Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-19 / 15. szám
r Kedd 1960. január 19. V. évfolyam 15. szám * ÁH A: 50 FILLÉR J A kormány jóváhagyta a megye 1960. évi tervét A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány jóváhagyta T 3I- na megye I960, évi beruházási tervét. A megye beruházási terve mintegy 36 millió forint. A terv minden egyes adatát természetesen nem lehet közölni, hiszen újságoldalakat írhatnánk róla. Néhány fontosabb részt azonban közlünk. Az uzdi Sió-híd építési munkálatait megkezdték, 1959-ben több mint 400 000 forintot be is építettek. Az idén teljesen elkészül és a hátralévő rész építési költségei mintegy 810 000 forintot tesznek ki. Dunaföldvár községben 700 ezer forintos beruházással szállodát építenek. Mázán üzletberendezésekre és felszerelésekre több mint 100 000 forintot fordítanak. Az előírásoknak megfelelően folytatódik a szekszárdi fürdő építése. Závod és Cikó községekben mélyfuratú kutat építenek 1960- ban 200 000, illetve 230 000 forintos költséggel. A szekszárdi vastalanító létesítésére — a vízellátás megjavítása érdekében — több mint 600 000 forintot fordítanak 1960-ban. A vastalanító 1961- ben készül el teljesen és ösz- szesen 1 600 000 forintba kerül. Tavaly megkezdődött Bonvhá- dor. egy nyolc tantermes, Kakas- dón, Faddon és Tolnán cgy-egy négy-négy tantermes iskola építése, amelyeket 1960-ban fejeznek be. A bonyhádi nyolc tantermes iskola építési költsége 6 és félmillió forint. Mórágyon 4, Madocsun 2, Gerjenben 2 tantermes iskola építését kezdik meg és fejezik be 1960-ban. Szakály községben ugyancsak megkezdik egy két tantermes iskola építését, amelyet majd 1961-ben fejeznek be. A központi lakásépítési keretből — amely a 36 millió forinton felül van — 1960. év folyamán Szekszárdon 77 lakás építését fejezik be, ebből húsz lakást sorházakban, ötvenhét lakást pedig bérházakban építenek. Ugyanakkor Szekszárdon megkezdik egy 30 és egy 10 lakásos bérház épi- .tésát is. 1980-ra két község, Mórágy és Bátaapáti villamosítására kapott keretet Tolna megye. Ennek a teljes költsége több mint 2 300 000 forint. Ebből közel félmillió forintot helyi erőforrásból fedeznek. A két községben összesen 7 és fél kilométer primer és 10 kilométer secunder vezeték, valamint 2 transzformátor megépítése szükséges. A megye kapott 10 kilométerre hálózatbővítési keretet is. A felosztásnál elsősorban az új településeket, másrészt a sürgősségi sorrendet vették figyelembe. Ebből Apar- hant, Bonyhád, Sárpilis, Döbiü- köz, Kocsola, Gyönk, I-Iőgyész, Dunaföldvár, Fácánkert Nagy- kónyi, Nagyszokoly községek és Szekszárd város kapnak hálózatbővítésre lehetőséget. Az első gerjeni közgyűlés, amelyen az egész falu részt vett A régi szövetkezeti tag családok száma 49, az új belépők több mint háromszázan vannak, de a múlt hét szombatjának estéjén legalább négy és félszázan szorongtak a gerjeni művelődési otthon nagytermében. Ez a közgyűlés — ami idevonzotta —, ha ap- raja-nagyját nem is a falunak, de úgyszólván valamennyi felnőttjét, aki csak mezőgazdaságból él, olyan fordulót jelentett a község élétében, amilyenre, a történelmükben még kevés példa akadt. A falu egész parasztsága, belepett a termelőszövetkezetbe. Gerjen volt a nyolcadik község — ekkor még — a paksi járásban, amely ezután már büszkén használhatja a »Termelőszövetkezeti község« címet. A.zóta már Nagydorog és Dunaszcnt- györgy is az lett. A közgyűlésen történt meg a csatlakozás a már meglévő Rákóczi Termelőszövetkezethez. Ekkor bővítették ki a vezetőséget is. A régi vezetőségi tagok mellett az irányítás gondjában ezentúl már részesedik K. Taba Sándor, id. Tolnai István, ifj. Csákány Ignác, H. Vajda József, Gergely János, B. Teba József és Szabó József is. Elnökhelyettessé id. Tolnai Istvánt választották. Megválasztották a brigádvezetőket és az ellenőrző bizottság tagjait és kijelölték az értékelő bizottságok tagjait. A közgyűlés lelkes hangulatban zajlott le, a gerjeni szövetkezet új és régi tagjai egész szívvel álltak a közös gazdálkodás mellé. A közgyűlésen a párt és állami szervek nevében Kerekes Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője üdvözölte Gerjen szövetkezeti község parasztságát. Bútorkiállítás és vásár lesz Dunaföldváron A Népbolt Vállalat január 20 és 25-e között Dunaföldváron bútorkiállítást rendez. A kiállításon bemutatnak többek között több külföldi »bútorérdekességet« is, amely eddig Magyarországon még nem volt forgalomban. Ezek a különlegességek Jugoszláviából és Csehszlovákiából érkeztek. így bemutatásra kerül a 24 darabból álló szobagarnitúra is. összesen 400 000 forint értékű modern bútor lesz a kiállításon, «melyet mindjárt meg is. vásárolhatnak az érdeklődők. A jugoszláv, cseh és a hazai gyártmányú bútorok mellett német és lengyel készítményeket is kiállítanak. — Látható és megvásárolható lesz a kiállításon a 6200 forintos modern, csehszlovák konyhabútor. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A termelékenység és a lakosság reáljövedelme elérte as 1960-ra tervesett szintet A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1959. márciusi határozata nyomán, az MSZMP VII. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny eredményeként gazdasági fejlődésünk üteme minden területen meggyorsult. , Az állatni Ipar termelése 1959- ben csaknem 12 százalékkal növekedett, és ez-el mintegy 7 százalékkal haladta meg a tervben előirányzott mértéket. A mezőgazdaságban a termelőszö vetkezeti mozgalom jelentős fellendülése mellett a termelési eredmények kedvezőek voltak, és a mezőgazdasági össztermelés a tervezettnél nagyobb mértékben nőit. A megnövekedett termelési eredmények tükröződnek a szállítási teljesítmények növekedésében és a tervezettnél jóval nagyobb külkereskedelmi forgalomban. A nagyobb teljesítmények alapján a lakosság reáljövedelme is gyorsabb ütemben nőtt, mint amennyivel az 1359. évi terv számolt. A lakosság 1959-ben 11 százalékkal több árut vásárolt, mint 1958-ban, és 5 százalékkal többet mint amennyit a terv eredetileg előirányzott. Az év 'olya- mán beruházásokra fordított ösz- szeg jelentősen több volt, mint az előző évben. A gyorsabb ütemű fejlődés eredményeként 1959-ben — a márciusi határozatnak megfelelően — a legfontosabb gazdasági mutatókban elértük a hároméves tervben 1960-ra előirányzott szintet. A szocialista ipar termelése már 1959-ben több volt az 1960-ra előirányzott termelésnél. A termelékenység lényegében elérte azt a Ipari termelés színvonalat, amelyet a hároméves terv 1900-ra írt elő. A lakosság reáljövedelme 1953-ben-elérte, a lakosság áruvásárlása pedig meghaladta a hároméves tervben 1930-ra előírt mértéket. 1959-ben a jelentős eredmények mellett voltak hiányosságok is; Helyenként a mennyiségi eredmények növelésére törekedve, kevésbé törődtek a választék bővítésével. az anyagtakarékossággal, a termelés gazdaságosságával, a műszaki színvonal növelésével, a termékek minőségével. Nem teljesítették a félemelt beruházási tervet, ami arra utal, hogy a beruházások nem voltak kellően előkészítve, megalapozva. 1959-ben a népgazdaság, az egészségügy és a kulturális élet alakulását részleteiben a következők jellemzik: 1959-ben a szocialista ipar teljes termelése 11 százalékkal, ezen belül az állami iparé csaknem 12 százalékkal, a szövetkezeti iparé 5 százalékkal volt »több, mint 1958-ban Ezzel az állami ipar a Minisztertanács által jóváhagyott termelési tervet mintegy 7 százalékkal teljesítette túl. (A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a termelési terv 4 százalékos túlteljesítését javasolta.) Az év folyamán tovább folytatódott az ipari termelés szerkezetének átalakítása: 1959-ben a nehézipari vállalatok kb. 16 százalékkal, a könnyű- és az élelmi- szeripari vállalatok mintegy 7 százalékkal termeltek többet, mint 1958-ban. A megnövekedett termelés fűtő- nyag-szükséglete — a szénterme- és 5 százalékos növekedése mel- ett — a nagyobb fűtőértékű kő- laj termelésének 25 százalékos lövekedésével, továbbá az 1958. vinél jelentősen nagyobb szén-, ;őolaj- és földgázimporttal volt liztositható. Az 1959. év közepén lkészült csővezetéken 140 millió :öbméter magas fűtőérlékü föld- ;áz érkezett hazánkba Romániáiéi. Az alapanyaggyártó ágazatokon a hároméves terv előír ísai- lak megfelelően 1959-ben különben gyors ütemben — 18—19 szá- alákkal — emelkedett a vegyipar s az építőanyag-ipar termelése, t. vegyipar a növekvő Igények kilégzésére 55 százalékkal több itrogén-műtrágyát. 22 százalékka1 öbb fűtőolajat. 23 százalékkal öbb gázolajat és mintegy 20—22 zúzalékkal több gyógyszert tér lelt. mint egv évvel azelőtt. Az pítőanyag-ipar elsősorban a cse- ép, a cement és az előregyártott lemek termelését fokozta. A gepinar termelése 1959-ben b. 16 százalékkal volt több. mint z előző évben. Különösen gyors itemben nőtt a mezőgazdasági gélek és a villamosgép-ipar termeA könnyűiparon belül a faipar a fokozódó épületfa- és bútor- ények kielégítésére — az év fővel teljesítette túl, amelyekre amán 15 százalékkal növelte ti rmelést. A ruházati ipar 1959ben 6 százalékkal termelt többet, mint 1958-ban. Az élelmiszeriparban az átlagosnál jobban emelkedett a cukor-, a konzerv-, a sör- és a tejipar termelése Az ipar a termelési tervet többségében olyan termékek gyártááltalában megfelelő külföldi vagy belföldi kereslet volt. Egyes vállalatok azoknak a termékeknek a termelését is növeltélv, amelyeknél az kevésbé volt kívánatos. Az egyes fontosabb iparcikkek termelése 1959-ben a következőképpen alakult: 1959. évi termelés Mennyiségben Az 1953. évi termelés %-ában Szén 25,3 millió tonna 105 Villamos energia 7100 millió kV.'ó 10« Kőolaj 1 036 090 tonna 125 Bauxit 957 009 tonna 91 Acél 1 759 009 tonna 10S Hengerelt acél 1 139 000 tonna 106 Alumínium 45 700 tonna 116 Autóbusz 1 575 db 111 Tehergépkocsi 3 381 db 92 Csúeseszterga 2 256 db 121 Motorkerékpár 66 800 db 130 Háztartási hűtőszekrény 8 479 db ll-szercs Televíziós vevőkészülék 88 100 db 238 Kénsav 148 090 tonna 113 Nitrogén-műtrágya 237 000 tonna 155 Tégla 1659 millió db 117 Cement 1 433 000 tonna 110 llálószobabútor 46 800 garnitúra 125 Kombináltszekrény 21 900 db 141 Pamutszövet 227 millió négyzetméter 104 Gvapjúszövet 24.5 millió négyzetméter 97 Kötöttáru 6 918 tonna 101 Bórcipő 17,7 millió pár Hl Vaj IC 500 tonna 98 Hús 180 000 tonr.a 113 Sör 3 319 090 hl 108 Cigaretta 14,9 milliárd db 100 A növekvő termelési feladatot a vállalatok, sok esetben elsősorban létszámemeléssel igyekeztek megoldani. Ennek következtében az év folyamán a termelékenység növekedésénél nagyobb mértékben nőtt a munkások száma. 1959. decemberében 67 400 fővel több munkás dolgozott az állami iparban, mint egy évvel korábban. A Minisztertanács által jóváhagyott 1959. > éves terv szerint az egy munkásra jutó teljes termelésnek 1959-ben 3 százalékkal kellett meghaladnia az 1958. évi színvonalat. A termelékenység 1959-ben — az előzetes adatok szerint — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága márciusi határozatában javasolt mértékben, kb 5 százalékkal volt magasabb, mint 1958-ban, A termelékenység különösen gyors ütemben emelkedett a márciusi párthatározat uíán. Az első negyedévben a termelékenység színvonala 2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A második negyedévben az egv munkásra jutó teljes termelés 4 százalékkal, a második félévben kb. 6 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának színvonalát. A termelékenvség elsősorban a nehéziparban (kb. 7—8 százalékkal), ezeii belül külö- riij'en az építőanyag!« árban és a vegyiparban (10—11 százalékkal) emelkedett. A könnyűiparban az eev munkásra jutó termelés csvnán 1 százalékkal volt több. mint egy évvel korábban. (Folytatás a 2. oldalon.) iwvy
