Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-14 / 38. szám
VTfcÄG ÜROtETARJAI. EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI V,A M Á GYA FT S Z O Cl A U S T A M U N K A S P A « : föl N'A* MÍG Y FI BIZOTTSÁG* f S A mm . y ti,-IÁN ÁCS LMJA. r V a sárnap I960, február 14. V. évfolyam 38. szám * ARA: 1« FILLER Simontornya is termelőszövetkezeti község! ötszázhatvanan kérték felvételüket a Kossuth Tsz-be. Slniontoniyán évek óta jól műk kezet. Az elmúlt évben végzett flntot kaptak minden munkaegy jól tudják azok a simontornyaia gazdálkodtak. Eddig kisparccllán nem. Az történt ugyanig, hogy felvételét tegnapelőtt a Kossuth montornya is szövetkezeti község Az új belépők arányában a Kos tette vezetőségét és most már a zös földterületre készítik el a termelőszövetkezeti falu közös g vítik a kertészetet és a lehetősé növényt termelnek. Ennek a rés kodik a vezetőség. ödlk á Kossuth Termelőszövet« munka alapján például 43,50 foségre a tagok. Mindezt nagyon k Is, akik eddig kisparcellájukon gazdálkodtak, de ezután már 560 slmontornyai gazda kérto Termelőszövetkezetbe. így Sl- lett. suth Termelőszövetkezet kibőví- 2000 holddal megnövekedett kő- terveket. Úgy számítják az új azdaságának tagjai, hogy kibő- gekhez képest sok munkaigényes zletes kidolgozásán most munkálA faddi Lenin Tsz tagjainak versen y felhí vása A faddi Lenin Termelőszövetkezet tagjai gyűléseken beszélték meg a párt VII. kongresszusából következő feladatokat, Saját munkaterületükre vonatkozólag. A gyűléseken úgy döntött a tagság, hogy felhívással fordul a többi termelőszövetkezethez az állattenyésztés és az árutermelés fokozása érdekében. A faddiak a következőket akarják tenni: A gazdaság belterjességének fokozása érdekében a 10Ö holdra jutó szarvasmarha létszámot 1960- ban a jelenlegi 16-ról 19-re, 1963- ra pedig 24-re emelik. A szarvasmarhatenyésztésen belül is elsősorban a tehenészet fejlesztésére fordítanak nagy gondot. 1960- ban el akarják érni, hogy 100 holdhoz viszonyítva tíz fejőstehén legyen a közösben. Mindezt túlnyomó részt saját erejükből akarják biztosítani. — Meghatározza a felhívás, hogy minden 100 tehén után 85 borjút nevelnek fel évente. És a tehenek átlagos életkora a gazdaságon belül eléri legalább a tíz évet. A tehenek termelőképességének kihasználása érdekében továbbra is úgy állítják össze a takarmányszabványt, hogy átlagban évi 4000 liter tejet adjon egy- egy tehén. Az időközben növekedő létszámnál pedig el akarják érni a tehenenként! 3600 literes évi tejhozamot. Éhnek alapján már az idén 100 holdra viszonyítva 27 360 liter tejet értékesít a szövetkezet, 1963-ig pedig el akarja érni a 37 790 litert. A hústermelés növelése érdekében a kiselejtezett jószágokat pedig csak hizlalva adják el. Megindul a termeld munka a Szekszárdi Mázati Ipari Vállalat új konfekclá-ríszlegében A. Szekszárdi Ruházati Ipari Vál’alat — a volt Kézműipari Vállalat — konfekció-részlege eddig csak bedolgozókkal működött. A vállalat Bogyiszlói úti telepén a közelmúltban készült el egy új üzemépület, amelyet konfek- ció-üzemnek rendeztek be, ott foglalkoztatják majd az eddigi bedolgozóknak egy részét. Harminc munkásnő fogja készíteni a különböző női- és gyermekruhákat. Az első hetekben »egyedileg« dolgoznak, de márciusban már rátérnek a szalagszerű termelésre. Az új üzemet ugyanis korszerű gépekkel látták el. Huszonkilenc villanymeghaj- tású varrógépet, egy új szabászgépet és egy burkológépet szerzett be többek közt az új üzem részére a vállalat. A vállalat termelése az idéh egyharmadával lesz magasabb a tavalyinál, a múlt évi tervnek pedig mintegy kétszerese lesz. A termelés növelését elsősorban az új konfekció-részlegtől várják, ahol jelentős termelékenység-növekedésre is számítanak. Jelenleg ugyanis átlagosan háfom- négy ruhát készít el egy munkásnő egy nap alatt, a Szalágszerű termelésnél pedig — az előzetes számítások szerint — elérik a háthét darabos napi átlagot is. így márciustól kezdve naponta kétszáz különböző — női- és gyermekruhát — készítenek az új A palánk! Mezőgazdasági Technikumban tartott ülést a megyei képviselő-csoport üzemben, ahol a termelőmunka csütörtökön indul meg. A Szekszárdi Ruházati Ipari Vállalatnak nem a konfekcióüzem lesz az idén az egyetlen új részlege. A második félévben készül ei — és kezdi meg a termelést — egy új bőrdíszmű-részleg iS. Szekszárd feli közeledik az eiti gyors. Az előttem ülő kék- kötényes, vadonatúj pargett- ruhát viselő néni a pénztárcájában kutat valami után. Nagyot zökken a vonat. A tárca megbillen a kezében. . Pénzek esnek a padlózatra, s gurulnak az ülés alá. A kalauztól kérjük el kézilámpáját, hogy a pad alá gurult pénzekre rálelhessünk. A szomszédom meglepetten kiált fel: — Hisz ezek nem magyar pénzek. A néni elmosolyodik. — Nem bizony fiam... Csehszlovákok. — Kint járt a néni Csehszlovákiában? — Látogatóba jöttem Magyarországra. — Hová? — B átaszékre. — Melyik részén lakik Csehszlovákiának? A Tolna megyei képviselőcsoport szombaton a palánk! Mezőgazdasági Technikumban tartott ülést, melyen megjelent Vass Istvánné, az országgyűlés alel- nöke és Prantner József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára is. A képviselők a megye mezőgazdasági szakoktatásának helyzetét Vizsgálták meg, amelyről Takács Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szakoktatási előadója tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági szakoktatás további fejlesztését elsősorban a nagyüzemi gazdálkodás mind jelentősebb térhódítása teszi indokolttá. Ismertette a megye szakoktatási helyzetét és elmondotta, hogy jelenleg harminc ezüstkalászos tanfolyam működik a megyében, amelynek több mint hétszáz hallgatója van. A termelőszövetkezeti elnökök és brigádvezetők.részére Iregszemcsén és Lengyelben rendeztek tanfolyamot. Rámutatott arra, hogy szükségessé vált egy megyei oktatási intézmény, amelyet a tervek szerint a palánki technikum mellett építenek fel. Foglalkozott a mezőgazdasági ipari tanulóképzéssel, majd ismertette a megye termelőszövetkezeteinek szakember ellátottságát. Mártonfai Dénes, a palánki technikum igazgatója a középfokú oktatásáról és a palánki technikum munkájáról beszélt: Megállapította, hogy a technikum iránt jóval nagyobb érdeklődés nyilvánul meg, mint amennyit ki tudnak elégíteni. Jellemző példájo ennek az, hogy a mostani tanévre hétszézharmlnckilehc jelentkező közül csak nyolcvanat tudtak felvenni levelező hallgatóként. Az eredmények általában jók, s a technikumból kikerült szakemberek munkahelyükön megállják a helyüket. A beszámolókat élénk vita követte, melyben felszólalt Megyeri István a földművelésügyi minisztérium alsófokú mezőgazdasági oktatási előadója, aki a mező- gazdasági szakmunkásképzésről beszélt. Elmondotta, hogy az egyes munkakörök specializálódílitkőzlwn — Nyitra megyei vagyok. — Oft is termelőszövetkezetté alakulták át a községek? — Mér régen! — A maga községe mikor alakult át? — Még ötvenkettőben. — Milyen változásokat jelentett a falu életében a termelő- szövetkezet? — Most sokkal könnyebben élünk. Gazdagabbak vagyunk. — Hány televízió van a falujában? —• Azt, hallja, nem tudnám megmondani! Lassan már any- nyi lesz belőle, mint amennyi rádió van. — És autó? — Az is akad. Legutóbb egy sertésgondozó vásárolt Skoda Szpartakot. tak, s így módosítani kell az ezüstkalászos tanfolyamok tananyagát. Erre főleg azért van szükség, mert az idén a tavalyi tizenkét százalékkal szemben az ezüstkalászos tanfolyamok hallgatóinak 86 százaléka termelőszövetkezeti tag. Koppány Károly a palánki technikum tanára hangsúlyozta, hogy az iskola legfontosabb célja a nagyüzemi gazdálkodásra való nevelés. Megemlítette, hogy a tangazdaság területe mindössze 800 hold, s kívánatos lenne a területét bővíteni. Ugyanerről a kérdésről beszélt Páli Jánot tanár Is, aki javasolta, hogy tegyék lehetővé a tanárok számára más gazdaságok megtekintését. Fogarasi János, a földműveléSr ügyi minisztérium technikumi előadója arról beszélt, hogy ma kétszer annyian tanulnak a technikumokban, mint három évvel ezelőtt, azonban ez a. szám Is kevés, s Szükség lenne a2 Iskolák bővítésére. Annyival is inkább, mert a középiskolásoknak csak 4 százaléka jár mezőgazdasági technikumba, ami megnehezíti a szakember-utánpótlás megoldást. Prantner József, a megyei párt* bizottság első titkára rámutatott arra, hogy a szocializmus építése előrehaladásával rohamosan növekszik a dolgozó parasztság tanulnivágyása, aminek kielégítése nemzeti érdek. Javasolta, hogy a főiskolák tanárai és hallgatói segítsék jobban az alsófokú oktatásokat, s hasznos lenne, ha egy-egy tanulócsoport rendszeresen látogatna egyes termelőszövetkezeteket, hogy így nagyüzemi tapasztalatokat szerezzen. Ugyanez megoldható a technikumok esetében is. Nem szabad megfeledkeznünk arról — hangsúlyozta Prantner élvtárs, hogy kitűnő gazdáink vannak, akik nagy szakértelemmel dolgoztak egyéni gazdaságukban, s most léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ezeket a tapasztalt, szorgalmas embereket minden erővel segíteni kell. Beszélt arról, hogy az új termelőszövetkezeteknél a legnagyobb mértékben érvényesül a demokratizmus, majd az ezüst- kalászos tanfolyamok szakosításának fontosságára hívta fel a figyelmet. Végezetül arról beszélt, hogy a megyében több gondot kell fordítani a kertészetre és a szőlészetre, s ezeknek az oktatási tervben is nagyobb szerepet kell kapnlok. Szállási Ernő a TIT munkájáról beszélt, és számos gyakorlati példát hozott fel, majd Kaszás Imre a képviselőcsoport elnöke áriról beszélt, hogy a mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban nagyobb propagandát kell kifejteni a középiskolákban. Kitért a mezőgazdasági politechnika kérdésére, hangsúlyozva, hogy a Földművelésügyi minisztériumnak ezen a téren sokkal nagyobb segítséget kell adnia, mint eddig. A képviselőcsoport végül megállapította munkatervét, amely szerint március 26-án Szekszárd községfejlesztési munkáját Vitatják meg, április 23-én Belecs- kán a termelőszövetkezetek megszilárdításáról tanácskoznak, május 38-án Tolnán a megye kereskedelmének helyzetét, június 25-én Tamásiban pedig a megye közlekedési problémáit vitatják meg. A csoport ülése utáfi a képviselők megtekintették a palánki tangazdaságot és hosszason elbeszélgettek a technikum tanáraival és diákjaival. m Az idén belterjesebbé válik a kocsolai Kossuth Tsz gazdálkodása A kocsolai Kossuth Termelő- hogy az idén tíz holdon előcsf- szövetkezet tagjai tervbevették, ráztatott burgonyát, ötven holdon cukorrépát termelnek. Most a nini kérdez. Hót ifi maguknál, hogy állnak az átszervezéssel?. — A mi szövetkezeti községeink még nagyon fiatalok. — Most teszik az első lépéseket. A néni legyint kezével, — AZ első évek nálunk is nehezek voltak. De nem kell megijedni a nehézségektől... Ahhoz, hogy gazdagok lehessünk, nekünk is meg kellett az első években fogni alaposan á munka nehezebbjét. A szekszárdi állomáson keveset ált a gyors. Rövid idő jut a búcsúzásra. Leszállás előtt még megkérdem a nénitől a nevét. — özvegy Kuti Lajosné vagyok — válaszolja, aztán á mellette ülők felé fordul mosolyogva. — V- látszik a huszonnyolcnapos magyarországi kirándulásom első napján már az újságba kerülök. Jelenleg a szövetkezeten belül tíz szarvasmarha jut 100 . hold földterületre, az év végére majdnem kétszeresére emelkedik a szarvasmarha létszám, ugyanis a számítások szerint a szarvasmarha-állomány fejlesztése következtében a 100 holdra jutó szarvas- marha létszám 18-ra emelkedik. Ebben az évben Ötven férőhelyes magtárpadlásos tehénistállót és 50 férőhelyes növendéknevelőt építenek a termelőszövetkezet területén állami támogatással. A szövetkezet tagjai saját erőből 30 férőhelyes sertésíiaztatót és 250 férőhelyes hizlaldát építenek. Az összterület 23 Százalékát Istállótrágyával, 15 százalékát pedig zöldtrágyával látják el az Idén.
