Tolna Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-19 / 42. szám

i960, február 19.

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG

3

Több termelés — létszámemelés nélkül

A termelékenység növelésével teljesítik a felemelt tervet a Dunaföldvári Kendergyárban

Erről iH beszélni kell

Naponta átlagosan egy mázsa készáruval — kikészített rosttal — kell az idén többet termelni a Dunaföldvári Kendergyárban, mint a múlt évben. Nem nagy mennyiség, mindössze annyit jelent, hogy a tavalyi tényleges termelésnél mintegy 3 és fél százalékkal magasabb az idei terv, tehát nem kerül nagy megerőltetésbe ezt elérni. E feladatot azonban érdekesebbé teszi a másik tervmutató, ami nemcsak azt írja elő, hogy a termelés növelését teljes egészében a termelékenység emelésével kell biztosítani, hanem ez utóbbinak meg kell haladnia a termelés emelését. A termelékenységnek 4,9 százalékkal való növelését írja elő a du- naföldváriaknak az idei terv. Ha tehát feltételezzük, hogy száz százalékra teljesíti tervét az üzem, akkor a kikészítésnél foglalkozott létszámnak egy-két fővel még csökkennie is kell.

A termelékenység alakulásánál három évvel ezelőtt következett be

a „nagy ugrás“

a gyárban, amikor korszerűsítették a rostkikészítést. Nagyteljesítményű gépeket kapott a gyár, üzembehelyezték a kenderturbinát és a kócnemesítő gépsort. Könnyebbé vált a dolgozók munkája, megszűnt a kenderkikészítésnél g legnehezebb munka, a kézitilolas. Jelentős mértékben javult a minőség is, a rosthozamon belül nőtt a szálarány — tehát ugyanolyan mennyiségű kóróból nagyobb mennyiséget lehetett kihozni az értékesebb tilolt szálból — emellett mintegy más- félszeresére nőtt a munka termelékenysége az üzemben. A tilósok- ból gépkezelők lettek, akiknek most már az a dolguk, hogy »kiszolgálják« a modern gépeket. — Vagy negyven dolgozó vált feleslegessé, de nem munkanélkülivé. »Felszívta« őket a másik új üzeni,

a bútorlapüzem, ahol a pozdorjat dolgozzák fel lemezzé.

Elsősorban a gépesítésnek köszönhető, hogy

nyereségessé vált as üzem.

Míg korábban veszteséggel működött, most már évről évre nagyobb nyerséget ér el, ami a múlt évben már meghaladta a hárommillió forintot, így az üzem rekonstrukciójának költségei rövidesen megtérülnek.

Olyan nagy ugrást most már nem lehet elérni a termelékenység növelésében, mint amit az új gépek beállítása, az új technológia alkalmazása tett lehetővé. De javítani tovább a munkát, a szervezést, felkutatni és felhasználni a »tartalékokat«, lehet. Ezt mutatja a múlt esztendő eredménye, amikoris nemcsak teljesítették a termelékenység emelésének tervét, hanem a munka termelékenysége a kikészítő üzemben 5,2 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél.

A számos intézkedés közül néhány:

— Jobban szervezték meg a kóróbeszállítást. Nagyobb meny- nyiséget szállítanak be az üzembe, hogy így a kézierővel való szállítás távolsága minél kisebb legyen. így a rossz időjárás, eső nem akadályozhatja a turbina folyamatos munkáját.

Javították a munkaidő kihasználást

Ha leáll a gép valami hiba miatt — ilyesmi a turbinánál és a kóc- gépsornál egyaránt előfordul, —, a dolgozók vagy a kaparéktörő- rázót indítják be, vagy kézi után- tilolást végeznek. Korábban ilyenkor állásidőt tartottak. A kóc- gépsornál — most hárman kezelik a közel harminc méter hosszú

gépsort, azelőtt tizenketten dolgoztak a kóckikészítésnél egy műszakban, — Erdélyi Etel etető »elárult« egy-két fogást, amikor arról érdeklődtem, hogyan lett első a brigádjuk a kongresszusi versenyben.

— Ha látjuk, hogy kevés anyagot ad a turbina (a kenderturbina hulladékát dolgozzák itt fel kóccá), keresünk anyagot. Elmegyünk a szomszéd terembe »tur- binatekerésért« (a turbina által feltekert és kiszedett kenderről van szó). Ha nincs, körülnézünk a szárítóban, van-e kaparék. Ha igen, idehozzuk. Csak örülünk annak, ha a másik műszak nem takarítja össze a hulladékot, mert akkor mi is azt etethetjük be, ami termelésünket növeli. Persze, nemcsak ezen múlik. Ha jól etetjük be az anyagot, vigyázunk rá, jobb lesz a minőség, nem akad meg, nem áll le a gép.

Az egyik turbinás brigád, a Kossuth-brigád — szintén első lett, de a turbinás brigádok közti versenyben —

érdekes „újítási“ vezetett be

a versenynyilvánosságnál. Azt naponta kiírják a versenytáblára, hogy az egyes brigádok az előzó műszakban mennyit termeltek, de náluk minden bemérésnél krétával felírják az egyik fűtőtestre, hogy aznap hogyan állnak. így már a műszak vége előtt tudják, hogy nem kell-e »megnyomni a gombot«, nincs-e lemaradás a napi terv teljesítésénél, túl tudják-e szárnyalni a másik brigád teljesítményét.

A kendergyáriak az idén is folytatják a versenyt.Az 'dén nagyobbak a feladatok, de már az eddigi eredmények is megmutatták — januárban is már magasabb volt a termelékenység a megemelt tervnél —, hogy ezek is teljesíthetők.

J. J.

Három jó ötlet és egy javaslat

Jegyzetek a dunassentgyörgyi Eziisikaltínz Fsz-böl

A hosszú téli estéken Duna- szentgyörgyön tervek születnek. Majdnem az egész község tagja a 6000 holdas termelőszövetkezetnek, s most olyan gazdálkodást akarnak ott a tsz-ben folytatni, amely jobb életet ad nekik, min az eddigi volt.

E

Már most elhatározták, hogy egész évben, még télen is biztosítják a tagok foglalkoztatását. E célból 30 hold dohányt termelnek, melynek simítása a télen körülbelül 2 hónapig sok embert tud maid könnyű munkával foglalkoztatni.

Ezen kívül vetnek 5 hold sepru- církot és egy seprűkészítő üzemet létesítenek. A cirok lefésülése es a seprűkészítés egész télen 30—40 embert tud foglalkoztatni. A tervek szerint mintegy 5000 seprűt készítenek és értékesítenek egy idényben.

Van a tsz-nek egy 20 holdas nádasa, ahol máris megkezdték a nád aratását. A learatott nád egy- részét felhasználják majd saját erőből épülő létesítményeikhez, más részét elteszik a jövő télig és abból majd nádpallót készítenek. A nádpalló nagy keresetnek örvend, így jó és biztos bevételre várhatnak.

Vannak szakemberek, akik értenek a seprűkészítéshez is, meg a nádpalló készítéséhez is, ezek irányítják majd a munkát.

Mint minden faluban, Dunaszentgyörgyön is vannak ezermesterek: akik többféle szakmához értenek. Az Ezüstkalászban

ezek a mesteremberek építőbrigádba tömörültek és már meg is kezdték a munkát. Egyelőre a tsz székházát alakítják át, irodákat alakítanak, ki, hogy méltó legyen ez a ház a faluhoz is, meg a 6000 holdas nagyüzemhez is.

Mihelyt kész lesz a székház, megkezdik saját erőből egy 100 férőhelyes szarvasmarha istálló és egy 60 férőhelyes sertésellető építését. Ezeket a létesítményeket fából építik és náddal fedik le. Az építkezések színhelyét úgy választják ki, hogy azok összhangban legyenek a kijelölt tanyaközpontok terveivel.

jön a javaslat: az elgondolásokat valósítják meg úgy, ahogy azt megtervezték. Nem fogják megbánni.

—is—os—

A „magas összeköttetésekről66

Nemrég valakivel nézeteltéréseim támadtak. Az igazságot a magam oldalán éreztem, így igen erélyes voltam és határozott. Egy ismerősöm jóakaratú akart lenni hozzám, bizalmasan figyelmeztetett: vigyázzak, legyek óvatos és engedékeny, mert ellenfelemnek »magas helyen« összeköttetései vannak, tehát megjárhatom, ha kikezdek vele.

Meg kell mondanom, igazságom tudatában nem ijedtem meg a »magas összeköttetésektől«, mert nem hiszek abban, hogy az igazságot az ilyen összeköttetések nálunk legyőzhetik. Saját tapasztalataim több ízben meggyőztek már erről. Sőt arról is napról napra jobban meggyőződöm, hogy nem sokra megy manapság senki az úgynevezett »szocialista összeköttetéseivel« sem.

Mégis vannak, akik emlegetik, sőt vannak olyanok is, akik félnek a »magas összeköttetéstől« olyankor, amikor bírálni, hibákat leleplezni kellene. Hivatalokban, vállalatoknál találkoztam olyan nézetekkel, hogy X. Y. hibákat követett el, rosszul dolgozik, úe nem merik ezért megbírálni, meg- rendszabályozni, mert a rokona, vagy jóbarátja éppen a vállalat vagy hivatal felsőbb szervénél dolgozik vezető beosztásban. Az ilyen nézetek gerinctelenségre vallanak.

Amint az ér. jóindulatú ismerősöm is mutatja, — aki figyelmeztetett ellenfelem magas ösz- szeköttetéseire — vannak még.

akik hitelt adnak a -»„.üiámosolc-’ nak. Csak szélhámosnak lehet nevezni az olyan embert, akinek fajtája ugyan már kiveszőben van nálunk, de aki kész kérkedni, sőt ha kell, finoman fényé-, g'etőzni is magas összeköttetesei- vel. Az ilyen ember nem saját erejéből, munkájából, hanem valamelyik tekintélyes helyen dolgozó rokona, jóismerőse tekintélyéből óhajtana megélni.

A mi rendszerünk, mindenkit végzett munkája alapján íréi meg, azt is aki »magas« ismerőseivel kérkedik és azt is, aki egy ilyen emberrel szembekerül.

Aki felsőbb pozicióba j itott nálunk, az jó munkája, példás embersége, néphez való hűsége és más nagyszerű emberi tulajdonságaival érdemelte ki magas beosztását. Ebből az következik, hogy az olyan ember, aki magas beosztásban van a mi rendszerünkben, nem védheti és nem is védi meg ismerőséneK, vagy rokonának igazságtalanságát. Ha pedig szórványosan elő is fordul, hogy elfogult és megvédi, akkor súlyos hibát követ el, ront a tekintélyén, visszaél a bizalommal. Akkor őt is meg lehet és meg is kell bírálni és hibája kijavítására kötelezni.

Nálunk az emberek igazát nem az dönti el, hogy milyen a beosztásuk, vagy rokonaiknak, ismerőseiknek a beosztása. Éppen ezért nem kell megijedni az ilyen irányú fenyegetésektől.

(ayenir) j

Növekszik a kereskedelem áruelláíoitsága

Az idei évben Tolna megye ke- I baromfi 14 százalékkal, a tojás 4

reskedelmi szervei 53 és fél millió forint áruval többet hoznak forgalomba, mint a múlt évben. Ez 4,2 százalékos árumennyiség nö" vekedésnek felel meg.

ÍS

Az idei évben tovább növekszik a kereskedelem összforgalmán belül az iparcikk forgalom részesedése. A ruházati forgalom 4,3, a vegyes iparcikk forgalom pedig 4.4 százalékkal nő.

*

A kereskedelem 1960-ban nagyobb mennyiségű élelmiszert hoz forgalomba, mint az ■ előző években. A forgalomba kerülő húsmennyiség 5 százalékkal, a

százalékkal, a tej 10 százalékkal, a vaj 3 százalékkal növekszik. Igen örvendetes, hegy nagymértékben növelik a mélyhűtött élelmiszerek forgalombahozását. E téren az emelkedés 93 százalékos lesz. *

A bútorellátás 13 százalékkal növekszik 1960-ban az előző évihez viszonyítva. Igen jelentős fej. lődést jelent majd, hogy 72 százalékkal több televíziós készüléket hoznak forgalomba, mint 19p9- ben. A különböző háztartási villamos eszközök közül a mosógépek mennyisége 25, a padlókefélő gépeké 20, a hűtőszekrényeké pedig 57 százalékkal növekszik.

PUTLITZ

Nem etor szagból—^

Cü émetországba

A dunaszentgyörgyiek nagyon sok iparú növényt, zöldségfélét és vetőmagvakat termelnek az idén szerződésre. Szerződést kötöttek a Magtermeltető Vállalattal lencse, tavaszi bükköny, kapás-lucerna, őszi borsó, őszi káposztarepce termelésére. A Terményforgalmi Vállalattal napraforgó, a Paksi Konzervgyárral uborka, a MÉK- el burgonya, újburgonya, zöldborsó, zöldbab, a dohánybeváltóval dohány termelésére kötöttek szerződést.

Ezeknek a növényeknek a termelése jövedelmezőbb, előleget is adnak a szerződésre, árutermelésüket is növeli, belterjes gazdálkodást jelent és a munkaerő helyes elosztását is biztosítja.

*

Három jó ötlet: a tagok téli foglalkoztatásának biztosítása, egyszerű olcsó elemekből saját erős beruházások, szerződéses növények nagyarányú termelése. — Mindhárom ötlet kitűnő, s most

(39)

Vacsora közben, melyet Na- dolny nagykövet asztalánál legközelebbi munkatársai körében fogyasztottam el, megvitattuk a nap eseményeit. Egészen nyíltan felvetettük a kérdést, vajon Hitler csupán őrült-e, vagy tudatosan törekszik a háborúra.

Nadolny egy mondást idézett, mely állítólag 1914-ből, a berlini francia követtől, Jules Cambontól származik. Egy hasonló kérdésre adta volna a következő feleletet:

— Nem, a németek nem akarnak háborút, de állandóan követelik egy győzelem minden gyümölcsét.

Prófétai megállapítást tett egy másik asztalársunk:

— A háború utáni időnek vége, kezdődik a háború előtti időszak.

Mindannyiunkat szorongó kétség kerített hatalmába: lehetsé- ges-e, hogy jól végződjenek a dolgok, ha sokáig ilyen politikát folytatnak?

A német delegáció másnap reggel elutazott. Egyedül én maradtam még vissza pár napra két konzulátusi titkárral, hogy az

utolsó irodai munkákat is elvégezzük.

Végre én is útra keltem, de nem nagyon siettem haza. Gyönyörű őszi idők jártak, Dél-Németor- szágban éppen akkor szüreteltek. Kényelmes lassúsággal vezettem autómat az őszi nap aranysugaraiban fürdő tájakon át, ott pihentem meg, ahol éppen kedvem tartotta, jóízűen kóstolgattam a friss mustot és körülbelül egy héttel később érkeztem meg Berlinbe, mint a többi kollégám.

Berlinben már mindenki tudott a Goebbels-féle hangosfilmbeli szereplésemről. A külügyminisztériumban, ahol még mindig a régi testületi szellem uralkodott, arra a meggyőződésre jutottak, hogy nem volna ajánlatos engem régi beosztásomban a sajtóosztályon meghagyni. Itt holtbiztosán szemet szúrnék a történtek miatt bosszús és kiszámíthatatlan Goeb- belsnek, s ennek esetleg kellemetlen következményei lehetnének. Ilyen körülmények között még az is kockázatosnak látszott, hogy egyáltalán Berlinben maradjak.

Legnagyobb örömömre a párizsi nagykövetségre helyeztek át.

FRANCIAORSZÁG BETEG VOLT

Télbe hajlott az idő, de Párizsnak esőben és ködben is megvan a maga varázsa.

Végre megajándékozott a sors azzal az állással, amely után mindig vágyódtam.

Michel időközben megházasodott, s most átengedte nekem Passy kerületi csinos legénylakását egy elegáns bérház negyedik emeletén. Ablakomból kiláthattam a Szajnán túl az Eifíel-torony és a Hotel des Invalides-re. Örökül hagyta rám volt házvezetőnőjét, Pauline-t, aki kitűnően értett a főzéshez. így aztán gyorsan és kellemesen be tudtam rendezkedni. Michel és barátai által mindig nehézség nélkül bőséges és kellemes kapcsolatokat szereztem francia körökkel. Minden külső adottságom megvolt tehát, hogy olyan boldog életet éljek, itt, mint még soha.

És mégsem tudott áthatni az a derű, amely korábbi párizsi tartózkodásaim alkalmával mindig elfogott. Az ezüstsáv, mely tíz évvel ezelőtt a horizonton felragyogott, régen eltűnt, a német- francia barátság gyönyörű álma szertefoszlott. Németországban Adolf Hitler uralkodott, s Németország kövezetén menetelő hadoszlopainak döngő léptei a párizsi boulevard-okon is visszhangoztak. Igazi megegyezésre nem lehetett gondolni többé.

Michellel gyakran és kimerítően beszélgettünk ezekről a kői-