Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-03 / 28. szám

6 ' ivrenm vppttjs v* WCO. fcbrtílr f, Az MSZBT kibocsátotta az| 1900. évi emléklapokat, amelyek 2—5—1.0 forintos címletekben ke-fi rülnek forgalomba. A befolyó qsz-J szegekből a baráti társaság hozzá-í járul a Szovjetunióba utazó akti-j visták útiköltségéhez. — Szalonképes rabszolgakeres-. kedelem? A rabszolgakereskedel met hivatalosan már Szaud-Ará- biában is betiltották. Továbbra is1 szabad azonban felnőtt embereket — ajándékozni. A „megajándéko-1 zott’ viszonzásul nagyobb pénz­összeggel hálálja meg a kedves figyelmességet. — Közel hárommillió forintot1 fordítanak az 1960-as évben a ta­nácsok megyénk könyvtárainak1 fejlesztésére. Ebből csupán a fal­vakban 1 170 210 forintot tervez' tel; a községi tanácsok, ami jelen, tős emelkedés, mert amíg az el­múlt évben 8020, addig az idén 10 800 forint a községek átlaga. — Piros kanárik. Német kanári­madár tenyésztők néhány év óta1 azon fáradoznak, hogy piros ka-, nárimadarakat tenyésszenek.’ Megfelelő keresztezéssel már si-, került egyes egészen piros példá­nyokat is létrehozni, de legtöbb^ nél a sárga szín még gyengén előtűnik. — Jóis'került párnapot tartot­tak legutóbb Mórágyon. A kul- túrotthont zsúfolásig megtöltőt-' tél; a résztvevők. Az érdeklődők a kongresszusi anyagról, a nem­zetközi helyzetről kaptak tájékoz­tatást, valamint a mezőgazdaság' előtt álló legfontosabb tenniva­lókról. Utána ismeretterjesztő' filmelőadás volt a gyümölcster­mesztés — telepítés, gondozás stb. — munkálatairól. Ez különö­sen azért volt hasznos, mert jól működő gyümölcstermesztési szakcsoport működik a községben.1 — Csupasz tyúkok cs kakasok. Az Egyesült Államokban állítólag1 sikerült különleges eljárással minden tolldíszétől megfosztani1 egy kakast és egy tyúkot. A tyúk csibéi' ennek következtében szin­tén a megszokott tollruhájuk nél­kül, egészen csupaszon bújtak ki a tojásból. Az új eljárásnak leg­feljebb a háziasszonyok örülhet­nének, mert megszabadulnak a fáradságos tisztogatási munkától, a szegény baromfiak azonban sokkal inkább ki vannak szolgál­tatva az időjárás szeszélyeinek. — Négyezer forinttal támogatja Szekszárö város tanácsa a költség' vetésből a szőlőhegyi sportkört. — Olasz paradicsom a Holdon. Egy olasz ipaci gyümölcs, és zöld- ségárus a paviai községházán an­nak rendje-módja szerint kérel­mezte, hogy 25 méteres standot állíthasson fel a Holdon. — 1959. májusában alakult meg a Dunaföldvári Cipész KTSZ üzemi vöröskereszt szervezete. Azóta, igen komoly szervezeti élet mellett komolyan foglalkoznak kultúrmunlcával is, melyhez nagy segítséget ad a szövetkezeti bi­zottság és a KISZ-szervezet. Jelen­leg egy kabaré műsorra készül­nek, melynek tiszta bevételét a felállítandó elsősegély-hely javára fordítják. — Szent Péter, Noé bárkája és más mulatságok a ,.Bibliai vurst­liban”. Les Angeles közelében öt­millió dollár költséggel megépítik a „Bibliai meseországot”. A 220 acre kiterjedésű parkban a szülők a „mennyország”, a „pokol”, vala­mint különféle bibliai jelenetek mulatságaiba avathatják be szó- rakoznivágyó gyermekeiket. A po­kolban „ördögök” menekülnek a hőségből a zuhany alá és a szökő- kutakból kénes gőzök törnek fel, szárnyas kerubok kísérik a látoga­tókat a mennyország gyöngyház­fényű kapuja felé, ahol az öreg Szent Péter kezeli a kulcsot. Egy furcsa sportpályán valódi „bibliai csúzlival” lövöldözhetnek a kis Dávidok egy óriási kitömött Gó­liátra. Igazi amerikai ötlet: a nagy „bibliai vurstli” finanszírozói teológus tanácsadókat alkalmaz­nak. hogy az egész berendezés „stílszerű és ízléses” legyen, — Szép vagy élet! Gyönyörű­vagy! — kiáltotta kacagva, szét­tárt karokkal a lány, s úgy tett, mintha azonnal keblére akarná ölelni az egész világot. ölelte is, csak nem a világot, hanem a hozzáfutó . fiatalem­bert, aki őt ölébe kapta, kettőt- hármat perdült vele, aztán per­zselő ajkakkal véget nem érő csókba bódultak. Egy kis őzike épp ekkor ért a tisztás szélére, s ahogy így meglátta őket, illedelmesen le­sütötte szemeit és zajtalan lép­tekkel visszafordult a sűrű fák közé. így aztán a tengermély, de makulátlan szerelmülmek nem volt más tanúja, csak egy kis mókus, amely vígan ugrán­dozott az egyik fának ágain, és a sok-sok margaréta, meg egyéb erdei virág. — Szeretsz? — Szeretlek! — Imádsz? — Imádlak, és mihelyt vég­zek, feleségül is veszlek, per­sze, ha hozzám jössz — tette hozzá huncut mosollyal Balogh Lajos III. éves joghallgató. — Hozzád megyek — suttogta Piroska — pontosabban Szabó Piroska, érettségi előtt álló gimnazista. De Hitler és Horthy másként akarták. Megfúiták harci trom­bitájukat és Balogh Lajost másnap besorozták, harmad­nap pedig már többezred ma­gával sok száz kilométerre vit­ték hazájától — «hazát védeni". Laiosnak a fronton négy vé­res, keserves esztendő jutott osztályrészül, és utána még há­rom évet töltött idegenben, mint hadifogoly. Közben itthon — tévesen — halálhírét közöl­ték. Piroskáékat idehaza lcibom- bázták, édesapját, édesanyját elvesztette. Távoli rokonainál húzódott meg, s végre egy gyárban sikerült elhelyezked­nie. A halottnak vélt Lajoson kívül nem volt senkije. Hogy nem halt bele mélységes fáj­dalmába, dolgozótársainak kö­szönhette. Különösen Hartai mérnök állt nehéz napjaiban melléje, aki 1947 tavaszán meg Az „ámokfutó" is kérte. Piroska gondolkodási időt kért, majd annak lejárta­kor e szavakkal mondta ki az igent: — Mérnök úr, szívem­ben egy emlék örökké él, s ha ezt ön tiszteletben tudja tarta­ni.. . — Hartai bólintott. Megesküdtek, s 1948 karácso­nyára megjött a gólya. S újévre hazajött Lajos! Még aznap Piroska keresésé­re indult, s a véletlen össze­hozta őket. Ahogy leugrott aj egyik villamosról, szinte bele­ütközött a felszállni akaró Pi­roskába. — Hát te élsz!? — sikította el magát az asszony, s arca halott­sápadt lett. — Élek — hallatszott meg­rendültén a válasz; — Halálhíred jött! Bocsáss meg — férjhezmentem! Kis­gyermekem is született. Nézd, milyen gyönyörű! — A táskájá­ból gyorsan elővette a kicsiny fényképét. — Hosszú, kínos csend kö­vetkezett, majd Lajos alig hall­hatóan megkérdezte: — Szereted a férjedet? Piroska révedező tekintettel a messzeségbe nézett, s a kér­désre ennyit felelt: — Jó em­ber. Lajos értett a feleletből, s tudta, hogy jobban szereti Pi­roskát, mintsem feldúlja, ha nem is boldog, de gondtalan családi életét. S ahogy végig­mérte a csinos, jólöltözött asz- szony mellett saját magát, az állás, és keresetnélküli, iskolait félbe hagyó, kopott ruhás fia­talembert, elhatározta, ha szí­ve megszakad is — félreáll. De amikor, szinte az estbe hajló együttlét után elválni készültek és Piroska szemében meglátta a «régi fényt«, megingott. Majd­nem hazáig kísérte, s az utca­sarkon szenvedélyes csókkal búcsúztál;. Mindennap találkoztak ez­után. Bár szerelmük százszoro­sa lett a réginek, de pillanatra sem tudtak valamiben megma­gyarázhatatlan, fojtó béklyótól felszabadultak lenni. Az őszi kalászosok fej trágyázásáról Az őszi gabonavetéseket, főleg a tápanyagokban szegény talajokon célszerű nitrogén műtrágyával fej­trágyázni. Különösen indokolt a fejtrágyázás, ha az elővetemény nitrogénben szegény, sok tarló­maradványt hagyott vissza. Minél nagyobb az ilyen elővetemény tarló- és gyökérmaradvány meny- nyisége és minél későbben végez­tük el az őszi talajelőkészitő mun­kákat, annál inkább megokolt a nitrogén műtrágyázás alkalma­zása. Az őszi gabonavetéseink kissé késve és nem mindig megfelelő elővetemény után kerültek földbe és már eleve gyengén mentek a télbe, valamint a téli és kora­tavaszi fagyok sanyargatásának lesznek feltehetően kitéve. Ezeket a vetéseket nitrogén fejtrágyával kell felerősíteni. A talajban a nö­vények számára nélkülözhetetlen nitrogén, a kitavaszodás kezdetén lassan alakul át a növények szá­mára könnyen felvehető táp­anyaggá, ezért koratavasszal a talaj megművelt rétegében kevés a nitrogén. Olyankor a levegőt­len, hideg talajban a talajélet ne­hezen indul meg és az őszi gabo­nák fejlődésben visszamaradnak. Ezért fontos, hogy már a kita­vaszodás kezdetén az ilyen veté­seket bőséges tápanyagokhoz jut­tassuk. Ennek nincs is akadálya, mert koratavasszal mindig vannak olyan fagyos napok, mikor reggel taposás veszélye nélkül lehet jár­ni a vetéseken. Az ilyen reggele­ket ki kell használni. A műtrágya- szólás gyorsan megy és mire a nap a talaj felső rétegét megol­vasztja, addigra nagy területet le­het fejtrágyázni. Sőt a fejtrágyá­zást el lehet végezni, amikor még hóréteg borítja a vetéseket. így a kiszórt műtrágya hólével együtt a talajba mosódik. Ezt az el­járást azonban csak sík területe­ken lehet követni, mert lejtőn a műtrágya a hólcvel együtt elfo­lyik. A kiszórandó nitrogén műtrá­gya mennyisége az előzőkben is­mertetett körülményektől függ. Tapasztalatok szerint pétisóból 35 —50 kiló, mészsaléiromból 30—40 kiló, ammóniumnitrátból 20—30 kiló elegendő kataszteri holdan­ként! fejtrágyázáshoz. Ahol megfelelően érett, jól ke­zelt istállótrágya áll rendelkezés­re, ott ez is felhasználható felül- trágyázásra. Az apró, érett marha­trágya, juh. vagy baromfitrágya tőzegfekál és komposzt alkal­mazható erre a célra a legjobban. Akár műtrágyát, akár szerves trágyát alkalmazunk, nagyon fon­tos, hogy a kiszórás egyenletesen történjék meg. Somorjai Sándor növ. véd. felügyelő. Február 11-re haSaszloílsk Hasek Rezső szekszárdi háziversenyéi Husek Rezső zongoraművész, a Szekszárdi Liszt Ferenc Zeneis­kola igazgatója korábbi betegsége miatt a február 4-re tervezett szekszárdi hangversenyt a rende­zőség 11-ére halasztotta. Értesü­lésünk szerint a szekszárdi hang­verseny elhalasztása a tamási hangverseny időpontjában nem okoz változást és azt a tervezett időpontban, február hó 14-én, va­sárnap este tartják meg Tamási­ban. Simontornya is érdeklődik a hangverseny iránt. Könnyen 'le­het, hogy a zeneiskola művész­igazgatója a szekszárdi koncert után Simontomyára látogat majd el. Itt említjük meg azt is, hogy a zeneiskola tervezett csehszlová­kiai csereútja elmarad. Álmatlanul szenvedték át az éjszakákat és mindaddig, amíg Lajosban meg nem érlelődött egy gondolat, s ha csal; két percre is, de kővé tudta változ­tatni a szívét. — Meg kell tenned! — ke­tyegte a zsebórája. — Meg kell tenned! — süvöltötte a fagyos téli szél, s ő ezen a reggelen b°- lépett egy utcai fülkébe éá ha- lálsápadtan tárcsázott. — Hartainét kérem! — mond­ta remegő ajkakkal. — Én vagyok! Tessék! — csi­lingelte a hallgató. Lajos a kedves hangra el- erőtlenedett és éppen bocsána­tot akart kérni, amikor a’fülke előtt elrobogott egy lánctalpas vontató és fülsiketítőén dübö­rögte: »Meg kell tenned! Meg kell tenned!" S a következő pil­lanatban már dörgött az ő hangja is: — Itt Lajos beszél — te álnok! Mindent tudok rólad, te... te utolsó! Te kígyó! Te ... (s homlokáról záporozott a sú­lyos veríték).-s- Lajcsi! !.. . — Semmi Lajos, te aljas! — kiáltotta a készülékbe, ural­kodva hangja erősségén (de könnyei záporként potyogtak). Még akart valamit mondani, valami csúnyát, eltaszítót, de szíve is, lelke is. hangja is fel­mondta a szolgálatot. Leejtette a kagylót, kiíántor- gott a fülkéből, s mormogta: Meg kellett tennem! így ltöny- nyebben elfelejt, s szinte észre sem vette, hogy a következő pillanatban már torkaszakadtá- ból kiáltozta: Átkozott hábo­rú!... Átkozott! Te vagy az oka — s amikor feleszmélt, lát­ta, hogy az emberek megállnak és úgy nézik, megdöbbenve fu­tásnak eredt. — Szegény, mi lehet vele? — mondta egy munkáskülsejű férfi. — Ámokíutó! — vonta fel a vállát minden részvét nélkül egy úri dáma. Úgy látszott, mintha senki sem értett volna vele egyet, pe­dig Lajos kiáltása még mindig visszhangzott: Átkozott hábo­rú! Át-ko-zott há-bo-rú! Rcseterits István Apróhirdetések Eladó Alsónánán két szoba, konyha és mellékhelyiségekből álló ház. Azonnal beköltözhető. Cím: Storsek Mátyás Alsónána. Kossuth L. u. 4. (16) E'adó Alsónánán háromszobás konyha és mellékhelyiségekből álló ház, nagy telekkel. Azonnal beköltözhető. Cím: Barta László, Alsónána, Kossuth L. u. 65. (15) Szekszárd Városi Tanács VB. Ipari és Műszaki Csoportja felvesz 2 fő magasépítésben jártas mér­nököt vagy technikust. Jelent­kezni lehet Városi Tanács 10. sz. szobájában. (101) »4« ÉM Komlói Állami Építő­ipari Vállalat ipari tanulókat vesz fel kőműves, festő, bur­koló szakmában, április havi beiskolázásra. Jelentkezni le­het a Vállalat munkaügyi osztályán Komló. Kossuth L. u. 13. sz. alatt. (125) Ilii EV ara a_i Nőm mindig lel aranyat az ki korán kel A közmondások igen , érde­kes dolgok. Bárhogy is csűröm, csavarom, elemzem, mindig ar­ra a megállapításra jutok, hogy igazul: van. Például itt van ez a mondás »aki korán kel aranyat lel«. Az aranyat nem szó szerint kell érteni. Nem karikagyűrűt vagy más szilárd állapotban lévő aranyat lel a koránkelő. Tegyük fel, hogy aranyat ér az is, amikor az em­ber eléri a munlcahelyére menő utolsó autóbuszjáratot. Mert mi zsolna, ka nem kelne korán? Nem lelne aranyat... Úgy igaz. Többszöri későn kelés esetén a havi illetményből bizony egy­néhány »arany« hiányzana. Íme csak egy példa a közmondás igazolására. Bármennyire is igazuk van a közmondásoknak — magam sem tudom miért, talán igaz­mondásukért — haragszom rá­juk. Sokszor próbálkoztam azon, hogy bebizonyítsam, hogy nincs igaza. Hiába, csődött mon­dott minden igyekvésem... Most úgy két-három nappal ezelőtt azonban eljött a várva várt pil­lanat. Megfogtam az »arany­közmondást«. L. Jenő munkatársammal la­kom a legényszálláson. Kényel­mes kis szoba. Két finom ágy. na és a legszükségesebbek., ami két »legény« kényelmét szolgál­ja. Jenőnek Szekszárdra kellett vol na »kiszállnia« egy szerdai na­pon. Este nagy szorongások kö­zepette feküdtünk le, mivel egyetlen óránk felmondta a szol gálatot. Hiába ráztam, forgat­tam, hogy járjon, nem indult semmiképpen. Nem tudom, hogy mennyit aludhattunk, ami kor Jenő hirtelen felpattant az ágyból. Én jóformán még ki sem tudtam nyitni szemem, máris »menetöltözetbe« vágta magát. Csak annyit mondott, ha van ideje, visszajön és meg­veti ágyát, de ha esetleg nem jönne, úgy csináljam meg én e műveletet. Valahogy nem tet­szett nekem az egész, mintha nagyon korán lenne — elmél­kedtem. Majd egy pár perc múlva ismételten az igazak ál­mát aludtam volna ha... Nyílott az ajtó, barátom ott állt a kü­szöbön lógó orral... Hát képzelje el... Bemegyek a váróterembe, lehettek vagy húszán. Köszönök nekik, hogy jó reggelt. Erre ók nagyot néz­nek, rámvigyorognak, s azt mondják, »jó estét«. Erre vi­szont én néztem nagyot. Egy öregedő emberke megkérdezi, hova utazik szakikám — mire én, Szekszárdra, válaszolóin. Erre megint csak rámbámv.lnak s úgy néznek rám, mint aki, többet mozgatta a poharat. Csak holnap reggel öt húszkor megy a busz Szekszárdra, ma már nem közlekedik járat arra­felé. No erre énnekem nyílt tág­ra a szemem. Ezek után már alig mertem megkockáztatni, hogy tulajdonképpen hány óra van. S amikor megtudtam, hogy még csak kedd este van és féltizenkettö, amilyen gyor­san csak lehetett, kipárolontam a teremből — jegyezte meg a kissé koránkéit barátom. (Cse­kélység, autóbusz indulás előtt 6 órával). Tessék kérem. Nem mindig lel aranyat az, ki korán kel. Megfogtam az »aranyközmon­dást«. (balás) TOLNA MEGYEI NcPÚJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalnia Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10. 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában i Széchenyi utca 46. Je Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terlezztl a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetést díj egy hónapro 11 ft \

Next

/
Thumbnails
Contents