Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-20 / 16. szám
etemi I YEI .ß-.IZOTl SAGA ÉS A MEGYEI. TANÁC'S LAPJA (AUStá;;munkaspárí ■■ t01 na VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Psz. Szerda 1960. január 20. Szr V. évfolyam 16. szám ARA: 50 FILLÉR SZÁMVETÉS Százezrek olvassák tanulmányozzák e napokban a Központi Statisztikai Hivatal jelentését, amely arról számol be, hogy az elmúlt esztendőben gazdasági fejlődésünk üteme minden területen meggyorsult. Tudtuk, éreztük ezt már az elmúlt hónapokban is, de most, a számok tükrében még nagyobb a bizonyosság: Jól dolgoztunk 1959-ben, nagy lépést tettünk előre a szocializmus építésében. Nincs olyan területe az életnek, ahol ne mutatnának fejlődést a számok. A szocialista ipar teljes termelése 11 százalékkal, ezen belül az állami iparé csaknem 12 százalékkal volt magasabb, mint 1958-ban, a növekedés több, mint kétszerese a hároméves terv második évére előirányzott fejlődésnek. A tervezettnél nagyobb mértékben nőtt a mezőgazdaság termelése, megnövekedett a szállítás teljesítménye és a külkereskedelmi forgalom. A termelés fejlesztésében elért előrehaladás eredményeként megnövekedett a lakosság fogyasztása is, a reáljövedelem elérte, a lakosság áruvásárlása pedig meghaladta a hároméves tervben 1960-ra előírt mértéket. A jelentés — a főbb mutatókat tekintve — nemcsak és nem is el- sŐsötban az 1959-es tervvel hasonlítja össze az adatokat, hanem á hároméves terv előirányzataival, mint ahogy a tervek megvalósítói is, az üzemekben dolgozó munkások, műszakiak, alkalmazottak egy esztendővel előbbre néztek, amikor a párt útmutatása nyomán elhatározták: 1959 végére elérjük a hároméves terv végére kitűzött célokat. Pedig akkor, tíz hónappal ezelőtt merész vállalkozásnak tűnt ez. De sikerült. Sikerülnie kellett, mert a Központi Bizottság reálisan tárta fel lehetőségeinket előrehaladásunk meggyorsítására ' és tudta, hogy számíthat a dolgozó tömegek támogatására, akik a munka megjavításával, korábbi eredményeik túlszárnyalásával akarták köszönteni a párt hetedik kongresszusát. Sikerülnie kellett, mert nálunk minden dolgozó tudja amit a párt akar s hogy azt népünk felemelkedése érdekében akarja. A termelés növelésé, a termelékenység emelése nem öncél, eredménye nemcsak évek múlva, hanem jelentős mértékben azonnal is megmutatkozik az életszínvonal alakulásában. »A legfontosabb gazdasági mutatókban elértük a hároméves tervben 1960-ra előírt szintet« — állapítja meg a jelentés. Szívós harc folyt ezért az üzemekben. A termelékenység — amely mintegy 5 százalékkal volt magasabb, mint 1958-ban —, az első negyedévben csak 2 százalékkal haladta meg az egy évvel előbbit. A következő negyedben már négy, a második félévben pedig hat százalékkal volt magasabb. íme, a márciusi határozat nyomán kibontakozott kongresszusi munka- verseny eredménye, számokban. A jelentés beszámol az ipari termelés szerkezetének további átalakulásáról. A nehézipar termelésének fejlődése mintegy kétszerese volt a könnyű- és élelmiszeriparénak, az egész ipari termelés zavartalanságát biztosította - - alapanyag és fűtőanyagtermelés növelésének gyorsabb üteme. Iparunk a tervek túlteljesítését is elsősorban azoknál a termékeknél érte el, amelyekre belföldi vagy külföldi szükséglet volt. Az ipar szerkezetének átalakulását, javí-1 tását jelzi az a több új, korszerű gyártmány, amelyeket a múlt évben kezdett meg gyártani az ipar. örvendetes jelenség a mező- gazdaságban végbement nagy fejlődés. A szocialista szektor az elmúlt évben csaknem kétszeresére nőtt, ma már az ország összes szántóterületének több, mint fele tartozik a szocialista szektorhoz. Az év végén a termelőszövetkezeti tagok száma több, mint hálom és félszer annyi volt, mint az év elején. Szocialista iparunk nagy segítséget nyújt a szövetkezeti útra lépett parasztságnak a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kialakításában. Nitrogén műtrágyából több mint másfélszeresét termelte az 1958. évinek. A külkereskedelemmel együtt — lényegében az ipar biztosítja ezt is, hiszen a megnövekedett export tette lehetővé a nagyarányú mezőgazdasági gépbehozatalt is — négyszer any- nyi traktort, nyolcszor annyi aratógépet, kétszer annyi vetögépet és hétszer annyi silókombájnt adott a mezőgazdaságnak, mint 1958-ban. Többet fogyasztottunk, jobban éltünk az elmúlt esztendőben és a statisztikai adatok azt mutatják, hogy soha ilyen magas nem volt az ország lakosságának életszínvonala, mint 1959-ben. Lemérhető ez a kiskereskedelmi áruforgalom alakulásában — amely 11 százalékkal haladta meg az egy évvel előbbit, az átlagosnál jóval nagyobb mértékben növelve a tartós fogyasztási cikkek forgalmát, — de olyan területen is, amelynek adatai nem szerepelnek a reálbér és a kereskedelmi forgalom számai között. Negyvenötezer család jutott új lakáshoz, a lakosság közel háromnegyede részesült az elmúlt évben társadalombiztosításban. Joggal lehetünk büszkék eredményeinkre, amelyekkel ma már felzárkózunk a szociálisa tábor országaihoz. Az elmúlt években — az ellenforradalom következtében — gazdasági fejlődésünk üteme alacsonyabb volt, mint a többi, baráti, szocializmust építő országé. Ma már — erről is tanúskodnak a tervjelentés számadatai — gazdaságilag is méltóképpen vesszük ki részünket a diadalmasan előrehaladó szocialista világ- rendszer erősítésében. Dunaszentgyörgy ►termelőszövetkezeti község ! Az elmúlt napokban Duna- szentgyörgyön is tömegesen léptek be a dolgozó parasztok a termelőszövetkezetbe. A mai napig a község túlnyomó többsége termelőszövetkezetbe tömörült. A termelőszövetkezet földterülete több mint 3550 hold, a belépett családok száma pedig 628. Dunaszentgyörgyön a termelőszövetkezeti parasztok vasárnap tartanak közgyűlést, ahol nevet adnak a termelőszövetkezetnek, megválasztják vezetőségét és meghatározzák ez előttük álló legfontosabb feladatokat. Megkezdődött a második országos kukoricatermesztási tanácskozás Kedden délelőtt az Építők Rózsa Ferenc művelődési háza kongresszusi termében megkezdődött a második országos kukoricatermesztési tanácskozás. Megjelent a tanácskozáson Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke is. Eljöttek a tanácskozásra a baráti államok küldöttségei: a Szovjetunió küldöttsége T O. Liszenko akadémikus vezetésével, a csehszlovák küldöttség dr. Emil Kuncz akadémikus, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége Gerd Beecz osztályvezető, a lengyel küldöttség Stephan Mayer földművelésügyi igazgató, a bolgár küldöttség Damjan Cankov Cacsev minisztériumi osztályvezető, a román küldöttség Joan Luca kutató vezetésével. A tanácskozás részvevőit Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese üdvözölte. Elmondotta: az elmúlt esztendőben sikerült társadalmi üggyé tenni a kukoricatermesztést és a szemes- kukorica vetésterület Öt százalék-* kai, a silókukorica vetésterülete pedig több mint kétszeresére emelkedett, így az ország szántóterületének már 28 százalékát a kukorica foglalta el. A termeléstechnika fejlődése kedvezően befolyásolta a termésátlagok alakulását. Az elmúlt évben szemeskukoricából az országos átlag holdanként 14,9 mázsa volt, ezen belül az állami gazdaságok 19,7 mázsás, a termelőszövetkezetek pedig 16 mázsás termést értek el. A megnyitó beszéd után Ma* gyári András földművelésügyi miniszterhelyettes ismertette kuko- rieatermesztésünk eredményeit és a jövő feladatokat. Megyénk termelőszövetkezeteiben beiejezték a leltározást — január 31-ig mindenütt megtartják a zárszámadó közgyűlést. —• Amint azt korábbi híradásainkban már közöltük, megyénk termelőszövetkezeteiben több százan vettek részt a leltározásokban. így az évvégi leltárok mindenütt elkészültek. Ezekben a napokban pedig mintegy háromszáz pénzüg;.»’ szakember és könyvelő dolgozik a zárszámadások elkészítésén és az 1960-as esztendő bevételi és kiadási terveinek kidolgozásán. A cél ugyanis az, hogy a zárszámadási közgyűléseken a termelőszövetkezeti tagok beszéljék meg az 1960-as termelési terveket. A megyei tanács mezőgazdasági osztályához érkeztek már hírek a zárszámadások eredményeiről is. E szerint egy hét óta minden nap két-három termelőszövetkezetben tartják meg a zárszámadó közgyűléseket. Az eddig beérkezett adatok szerint megyénk termelőszövetkezeteinek többsége eredményesen gazdálkodott az elmúlt gazdasági évben. A gyönki járás egyik kis termelőszövetkezetében, a varsádi Petőfi-ben például hetven forintot osztottak minden munkaegységre. Ez a közös gazdaság 1953. tavaszán alakult és a közelmúltban egyesült a másik varsádi közös gazdasággal. Megtartotta zárszám adási közgyűlését a döbröközi Aranykalász Termelőszövetkezet is. Itt 41 forint 76 fillért ér egy munkaegység. Az eddig beérkezett adatokból az is kitűnik, hogy sokat nőtt egy év alatt a termelőszövetkezetele vagyona A dwnakömlődi Szabadság Termelőszövetkezetben, ahol Előadás a VII. pártkongresszusról Tegnap délelőtt 10 órakor Szek- szárdon, a régi megyeháza nagytermében Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja előadást tartott pártunk VII. kongresszusa egyes kérdéséiről. Az előadáson részt vettek megyénk pártmunkásai, sok állami, tanácsi funkcionárius, továbbá a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének hallgatói. Az előadás előttünk álló fontosabb gyakorlati, politikai lei- adatokkal foglalkozott. Nagy segítséget adott a résztvevőknek a politikai munkában és az esti egyetem hallgatóinak a kongresz- szusi anyag tanulmányozásához. a tagok is megtalálták számításukat, v. egy év alatt több mint egy millióval nőtt a szövetkezet tiszt.?, vagyona. A paksi járás másik közös gazdaságában, a dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezetben pedig a tagok saját erejükből több mint háromszázezer forintot fordítottak szövetkezetük fejlesztésére. Ennek ellenére itt is 45 forint 74 „fillért ér egy munkaegység. A zárszámadási mérlegek elké* szítése a megye termelőszövetkezeteiben mindenütt jó ütemben halad. Ahol végeztek már ezzel a munkával, onnét a könyvelő átmegy segíteni egy másik termelőszövetkezetbe, ahol lassúbb ütemben folyik ez a munka. Az aparhanti Március 15 Termelőszövetkezet könyvelője például a szomszédos zombai közös gazdaságnak segít a zárszámadási mérleg elkészítésében. így a megyei tanács termelőszövetkezeti főkönyvelője, Fauszt Mátyás azt mondotta, hogy január 3I-ig a megye valamennyi termelőszövetkezetében megtartják a zárszámadási közgyűlést. A tervjelentés azonban nemcsak eredményekről számol be. Felhívja figyelmünket a hibákra is. Bár növekedett a termelékeny- j ség az iparban, el is érte a. terv- i ben kitűzött szintet, de a tervek j túlteljesítése elsősorban a létszám j növelésének eredménye a legtöbb | iparágban. Bizonyos, hogy ha nem lettek volna zavarok a beruházási tervek teljesítésénél, a műszaki fejlesztés terén, a termelékenység ! is nagyobb mértékben nőhetett volna. Az építkezések is hosszabb ideig tartottak, mint az műszakilag indokolt volt. Egyes iparágaknál még mindig előfordul, hogy a tervet olyan termékekből teljesítik túl, amelyekre nincs szükség. Vannak még feltáratlan és felhasználatlan rejtett tartalékai az ipar fejlesztésének. Amikor örülünk a sikeres 1959-es esztendőnek, ne feledjük el a hibákra irányítani a tüzet, hogy az lC80-as év még eredményesebben zárul- I jón. i A „Szekszárd" motoros vontatóhajó a Sión.
