Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-19 / 42. szám

1960. február 19. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁO s A jobb bonyhádi erőnlét biztos győzelmet hozott Tolna ellen Vasárnap a Bonyhádi Vasas labdarúgó csapata a megyei baj­nokságban játszó Tolnai SE-t látta vendégül. A bonyhádi II. csapat a tolnai ifi ellen 6:2 arány­ban győzött. A felnőtt csapatok összeállításai: Bonyhád: Szlavicsek — Pálos, (Pataki), Horváth, Borsodi (Ma­jor), — Pataki, (Molnár), Péter — Vajda, Fláding, Endrődi, Réder, Szabó. Tolna: Ezer — Széovölgyi, Kláb, Straubinger — Fehér, Jagicza, — Bajza, Brucker, Széles, Elekes, Gálfi. A tolnai csapat nagy erőbedo­bással kezd és az 5. percben 1 Les­hez jutnak, amit Kláb mellé lő. Pár perc múlva Széles otthagyta a védelmet és a későn kifutó Szlavicsek mellett gólt lő. 0:1. Változó lesz a játék, a bonyhádi csatársor jól kombinál, de annál bizonytalanabb a védelme. A fél­idő közepén Endrődi kiegyenlít, majd újból Széles kerül jó hely­zetbe, de átadását Bajza csúnyán fölé lövi. A tolnai védelem sza­bálytalankodásáért megítélt bün­tetőt Réder értékesíti. 2:1. Tolna támad és sikerül is kiegyenlíteni, Elekes átadását Bajza értékesíti. 2:2. A II. félidőben Bonvhádnak már jobban megy a játék, és a csatársor mellé a védelem is fel­fejlődött. A vezetést, Endrődi egy 20 méterről küldött szabadrúgás­ból szerezte meg. 3:2. Majd a kö­vetkező gól Molnár—Fláding ak­ció után Molnár lövéséből szüle­tik. 4:2. A bonyhádiak ötöclik gólját Endrődi 11-esből szerzi. 5:2. A bonyhádi csatársor most már nyugodtan játszik és Szabó nehéz szögből a léc alá küldi a labdát, mely a mérkőzés végeredményét is jelenti. 6:2. Befejezéshez közeledik a megyei sakkcsapat bajnokság Tolna megye 1960. évi sakk­csapat bajnoksága befejezéshez közeledik. Február 21-én, vasár­nap kerül sor Dombóváron a Dombóvári Vasút—Szekszárdi Pe­tőfi csapatmérkőzésre, s a Sió­agárdi KSK és a Szekszárdi Szpartakusz mérkőzésre is. Az el­maradt Sióagárd—Bonyhád mér­kőzést február 28-án bonyolítják le Sióagárdon. Az eddigi fordulók érdekessé­gei: a Mázai Bányász csapata döntetlenül, 6:6 arányban végzett a Dombóvári Vasút együttese el­len, a Szekszárdi Szpartakusz 7:5 arányban legyőzte a Bonyhádi Vasas együttesét. A bajnokság állása: 1. Szek­szárdi Petőfi 36 pont, 2. Dombó­vári Vasút 35, 3. Mázai Bányász 28, 4. Bonyhádi Vasas 21, 5. Szek­szárdi Szpartakusz 14, 6. Sióagár­di SK 13,5. J. L. 1953. évi legjobb atlétikai eredmények DISZKOSZ VETÉS Eddigi legjobb egyéni és átlageredmények: Egyéni Hármas Ötös Tízes átlag Takács (Bátaszék) 40.26 39,89 38,02 34,59 (1959) (1959) (1959) (1959) 1958. évi legjobb egyéni és átlageredmények: Kun (Dunaföldvár) 37,35 36,78 35,56 34,06 1959. évi legjobb egyéni és átlageredmények: Takács (Bátaszék) 40,26 39.89 38,02 34,59 1959. évi ranglista: 1. Takács István (Bátaszéki VSK) 2. Doszpod András (Szekszárdi Dózsa) 3. Kun János (Dunaföldvári KSK) 4. Bakó Ferenc (Szekszárdi Dózsa) 5. Reha József (Dunaföldvári KSK) 6. Nácsa Károly (Szekszárdi Dózsa) 7. Nyakas Ferenc (bonyhádi gimnázium) 8. Tarr János (Szekszárdi Dózsa) 9. Pelényi Attila (Szekszárdi Dózsa) 10. Serfőző Zoltán (Szekszárdi Dózsa) 40,26 i (36,00) 40,06 f — 39,37 f (37,35) 35,72 i (32,96) 34,70 i — 33,26 f (33,00) 33,23 i — 30,56 i (31,67) 29,45 i — 29,34 í (30,14) A diszkoszvetés az elmúlt esz­tendőben sok örömet hozott a me­gye atléta-rajongóinak. Nemcsak azért, mert ebben az évben olyan csúcsátlagok születtek, amelyre nem volt példa a tíz esztendő sporttörténetében, hanem azért is, mert két versenyzőnk is túl­jutott a bűvös 40 méteren és ha ez még nem is világrengető ered­mény, de újabb sikerek forrása lehet. De azért is okunk van lelken­dezni, mert olyan gárda alkotja az élmezőnyt, akiknél további fejlődés várható. Áll ez a lista­vezető ifjúsági bátaszéki Takács­ra is, aki az elmúlt esztendőben adta át a múltnak a diszkoszve­tés megyei csúcseredményét, de a szekszárdi Doszpodra is, aki ta­valy tért vissza a megyébe, a rendkívül lelkiismertes, sokoldalú dunaföldvári Kunra, aki legjobb eredményét ugyan a súlylökésben érte el, de figyelemreméltó ered­ményekkel vétette magát észre a diszkoszvetésben, a gerelyhajítás­ban és a kalapácsvetésben is, az- tán az ugyancsak rendkívül te­Sporttörtén elem hetséges szekszárdi Bakóra is, aki kezdeti sikereit ugyan a ser­dülő diszkoszvetésben aratta, de rha már inkább gerelyhajítónak számít, a dunaföldvári Rehára is, aki kezdetben ugyancsak diszkoszvetőnek indult, de ma úgy néz ki, hogy súlylökésben várható tőle majd a legjobb ered­mény. És így sorolhatnánk tovább is a sort. A személy szerint ugyan nem említett versenyzők között is ta­lálunk olyanokat, akiknél 1960- ban további javulással kell szá­molnunk. Különben Takács rend­kívüli robbanékonyságának, Dosz­pod szorgalmának és erejének kö­szönhette a kiváló eredményt és a dunaföldvári Kun is mindig méltó társuk tudott lenni. Külön­ben jellemző, hogy a dunaföldvá­ri Kun tavaly óta ugyancsak ja­vult 2 métert, de ez idén csal: a harmadik helyhez volt elegendő. Bakónál és Rehánáj kétségkívül visszaesést jelentett az a körül­mény, hogy a 2 kg-os diszkosz- szal szinte újra kellett elkezdeni a dobás megtanulását. És még mindig az a helyzet, hogy vala­hogyan nem »-érzik-« a lényegesen nehezebb szert. Örülnénk, ha minden verseny- számnái ilyen szép fejlődésről számolhatnánk be. Akkor a me­gye atlétikai élete komoly része­se lehetne az egyetemes magyar atlétikai élet fejlődésének. ___________(Folytatjuk.) O h, te szép magasugrás A magyar válogatottban, a 4x100-as csapatban Sir József, Kovácstól kapta a váltóbotot.. Kovács született atléta volt, aki­nek mindegy volt, h»gy síkfutás­ban, gáton vagy magasugrásban, avagy a váltófutásban kellett indulnia, ő maga így mondja el a történetet: — Fiatal, nyurga gyerek vol­tam, akkor még nagy gödrök ál­lottak a mai Sportuszoda he­lyén. Az egyik polgári-iskolás di­áktársamnak az édesapja a Szi­get bejáratánál volt őr, a fiát és barátait ingyen engedte be a szép Szigetre. Labdát szedtem a te­nisz-pályán és közben elnézeget­tük az atléták edzéseit is. Kedvet kaptunk tőlük, s mikor kimen­tünk a buckák, gödrök közé a mai Sportuszoda helyére, f.’ '-,'r ib­bed gerelyhajító versenyt játszó-t­tunk. Aztán később egy iskolai versenyen 155 centiméterrel győz­tem a magasugrásban, de győz­tem a súlylökésben és tagja vol­tam a tornászcsapatnak is. Nagy boldogság volt életem­ben, amikor megnyertük a ván­dorzászlóé. A futásra egy ifjúsági versenyen Gerő Gábor vett rá. Első nagy versenyemen a ma­gasugrásban indultam és 170 cen­tivel győztem. Szerettem a sport­ot. Éltem, haltam a futásért, amikor 1931-ben sikerült megja­vítanom elsőízben a magyar fel­nőtt csúcseredményt, a 110 mé­teres gátfutásban 15,3 másodper­ces idővel, nagyon boldog vol­tam. Később aztán jöttek a többi nagyszerű eredmények, így 1933. október 15-én a 200 méteres sík­futásban 21 másodperces országos rekord és a többiek. Kovács József győzelmi soroza­ta szinte egyedülálló a magyar at­létikában. Ifjúsági és felnőtt ko­rában 38-szor javított magyar re­kordot. Magyar bajnokságot 26- szor nyert és 36 alkalommal voit a magyar atléta válogatott tagja és nemzetközi versenyeken is nagyszerűen szerepelt. Életében nagy állomásként sze­repelt az a nap is, amikor meg­nyerte a főiskolai világbajnoksá­got 400 méteres gátfutásban, de ugyanakkor tagja volt az ugyan­csak főiskolai világbajnokságot nyert 4x100-as váltónak is. Egy alkalommal az olaszok el­leni viadalon enyhe hátszélben győzött 110 méteres gáton, az idő­mérők stopperórái 14,4 másodper­ces időt mutattak akkor. Az elért időt azonban nem hirdették ki. mert az akkori elnök nem enged­te „Kovács nem tudhgt ennyit^ — mondván. Kovács mindig vidám fiatalem­ber volt és humorát mindig meg-» tartotta. Nagyszerű küzdő volt, de az állóképesség nem volt az erős oldala^. Amikor a főiskolai világbajnokság döntőjében az. utolsó 100 méterre került a sor, Kovács barátunk bizony már-már elcsüggedt és utolsó, végső erő­feszítéssel elsőnek érkezett a cél­ba, ott azután összeesett. Úgy tá­mogatták fel ezután. A nagy erő­feszítéstől még nem is volt egé­szen magánál, amikor arra lettek figyelmesek az őt támogatók, hegy motyog valamit. — Öh, szép magasugrás!... Óh. szép magasugrás!.., — ismételte meg másodszor is egy nagy só­haj kíséretében, — miért is hagy­talak el téged?... Vérbeli gyors­futó volt és ha egyletének és a magyar atlétikának nem lett vol­na rá, mint gátfutóra és síkfutó­ra is szüksége, még nagyobb gyors 1 futó lehetett volna, de így is leg­nagyobb atlétátok cTyfkn v«R. | — Fekete László — ' — Szakoson az általános iskolá­ban 14 hallgatóval dolgozók isko­lája működik. A tanulók — akik­nek többsége termelőszövetkezeti paraszt — az általános iskola VII. osztályának anyagát tanulják. — Modernség — maiság cím­mell február 26-án este 6 órai kéz. dettel a Bonyhádi Járási Műve­lődési Házban Tillai Ernő, a me­cseki fotoklub vezetője tart elő­adást. — Ismeretlen Lionardo-kép. Antwerpenben Frans von Hees- velde magángyűjteményében a párizsi Louvre egyik munkatársa eddig ismeretlen Leonardo da Vinci-képet fedezett fel. A mű­gyűjtő a képet három évvel ez­előtt kis összegért vásárolta Brüsszelben. A szakértők kétséget kizáróan megállapították, hogy a kép valódi Lionardo-mű. — Február 26-án este 8 órakor tartja bemutatkozó előadását a kaposvári Csiky Gergely Színház a gyönki művelődési házban. Jo­hann Straussz: »A denevér« cí­mű háromfelvonásos nagyope­rettet mutatják be a gyönki kö­zönségnek. — Fazekas Sándor gyulavári lakost tartási kötelezettség nem teljesítésével elkövetett bűntett miatt három hónapi börtönbün­| tetésre ítélte a tamási járásbíró- • ság dr. Málinger tanácsa. — Japánban a költészet tömeg­szórakozás. Japánban az emberei: úgy írnak verset, ahogyan Euró­pában kirándulni, horgászni vagy sakkozni járnak — írja Janánról ' szóló könyvében Tosco Maraini I olasz író. A tokiói költő-egyesü­leteknek 150 090 tagja van — munkások, parasztok, tisztviselők, tanítók. Havonta rendeznek köl­tői versenyeket és közzéteszik műveiket. Akit pedig a japánok közül nem érdekel a költészet, az szinte bizonyosan a festészet, szobrászat, vagy más művészeti ág műkedvelője. — Tolna megyében 1960. tava­szán újabb hat termelőszövetke­zet létesít halastavat, mintegy 3 millió forintos beruházással. — Irócsoportot hoztak létre a járási művelődési ház keretén be­lül Pakson. A község irodalom­mal foglalkozó emberei időnként összejönnek a járási művelődési házban és írásaikat felolvassál:, arról bírálatot mondanak. — A három testőr pantomim­mai. Roger Planchon francia ren­dező és színigazgató újszerű fel­fogásban vitte színpadra Dumas Három testőr-ét. Planchon szerint az eddigi színrevitelek álroman­tikus drámává silányították a re­mekművet. Az ő rendezése meg­őrzi a regény jellegzetes ritmu­sát. Dramaturgiája a kínai opera mintáját követi: a színjátszást tánccal vegyíti. La Rochelle erőd­jének bevételét, a párbajjelenete, két és csataképeket például pan­tomimmai adjál: elő, mint a kí­nai operákban. — Az elmúlt évben négy új tűzoltószertár épült, nyolcat fel­újítottak, bővítettek Tolna megyé­ben. Uj szertár épült például Na- kon, Tengelicen, Pusztahencsén és Diósberényben. — A Dombóvári Vasutas Kultúrotthonban működő film­színház az elmúlt évben 265 elő­adást tartott. Az előadásoknak 15128 látogatója volt. A játék­filmeken kívül bemutattak öt is­meretterjesztő és két dokumen­tumfilmet. — Márciusban bemutatják Hamburgban az »Aniara« című svéd világűr-operát. Karl Birger Blondahl zeneszerző művét 1959 nyarán adták elő első alkalommal a stockholmi Királyi Operában, ahol még mindig műsoron van. Az opera cselekménye teljes egé­szében egy űrrakétában játszódik le, amelynek utasai megtudják, hogy nem térhetnek többé vissza a Földre. — Február 21-én a Bonyhádi Járási Művelődési Ház színját­szói Mőcsényben és Grábócon mu­tatják be az »Öh, mai gyerekek« című vígjátékot. „NŐI” SZOLIDARITÁS — Ha valaki 1924-ben született, hány éves most? — Férfi az illető, vagy nő? TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ^ Vizsgázott fűtőt, vagy hűtő- i f gépkezelőt azonnali belé- 1 i pésre felvesz a Tolna me- i i gyei Húsipari Vállalat, Szék- i J szárd. (30) 4 Apróhirdetés Azonnali belépésre keresünk vízvezetékszerelő kisiparos szak­munkást. Szekszárdi Építőipari Szövetkezet, Rákóczi u. 15. sz. (41) A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15-17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca A6. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi pasta’ i.ataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents