Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-19 / 15. szám

1960, január 19. TOLNA MECYEI NÉPÜJSAG 5 ír” Győzött a Dózsa az idei első ökölvívó-mérkőzésen: Szekszárdi Dózsái—Kalocsai Honvéd 11: 5 Szekszárd, 200 néző. Vezette: Tamás. Pontozók: Piskor és Mes- tyán. Az e hét szombatján dél­után 4 órakor kezdődő megyei ifjúsági ökölvívó-bajnokságra ké­szülődő szekszárdi ökölvívók a Kalocsai Honvéd felnőtt verseny­zőkből élló csapatát fogadták va­sárnap délelőtt a városi kultúr- házban. A Honvéd-versenyzők technikában nem tudták felven­ni a versenyt a szekszárdi fiata­lokkal (Varga volt a szekszárdi csapat egyetlen felnőtt verseny­zője), de ennek ellenére jókötésű, kemény versenyzőket ismertünk meg a Honvéd együttesében. A szekszárdi csapat tagjain bizony a jó szereplés ellenére is meglát­szott a mérkőzéshiány. Mind a mérkőzésvezetést, mind a ponto­zást szekszárdi sportemberek látták el, és tegyük mindjárt hoz­zá azt is, hogy kifogástalanul. Még komoly mérkőzéseken is ritkán lehet olyan egybehangzó ponto­zást tapasztalni, amint azt Mes- tyán és Piskor sporttársak pon­tozólapjai mutatták. Áz egyes versenyzők közül Markos II., Oláh IV. és Varga keltette a leg­jobb benyomást. Tehetséges fia­talt ismertünk meg a lazamozgá­sú Dallos személyében is és csak rutinhiánya miatt vesztette el a mérkőzést nyert helyzet után. Pucsli viszont rendkívül passzív volt. Lehet, hogy ez a passzivitás csak a szombat-vasárnapi bajnok­sággal függött össze. Erre a kér­désre egy hét múlva már feleletet kapunk. A mérkőzésekről az aláb­biakban számolunk be (elöl a szekszárdi versenyzők): Markos I.—Ladnai döntetlen. A sok pontatlan ütés mérkőzés­hiányra utal. A kemény kalocsai fiú szoros mérkőzésen harcolta ki a döntetlen eredményt a techni­kailag képzettebb szekszárdi ver­senyzővel szemben. 1:1. Markos II.—Bauer. A mér­kőzést a második menetben a ka­locsai versenyző feladta. Lényege­sen tisztább ütéseket láthattunk. Markos II. számára biztos első menet után a kalocsai fiú a mér­kőzést a második menet végén fel­adta. 3:1. Forrai—Kovács. Forrait sem láttuk eddig bokszolni. Az első menetben már előnyt szerzett- a jómozgású, de még sok csiszolás­ra szoruló szekszárdi versenyző. A második menetben aztán egy­szer kifordult Kovács, Forrai tar­kón ütötte, mire az a mérkőzést feladta. 5:1. Pucsli—Harsányi mérkőzésen Harsány! pontozással győzött. A vendégversenyző végig irányítot­ta a mérkőzést és a teljesen pasz- szív szekszárdi fiú iPeg sem kísé­relte azt, hogy a találkozót a ma­ga javára fordítsa. Mindhárom menetben a kalocsai versenyző volt a jobb, biztosan győzött. 5:3. Dallos—Mészáros találkozón Mészáros pontozásos győzelmet aratott. A laza mozgású Dallos jól kezdett. Szúrkálásaival előnyt szerzett, sőt a második menet kö­Hcmy helyezést értek el sportolóink eddig az olimpiákon f zepén 8-ig földre is küldte ellen­felét. Ekkor azonban kiütközött rajta a rutintalanság, gyorsan a maga javára akarta eldönteni a találkozó sorsát, erővel nem bírta, és a harmadik menetben ’ már nagy fölénybe került Mészáros és nem fért kétség pontozásos győ­zelméhez. 5:5. Oláh IV. pontozással győz Csor­dás ellen. Oláh okosan szurkait és az összecsapásokból is győzte­sen került ki. Mind a három me­netben jobb volt ellenfelénél és biztosan győzött. 7:5. Barics pontozással nyert Bíró ellen. A közönség végigderülte a lassú mozgású izonikolosszusck mérkőzését. Barics balegyenesek­kel gyűjtötte pontjait és végül is biztosan nyert. Kár, hogy jöbb- kezét támadásra egyáltalán nem használja és esy kissé lassú is. E hibák kiküszöbölésével hasznos tagja lehet majd a Dózsa csapa­tának. 9:5. Tehát már nvertünk, amikor sor került az utolsó pár küzdelmére. Varga pontozásos győzelmet aratott Orbán ellen. Orbán lénye­gesen nehezebb és közel fejjel magasabb volt. mint a szekszár­di versenyző. Varga kevés moz­gással, kevés ütőfelületet hagyva magán állandóan védekezésre kényszerítette ellenfelét és időn­ként hatalmas ütéseket helyezett el rajta. A második menetben 9-ig számolt a vezetőbiró a ka­locsai versenyzőre, de aztán a har­madik menetben felütésekkel a menet elején ő kezdeményezed többet, a vé,Tén azonban ismét Varga irányította a küzdelmet és nem is fért kétség biztos győzel­méhez. 11:5. Dr. Boros nyerte Szekszárd sakkbajnokságát Szekszárd város sakkbajnoksá­gának küzdelmei közel másfél hó­nap után befejeződtek. A bajnoki címet dr. Boros (Petőfi) vereség nélkül biztosan szerezte meg klubtársa dr. Fodor előtt, aki ugyancsak veretlenül küzdötte végig a közel másfél hónapos küz delemsorozatot. Dr. Boros 91 sza­1. Boros dr. (Petőfi) 16 2. Fodor dr. (Petőfi) 16 3. Jablonsxky (Petőfi) 16 4. Varga (Spartakusz) 16 5. Vörös (Petőfi) 16 6. Nagy K. (Petőfi) 16 7. Sudár (Petőfi) 16 8. Majnay (Dózsa) 16 9. Mechtl (Spartakusz) 16 10. Geresdy (Spartakusz) 16 11. Palásty (Petőfi) 16 12. Dr. Zsámár (Petőfi) 16 13. Simon (Gimnázium) 16 14. Benács Petőfi 16 15. Kercki (Petőfi) 16 16. Heller (Petőfi) 16 17. Rittmann (Spartakusz) 16 Végleg eldöntötte a versenybi­zottság, hogy a Geresdy—Vörös játszma pontját Geresdy kapja meg és egyben úgy határozott, hogy azonos pontszám esetén az egymás elleni találkozó eredmé­nye dönt. így előzte meg Sudár, a Petőfi versenyzője is Majnayt, a Dózsa sakkozóját. örvendetes és a küzdelem he­vességére, a színvonal növekedé­sére vall, hogy Jablonszky, Bo­ros dr. és Fodor dr. mögött, csak a harmadik helyet tudta megsze­rezni. Meglepően gyengén szere­pelt a küzdelmek során Palásty, aki néhány évnek ennekelőtte még állandóan az élvonalban ka­pott helyet. Úgy hírlik, hogy ez a bajnok­ság csak kezdete a szekszárdi sakksport felemelkedésének. Kü­lönösen a Petőfiben intenzív -i sakkélet és azt tervezik, hogy a tél folyamán elméleti előadások­kal és gyakorlati edzésekkel is igyekszenek erősíteni a sakkozó): zalékos, dr. Fodor 84 százalékos, a harmadik helyezett Jablonsz.ky pedig 12 pontot szerezve 75 szá­zalékos teljesítményt nyújtott es mindhárman megerősítették I i. osztályú minősítésüket. A bajnok­ság végeredményét az alábDiak- ban közöljük: 13 3 — 14.5 910 o n 5 — 13,5 84» o 10 4 2 12,— 75% íi — 5 11.— 68» o 10 — 6 10.— 63’ j 9 1 6 9.5 60" , 7 4 5 9.— 57» o 8 2 6 9 — 57« o 8 1 7 8.5 53" „ 8 — 8 50» 0 6 3 7 7.5 47% 5 3 8 6.3 41% 5 2 9 6.— 37» o 4 3 10 5.5 34« o 4 — 12 4.— 23" ü — 1 15 0.5 5» ii — — 16 0.— 0»o felkészültségét. Az még külön öröm, hogy ezeken a továbbkép­zésen a Petőfi sakkszakosztálya sportköri hovatartozásra tekintet nélkül minden szekszárdi sakko­zót szívesen lát. 0 Természetesen ezek után azt várja a közvélemény, hogy a Pe­tőfi sakkszakosztálya a csapa.- bajnokságok során is állja meg a helyét. A csapat kétségkívül jó játékerőt képvisel és a 12 táblás küzdelmekben minden bizonnyal az élvonalban is végez majd. Leg­nagyobb ellenfélnek a dombóvá­riakat tartják. A bajnokság érdekességeit, -z egymás ellen elért meglepő ered­ményeket következő cikkünkben ismertetjük. — 1. O. — SPORTTÖRTÉNELEM Világbajnokok lettünk volna 1938-ban, — ha. Az újkori olimpiák óta — me­lyet 1896-ban Athénban rendez­tek — eddig a magyar sportolók 69 I. helyezést, 53 II. helyezést és 63 III. helyezést értek el. A he­lyezések a következőképpen osz­lanak meg az olimpiák szerint. ki. ■ I. II. III. helyezések száma 1896 Athén 2 1 2 1900 Párizs 1 3 2 1904 St. Louis 2 1 1 1908 London 3 4 1 1912 Stockholm 3 2 3 1924 Párizs 2 4 4 1928 Amsterdam 5 5 — 1932 Los Angeles 6 6 6 1936 Berlin 10 1 6 1948 London 10 6 13 1952 Helsinki 16 10 17 1956 Melbourne 9 10 8 összesen: 69 53 Sportágak szerint: 63 Atlétika 5 6 10 Birkózás 8 .7 8 ökölvívás rr i — — Vívás 19 8 11 Céllövészet 4 2 2 öttusa 1 1 1 Lovaglás — — 1 Torna 9 9 10 Úszás 9 10 10 Vízilabda 4 2 — Evezés — — 1 Kajak-kenu 1 5 4 Labdafúgás 1 — — Korcsolya — 1 4 Művészeti verseny 1 2 1 ■ összesen: 69 53 63 Olimpiai egyéni bajnokságaink 1893: 100 m gyorsúszés Ilaiós Ábrád, 1200 m gyorsúszás Hajós Alfréd. 1900: Diszkoszvetés Bauer Ru­dolf. 1904: 50 yard (45.72) úszás Hal- may Zoltán, 100 yard (91.44) úszás Ilalmay Zoltán. 1908: Birkózás (kötöttfogású) nehézsúly Weisz Richard. Kard­vívás dr. Fuchs Jenő. 1912: Kardvívás dr. Fuchs Je­nő. Haclipuska 300 m Prokopp Sándor". . ... -, 1924: kardvívás dr. Posta Sán­dor. Agyaggalamb lövészet Ha- lasy Gyula. 1928: Birkózás , (kötöttfogású) könnyűsüly keresztes Lajos. — ökölvívás, lágsúly kocsis Antal. Kardvívás Tersztyánszky Ödön Művészeti versenyek epikai mű­vek dr. Mező Ferenc. 1932: ökölvívás, légsúly Éne­kes István. Kardvívás Pillér György. Torna, talaj Pelle Ist­ván. Torna, lóugrás Pelle Istvá.n. 1936: Magasugrás K. Csák Ibo­lya. Birkózás (szabadfogású), lég­súly Zombori Ödön. Birkózás (sza badfogású) könnyűsúly Kárpáti Károly. Birkózás (kötöttfogású) légsúly Lorincz Márton. Ökölví­vás könnyűsúly Harangi Imre. Kardvívás Kabos Endre. Tőrví­vás Sch. Elek Ilona. 100 m gyors­úszás Csík Ferenc. 1948: Kalapácsvetés Németh Imre. Távolugrás Gyarmati Olga. Birkózás (szabadfogású) nehéz­súly Bóbis Gyula. Ökölvívás, har- matsúly Csík Tibor, ökölvívás, középsúly Papp László. Kardví­vás Gerevich Aladár. Tőrvívás Elek Ilona, ötalakos gyorspisz­toly Takács Károly. Torna, talaj Pataki Ferenc. 1952: Kalapácsvetés Csermák József. Birkózás (kötöttfogású), légsúly Hódos Imre. Birkózás (kö­töttfogású), váltósúly Szilvási Miklós, ökölvívás, nagyvállósúly Papp László. Kardvívás Kovács Pál. ötalakos gyorspisztoly Ta­kács Károly. Torna, felemás kor­lát Köröndi Margit. Torna, talaj Keleti Ágnes. 100 m gyorsószas: Szőke Kató. 400 m gyorsúszás Gyenge Valéria! 200 m mellúszás Székely Éva. 1956: Kajak kettes, 10 000 m: Urányi János—Fábián László. — ökölvívás, nagyváltósúly Papp László. Torna, felemás korlát Keleti Ágnes. Torna, gerenda Ke­leti Ágnes. Torna, talaj Keleti Amtes. Kardvívás Kárpáti Ru­dolf. Akárcsak az első két VB-torna alkalmával, a franciaországi 1938. évi világbajnokság előtt is sokáig bizonytalan volt, vajon részt veszünk-e a tornán? Ter­mészetesen ismét anyagi termé­szetű okok miátt. Mikor aztán a pr’ofi-klubok nagynehezen mégis hozzájárultak a válogatott csapat kiküldetéséhez, a kultúrminiszté- rium az előkészületek céljaira megszavazott 12 000 pengőt! Ez a nevetséges összeg híven jellemez­te az akkori állami támogatás »bőkezűségét«. AZ ELŐKÉSZÜLETEK különben is a tervszerűtlenség és a kapkodás jegyében zajlottak le. így például nem volt meg az egység dr. Dietz, a szövetségi ka­pitány és a válogatott keret ed­zője, Schaffer Alfréd között. — Utóbbi, mint a klasszikus támadó Hátszéllel: Kosztolányi Sz. Dó­zsa 10,8 Mindössze 4 olyan versenyzővel játék tántoríthatatlan híve, a ma­gyar csapat taktikáját az ötletes csatárjátékra akarta beállítani. — Ezzel szemben a szövetségi ka­pitány — aki nem tudta magát mentesíteni az akkori sportláp- monopólium ún. »szakértőitől« — hajlott arra, hogy azok tanácsát követve, inkább védekezésre, erő­re és lendületre alapozza együt­tesünk játékát. Sajnos, mindez éppen a döntő mérkőzésen bosszulta meg magát. Pedig csapatunk a döntőig győ- zelmet-győzelemre aratott: Hol- land-India 6:0, Svájc 2:0, Svéd­ország 5:1 arányban szenvedett vereséget. A svédek elleni csa­pat: Szabó — Korányi, Bíró — Szalay, Túrái, Lázár — Sas, Zsen- gellér, Sárosi, Toldi, Kohut. Az olaszokkal kerültünk szembe a döntőben. Az »azzuriak« a norvé­találkozunk a listán, akik már :*z elmúlt évben is szerepeltek. (Folytatjuk.) gekat csak a rendes játékidő meg­hosszabbítása után tudták nagy- nehezen 2:1, majd a franciákat 3:1 és az elődöntőben a brazilokat 2:l-re legyőzni. Válogatott legénységünk szá­mára tehát, az addig mutatott tel­jesítmények alapján, nem jelen­tett volna megoldhatatlan felada­tot a világbajnoki cím megszer­zése. A szövetségi kapitány azon­ban, rossz tanácsadók befolyására teljesen MEGVÁLTOZTATTA A SVÉDORSZÁG ELLEM ’ GYŐZTES CSAPATOT s a következő együttest jelölte ki: Szabó — Polgár, Bíró — Sza­lay, Szűcs, Lázár — Sas, Vincze, Sárosi, Zsengellér, Titkos. Főként a gyors, igen mozgékony és ma­gas klasszist képviselő Svájc ellen is bevált két játékos: Turay és Korányi kihagyása bizonyult sú­lyos hibának. A másik hiba pe­dig az volt, hogy a magyarok önmagukat fosztották meg a győ­zelem lehetőségétől, amikor le­mondtak legélesebb fegyverükről, a művészi és a küzdelemnek meg lepő fordulatokat adó támadójá­tékról, a kapitány taktikai utasí­tására. A döntőt Olaszország megérde­melten nyerte 3:l-es félidő után 4:2-re, — sőt: több szerencsével nagyobb arányban is győzhetett volna. Góllövők: Colaussi (2), Fio­la (2), illetve Titkos, Sárosi IL Magyarország. A III. helvért Bra­zília—Svédország 4:2 (1:2). Második helyünk így is ko­moly sikert jelentett a nagyon erős mezőnyben. De ennek még­sem tudott örülni a magyar lab­darúgótábor. Éspedig azért nerr.. mert jobb taktikával és megfe­lelőbb összeállításban csapatunk világba'nőkként térhetett volna haza Párizsból, 1959. évi legjobb atlétikai eredmények Férfi 100 méteres síkfutás: Eddigi legjobb egyéni és átlageredmények 1951-től: Egyéni Hármas Ötös Tízes Kosztolányi, Szekszárd 11,1 11,36 11,52 11,72 (1959) (1950) (1059) (1959) 1958. évi legjobb egyéni átlageredmények: Bakó, Szekszárd 11,6 11,73 11,84 11,93 1959 évi ranglista: 1. Kosztolányi György, Szekszárdi Dózsa 11,1 i _ 2 . Szabó Miklós, Szekszárdi Dózsa 11,4 f 11,9 3. Koller Nándor, Dombóvári Spartakusz 11.6 i 4. Szeleczky Mihály, Sióagárdi KSK. 11,7 £ 11,7 5. Lampert Gábor, Simontornyai BTC 11,8 f — 6. Bakó Ferenc, Szekszárdi Dózsa 11,8 i (11,6) 7. Sümeghy István, Bátaszékí VSK 11,8 f (12,—) 8. KiSs Károly, Szekszárdi Dózsa 11,9 i 9. Szeghy Sándor, Szekszárdi Dózsa 11,9 i — 10. Kovács Lajos, Bátaszéki VSK 11,9 & —

Next

/
Thumbnails
Contents