Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-14 / 38. szám
í060; ■ február 14. ’ TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG s* A%r idei évben is teljesíteni akarják az Elüzem cím elnyerésének feltételeit Az Alsótengelic; Kísérleti Gazdaság három évre visszatekintve tartja a büszke Élüzem címet. A3 elmúlt év munkájáról beszélgettünk Czapári László elvtárssal, a gazdaság igazgatójával, aki néhány számadat felsorolásával érzékeltette az elmúlt év eredményeit, amelyek ugyancsak kiemelkedők. s amelyeknek elérésében minden dolgozó jó munkája benne van. A gazdaság 1959. évi eredményjavulása 3 183 000 forint, ebből az abszolút nyereség 2 635 000 forint volt. S amiről itt beszélni kell az, hogy a túlteljesítés dacára sem anyagban, sem munkabérben nein,lépték túl az előírt tervszámokat. A gazdaságban — ahogy a nevében is benne van — tudományos kísérletekét folytatnak a rideg szarvasmarhatenyésztássel, a, tehenészetben- a -tejhozam, a juhászaiban a gyapjú, a baromfitenyésztésben a tojáshozam növelésére. Az elmúlt év országos tejtermelési versenyében elismerő oklevéllel tüntették ki a gazdaságot: 238 tehénnél elérték a tehenenként! 4321 kilogramm tejhozamot. Még ennél is jobb volt a bonyhádi tájfajta törzsállomány tejtermelése, amely meghaladta az évi 5000 kilogrammot. A juhü- szatban a fésűs merinóknál 6,49 kilogramm, a sztravlopoli állománynál pedig 9,95 kilogramm volt a gyapjúnyírási átlag. Az évi tojáshozam a gazdaság baromfitelepén tyúkonként 191 darab volt (üzemi eredmény), de a hampsirei törzsállomány hozama 220 tojás fölött volt. — Milyen segítséget adott, a kísérleti gazdaság a mezőgazdaság átszervezésében? — Azon túl, hogy dolgozóink segítették az egyénileg dolgozó parasztság körében a felvilágosító munkát, a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, mezőgazda- sági szakembereink 59 napot töltöttek a termelőszövetkezetekben és mint patronálok adtak politikai és szakmai segítséget — hangzik Czapári László -igazgató válasza. Ezután ismét számadatok halmazát sorolja fel, amelyből megállapítható, hogy a segítség anyagiakban is igen jelentős volt. Vetőmagvak közül csak árpából 277 mázsát, borsóból 30 mázsát adtak részben köl- csönképpen, részben térítés ellenében a környező tsz-ek- nek. Keni beszélve a gépi segítségről és a továbbtenyésztésre átadott állatok sokaságáról. Segítséget nyújtott a kísérleti gazdaság az újonnan belépett tsz- tagok gondolkodásmódjának megváltoztatásában is. A tapasztalat- csere látogatások során az elmúlt évben 358 termelőszövetkezeti tagot láttak ■ vendégül, , s mutatták be a gyakorlatban a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság dolgozói méltán lehetnek büszkék az eredményekre; amelyeknek gazdasági kihatása az lesz, hogy előreláthatólag nyereségrészesedésként egyhavi fizetésüket kapjál; meg a dolgozók. A kísérleti gazdaságban az elmúlt év befejezése után jól kezdődött az 1960-as év és az idén is teljesíteni akarják az Élüzem cím elnyerésének feltételeit. Közel félmillió forint községfejlesztésre Kocsolán Kocsolán is, mint szerte a megyében a községfejlesztési terveket az idei évre is a jól bevált módszer szerint készítették el. A tanácstagok kisgyűléseken, beszámolókon, egyéni beszélgetések alkalmával gyűjtötték választói tói a véleményeket: mire használják fel a községfejlesztési alapot. L . Szabás-varrás tanfolyam a Paksi Konzervgyárban A konzervgyárban ilyenkor vari a >hottszezon«, - Nem folyik éjjelnappal a munka, mint tavasztól őszig, hanem csak egy, nappali műszakban. A munkásnők közül sokan- most csak otthon tevékenykednek. Mégsem . szakadnak el egymástól a női munkatársak, összetartja őket a gyár nőbizottsága. Ezt állapítottuk meg, amikor este. benyitottunk a gyár kultúrtermébe, ahonnét fény és hangok szivárogtak ki. Meglepődve láttuk, hogy az öt hosszú asztal fölé ismerős női arcok hajolnak. Előttük ívpapír vagy füzet, ceruza, mérőszalagok, olló. Elől fekete táblára barna fiatalasszony rajzolja, egyben diktálja az egyenes szűk szoknya méreteit: »A— B, = a szoknya hossza hetven.,.« és így tovább. 6 a tanfolyam vezetője, Feil József né. A szezonban maga is a gyár befőttüzemében dolgozik. — Hány résztvevője van -a tanfolyamnak, hogyan, mit tanulnak? — kérdezzük. — Negyvenkilencen tanulják a szábás-varrást — válaszolja. — Nagyon szorgalmasak, alig fordul elő hiányzás. Vannak köztük régi,,munkásnők, műszak- és csoportvezetők, köztük Hálásé Sán- dorhé nőbizottsági elnök, aki megszervezte ezt a tanfolyamot, de legtöbben fiatal lányok, akik csak a múlt szezonban léptek be a gyárba. Egy részük most nem is dolgozik, de a tanfolyamra azért bejár. A tanfolyam kezdőfokú, két hete indult és hat hétig tart. Most a különböző fajta szoknyák szabását tanulják, de sor kerül blúzok, ujjak, gallérok, egész női ruhák, pongyolák szabására is. A szabásokat először füzetbe rajzolják, riégyszeresen kisebbített mérőszalag segítségével, majd kicsiben kiszabják, összeállítják. Ezután már teljes nagyságban is el tudják a ruhadarabokat készíteni. Gépen varrni is tanulnak a résztvevők, a tanfolyam varrógépén gyakorolhatnak, sőt saját ruhájukat el is készíthetik rajta. Szép és jó dolog ez a tanfolyam. A tárgyi tudáson kívül — amit nyújt és ami a nőknek valósággal nélkülözhetetlen — a kollektív szellemet is erősíti, rriert fenntartja a munkatársak kapcsolatát a »holtszezon« idején is. Ehhez méltó befejezésre is készül a nőbizottság. Kiállítást rendeznek a tanfolyamon készített ruhákból, a kiállítást március 8-án, a nemzetközi' nőnap" megünneplésével egvidőben mutatják be a gyár többi dolgozóinak. P. L. Bizony nem kis összegről volt szó, hiszen az idén közel fél millió, pontosan 452 ezer forintot for dítanak községfejlesztésre. Itt is a legtöbb községben immár hagyományossá váló járdaépítés foglalja le a legnagyobb részt az alapból. Mintegy három és fél kilométer hosszú járda építésére 352.000 forintot ruháznak be. Ezzel a község minden utcájában legalább az egyik oldalon betonjárda lesz az idén. Bővítik a lakosság kívánsága szerint a villanyhálózatot is mintegy 30 000 forintos költséggel. A községi könyvtár részére 100 könyvet vesznek. A művelődési otthon, a sport, s a tűzoltók részére támogatásként összesen 10 000 forintot juttatnak. Ebben az évben emelkedik a létesítmények megvalósításához felajánlott társadalmi munka értéke is. Tavaly a lakosság 35 000 forint értékű társadalmi munkával járult hozzá, az építkezésekhez. Ez a szám az idén előreláthatóan 50 0Ö0 forintra emelkedik. Erről itt beszélni kell „Zavaros66 családi ügyek Zavaros és sokszor érthetetlennek tetsző családi ügyekről is beegyüttélés után? Kinek » köszön** hető ez a tragédia, "amely ■tegy&v" szélrii kell. Nem lehet kézlegyin- ránt Sújtja a' család "hundert íaf-s-s téssel napirendre térni felettük. A »zavaros« családi ügyek kihatással vannak á családtagok mun kájára. Búskomorságot, ingerültséget szülnek, csökkentik a munkakedvet. Az elrontott családi élet helyrehozásában ma már sok helyen segít az egyéneknek a társadalom. Mert társadalmi érdekké lett nálunk, hogy az emberek derűsek, megelégedettek legyenek. a társadalmi segítséget gyakran • visszautasítják, vagy rossz irányban használják ki, s ez ahelyett, hogy az ügy megoldását segítené elő, még bonyolultabbá teszi azt. A napokban Pa, son beszéltek nekem egy »zavaros« családi ügyről. Négygyermekes családapa ott hagyta a feleségét és Pécsre ment dolgozni. Most egy idegen nővel él együtt. Az anya magáramaradt négy gyermekével. At ötödik gyerek »útban« van. A községi tanács á rendelkezésére álló szociális alapból megcsináltatta az árvánmaradt as_z- szony házának tetőszerkezetét, hogy a víz ne folyhasson be a lakásba. Ezen kívül gyorssegélyt kapott és kelengye utalványt. Később az asszony gyermekei közül kettőt elvitt Pécsre a férjének. A másik kettő mellé pedig egy idős nénit fogadott, mert a kórházba készül, hogy az ötödik gyermeket világrahozhassa. Vajon miért mérgesedett el ennyire ezen a családon belül a helyzet? Lehetett volna e más megoldást találni? Ki volt a sértő? És ki a megsértett a hosszú ját, a legfiatalabbtól a •!égöw>” • gebbig? Hogyan leheteti " Volt#* gátat vetni a családrombőló tó* lyamatanak? " Nehéz kérdések . ezek. Nehéz rájuk megfelelő választ tálálftL Ha a férj mellett, létt (Volna barát, egy rokon, vágy e^V ThMri- katárs, aki felfigyelt megváltozott, különös viselkedésére, segítő szándékkal kifaggatta es megpróbál a lelkére beszélni, taSáb 11 ért volna el eredményt. “ - » Ha az asszony, aki mosf-"i/,',»^!i szakadt« férjétől, ai első gyfcnrisí'*' jel láttán elpanaszolja helyzetéi" a barátnőjének, vagy ' a1' nőtánacs valamelyik tagjának, vagy "égy' pedagógusnak, aki gyermekeit '. ta nítja, talán kapott volna' segítsed • get. Talán még időben -mégtaláiL háttá volna a helyes módszert;, amelynek segítségével a* mélyülőszakadékot be lehetne tömni. A társadalmi segítség Sok zavaros családi ügyet sikeresén fíjégj*" oldott már, Be a társadáibrmsé-" gítsége csak. akk,or Tehet" ; kony, ha a "baj . kezdetén TördtA a bajbajütott őszinte"" bf^üottjftáí a környezetében lévő legjobb barátjához, vagy munkatársáhh&r’W- súlyossá vált, elhanyagolt 'betegségekét nehéz gyógyítani, És - ftb a betegségről csak akkor vamTü1* domása az orvosnak, amikor: á- beteg már ágynak dőlt, akof rand> kívül bonyolulttá válik a ■munkája. A családi élet" belső : betegé ségeit is csak akkor lehet ered--.- ményesen gyógyítani, ha a gyóeyv tásra hivatott figyglmét^. l^eljő időben felhívjuk az esetre.' " " ' H. T. Ismeretterjesztés Bonyhádpn A bonyhádi járási művelődési házban aZ elmúlt évben a korábbi évekhez viszonyítva javult az ismeretterjesztő munka. Befolyásolta ezt az előadások színvonalának emelkedése és a hallgatóság körében végzett szervezés, Egy előadáson általában 50—80 hallgató- jelent meg. Az előadásokat a járási művelődési ház és a KlSZ-bizottság közösen rendezte. Az előadások nem korlátozottak csupán a járási művelődési házra, hanem többek között a Magyar Nemzeti-ÍBánkbag és a község - vállalatainál.-,!? tg-rí tottak előadást az ott alkáTmaz)j}i|, dolgozók kívánságának megfeleli) témáról. A korábbi: évekhez viszonyítva mutatja a' fejlődési"*Sz is, hogy ez" év ' elyő'féíéré' a MÁVAUT és az, építőipari KTSZ — felfigyelve ,a dolgozók körében megnyilvánuló- érdeklődésre — szerződést kötött a TIT-, tel az év első felébeír fiát—hát ■ előadás megtartására. ; nociooCTKinoiwoooooauuciuoeficiBooocoi Miközben Dombóvári járom, azok után kutatok, akik fáradhatatlanok a mozgalmi munkában, akik nem fásultak el negyven év küzdelmei után sem. Akiknél a fehér haj, magas kotrói, de a lelkesén csillogó szem örök ifjúságról tanúskodik. Veteránok után kutatok, olyanok után, akik a mában is megállják a helyüket. Az alapszervi titkár Csöppe György hatvankét éves. Alapszervi titkár. Nyugdíjas. Tizenkilencben századparancsnok voit a Vörös Hadseregben. Tizenhét évig emigrációban élt. Alapszervezetének hetven tagja van. Kérdéseimre gyors, határozott válaszokat ad. — Nem vágyik »nyugodt nyugdíjas« életre? — Akkor lennék nyughatatlan, ha végképp nyugdíjba kellene vonulnom. Úgy megszoktam a mozgalmat, hogy nagyon nehéz lenne az élet nélküle. Minél több feladatom van, annál jobban örülök neki. — Más funkciója is van? — Tagja vagyok a járási pártbizottságnak, bent vagyok a' fegyelmi bizottságban és a községi KISZ vezetőségbe is beválasztottak tiszteletbeli tagnak. — A pártonkívüliek is felkeresik néha problémájukkal? — Rengetegen. Van úgy, hogy tizen is megállítanak, ha végigmegyek az utcán. — Ki volt legnagyobb hatással a mozgalmi életben az elvtársra? VETERÁNOK — Hruscsov elvtárs. Láttam őt, amikor Sztálinvárosban járt. Nagyon meglepett közvetlensége. Mielőtt tovább kérdezhetnék, megjegyzi: — Nagyon kérem az elvtársat, úgy írjon rólam, hogy ne dicsérjen. — Miért? — Nem szeretném, ha úgy nézne ki a dolog, mintha én kérkednék a munkámmal. Én feltűnés nélkül, csendben szeretek dolgozni. A hivatásos pártmunkás Kiss János ezerkilencszáztizen- nyolcban a messzi Szibériában verekedett a világ első győzelmes, nagy szocialista forradalmában. Értelmiségiből lett forradalmár. A harmincas években a Horthysta bíróság elé került kommunista tevékenység miatt. Most a járási pártbizottság munkatársa. Munkájában zavarom meg. A nyilvántartási lapokat rendezi. — Sok munka van a nyilvántartással? — Van éppen elég. És néha olyan bonyolult esetek is vannak, hogy nehéz, kiigazodni rajtuk. — Mi által keletkeznek a bonyodalmak? — Azáltal, hogy egynémely helyen hanyagul végzik a párttag átjelentéseket. Miközben ezt mondja, mutat egy papírt. — Nézd csak, ezzel például rengeteg munkám volt. —< Vidékre is ki kell néha menni? Elmosolyodik. — Gondolhatod, hogy egy pártmunkásnak akad más munkája is a nyilvántartás mellett. Segítek a vidéki elvtársaknak a nyilvántartás körüli teendők végzésében. Taggyűléseket ellenőrzők. Szemináriumokat vizsgálok meg... Ez persze, természetes is. Mi, pártmunkások valamennyien többet dolgozunk nyolc óránál. A betegség sem tudja kikapcsolni Balázs Ferenc. Magas, mélyhangú ember. Pártnyugdíjas és súlyos betegséggel küszködik. Tizenhat éves korában Kelenföldről indult el a hatvankilences dandárral, hogy védje a próletárha- talmat. Látta Kun Bélát és Szamuely Tibort, a tanácsköztársaság történelmi alakjait. Első ízben 1926-ban járt szemináriumra a Hernád utca 22. számú házba, ahol az akkori MSZMP székelt. — Betegsége végképp otthona-, hoz kiütötte Feri bácsit? — Egyelőre nem. - , — Milyen mozgalmi murikat veS6Z ? — A fiatalokat. tanítom.. .Gyan-^ ran hívnak fneg a . kiszesék,^ m^g, az úttörők és ezerféle,- kérést; tesznek fel. Tudja mit* jcérdezjj^; közvetlenül, az elleníorradalonj, után? , „ _ Vi.i": — Mit? — Az egyik szemüveges fiú '.'d'Zt kérdezte egy gyűlésen', hogy: »Féri bácsi, mondja meg • őszintén tud-e hinni a történtek utátr "ázz ifjúságban?« '■■■■>■? — És mit válaszolt? ""' ' — Azt válaszoltam, hogy1 éh hiszek a mi ifjúságunkban, még akkor is, ha egy-kettő meg tévedt." közülük. Mert az ilyen megtévéd- tek olyanok, mint a hűtlen gyermekek. A mai fiatalságnak második édesanyja á mi proletárdiktatúránk. A kályha mellett, ahol - beszél-' getünk, könyvek sorakoznak. ’ — Milyen könyveket szeret 1%-' jobban? ' — A filozófiai műveket, — et-> neveti magát. — Pedig "■ .először amikor az Antidüringet olvastam, azt hittem kínomban, hogy a farihoz vágom, olyan nehéz volt megérteni. • •• — Legutóbb mikor vóíír a fiatalok között? — Tegnap. A sorozáson. Megmondtam a fiúknak, ne hozzanak soha szégyent a fejünkre. "Legyenek méltóak a tizertkilerices vörös katonákhoz. " 1 *s (tíay-pál):
