Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-19 / 42. szám

i960, február 19. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Több termelés — létszámemelés nélkül A termelékenység növelésével teljesítik a felemelt tervet a Dunaföldvári Kendergyárban Erről iH beszélni kell Naponta átlagosan egy mázsa készáruval — kikészített rosttal — kell az idén többet termelni a Dunaföldvári Kendergyárban, mint a múlt évben. Nem nagy mennyiség, mindössze annyit je­lent, hogy a tavalyi tényleges ter­melésnél mintegy 3 és fél száza­lékkal magasabb az idei terv, te­hát nem kerül nagy megerőlte­tésbe ezt elérni. E feladatot azon­ban érdekesebbé teszi a másik tervmutató, ami nemcsak azt ír­ja elő, hogy a termelés növelését teljes egészében a termelékenység emelésével kell biztosítani, ha­nem ez utóbbinak meg kell ha­ladnia a termelés emelését. A termelékenységnek 4,9 százalék­kal való növelését írja elő a du- naföldváriaknak az idei terv. Ha tehát feltételezzük, hogy száz szá­zalékra teljesíti tervét az üzem, akkor a kikészítésnél foglalkozott létszámnak egy-két fővel még csökkennie is kell. A termelékenység alakulásánál három évvel ezelőtt következett be a „nagy ugrás“ a gyárban, amikor korszerűsítet­ték a rostkikészítést. Nagytelje­sítményű gépeket kapott a gyár, üzembehelyezték a kenderturbi­nát és a kócnemesítő gépsort. Könnyebbé vált a dolgozók mun­kája, megszűnt a kenderkikészí­tésnél g legnehezebb munka, a kézitilolas. Jelentős mértékben javult a minőség is, a rosthoza­mon belül nőtt a szálarány — te­hát ugyanolyan mennyiségű kó­róból nagyobb mennyiséget lehe­tett kihozni az értékesebb tilolt szálból — emellett mintegy más- félszeresére nőtt a munka terme­lékenysége az üzemben. A tilósok- ból gépkezelők lettek, akiknek most már az a dolguk, hogy »ki­szolgálják« a modern gépeket. — Vagy negyven dolgozó vált feles­legessé, de nem munkanélkülivé. »Felszívta« őket a másik új üzeni, a bútorlapüzem, ahol a pozdorjat dolgozzák fel lemezzé. Elsősorban a gépesítésnek kö­szönhető, hogy nyereségessé vált as üzem. Míg korábban veszteséggel mű­ködött, most már évről évre nagyobb nyerséget ér el, ami a múlt évben már meghaladta a hárommillió forintot, így az üzem rekonstrukciójának költségei rö­videsen megtérülnek. Olyan nagy ugrást most már nem lehet elérni a termelékeny­ség növelésében, mint amit az új gépek beállítása, az új technoló­gia alkalmazása tett lehetővé. De javítani tovább a munkát, a szer­vezést, felkutatni és felhasználni a »tartalékokat«, lehet. Ezt mutat­ja a múlt esztendő eredménye, amikoris nemcsak teljesítették a termelékenység emelésének ter­vét, hanem a munka termelé­kenysége a kikészítő üzemben 5,2 százalékkal volt nagyobb a terve­zettnél. A számos intézkedés közül né­hány: — Jobban szervezték meg a kóróbeszállítást. Nagyobb meny- nyiséget szállítanak be az üzem­be, hogy így a kézierővel való szállítás távolsága minél kisebb legyen. így a rossz időjárás, eső nem akadályozhatja a turbina fo­lyamatos munkáját. Javították a munkaidő kihasználást Ha leáll a gép valami hiba miatt — ilyesmi a turbinánál és a kóc- gépsornál egyaránt előfordul, —, a dolgozók vagy a kaparéktörő- rázót indítják be, vagy kézi után- tilolást végeznek. Korábban ilyen­kor állásidőt tartottak. A kóc- gépsornál — most hárman keze­lik a közel harminc méter hosszú gépsort, azelőtt tizenketten dol­goztak a kóckikészítésnél egy műszakban, — Erdélyi Etel etető »elárult« egy-két fogást, amikor arról érdeklődtem, hogyan lett első a brigádjuk a kongresszusi versenyben. — Ha látjuk, hogy kevés anya­got ad a turbina (a kenderturbi­na hulladékát dolgozzák itt fel kóccá), keresünk anyagot. Elme­gyünk a szomszéd terembe »tur- binatekerésért« (a turbina által feltekert és kiszedett kenderről van szó). Ha nincs, körülnézünk a szárítóban, van-e kaparék. Ha igen, idehozzuk. Csak örülünk an­nak, ha a másik műszak nem ta­karítja össze a hulladékot, mert akkor mi is azt etethetjük be, ami termelésünket növeli. Persze, nemcsak ezen múlik. Ha jól etet­jük be az anyagot, vigyázunk rá, jobb lesz a minőség, nem akad meg, nem áll le a gép. Az egyik turbinás brigád, a Kossuth-brigád — szintén első lett, de a turbinás brigádok közti versenyben — érdekes „újítási“ vezetett be a versenynyilvánosságnál. Azt na­ponta kiírják a versenytáblára, hogy az egyes brigádok az előzó műszakban mennyit termeltek, de náluk minden bemérésnél krétá­val felírják az egyik fűtőtestre, hogy aznap hogyan állnak. így már a műszak vége előtt tudják, hogy nem kell-e »megnyomni a gombot«, nincs-e lemaradás a napi terv teljesítésénél, túl tud­ják-e szárnyalni a másik brigád teljesítményét. A kendergyáriak az idén is folytatják a versenyt.Az 'dén nagyobbak a feladatok, de már az eddigi eredmények is meg­mutatták — januárban is már magasabb volt a termelékenység a megemelt tervnél —, hogy ezek is teljesíthetők. J. J. Három jó ötlet és egy javaslat Jegyzetek a dunassentgyörgyi Eziisikaltínz Fsz-böl A hosszú téli estéken Duna- szentgyörgyön tervek születnek. Majdnem az egész község tagja a 6000 holdas termelőszövetkezet­nek, s most olyan gazdálkodást akarnak ott a tsz-ben folytatni, amely jobb életet ad nekik, min az eddigi volt. E Már most elhatározták, hogy egész évben, még télen is bizto­sítják a tagok foglalkoztatását. E célból 30 hold dohányt termelnek, melynek simítása a télen körül­belül 2 hónapig sok embert tud maid könnyű munkával foglal­koztatni. Ezen kívül vetnek 5 hold sepru- církot és egy seprűkészítő üzemet létesítenek. A cirok lefésülése es a seprűkészítés egész télen 30—40 embert tud foglalkoztatni. A ter­vek szerint mintegy 5000 seprűt készítenek és értékesítenek egy idényben. Van a tsz-nek egy 20 holdas ná­dasa, ahol máris megkezdték a nád aratását. A learatott nád egy- részét felhasználják majd saját erőből épülő létesítményeikhez, más részét elteszik a jövő télig és abból majd nádpallót készítenek. A nádpalló nagy keresetnek ör­vend, így jó és biztos bevételre várhatnak. Vannak szakemberek, akik ér­tenek a seprűkészítéshez is, meg a nádpalló készítéséhez is, ezek irányítják majd a munkát. Mint minden faluban, Duna­szentgyörgyön is vannak ezer­mesterek: akik többféle szakmá­hoz értenek. Az Ezüstkalászban ezek a mesteremberek építőbri­gádba tömörültek és már meg is kezdték a munkát. Egyelőre a tsz székházát alakítják át, irodákat alakítanak, ki, hogy méltó legyen ez a ház a faluhoz is, meg a 6000 holdas nagyüzemhez is. Mihelyt kész lesz a székház, megkezdik saját erőből egy 100 férőhelyes szarvasmarha istálló és egy 60 férőhelyes sertésellető épí­tését. Ezeket a létesítményeket fából építik és náddal fedik le. Az építkezések színhelyét úgy vá­lasztják ki, hogy azok összhang­ban legyenek a kijelölt tanyaköz­pontok terveivel. jön a javaslat: az elgondolásokat valósítják meg úgy, ahogy azt megtervezték. Nem fogják meg­bánni. —is—os— A „magas összeköttetésekről66 Nemrég valakivel nézeteltéré­seim támadtak. Az igazságot a magam oldalán éreztem, így igen erélyes voltam és határozott. Egy ismerősöm jóakaratú akart lenni hozzám, bizalmasan figyelmezte­tett: vigyázzak, legyek óvatos és engedékeny, mert ellenfelemnek »magas helyen« összeköttetései vannak, tehát megjárhatom, ha kikezdek vele. Meg kell mondanom, igazsá­gom tudatában nem ijedtem meg a »magas összeköttetésektől«, mert nem hiszek abban, hogy az igazságot az ilyen összeköttetések nálunk legyőzhetik. Saját tapasz­talataim több ízben meggyőztek már erről. Sőt arról is napról nap­ra jobban meggyőződöm, hogy nem sokra megy manapság senki az úgynevezett »szocialista össze­köttetéseivel« sem. Mégis vannak, akik emlegetik, sőt vannak olyanok is, akik fél­nek a »magas összeköttetéstől« olyankor, amikor bírálni, hibákat leleplezni kellene. Hivatalokban, vállalatoknál találkoztam olyan nézetekkel, hogy X. Y. hibákat követett el, rosszul dolgozik, úe nem merik ezért megbírálni, meg- rendszabályozni, mert a rokona, vagy jóbarátja éppen a vállalat vagy hivatal felsőbb szervénél dolgozik vezető beosztásban. Az ilyen nézetek gerinctelenségre vallanak. Amint az ér. jóindulatú isme­rősöm is mutatja, — aki figyel­meztetett ellenfelem magas ösz- szeköttetéseire — vannak még. akik hitelt adnak a -»„.üiámosolc-’ nak. Csak szélhámosnak lehet ne­vezni az olyan embert, akinek fajtája ugyan már kiveszőben van nálunk, de aki kész kérked­ni, sőt ha kell, finoman fényé-, g'etőzni is magas összeköttetesei- vel. Az ilyen ember nem saját erejéből, munkájából, hanem va­lamelyik tekintélyes helyen dol­gozó rokona, jóismerőse tekinté­lyéből óhajtana megélni. A mi rendszerünk, mindenkit végzett munkája alapján íréi meg, azt is aki »magas« ismerő­seivel kérkedik és azt is, aki egy ilyen emberrel szembekerül. Aki felsőbb pozicióba j itott nálunk, az jó munkája, példás embersége, néphez való hűsége és más nagyszerű emberi tulaj­donságaival érdemelte ki magas beosztását. Ebből az következik, hogy az olyan ember, aki magas beosztásban van a mi rendsze­rünkben, nem védheti és nem is védi meg ismerőséneK, vagy ro­konának igazságtalanságát. Ha pedig szórványosan elő is fordul, hogy elfogult és megvédi, akkor súlyos hibát követ el, ront a te­kintélyén, visszaél a bizalommal. Akkor őt is meg lehet és meg is kell bírálni és hibája kijavítására kötelezni. Nálunk az emberek igazát nem az dönti el, hogy milyen a beosz­tásuk, vagy rokonaiknak, ismerő­seiknek a beosztása. Éppen ezért nem kell megijedni az ilyen irá­nyú fenyegetésektől. (ayenir) j Növekszik a kereskedelem áruelláíoitsága Az idei évben Tolna megye ke- I baromfi 14 százalékkal, a tojás 4 reskedelmi szervei 53 és fél millió forint áruval többet hoznak for­galomba, mint a múlt évben. Ez 4,2 százalékos árumennyiség nö" vekedésnek felel meg. ÍS Az idei évben tovább növekszik a kereskedelem összforgalmán be­lül az iparcikk forgalom részese­dése. A ruházati forgalom 4,3, a vegyes iparcikk forgalom pedig 4.4 százalékkal nő. * A kereskedelem 1960-ban na­gyobb mennyiségű élelmiszert hoz forgalomba, mint az ■ előző években. A forgalomba kerülő húsmennyiség 5 százalékkal, a százalékkal, a tej 10 százalékkal, a vaj 3 százalékkal növekszik. Igen örvendetes, hegy nagymér­tékben növelik a mélyhűtött élel­miszerek forgalombahozását. E téren az emelkedés 93 százalékos lesz. * A bútorellátás 13 százalékkal növekszik 1960-ban az előző évi­hez viszonyítva. Igen jelentős fej. lődést jelent majd, hogy 72 száza­lékkal több televíziós készüléket hoznak forgalomba, mint 19p9- ben. A különböző háztartási vil­lamos eszközök közül a mosógé­pek mennyisége 25, a padlókefélő gépeké 20, a hűtőszekrényeké pe­dig 57 százalékkal növekszik. PUTLITZ Nem etor szagból—^ Cü émetországba A dunaszentgyörgyiek nagyon sok iparú növényt, zöldségfélét és vetőmagvakat termelnek az idén szerződésre. Szerződést kötöttek a Magtermeltető Vállalattal lencse, tavaszi bükköny, kapás-lucerna, őszi borsó, őszi káposztarepce ter­melésére. A Terményforgalmi Vállalattal napraforgó, a Paksi Konzervgyárral uborka, a MÉK- el burgonya, újburgonya, zöld­borsó, zöldbab, a dohánybeváltó­val dohány termelésére kötöttek szerződést. Ezeknek a növényeknek a ter­melése jövedelmezőbb, előleget is adnak a szerződésre, árutermelé­süket is növeli, belterjes gazdál­kodást jelent és a munkaerő he­lyes elosztását is biztosítja. * Három jó ötlet: a tagok téli foglalkoztatásának biztosítása, egyszerű olcsó elemekből saját erős beruházások, szerződéses nö­vények nagyarányú termelése. — Mindhárom ötlet kitűnő, s most (39) Vacsora közben, melyet Na- dolny nagykövet asztalánál leg­közelebbi munkatársai körében fogyasztottam el, megvitattuk a nap eseményeit. Egészen nyíltan felvetettük a kérdést, vajon Hit­ler csupán őrült-e, vagy tudato­san törekszik a háborúra. Nadolny egy mondást idézett, mely állítólag 1914-ből, a berlini francia követtől, Jules Cambontól származik. Egy hasonló kérdésre adta volna a következő feleletet: — Nem, a németek nem akar­nak háborút, de állandóan köve­telik egy győzelem minden gyü­mölcsét. Prófétai megállapítást tett egy másik asztalársunk: — A háború utáni időnek vége, kezdődik a háború előtti időszak. Mindannyiunkat szorongó két­ség kerített hatalmába: lehetsé- ges-e, hogy jól végződjenek a dolgok, ha sokáig ilyen politikát folytatnak? A német delegáció másnap reg­gel elutazott. Egyedül én ma­radtam még vissza pár napra két konzulátusi titkárral, hogy az utolsó irodai munkákat is elvé­gezzük. Végre én is útra keltem, de nem nagyon siettem haza. Gyönyörű őszi idők jártak, Dél-Németor- szágban éppen akkor szüreteltek. Kényelmes lassúsággal vezettem autómat az őszi nap aranysuga­raiban fürdő tájakon át, ott pi­hentem meg, ahol éppen kedvem tartotta, jóízűen kóstolgattam a friss mustot és körülbelül egy héttel később érkeztem meg Ber­linbe, mint a többi kollégám. Berlinben már mindenki tu­dott a Goebbels-féle hangosfilm­beli szereplésemről. A külügymi­nisztériumban, ahol még mindig a régi testületi szellem uralkodott, arra a meggyőződésre jutottak, hogy nem volna ajánlatos engem régi beosztásomban a sajtóosztá­lyon meghagyni. Itt holtbiztosán szemet szúrnék a történtek miatt bosszús és kiszámíthatatlan Goeb- belsnek, s ennek esetleg kelle­metlen következményei lehetné­nek. Ilyen körülmények között még az is kockázatosnak látszott, hogy egyáltalán Berlinben ma­radjak. Legnagyobb örömömre a pá­rizsi nagykövetségre helyeztek át. FRANCIAORSZÁG BETEG VOLT Télbe hajlott az idő, de Párizs­nak esőben és ködben is megvan a maga varázsa. Végre megajándékozott a sors azzal az állással, amely után min­dig vágyódtam. Michel időközben megházaso­dott, s most átengedte nekem Passy kerületi csinos legénylaká­sát egy elegáns bérház negyedik emeletén. Ablakomból kiláthat­tam a Szajnán túl az Eifíel-torony és a Hotel des Invalides-re. Örö­kül hagyta rám volt házvezetőnő­jét, Pauline-t, aki kitűnően ér­tett a főzéshez. így aztán gyor­san és kellemesen be tudtam ren­dezkedni. Michel és barátai által mindig nehézség nélkül bőséges és kellemes kapcsolatokat szerez­tem francia körökkel. Minden külső adottságom megvolt tehát, hogy olyan boldog életet éljek, itt, mint még soha. És mégsem tudott áthatni az a derű, amely korábbi párizsi tar­tózkodásaim alkalmával mindig elfogott. Az ezüstsáv, mely tíz évvel ezelőtt a horizonton felra­gyogott, régen eltűnt, a német- francia barátság gyönyörű álma szertefoszlott. Németországban Adolf Hitler uralkodott, s Német­ország kövezetén menetelő had­oszlopainak döngő léptei a párizsi boulevard-okon is visszhangoz­tak. Igazi megegyezésre nem lehe­tett gondolni többé. Michellel gyakran és kimerí­tően beszélgettünk ezekről a kői-

Next

/
Thumbnails
Contents