Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-25 / 47. szám

YILÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZÓCI Al IS TA MUNKÁSPÁRT TOLNA' MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TA N ÁCS r~~ Csütörtök 1960. február 25. V. évfolyam 47. szám * AHA: 50 FILLÉR J A termelőszövetkezetek megszilárdításáról tárgyalt a Tolna megyei pártbizottság Szerdán kibővített ülést tar­tott az MSZMP Tolna megyei bizottsága, amelyen megtárgyal­ta a Központi Bizottság 1959. évi októberi határozatának végre­hajtását, a termelőszövetkezetei: szervezése terén elért eredmé­nyeket és a megszilárdítással kapcsolatos feladatokat. Az ülé. sen részt vett Biszku Béla elv- társ, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, belügyminisz­ter, valamint, Prantner József elvtárs, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának első titkára. Soczó József elvtárs, a párt­bizottság titkára mondott be­számolót, amelyben ismertette, hogy a termelőszövetkezeti szer­vezés eredményeképpen 98 szö­vetkezeti község alakult és há­rom járás vált szövetkezeti já­rássá. Ezzel a megye összterüle­tének 80 százaléka a szocialista szektorok tulajdonában van. Meg állapította, hogy az átszervezési munka Tolna megyében is a Központi Bizottság határozatá­nak szellemében folyt, a fő mód szer a személyes meggyőzés volt. Beszélt arról is, hogy a megszi­lárdítás munkája elmarad a szervezés mögött, s ezzel kap­csolatban utalt az elkövetkező hónapok feladataira. A beszámolót élénk vita kö­vette, amelyben felszólalt Bisz­ku Béla elvtárs is, aki az átszer­vezést szocialista rendszerünk megerősítése szempontjából ele­mezte. Utalt a politikai munka fontosságára, amelynek külö­nös jelentősége van a meg­szilárdítás időszakában. Prant­ner József elvtárs arra hívta fel a figyelmet, hogy a megszilár­dítás sürgős, mert itt a tavaszi munkák ideje. A vita és az elhangzott javas­latok alapján módosították a korábban hozott ezzel kapcsola­tos határozatot. A pártbizottság elismerését fejezte ki a dolgozó parasztságnak, helyes elhatáro­zásáért és köszönetét mondott mindazoknak a kommunisták­nak, pártonkívüli aktivistáknak, akik türelmes szóval segítették a parasztságot a nehéz döntés­ben. Kérte, hogy továbbra is se­gítsék a szövetkezetbe lépett pa­rasztokat az új élet megkezdé­sében. fi Számíthatsz rám cimíí filmmel nyílik a szovjet film ünnepe Szekszárdim Tolna megyében február 25. és március 3. között rendezik a szov­jet film ünnepét. A megyeszékhe­lyen február 25-én, csütörtökön este fél hat órakor kerül sor az ünnepi hét megnyitására. Ebből az alkalomból a Garay filmszín­házban a Számíthatsz rám című új szovjet filmalkotást mutatják be. A díszünnepségen megnyitót Scherer Sándor, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság megyei tit­kára, ünnepi beszédet dr. Kaszás Imre, gimn. tanár, országgyűlési képviselő mond. Oriásharcsákat fogtak a Felső-Tiszán Ritka szerencse kísérte a nyír­egyházi Alkotmány Halászati Termelőszövetkezet tagjait, akik a Tisza felső szakaszán február 23-án egy 117 (száztizenhét) kilós, több mint két és félméter hosszú harcsát tettek szárazra. Ezzel csaknem egy időben a keleti fő­csatorna torkolatánál, a tiszalöki erőmű közelében egy 108 (száz­nyolc) kilós és egy 97 (kilencven- hét) kilós harcsát fogtak a tiszai halászok. A zsákmányt az esti órákban újabb tizenöt, egyenként 40—60 (negyven-hatvan) kilós hallal tetőzték be. A bátaszéki Búzakalász Tsz versenyfelhívása Pártunk VII. kongresszusának irányelvei alapján, mely a mező- gazdasági termelvények termés­átlagának emelését tűzte ki célul és a Központi Bizottság legutóbbi határozatának szellemében, csat­lakozunk az országos 30 mázsás kukoricatermelési mozgalomhoz és egyben a megye valamennyi termelőszövetkezetét versenyre hívjuk. A kukorica magas terméshoza­mának biztosítása a termelőszö­vetkezetek egyik elsőrendű fel­adata. A magas kukoricatermés elérésének döntő feltétele a ku­korica négyzetes vetése, amely lehetővé teszi a keresztben-hosz- szában való gépi, vagy fogatos művelést. A helyes talajelőkészí­tés, az idejében és alaposan el­végzett növényápolási munka a kukorica termésíokozásának az alapja. Úgy véljük, megyénkben minden termelőszövetkezetben adottak a 30 mázsás trukorica- termés feltételei, ezért min­den termelőszövetkezet részt vehet ebben a versenyben. Versenyfeltételeink a követke-» zők: J. A kukorica vetésterületnek legalább 70 százalékán, alkal­mazzuk a négyzetes . vét&st. 2. Gépi növényápolást vég­zünk a teljes tenyészidő alatt. 3. Morzsalékos, gyommentes, porhanyított talajt biztosítunk. 4. Az egyelést öt nap alatt elvégezzük, amikor a kukorica négy-ötlevelű és hajtása 15 cen­timéter magas. 5. Az üszők daganatokat fel- fakadásuk előtt a növényré­szekkel együtt levágjuk, eléget­jük, vagy elássiík. 6. Az egy mázsára eső terme­lési liöltséget a mull évihez ké­pest csökkentjük. A versenyszempontok ellenőr­zésére és elbírálására felkérjük a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályát. Bátaszék, 1960. február 25. A termelőszövetkezet nevében: Báli Zoltán tsz-elnök Németh Béla íőagronómus Szűcs Imre párttitkár Száz férőhelyes borjúszállást 200 férőhelyes süldőszállást- épít saját erőből a várongi Petőfi Tsz A Dombóvári Építőipari Ktsz a közelmúltban egy 48 férőhelyes istállót épített a várongi Petőfi Termelőszövetkezet részére. Az új istállóban a tsz 43 üszőt és két apaállatot helyezett el. A termelőszövetkezet 2. számú istállójában 32 növendékállatot kötöttek be, a 3. számú istállóban pedig négy tehén, 2 vemhes üsző és három borjú van. Ez alkotja Szekszárdon is bevezette a tömb-árszabást a DÉOÁSZ A DÉDÁSZ szekszárdi üzlet- igazgatóságán elő szokott for dúlni, hogy egyik-másik fogyasz­tó reklamálja a villanyszámlát, természetesen legtöbbnyire akkor, ha magasnak tartja az összeget. Az elmúlt napokban a szekszár­diak közül sokan éppen ennek az ellenkezőjére kértek magyaráza­tot. A számla összege ugyanis ala­csonyabb volt a vártnál. Mint az üzletigazgatóságon megtudtuk, a »rejtély« magyará­zata az, hogy január elsejével a megyeszékhelyen is bevezették a tömbárszabás alkalmazását. En­nek lényege az, hogy bizonyos árammennyiséget — ez az évsza­koktól, tehát a világítási áram­szükséglet változásától függően kisebb, vagy nagyobb — világí­tási áramdíjjal számláznak, az ezen felül fogyasztott mennyisé­get pedig az alacsonyabb háztar­tási áramdíjjal. Szekszárdon pél­dául a novembertől februárig ha­vi 22, márciusban áprilisban, szeptemberben és októberben 18. májustól augusztusig pedig 12 kilowattórát számolnak el 1.80 forintos áron, az ezen felül fo- gyasztottat pedig 80 fillérrel. A tömbárszabás bevezetésének feltétele, hogy a hálózat bírja az ennek következtében várható fo­gyasztás-növekedést. Ezért lehe­tett csal: fokozatosan bevezetni, olyan ütemben, ahogy az egyes helységekben megteremtik ennek műszaki feltételeit. A megye köz­ségeiben ez már megtörtént, Szekszárdon pedig most került rá sor, egy évvel a múlt év elején megjelent, a termelői árrendezés­ről szóló minisztertanácsi hatá­rozatban megjelölt határidő, 1960. december 31-e előtt. Szekszárdon a múlt év őszén nagyarányú há­lózatbővítési, illetve vezetékcsere munkálatok kezdődtek, a legutób­bi hetekben pedig két új — egyenként 125 kilovoltamperes — transzformátorállomást helyeztek üzembe. I kezet Ezen koca­jelenleg a termelőszöve szarvasmarha-állományát, kívül rendelkezik a tsz 20 süldővel, valamint 23 pár lóval. (Korábban a tsz-nek 60 pár lova volt, a gépesítés azonban ennek nagy részét feleslegessé tette.) Nehézséget jelent pillanatnyilag az 1. számú új istálló állatainak itatása, mert a helyszínen nincs kút, s a környéken sincs olyan, amely a nagyszámú állat itatásá­hoz szükséges víz mennyiségét biztosítani tudná. Több esetben előfordult mái-, hogy a szomszé­dos községből lajlban hordták a vizet az állatok részére. A termelőszövetkezet tervében szerepel, hogy saját erőből, vert földből 100 férőhelyes borjúszál­lást, valamint 200 férőhelyes sül­dőszállást létesít. * Február első felében tíznapos munkaegységszámítási tanfolya­mot szerveztek a termelőszövet­kezeti tagok részére. A tanfolya­mot Magyar János iskolaigazgató vezette. * A községi tanács az 1960-as év­re 200 forint községfejlesztési hoz­zájárulást fogadott el termelőszö­vetkezeti tagonként. Az egyéni gazdák 20 százalékos községfej­lesztési hozzájárulást fizetnek. A községíejlesztési alapra befolyt pénz nagy részén járdát építenek, s ugyancsak ebből a pénzből vá­sárolnak televíziós készüléket, amelyet a községi tanács tanács­termében helyeznek el. Uj bútorlap-üzem építését kezdték meg a múlt évben a Dunaföldvári Kendergyár ban. Az új üzemépület már elkészült, az építők a belső munkát végzik. Cseh Vilmos és Lajkó Ferenc — Tóth Sándor munkavezető irányításával — az ICO# tonna teljesítményű hőprés felszerelésén dolgoznak,

Next

/
Thumbnails
Contents