Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-09 / 33. szám

TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG i ■ ) f S 4 í V IfiCÖ. február 9. eves a lextÉInayykereskedeimi Vállalat — Több mint másfélmilliárd for textíliát tíz Tizennégy kereskedő alapította a Textilnagykereskedelmi Válla­latot. Pénteken délután jubilál­nak, ünnepséget tartanak. Ebből az alkalomból tekintsünk mi is vissza tíz évre, a vállalat tízéves munkájára... 1950-ben a pécsi vállalat lerar kataként kezdték a megye bolt­hálózatának, s ezen keresztül a lakosság igényeinek ellátását mé­teráruval, konfekcióval, cipővel %és rövidáruval. Rövid működés után önállósították a lerakatot, vállalat lett belőle. S négy évig több-kevesebb sikerrel a vállalat megoldotta feladatát, ellátta a boltokat áruval. Az áruellátás abban az időben úgy történt, hogy Budapesten tar­tottak értekezletet és ott közölték a vállalatok vezetőivel: ez van, ezt kaptok. Ha tetszett, ha nem, el kellett vinni, mást nem kap­tak. Es sok volt akkor a boltok­ban a hiánycikk, meg több a »szűkkeresztmetszetű« áru. Ez utóbbin azt kell érteni, hogy volt áru, de nem elegendő mennyiség­ben. Közben a Szabadság Szálló épületéből a vállalat elköltözött: megkezdték a korszerű raktár építését. 1954-ben ismét beolvasztották a vállalatot a pécsibe s mint lera­kat működött. A centralizálás szükséges volt, és napjainkban is azt bizonyítja, hogy jobb az áru­ellátás, nagyobb az áruválaszték. A számok bizonyítják ezt, melye­ket Németh Lajos lerakatvezető ismertetett velem. És ezeken a számokon át a megye lakosságá­nak pénztárcájába is be lehet lát­ni. Mert a tíz év alatt több mint másfélmilliárd forint értékű árut forgalmaztak, ennyit vásároltunk a boltokból. A forgalom a tíz év alatt nőtt. 1950-ben alig kétmilliós forgalom volt, 1953-ban már hat, , 1959 negyedik negyedévében pe­dig kilencmillió forint értékű árut. küldtek a íöldművesszövet- kezeíi és népboltokba. Akkor ka­intért vásárolt a megye lakossága tv alatt — punk tiszta képet az áruforgalom­ról, ha figyelembe vesszük, hogy tíz év alatt héhány árleszállítás is volt. Küzdelmekkel, sikerekkel gaz­dag tíz esztendőre emlékeznek, vissza a vállalat dolgozói. Árvíz elől mentették az árut: két nap alatt a közgazdasági technikum tornatermébe vittek 40 millió fo­rintot érő textiliát: még egy fo­rintos hiány sem volt. 1956 októ­berében csaknem teljesen ki­ürült a raktár, kétszáz tehergép­kocsi árut hoztak az ország kü­lönböző részéből a megyébe, hogy kielégítsék a megnövekedett ke­resletet. Közeleg a tavasz, s a tízéves ju­bileum sem feledteti a vállalat dolgozóival, hogy a megye lakos­sága az idén is szép ruhában akar járni, s nekik kell ellátni a boltokat konfekcióval és textíliá­val. ötezer lódenkabátot már rak­táron tartanak, várják, hogy jöj­jenek érte a boltokból. Készülnek már a ktsz-ekben és a gyárakban a tavaszi ruhálc, a szövőgyárak­ban már szövik a színes kelmét, s mire eljön a tavasz, divatbemu­tatót tart a vállalat, hogy megis­mertesse a lakosságot, a szakem­bereket árujával, 1960 újdonságai­val. — P — Megtartotta első közgyűlését a szőlőhegyi Szabadság Tss Béri Balogh Ádám fájától a szálkái feljáróig, a bátaszéki or- szágúttól Almásig terjed a Szek- szárd-Szőlőhegynek nevezett ér­dekes, szétszórt település. A szocializmus előretörésének sodra magával ragadta a szőlő­hegyieket is. Az elmúlt hetekben az emberek döntő többsége új életformát választott, t.sz-be lé­pett. Az új élet jelentős állomása volt ez a közgyűlés, amelyet szombaton délután tartottak meg, s amelyen legalább 250 új tsz-tag vett részt. Közvetlsnség. bizalom Alig érkezett meg Szabópál An­tal elvtárs, a MSZMP Megyei Bi­zottságának tagja Szekszárd vá­ros párttitkára, máris ember­gyűrű sereglett körülötte. Szabó József régi kegyetlen éle­téről, ózsák-pusztai napszámos életéről beszélt. Kalmár József elvtárs tanács­elnök, Tancz József elvtárs, Gera Imre elvtárs a városi pártbizott­ság osztályvezetői Csapiáros La­jos elvtárs, a Vendéglátó Vállalat osztályvezetője is embercsopor­tok gyűrűjében beszélgetett. Bu­dai (Dorogi) János. Korsós Ist­ván. Pátkai István tettek fel kér­déseket, s mondottak véleményt. A közgyűlés Fiatal lányok és menyecskék, munkában megtört öregasszo­nyok vidám derűsárcú fiatalem­berek, komoly kucsmás férfiak hallgatják Kalmár József elvtárs A „Nők akadémiája66 Tolnán A tolnai községi nőtanács ren­dezésében hat héten keresztül he­ti egy előadást tartanak »Nők akadémiája« címmel. Az előadás- sorozat keretében asszonyokat', lá­nyokat érdeklő programot állított össze a nőtanács. A nők akadémiájának ünnepé­lyes megnyitója január 29-én este 7 órakor volt: A gyermeknevelés problémái címmel. Február 5-én, pénteken Erkel élete és munkás­ságáról tartott előadást Létay Menyhért gimnáziumi tanár. A legközelebbi — február 12-i — előadáson a jó megjelenés (öl­tözködésről és a kozmetikáról) szól. Utána az. Országos Takarék- pénztár »Kérdezz-íelelek« műso­ra következik. Február 19-én »Őszinte szóval« és »Nők hazánk történetében« című előadást tar­tanak. A február 27-i előadás ki­fejezetten női dolgokról szól. — Március 6-án pedig »ötvenéves a nőmozgalom« című ünnepélyes előadással befejezést nyer a nők akadémiája előadássorozat. A rendezvényeket a községi kul- túroíthonbari tartják este 7 órai kezdettel. Az egyes előadásokat, kísérő műsorként filmvetítéssel kötik egybe. MEGKEZDŐDIK a NYÍLT TERROR Hitler végre szilárdan nyereg­ben érezte magát; a jó ürügyet a Reichstag felgyújtásával megte­remtették, s gyilkos- és betörőban dójuknak eddig fékentartott tál­káját most a kommunisták és zsi­dók elleni hajszára szabadjára engedték. . Naponta egyre iszonyatosabb borzalmakról jöttek jelentések. Az angol és az amerikai lapok hasábokat írtak róluk; egyre gyak rabban kellett cáfolatot leadni, de egyre kevesebben hittek neki. — Előfordulhatott, hogy a londoni és a New York-i bulvár-sajtó szenzációhajhászó jelentései túl­zottak, sőt egyes esetekben ha­misak is voltak. De én magam is naponta új és megdönthetetlen bizonyítékokat kaptam, hogy ezek a borzalmas bestialitások nem­csak előfordultak, hanem azokat közvetve vagy közvetlenül fent- ről rendelték el és fent fedezték. Az első szemtanú, aki minden kételyemet eloszlatta, Goebbels- nek egyik SS-teltőre volt. A don­galábú »doktor« ugyanis közben megkapta népfelvilágosító és pro­pagandaügyi miniszteri kinevezé­sét, és beköltözött a sajtópalotá­ba; határozat jött ugyanis, hogy a Funk — most már államtitkár — vezetése alatt álló sajtóosztályt hozzá kell csatolni ehhez az új minisztériumhoz. így tehát Goeb­bels személyes testőrsége mindig a mi előcsarnokunkban lebzselt, amikor ő fent ült az irodájában. Ez az én SS-emberem tanult mechanikus volt, és ha öreg Opel­kocsim, mely a szabadban parkí­rozott, rendetlenkedett, segített nekem a bajt rendbehozni. Egy reggel feltűnt, hogy milyen sá­padt az a fiú, mint a halál. Meg­kérdeztem, nem beteg-e. — Nem — válaszolt —, kifeje­zetten beteg tulajdonképpen nem vagyok. De könnyen lehet, hogy rövidesen elvesztem az eszemet. Érdeklődtem, miből gondolja ezt. — Megmondom, de senkinek ne adja tovább. Egyszerűen nem bírom már ezeket az éjszakákat. A tegnapi meg totál készrecsinált. Képzelj e el, valahol a negyedik emeleten egy lakást kellett átku­tatnunk, ahol egy fiatal házaspár lakott a nagypapával. És mit gon­dol? Amint az ajtót feltörtük és beléptünk a szobába, az asszony felkapja a kisbabát az ágyból, és egyenesen ki az ablakon. Utána a férje. A nagypapát még éppen vissza tudtuk tartani. Hogy a kö­vezeten aztán hogyan törték ösz- sze magukat és hogy azonnal meghaltak-e, azt már nem tudom megmondani, mert-sürgősen kér­tünk egy betegszállító kocsit, s az elvitte őket, mielőtt még mi leértünk volna. Lehet, hogy túl­ságosan puha vagyok, de az ilyen dolgok teljesen kikészítenek. Ezt a történetet senkinek sem mondtam el. Az SS-legényt azon­ban soha többé nem láttam vi­szont. GOEBBELS A dongalábú doktor olyan em­ber volt, akinek úgy kellett a ha­zugság, mint másnak a levegő. Pokoli szórakozást nyújtott neki. ha valami jóhiszemű embert kü­lönböző fortélyokkal félre tudott, vezetni. »Nos, mit szóltok hozzá? — ragyogott ki ilyenkor a szemé­ből. — Nem remekül falhoz ál­lítottam azt a fajankó!?« Arcát­lansága és az a képessége, hogy a feketét fehérnek adja ki. egysze­rűen megdöbbentő volt. A balsors úgy akarta, hogy bi­zonyos személyes kapcsolatba ke­rüljek vele; ez neki sem volt kü­lönösen kellemes. Feleségének el­ső férje egy milliomos nagyipa­ros volt, Günther Quandt, aki sző­kébb hazámból, Pritzwalkból származott, ott voltak nagy tex­tilüzemei. A házaspár 1929-ben nagyobb utazást tett az Egyesült Államokban; a washingtoni Ward man-Park Hotelban bérelt luxus­osztályukban velük együtt töl­töttem karácsony napját, távoli hazánk emlékeiben elmerülve a r.ap rendkívül bizalmas hangulat­ban ért véget. Az asszonnyal az­után még többször együtt vol­tunk, míg el nem utaztak. S ami­kor a szép Magdát most először láttam viszont Berlinben, éppen a mi lépcjőfeljáratunkon, alig is­mertem meg. A valamikor gesz­tenyebarna. párizsi eleganciáját nagyvilági hölgy csaknem hami­sítatlan német kispolgári Gret- chenné szőkült. Láthatóan kíno­san érintették azok az emlékek, melyeket találkozásunk felidézett benne. Régi kapcsolatunkat nem is újítottuk meg. Ami Goobbelset magát illeti, eleve tisztában vol­tam azzal, hogy vele szemben az egyedüli helyes taktika csak az lehet, ha ártalmatlan félhülyének tettetem magam. (Folytatjuk.) szavait, ünnepi beszédét, A szo­cializmus nagy győzelmeiről, a mezőgazdasági nagyüzemek fölé­nyéről, Szekszárd-Szőlőhegy új életéről, az új tsz előtt álló fel­adatokról beszélt Kalmár elvtárs. Majd felolvasták az új tsz-ta- gok névsorát és az előkészítő bi­zottság előterjesztette a javasolt vezetők: igazgató ellenőrző, fe­gyelmi, szociális, leltározó és ér­tékelő bizottsági tagok nevét. Több előterjesztett névvel nem értett egyet a közgyűlés. Kétség­telen, volt személyeskedés is, helytelen vélemény is, de a jel­lemző mégis a felelősségérzet a komoly megfontoltság. Egy epizódról szeretnék írni. Balogh Istvánná több okos és po­litikus felszólalásával tűnt fel a közgyűlésen. Öt az előkészítő bi­zottság nem javasolta a vezető­ségbe. Mikor aztán egy, az elő­készítő bizottságba jelölt tagot leszavaztak, Balogh Istvánnét vá­lasztották meg a helyére. A népszerűség titka Szekszárd-Szőlőhegyen a belé­pők új tsz-t alakítottak — a Sza­badság Tsz-t — s a közgyűlésen azt is elhatározták, hogy egyesül­nek a régi Búzakalász Tsz-szel. 'Átveszik a régi tsz tagjai vagyo­nát és az elnökét is, a nagyüzemi gazdálkodásban jártas. Morvái Ferenc elvtársat. Nemrégen került Morvqi f.^- társ a regi Buzakalasz Tsz elere. Munkája nyomán sokat fejlődött a kis sok nehézséggel küzdő tér* melőszövetkezet. Morvái elvtárs jó vezető, kommunista vezető. Nem azzal nyerte meg a bizalmat, hogy mindenkinek a kedvében járt. hanem azzal, hogy igazságos volt, üldözte a hibákat a lógóso­kat és a szövetkezeti „szarkákat.” A letteken a sor A közgyűlés zárszavait Szabő- pál Antal elvtárs mondotta eh Melegen üdvözölte az új tsz-t, a megyei és a városi pártbizottság nevében és ígéretet tett arra. hogy az új tsz-t nem hagyják magára gondjaival segíteni fog­ják. Még az idén kap a Szőlőhegy új napközi otthont, tárgyalnak bekötőút építéséről és helyi busz­járatról is. — Persze a támogatás, segítés nem minden — hangsúlyozta Szabónál elvtárs. — A jobb. gaz­dagabb élet az új tsz tagjainak munkáján, lelkesedésén múlik majd elsősorban. A tettek ideje következik most, olyan tetteké, amely felemeli a szőlőhegyi tele­pülést is Szekszárd Város színvo­nalára. Napról napra tűnnek el Szek- szárdon is a mezsgye-karók. Az ' ami elkezdődött a Szőlőhegyen, tovább terjed a dombokon és síkságokon — a megyeszékhelyen is győz az új társadalmi rend. Ezt hivatottak hirdetni a szőlőhegyi események. Gyenis János MÉHKAS ÜNNEP Február 2-án délelőtt két agi­tátor — Csilce József és Ma­gyar József — kopogtatott a si- montornyai Malom utca 94. számú ház ajtaján. Alacsony, fürge mozgású, idős nénike nyi­tott ajtót. — Kit keresnek? — Kérdezte szíves szóval. — A há­zigazdát, Imre Józsefet — hang­zott a válasz. — Jaj, leikeim — mondta a néniize — nincs itthon, de azon­nal megyek érte, tudom ám, hogy miért keresik, már vártuk magukat, ugye agitátorok? Fog­laljanak helyet addig, míg az emberemért megyek, én ugyanis a felesége vagyok. Rövid idő múlva már a házi1 gazda is ott ült a szobában az agitátorok között. A bemutatko­zás után természetesen sok mindenről szó esett, a világ sor­sáról, múltról, jelenről. Tudott erről Imre bátyánk is sokat mondani. Míg végre az egyik agitátor neki szegezte a kér­dést, hogy mi a szándékuk a termelőszövetkezettel kapcsolat­ban. — Kedves gyerekeim szólt az idős, 72 éves bácsi — ahogy a fejlődést látom, úgy gondolom, előbb kellett i'olna nekünk er­re az útra térnünk. Vártam már magukat, mert még eddig senki sem jött hozzánk. Már azt gondoltam, mi nem is kel­lünk, mert öregek vagyunk, pe­dig még szeretnénk dolgozgat­ni, persze erőnkhöz mérten. Ezután alig győztek az agitá­torok a kérdésekre magyarázni, milyen lehetőségek adódnak a tsz-ben az ilyen öregek számá­ra is, hogy hasznossá téve ma­gukat, jobb életet biztosíthassa­nak maguknak, mint eddig. Imre néni is beleszólt »aztán mondják, van-e a tsz-ben ker­tészet mert én szívesen clpalán- tázgatnék, meg a többi munká­ban is részt vennék. Az SZTK- val kapcsolatos dolgok is igen érdekelték őket, meg az örökösö­dési dolgok, hogy az öt hold föld az unokáknak maradhas­son. Mikor mindezekre meg­nyugtató választ kaptak, toll, tinta került elő és megtörtént a belépési nyilatkozat aláírása. Az agitátorok már búcsúzkodni akartak, amikor Imre bácsi visz- szatariotta őket: — Nem addig van az — szólt, — innen addig nem men­nek el, míg meg nem isszuk, az áldomást. Tudják-e milyen nap van ma? — telte Inozsá. De nem is várt rá választ, már mondta is —' ünnepet és nem is akár­milyet ülünk most: — Tudják meg. hogy először — sorolta — ina töltöm be a 72. életévemet, másodszor felesé­gemmel — ölelte meg életpár­ját — ma üljük házasságköté­sünk 46. évfordulóját. És har­madszor: beléptünk a tsz-be. ma írtuk alá a belépési nyilat­kozatot is. — Nos, nem ménnek el gyer­mekeink. Asszony hozz egy kis bort meg ennivalót! Ezt meg­ünnepeljük. Es megünnepelték a hármas ünnepet, a szinte megfitalodott, idős házaspárral. Az első poha­rat természetesen fenékig kel­lett üríteni. (SZALAI) Havonta ad ki a termelőszövetkezeteknek tájékoztatót a megyei tanács A megyei tanács mezőgazdasági osztálya még az elmúlt év végén hozott egy határozatot, mely sze­rint minden hónapban tájékozta­tót ad ki a termelőszövetkezetek­nek az időszerű mezőgazdasági munkákról, a legfontosabb ren­deletek végrehajtásának módiai- ról. A tájékoztató eddig két alka­lommal jelent meg. a közeli na­pokra tervezik a februári kiad­vány megjelentetését. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának legutóbbi tájékoztatójában szó van a termelőszövetkezetek téli gépjavításáról, a könyvelők mun­kájáról, a hibridkukorica-vető­mag beszerzésének módjáról, az őszi kalászosok lej trágyázásán, 1 kapcsolatos szakmai feladatokról. Ezen kívül tartalmazza a legutób­bi szám a termelőszövetkezetek által elért gabonatermelcsi ered­ményeket négy cvre visszamenő­leg. «

Next

/
Thumbnails
Contents