Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-14 / 38. szám

í060; ■ február 14. ’ TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG s* A%r idei évben is teljesíteni akarják az Elüzem cím elnyerésének feltételeit Az Alsótengelic; Kísérleti Gaz­daság három évre visszatekintve tartja a büszke Élüzem címet. A3 elmúlt év munkájáról beszélget­tünk Czapári László elvtárssal, a gazdaság igazgatójával, aki néhány számadat felsorolásával érzékeltette az elmúlt év ered­ményeit, amelyek ugyancsak ki­emelkedők. s amelyeknek eléré­sében minden dolgozó jó mun­kája benne van. A gazdaság 1959. évi ered­ményjavulása 3 183 000 fo­rint, ebből az abszolút nyere­ség 2 635 000 forint volt. S amiről itt beszélni kell az, hogy a túlteljesítés dacára sem anyagban, sem munkabérben nein,lépték túl az előírt tervszá­mokat. A gazdaságban — ahogy a ne­vében is benne van — tudomá­nyos kísérletekét folytatnak a ri­deg szarvasmarhatenyésztássel, a, tehenészetben- a -tejhozam, a ju­hászaiban a gyapjú, a baromfite­nyésztésben a tojáshozam nö­velésére. Az elmúlt év országos tejter­melési versenyében elismerő ok­levéllel tüntették ki a gazdaságot: 238 tehénnél elérték a tehe­nenként! 4321 kilogramm tej­hozamot. Még ennél is jobb volt a bony­hádi tájfajta törzsállomány tej­termelése, amely meghaladta az évi 5000 kilogrammot. A juhü- szatban a fésűs merinóknál 6,49 kilogramm, a sztravlopoli állo­mánynál pedig 9,95 kilogramm volt a gyapjúnyírási átlag. Az évi tojáshozam a gazdaság baromfi­telepén tyúkonként 191 darab volt (üzemi eredmény), de a hampsirei törzsállomány hozama 220 tojás fölött volt. — Milyen segítséget adott, a kísérleti gazdaság a mezőgazda­ság átszervezésében? — Azon túl, hogy dolgozóink segítették az egyénileg dolgozó parasztság körében a felvilágo­sító munkát, a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeiről, mezőgazda- sági szakembereink 59 napot töl­töttek a termelőszövetkezetekben és mint patronálok adtak politi­kai és szakmai segítséget — hangzik Czapári László -igazgató válasza. Ezután ismét számada­tok halmazát sorolja fel, amely­ből megállapítható, hogy a segít­ség anyagiakban is igen jelentős volt. Vetőmagvak közül csak árpá­ból 277 mázsát, borsóból 30 mázsát adtak részben köl- csönképpen, részben térítés ellenében a környező tsz-ek- nek. Keni beszélve a gépi segítségről és a továbbtenyésztésre átadott állatok sokaságáról. Segítséget nyújtott a kísérleti gazdaság az újonnan belépett tsz- tagok gondolkodásmódjának meg­változtatásában is. A tapasztalat- csere látogatások során az el­múlt évben 358 termelőszövetke­zeti tagot láttak ■ vendégül, , s mutatták be a gyakorlatban a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Az Alsótengelici Kísérleti Gaz­daság dolgozói méltán lehetnek büszkék az eredményekre; ame­lyeknek gazdasági kihatása az lesz, hogy előreláthatólag nye­reségrészesedésként egyhavi fize­tésüket kapjál; meg a dolgozók. A kísérleti gazdaságban az elmúlt év befejezése után jól kezdődött az 1960-as év és az idén is telje­síteni akarják az Élüzem cím el­nyerésének feltételeit. Közel félmillió forint községfejlesztésre Kocsolán Kocsolán is, mint szerte a me­gyében a községfejlesztési terve­ket az idei évre is a jól bevált módszer szerint készítették el. A tanácstagok kisgyűléseken, beszá­molókon, egyéni beszélgetések al­kalmával gyűjtötték választói tói a véleményeket: mire hasz­nálják fel a községfejlesztési ala­pot. L . Szabás-varrás tanfolyam a Paksi Konzervgyárban A konzervgyárban ilyenkor vari a >hottszezon«, - Nem folyik éjjel­nappal a munka, mint tavasztól őszig, hanem csak egy, nappali műszakban. A munkásnők közül sokan- most csak otthon tevé­kenykednek. Mégsem . szakadnak el egymástól a női munkatársak, összetartja őket a gyár nőbizott­sága. Ezt állapítottuk meg, amikor este. benyitottunk a gyár kultúr­termébe, ahonnét fény és han­gok szivárogtak ki. Meglepődve láttuk, hogy az öt hosszú asztal fölé ismerős női arcok hajolnak. Előttük ívpapír vagy füzet, ce­ruza, mérőszalagok, olló. Elől fe­kete táblára barna fiatalasszony rajzolja, egyben diktálja az egye­nes szűk szoknya méreteit: »A— B, = a szoknya hossza hetven.,.« és így tovább. 6 a tanfolyam ve­zetője, Feil József né. A szezonban maga is a gyár befőttüzemében dolgozik. — Hány résztvevője van -a tan­folyamnak, hogyan, mit tanul­nak? — kérdezzük. — Negyvenkilencen tanulják a szábás-varrást — válaszolja. — Nagyon szorgalmasak, alig for­dul elő hiányzás. Vannak köztük régi,,munkásnők, műszak- és cso­portvezetők, köztük Hálásé Sán- dorhé nőbizottsági elnök, aki megszervezte ezt a tanfolyamot, de legtöbben fiatal lányok, akik csak a múlt szezonban léptek be a gyárba. Egy részük most nem is dolgozik, de a tanfolyamra azért bejár. A tanfolyam kezdőfokú, két hete indult és hat hétig tart. Most a különböző fajta szoknyák sza­bását tanulják, de sor kerül blú­zok, ujjak, gallérok, egész női ruhák, pongyolák szabására is. A szabásokat először füzetbe rajzol­ják, riégyszeresen kisebbített mé­rőszalag segítségével, majd kicsi­ben kiszabják, összeállítják. Ez­után már teljes nagyságban is el tudják a ruhadarabokat készíte­ni. Gépen varrni is tanulnak a résztvevők, a tanfolyam varró­gépén gyakorolhatnak, sőt saját ruhájukat el is készíthetik rajta. Szép és jó dolog ez a tanfolyam. A tárgyi tudáson kívül — amit nyújt és ami a nőknek valósággal nélkülözhetetlen — a kollektív szellemet is erősíti, rriert fenn­tartja a munkatársak kapcsola­tát a »holtszezon« idején is. Eh­hez méltó befejezésre is készül a nőbizottság. Kiállítást rendeznek a tanfolyamon készített ruhákból, a kiállítást március 8-án, a nem­zetközi' nőnap" megünneplésével egvidőben mutatják be a gyár többi dolgozóinak. P. L. Bizony nem kis összegről volt szó, hiszen az idén közel fél mil­lió, pontosan 452 ezer forintot for dítanak községfejlesztésre. Itt is a legtöbb községben im­már hagyományossá váló járda­építés foglalja le a legnagyobb részt az alapból. Mintegy három és fél kilométer hosszú járda építésére 352.000 forintot ruház­nak be. Ezzel a község minden utcájában legalább az egyik ol­dalon betonjárda lesz az idén. Bővítik a lakosság kívánsága szerint a villanyhálózatot is mint­egy 30 000 forintos költséggel. A községi könyvtár részére 100 könyvet vesznek. A művelődési otthon, a sport, s a tűzoltók ré­szére támogatásként összesen 10 000 forintot juttatnak. Ebben az évben emelkedik a létesítmények megvalósításához felajánlott társadalmi munka ér­téke is. Tavaly a lakosság 35 000 forint értékű társadalmi munká­val járult hozzá, az építkezések­hez. Ez a szám az idén előrelát­hatóan 50 0Ö0 forintra emelkedik. Erről itt beszélni kell „Zavaros66 családi ügyek Zavaros és sokszor érthetetlen­nek tetsző családi ügyekről is be­együttélés után? Kinek » köszön** hető ez a tragédia, "amely ■tegy&v" szélrii kell. Nem lehet kézlegyin- ránt Sújtja a' család "hundert íaf-s-s téssel napirendre térni felettük. A »zavaros« családi ügyek kiha­tással vannak á családtagok mun kájára. Búskomorságot, ingerült­séget szülnek, csökkentik a mun­kakedvet. Az elrontott családi élet helyrehozásában ma már sok helyen segít az egyéneknek a társadalom. Mert társadalmi ér­dekké lett nálunk, hogy az embe­rek derűsek, megelégedettek le­gyenek. a társadalmi segítséget gyakran • visszautasítják, vagy rossz irányban használják ki, s ez ahelyett, hogy az ügy megol­dását segítené elő, még bonyolul­tabbá teszi azt. A napokban Pa, son beszéltek nekem egy »zavaros« családi ügyről. Négygyermekes családapa ott hagyta a feleségét és Pécsre ment dolgozni. Most egy idegen nővel él együtt. Az anya magáramaradt négy gyermekével. At ötödik gyerek »útban« van. A községi tanács á rendelke­zésére álló szociális alapból meg­csináltatta az árvánmaradt as_z- szony házának tetőszerkezetét, hogy a víz ne folyhasson be a lakásba. Ezen kívül gyorssegélyt kapott és kelengye utalványt. Később az asszony gyermekei közül kettőt elvitt Pécsre a férjé­nek. A másik kettő mellé pedig egy idős nénit fogadott, mert a kórházba készül, hogy az ötödik gyermeket világrahozhassa. Vajon miért mérgesedett el ennyire ezen a családon belül a helyzet? Lehetett volna e más megoldást találni? Ki volt a sér­tő? És ki a megsértett a hosszú ját, a legfiatalabbtól a •!égöw>” • gebbig? Hogyan leheteti " Volt#* gátat vetni a családrombőló tó* lyamatanak? " Nehéz kérdések . ezek. Nehéz rájuk megfelelő választ tálálftL Ha a férj mellett, létt (Volna barát, egy rokon, vágy e^V ThMri- katárs, aki felfigyelt megválto­zott, különös viselkedésére, segí­tő szándékkal kifaggatta es meg­próbál a lelkére beszélni, taSáb 11 ért volna el eredményt. “ - » Ha az asszony, aki mosf-"i/,',»^!i szakadt« férjétől, ai első gyfcnrisí'*' jel láttán elpanaszolja helyzetéi" a barátnőjének, vagy ' a1' nőtánacs valamelyik tagjának, vagy "égy' pedagógusnak, aki gyermekeit '. ta ­nítja, talán kapott volna' segítsed • get. Talán még időben -mégtaláiL háttá volna a helyes módszert;, amelynek segítségével a* mélyülő­szakadékot be lehetne tömni. A társadalmi segítség Sok zava­ros családi ügyet sikeresén fíjégj*" oldott már, Be a társadáibrmsé-" gítsége csak. akk,or Tehet" ; kony, ha a "baj . kezdetén TördtA a bajbajütott őszinte"" bf^üottjftáí a környezetében lévő legjobb ba­rátjához, vagy munkatársáhh&r’W- súlyossá vált, elhanyagolt 'beteg­ségekét nehéz gyógyítani, És - ftb a betegségről csak akkor vamTü1* domása az orvosnak, amikor: á- beteg már ágynak dőlt, akof rand> kívül bonyolulttá válik a ■mun­kája. A családi élet" belső : betegé ségeit is csak akkor lehet ered--.- ményesen gyógyítani, ha a gyóeyv tásra hivatott figyglmét^. l^eljő időben felhívjuk az esetre.' " " ' H. T. Ismeretterjesztés Bonyhádpn A bonyhádi járási művelődési házban aZ elmúlt évben a ko­rábbi évekhez viszonyítva ja­vult az ismeretterjesztő munka. Befolyásolta ezt az előadások színvonalának emelkedése és a hallgatóság körében végzett szer­vezés, Egy előadáson általában 50—80 hallgató- jelent meg. Az előadásokat a járási művelődési ház és a KlSZ-bizottság közösen rendezte. Az előadások nem kor­látozottak csupán a járási műve­lődési házra, hanem többek kö­zött a Magyar Nemzeti-ÍBánkbag és a község - vállalatainál.-,!? tg-rí tottak előadást az ott alkáTmaz)j}i|, dolgozók kívánságának megfeleli) témáról. A korábbi: évekhez vi­szonyítva mutatja a' fejlődési"*Sz is, hogy ez" év ' elyő'féíéré' a MÁVAUT és az, építőipari KTSZ — felfigyelve ,a dolgozók körében megnyilvánuló- érdeklő­désre — szerződést kötött a TIT-, tel az év első felébeír fiát—hát ■ előadás megtartására. ; nociooCTKinoiwoooooauuciuoeficiBooocoi Miközben Dombóvári járom, azok után kutatok, akik fáradha­tatlanok a mozgalmi munkában, akik nem fásultak el negyven év küzdelmei után sem. Akiknél a fehér haj, magas kotrói, de a lel­kesén csillogó szem örök ifjúság­ról tanúskodik. Veteránok után kutatok, olyanok után, akik a má­ban is megállják a helyüket. Az alapszervi titkár Csöppe György hatvankét éves. Alapszervi titkár. Nyugdíjas. Ti­zenkilencben századparancsnok voit a Vörös Hadseregben. Ti­zenhét évig emigrációban élt. Alapszervezetének hetven tagja van. Kérdéseimre gyors, határo­zott válaszokat ad. — Nem vágyik »nyugodt nyug­díjas« életre? — Akkor lennék nyughatatlan, ha végképp nyugdíjba kellene vonulnom. Úgy megszoktam a mozgalmat, hogy nagyon nehéz lenne az élet nélküle. Minél több feladatom van, annál jobban örü­lök neki. — Más funkciója is van? — Tagja vagyok a járási párt­bizottságnak, bent vagyok a' fe­gyelmi bizottságban és a községi KISZ vezetőségbe is beválasztot­tak tiszteletbeli tagnak. — A pártonkívüliek is felkere­sik néha problémájukkal? — Rengetegen. Van úgy, hogy tizen is megállítanak, ha végig­megyek az utcán. — Ki volt legnagyobb hatással a mozgalmi életben az elvtársra? VETERÁNOK — Hruscsov elvtárs. Láttam őt, amikor Sztálinvárosban járt. Na­gyon meglepett közvetlensége. Mielőtt tovább kérdezhetnék, megjegyzi: — Nagyon kérem az elvtársat, úgy írjon rólam, hogy ne dicsér­jen. — Miért? — Nem szeretném, ha úgy néz­ne ki a dolog, mintha én kér­kednék a munkámmal. Én feltű­nés nélkül, csendben szeretek dol­gozni. A hivatásos pártmunkás Kiss János ezerkilencszáztizen- nyolcban a messzi Szibériában verekedett a világ első győzelmes, nagy szocialista forradalmában. Értelmiségiből lett forradalmár. A harmincas években a Horthysta bíróság elé került kommunista tevékenység miatt. Most a járási pártbizottság munkatársa. Mun­kájában zavarom meg. A nyilván­tartási lapokat rendezi. — Sok munka van a nyilván­tartással? — Van éppen elég. És néha olyan bonyolult esetek is vannak, hogy nehéz, kiigazodni rajtuk. — Mi által keletkeznek a bo­nyodalmak? — Azáltal, hogy egynémely he­lyen hanyagul végzik a párttag átjelentéseket. Miközben ezt mondja, mutat egy papírt. — Nézd csak, ezzel például rengeteg munkám volt. —< Vidékre is ki kell néha menni? Elmosolyodik. — Gondolhatod, hogy egy párt­munkásnak akad más munkája is a nyilvántartás mellett. Segítek a vidéki elvtársaknak a nyilván­tartás körüli teendők végzésében. Taggyűléseket ellenőrzők. Szemi­náriumokat vizsgálok meg... Ez persze, természetes is. Mi, párt­munkások valamennyien többet dolgozunk nyolc óránál. A betegség sem tudja kikapcsolni Balázs Ferenc. Magas, mély­hangú ember. Pártnyugdíjas és súlyos betegséggel küszködik. Ti­zenhat éves korában Kelenföldről indult el a hatvankilences dan­dárral, hogy védje a próletárha- talmat. Látta Kun Bélát és Sza­muely Tibort, a tanácsköztársa­ság történelmi alakjait. Első íz­ben 1926-ban járt szemináriumra a Hernád utca 22. számú házba, ahol az akkori MSZMP székelt. — Betegsége végképp otthona-, hoz kiütötte Feri bácsit? — Egyelőre nem. - , — Milyen mozgalmi murikat ve­S6Z ? — A fiatalokat. tanítom.. .Gyan-^ ran hívnak fneg a . kiszesék,^ m^g, az úttörők és ezerféle,- kérést; tesznek fel. Tudja mit* jcérdezjj^; közvetlenül, az elleníorradalonj, után? , „ _ Vi.i": — Mit? — Az egyik szemüveges fiú '.'d'Zt kérdezte egy gyűlésen', hogy: »Fé­ri bácsi, mondja meg • őszintén tud-e hinni a történtek utátr "ázz ifjúságban?« '■■■■>■? — És mit válaszolt? ""' ' — Azt válaszoltam, hogy1 éh hiszek a mi ifjúságunkban, még akkor is, ha egy-kettő meg tévedt." közülük. Mert az ilyen megtévéd- tek olyanok, mint a hűtlen gyer­mekek. A mai fiatalságnak máso­dik édesanyja á mi proletárdik­tatúránk. A kályha mellett, ahol - beszél-' getünk, könyvek sorakoznak. ’ — Milyen könyveket szeret 1%-' jobban? ' — A filozófiai műveket, — et-> neveti magát. — Pedig "■ .először amikor az Antidüringet olvastam, azt hittem kínomban, hogy a fari­hoz vágom, olyan nehéz volt meg­érteni. • •• — Legutóbb mikor vóíír a fia­talok között? — Tegnap. A sorozáson. Meg­mondtam a fiúknak, ne hozzanak soha szégyent a fejünkre. "Legye­nek méltóak a tizertkilerices vö­rös katonákhoz. " 1 *s (tíay-pál):

Next

/
Thumbnails
Contents