetek megszilárdításáról. A határozat az eredmények ismertetése és értékelése mellett megszabja azokat a legfontosabb irányelveket, amelyek soronkövetkező munkánkat és feladatainkat meghatározzák. Az 1959. október 22-1 határozat óta minőségi változások jöttek létre mezőgazdaságunkban. Országos átlagban a szántóterület 70 százaléka tartozik szocialista szektorhoz, új termelőszövetkezeti megyék születtek, Győr és Szolnok megye mellett most már Fejér, Veszprém és Somogy megye is termelőszövetkezeti megyévé vált. Az országban 76 termelőszövetkezeti járás és több mint 2300 termelőszövetkezeti község van. Az országos adatok mellett megyénk adatai is figyelemre méltóak. Megyénkben a községek 90 százaléka termelőszövetkezeti köz ség és három járásunk vált termelőszövetkezetivé. Az MSZMP VII. kongresszusa által megszabott feladatban, hogy befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, ismét nagy lépést tettünk előre. Most az a legfontosabb feladatunk, hogy a számszerű fejlesztés munkájáról áttérjünk az új és megnövekedett termelőszövetkezetek megszilárdítására. A termelőszövetkezetek megszilárdítása eredményezi, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor mezőgazdaságunkban túlsúlyra jutott a szocialista szektor aránya, növelhessük a mezőgazdaság termelését és árutermelését. Cél, hogy az idei évben 4,9 százalékkal növekedjék a mezőgazdasági termelés és 8,9 százalékkal az árutermelés. Mit kell tennünk a termelőszövetkezetek megszilárdításáért? A párt Központi Bizottságának határozata felhívja a figyelmet arra, hogy a megszilárdítás fő kérdése a politikai munka. Ezért nagy gondot kell fordítanunk a termelőszövetkezetekben a párt és K iSZ-szervezetek létrehozására, munkájuk segítésére és munkájuk színvonalának emelésére. A politikai munka feltétele annak is, hogy meginduljon a közösség gazdasági élete: a tavaszi munkák jó megszervezése, a vetőmag, a takarmányalap összegyűjtése, a közös állattenyésztés kialakítása. A párt Közoonti Bizottságának határozata különös gonddal foglalkozik a beruházásokkal, főleg a saját erőből történő építkezésekkel. örvendetes jelenség az, hogy megyénkben is az újonnan alakult termelőszövetkezetek ötletesen igyekeznek saját erejükből megteremteni a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. A kajda- csi Aranykalász, a pusztahencsei Kossuth, a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász, már most megkezdte saját erejéből az építkezéseket. Pusztahencsén, Duna- szentgyörgyön olcsó favázas épületeket emelnek még az idei tavaszon, hogy el tudják helyezni a közösbe vitt állatokat. Pincehelyen, Gerjenben a tagok nagyobb istállóit és pajtáit kezdték meg átalakítani. A termelőszövetkezeti községekben megyénkben is már az első évben több mezőgazdasági terméket és több árut is termeltek, mint a volt egyéni gazdák. Idén az elmúlt év tapasztalatait továbbfejlesztve az új tsz-ek már a termelési és pénzügyi terveik elkészítésénél figyelmet fordítanak az árutermelés növelésére. A párt Központi Bizottságának határozatai azért helyeznek különös súlyt az árutermelésre, mert ez egész népünk érdeke, életszínvonalunk emelésének döntő feltétele. Külön fejezet foglalkozik a Központi Bizottság határozatában a szemes- és silókukorica, továbbá a burgonyatermelés fokozásának jelentőségével. Megyénkben is mozgalom indult el a 30 mázsás májusi morzsolt kukorica termeléséért. Ezt a mozgalmat az elmúlt napokban a tamási járásban indították el, s reméljük, hogy mind több tsz csatlakozik majd a tamási járás felhívásához. A nagyobb terméseredmények csak úgy érhetők el, ha a tsz-ta- gok és a tagok családtagjai teljes szívvel vesznek részt a közös munkában. A tsz-parasztság munkalendületét fokozza az anyagi ösztönzés. Ezért pártunk azt javasolja, hogy minél szélesebb körben alkalmazzanak a termelőszövetkezetekben a munkaegység- rendszert továbbfejlesztő jövedelemelosztási módszereket. Olyan jövedelemelosztási formákra gondol pártunk, amelyek a helyi adottságoknak megfelelnek és amelyek mindjobban érdekeltté teszik a tsz-tagokat a közös gazdaság eredményeiben. Bátor és rugalmas kezdeményezésekre van itt szükség, olyan kezdeményezésekre azonban, amelyek a szocialista jövedelemelosztás alapvető elveire épülnek fel. Termelőszövetkezeti parasztságunknak szocializmust építő munkájában nagy segítséget nyúj tott eddig is munkásosztályunk. Az elmúlt évben a patronálás új, magasabb színvonalú és közvetlenebb formája alakult ki, olyan forma, amely nagy hasznára vált termelőszövetkezeteinknek. Az ipari üzemek, állami gazdaságok, tanácsi szervek és más intézmények pártunk felhívására az eddigi tapasztalatok alapján továbbra is hathatós segítséget nyújtanak szövetkezeteinknek a közös gazdaság megszilárdításában, a nagyüzemi feltételek megteremtésében. A Központi Bizottság határozata megállapítja: »Kialakulóban van a tavalyinál is nagyobb mértékben az egész társadalom összefogása a szövetkezeti gazdaságok erősítéséért«. Pártunk javaslatára kormány- rendelet jelent meg a termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékáról. Ez a rendelet is elmélyíti a bizalmat, fokozza a parasztemberek kedvét és lelkesedését. Fontos határköve a szocializmus építésének pártunk Központi Bizottságának ez a határozata. A határozat közvetlen hangja, a helyzet alapos és helyes értékelése, a célok és feladatok megjelölése lelkesedéssel tölt el mindnyájunkat. Kormányrendelet a termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi {járadékáról A Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékáról szóló rendelet tervezetét.' A kormány ezzel a rendelettel gondoskodik azokról a termelőszövetkezeti tagokról, akik öregségük vagy munkaképtelenségük miatt nem szerezhetik meg a törvényszerű nyugdíjhoz szükséges »szolgálati« időt. A rendelet értelmében az említett módon ellátatlanul maradó termelőszövetkezeti tagok öreg. ségi járadékot kapnak, ha a férfi a 70.. a nő pedig a 65. életévét már betöltötte, s a termelőszövetkezet közös munkáiban rendszeresen nem tud részt venni. Az tekintendő ilyen tagnak, aki egy naptári évben 120 (a nő 80) munkaegységnél többet nem tud teljesíteni. Gondoskodik a rendelet azokról a termelőszövetkezeti tagokról is, akik az említett életkort ugyan még nem érték ei, munkaképességüket azonban már teljesen elvesztették, s a törvény- szerű nyugdíj megállapításához szükséges, úgynevezett nyugdíjévük nincs meg. Ezek a tsz-ta- gok munkaképtelenségi járadékot kapnak, ha az arra illetékes orvosi bizottság megállapítja a száz- százalékos munkaképtelenségüket. Mind az öregségi járadék mind a munkaképtelenségi járadék havi összege 260 forint. Tomp e István Szakoson Vasárnap délelőtt ugyancsak benépesült a szakcsi kultúrház. Négyszáznál többén jöttek össze termelőszövetkezeti parasztok, hogy meghallgassák Tömpe István, az MSZMP Központi Bizottsága tagja földművelésügyi miniszterhelyettes beszédét. Tömpe elvtársat a község vezetői fogadták, majd úttörők köszöntötték virágcsokorra). Beszédében foglalakozott a termelőszövetkezeti mozgalom eredményeivel, az új termelőszövetkezetek megszilárdításának feladataival. Beszéde nagy érdeklődést, tetszést váltott ki a gazdák között, hiszen előttük is ott van: Hogyan tovább? A község határa — 8000 hold föld — közös tulajdonban van. Ezen kell úgy gazdálkodni a szakcsiaknak, hogy nagyobb jövedelmet érjenek el, mint egyéni gazda korukban. Ha a férj és a feleség egyaránt termelőszövetkezeti tag, a 260 forint járadékra a férj jogosult. Ha a férj meghalt, s a felesége terme- lószövetkezeti tag. ez utóbbi kapja a 260 forint járadékot, de csak úgy, ha az előbbi feltételek nála is fennállnak. Ha a termelőszövetkezeti tag egyéb jogcímen törvényszerű nyugellátásban részesül, és ennek összege a havi 260 forintot nem éri el, akkor az egyéb jogcímen járó nyugellátás és a 260 forint közötti különbözeiét kell részére folyósítani. Gondoskodik a rendelet a meghalt termelőszövetkezeti tag özvegyéről akkor is, ha az nem volt ugyan termelőszövetkezeti tag, de a 65. életévét (férfiözvegy a 70. életévét) betöltötte, vagy az orvosi bizottság megállapítása szerint teljesen munkaképtelen. Ezeket az özvegyeket havi 130 forint özvegyi járadék illeti meg, ha törvényszerű özvegyi nyugdíjra nem jogosultak. A járadék mellett a termelőszövetkezeti tagnak megmarad a háztáji gazdasága, megkapja a tagokat általában megillető' egyéb szociális kedvezményeket, valamim a bevitt földié után öt megillető földjáradékot. Nem jogosult öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadékra az, akinek vagy a vele együtt élő házastársának havi 2C0 forintot meghaladó nyugdíja, keresete vagy jövedelme van, kivéve, ha ez a jövedelem a háztáji gazdaságból vagy a földjáradék- ból származik. Fia valamely naptári évben az öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban már részesülő férfi termelőszövetkezeti tag 120, a női termelőszövetkezeti tag pedig 80 munkaegységnél többet teljesített, a teljesítést követő hónap első napjától a naptári év végéig megszüntetik járadékának folyósítását. Ugyancsak megszüntetik az öregségi, illetőleg a' munkaképtelenségi járadék folyósítását, ha a tag kilép a termelőszövetkezetből, vagy kizárják onnan. Ha a termelőszövetkezeti tag a nyugdíjigényének bejelentéséi, illetőleg a halálát közvetlenül megelőzően legalább három éven át nem folytatott élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetőleg a mező- gazdasági lakosság szükségletét kielégítő ipari tevékenységet, akkor a tag részére öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadék, özvegye részére pedig özvegyi járadék csak különlegesen indokolt esetben állapítható meg. A járadékot a termelőszövetkezet útján az erre a célra rendszeresített nyomtatvány-űrlapon kell kérni. A termelőszövetkezet, valamint a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának javaslata alapján az Országos Nyugdíj- intézet, állapítja meg és folyósítja a járadékot. A rendelet alapján legkorábban I960, január 1-től kezdve lehet járadékot megállapítani. özvegyi járadékot ettől az időponttól kezdődően az az özvegy is kaphat, akinek férje 1959-ben halt meg, ha legalább 1958. január 1-től kezdve termelőszövetkezeti tag volt. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a kormány a volt mezőgazdasági dolgozóknak (gazdasági cselédeknek) folyósított OM- Bl-járadékot a termelőszövetkezeti tagok öregségi járadékával azonos összegre emelte fel. I960, januar 1-től kezdve tehát ezek a járadékosok is — a családi pótlék beszámításával havi 260 forint járadékot kapnak. (MTI) Bölcsbe termelőszövetkezeti községben megkezdték a trágyahordást Bölcskén is nagyott fejlődött a termelőszövetkezeti mozgalom. A már meglévő termelőszövetkezeti tagokhoz 837-en csatlakoztak, akik mintegy 6500 holdat visznek a közösbe. A termelőszövetkezetivé lett Bölcske községben vasárnap nagyszabású falugyűlés volt, ahol Rákóczi néven új termelőszövetkezet alakult. Az András-pusztán lévő Petőfi Termelőszövetkezet egyelőre még megmaradt önálló gazdaságnak, de a faluban lévő két termelőszövetkezet egyesült. Az egyesített termelőszövetkezet Ä magyar tanácsi küldöttség látogatásai a Szovjetunióban Moszkva: (MTI) A magyar helyi tanácsok küldöttsége Varga András első miniszterhelyettes vezetésével folytatja látogatását az OSZSZK-ban. A magyar küldöttség szombaton a Moszkva közelében levő Szerpuhov városába látogatott el, ahol megbeszélést folytatott a helyi tanács vezetőivel a tanácsi munkáról. Ezt követően a magyar vendégek felkeresték a Lipeck-i községi tanácsot. A küldöttség tagjai a tanács munkáján kívül megismerkedtek két kolhoz — a Bolsevik és a Pri- ziv — munkájával. Vasárnap a magyar küldöttség Moszkva nevezetességeit tekintette meg. A magyar vendégek a többi között felkeresték a Kremlben Lenin egykori dolgozószobáját is. A vendégek hétfőn Gorkij városába utaztak. elnöke Bénák Mihály lett, aki eddig a községi tanács vb.-elnökhe- lyettese volt. A Rákóczi Termelő- szövetkezet főagronómusáuí pedig Sepsi Józsefet választotta meg, aki már régebb óta dolgozik közös gazdaságban. A több ezer holdas bölcskei Rákóczi Termelőszövetkezet vezetősége tegnap már munkához is látott. A tanácstól két irodahelyiséget kapott a közös gazdaság és ezeket be is rendezték. A brigádszervezetek kialakítása még folyamatban van. De ettől függetlenül a vezetőség máris megkezdte a közös munka« szervezését. Az elnöktől kapott információ szerint lófogatokkal hordják az istállótrágyát a közös földekre a bölcskei Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai. Ebben a munkában az sem akadályozza őket, hogy a földrendezés, a nagytáblák kialakítása csak most kezdődik meg. De előreláthatólag ebben a hónapban a földrendezők is végeznek, s mire itt lesz a kikelet, minden szükséges feltétel meglesz ahhoz, hogy a több ezer holdas bölcskei határban is közösen szántsanak* vessenek a Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai.
