Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-12 / 9. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO 1960. január 12. Január 31-ig keli befizetni a kötelező gépfármüszavatossági biztosítást Mint ismeretes, 1959. június 1- töl kormányrendelet alapján kö­telező minden belföldi rendszám­mal ellátott személyi és szövetke­zeti tulajdonban lévő gépjármű­re a gépjárműszavatossági bizto­sítás. E biztosítás arra az esetre szól, ha a gépjármű üzembentar­tóba törvényes kártérítéssel tarto­zik a jármű üzemeltetése folytán idegen személyekben vagy va­gyontárgyakban okozott kárért. A biztosítás kötelezővé tételét gép- kocsiparkunknak az utóbbi évek­ben történt gyorsütemű gyarapo­dása is szükségessé tette, hisz csak 1959-ben sokezer új szövetkezeti és személyi gépkocsi, motorkerék­pár, teherautó kapcsolódott be a forgalomba. A gépjármű pedig úgynevezett ..veszélyes üzem.” Ez azt jelenti, hogy az üzembentartó térítéssel tartozik minden kárért, ami a gépjármű üzemeltetésével kapcso­latban másokat ér, még akkor is, ha véletlen, mulasztás, vagy gon­datlanság nem terheli. Egy év baleseti statisztikája — 1959-ben is többezer közlekedési baleset történt — azt bizonyítja, hogy> szükséges volt a kötelező gépjárműszavatossági biztosítás bevezetése. Erre egyébként a leg­több népi demokratikus és nyu­gati országban már korábban por került, .legutóbb például Francia- országban. A kötelező szavatossági biztosí­tás jelentőségét alátámasztja, hogy az elmúlt hat hónapban több mint ezer kárbejelentés ér­kezett. A kormányrendelet értelmében- a gépjárműszavatossági biztosítás díját egv összegben. 1960. január 31-ig kell befizetni. Fzzel kapcso­latban a Következő felvilágosítást adták az Állami Biztosító Főigaz­gatóságán: A közeli napokban kapják kéz­hez a gépjárműtulaidonosok a díjfizetési felszólítást. A biztosítá­si díjat saját érdekükben január 31-ig fizessék be, mert e határ­idő után késedelmi kamatot szá­mítanak fel, a közlekedésrendé­szet pedig a hátralékos üzemben­tartó gépjárművét kitilthatja a forgalomból. A gépiárműszavatos- sági biztosítás díját a 30/1959. számlákat írjak ki, a Dél-Ameri- kának szánt szegényes mintakol­lekcióban szentképeket árazzak, vagy örökké ugyanazokkal a ló- kupec-frázisokkal megtöltött fo­galmazványokat készítsek a leve­lezés számára. Uj hamburgi éle­tem mégis egy szabadabb világba való belépésnek tűnt. Nem voltak itt gárda-lovassági klubok, nem voltak katonai vagy arisztokrata lilikkelt, melyeknek dohos, szűk látóköre oly nyo­masztóan hatott a lélekre. Lehet, hogy egyesek a nagy Hanza-ke- reskedőket az Alster vagy az El­ba partján épült pazar villájuk ellenére is nyárspolgároknak tartják; én jólesően nagyvonalú­nak éreztem az egész légkört. A Fontenay-n, öt percnyi gya- logútra a Lombardsbrückétől, a külső Alster harvestehuderi olda­lán vettem ki lakást egy bájos kis házban. A ház előtti park le­nyúlt egészen a folyóig. Abla­komból a park fáin keresztül lát­hattam a vízen úszkáló hattyúkat és csónakokat. Lakásadónőm — Frau Wächter, egy hetvenen fe­lüli öreg hölgy — eredeti figurá­ja volt a régi hamburgi jó tár­saságnak. Férje egykor nagy va­gyont hagyott rá. de az infláció­ban az úgy elolvadt, mint a hó a napsütésben, öt kínai selyempin­csije volt; a legöregebb — a ked­venc — a kortól már félig meg­vakult. Hosszú elefántcsont szip­kájában a cigaretta egész nap füstölt az ujjái közt. Ezeken kí­vül csak egy szenvedélye volt; a bridzs. Úgyszólván minden nap fogadónapja volt, terített kártya­asztal várta a vendégeket.* A ven­dégek jöttek is, a legkitartóbbak ritkán távoztak éjfél előtt. Nem­számú kormányrendelet igen méltányosan szabta meg. A ko­rábbi korlátozott összegű szava­tossági biztosítás díja mintegy kétszeresét tette ki a mostaninak. A jelenlegi biztosítás előnye még az is, hogy összeghatárra való te­kintet nélkül, minden tényleges kárt megtérít. Sokan fordultak hozzánk olyan igénnyel, hogy autójukat, motor­jukat, nemcsak idegen személyek­ben. mások járművében, vagy egyéb vagyontárgyakban okozott kár esetére kívánják biztosítani. Az Állami Biztosító ennek alap­ján a motorkerékpár- és személy­gépkocsi-tulajdonosok (és utasaik) részére a gépjármű használata közben esetleg előforduló balese­tekre, továbbá a gépjármű tűz- és robbanáskáraira . kedvezményes díjú egyesített tűz- és balesetbiz­tosítást nyújt. Ennek díja motor- kerékpároknál évi 30 forint, gép­kocsinál 100 forint. E kombinált kedvezményes biztosítás így mint­egy kiegészítője a köte’ező szava­tossági biztosításnak. Ezt a rend­számnélküli kismotorok (pl. Berva, Panni.) tulajdonosai is igénybevehetik. Ismételten felhívjuk a génjár- műtula.idonosok figyelmét, hogy az egy összegben esedékes szava­tossági biztosítási díjat január harmincegyül a részükre ki­küldött csekken fizessék be. A díj befizetésének igazolásá­ra szolgáló postai elismervény- szelvényt az üzembentartó köte­les magánál tartani, s'azt a közle­kedésrendészeti szervek felszólítá­sára felmutatni. (X) Ukrajna könyvtárai Hivatalos jelentések szerint Uk­rajnában 1200 emberre jut egy közkönyvtár, míg az Egyesült Ál­lamokban 21 600, Angliában 82 100, Japánban pedig 116 800 emberre jut egy közkönyvtár. Ukrajnában ma minden lakott helyen van könyvtár. A köztársaságban jelenleg 80 ezer könyvtár működik, közülük a legnagyobb az Ukrán, Tudomá­nyos Akadémia közkönyvtára, amely több mint 6 millió kötetet számlál. csak hölgyek, férfiak is akadtak szép számmal a vendégek kö­zött, világszerte ismert, patinás hamburgi cégek beltagjai, a Behrenberg, Gosslerek, Vor- werkek, Amsingkok, Krogman- nok, Ohlendorf fok és isten tudja, ki mindenki nem járt piég oda. Magas alapon játszottak, mely a közönséges halandó számára egész vagyont jelentett. Én ma­gam legfeljebb csak mint alkal­mi kibic jöhettem számításba, Frau Wächter azonban többé-lre- vésbé a kártyából élt. Azt hi­szem, néha szándékosan is hagy­ták nyerni. Nagyon gyorsan bejáratos let­tem a legelőkelőbb hamburgi há­zakban. Némelyikük ízléstelenül és talán kissé pöífeszkedően volt berendezve, de általában magas kultúráról tettek tanúbizonysá­got. Némelyik házban olyan nui- g3rűjteményeket láttam, melyek méltán kelthettek volna irigysé­get a legrégibb hercegi vagy fe­jedelmi palotákban is. Különösen divatoztak akkortájt Hamburg­ban a francia impresszionisták, tucatszámra láttam a legpompá­sabb Manet, Renoir, Sisley, Corot és Cézanne képeket. És műtár­gyakat a világ minden tájáról, amerre az egyes cégek érdekelt­sége kiterjedt. Woermannóknál például túlnyomórészt afrikai, Schlubachéknál dél-amerikai ere­detű műtárgyakat láttam. Gaz­dagon volt képviselve a kínai és az indiai művészet is. Gyakran rendeztek kamarazene-estélyeket és hangversenyeket. Az egyéb­ként meglehetősen garasoskodó hamburgi nagykereskedők ilyen vonatkozásban igazán nem yol- tak kicsinyesek. Világhírű mű­Tlid@inánf és technika AZ ATOM A BÉKE SZOLGÁLATÁBAN 1960-ban Irak. Olaszország, Libanon, Franciaország, Csehszlová­kia és Etiópia fővárosaiban nyílnak az atomenergia békés célokra való felhasználását bemutató szovjet kiállítások. A legutóbbi négy esztendőben 26 országban rendeztek hasonló szovjet kiállításokat, s azokat körülbelül 10 millió látogató tekin­tette meg. Ebben a számban nincsenek benne a brüsszeli kiállítás szovjet pavilonjának látogatói. Az 1960. évi kiállításokon azok az anyagok is szerepelnek, ame­lyek a szovjet tudósoknak az atomenergia területén való nemzetközi együttműködését szemléltetik A Szovjetunió segítségével eldig Magyarországon, a Német De­mokratikus Köztársaságban. Kínában, Lengyelországban, Csehszlo­vákiában létesítettek 2—10 ezer kilowatt teljesítményű, kutató cé­lokat szolgáló reaktorokat. Atom máglyák épülnek továbbá Bulgá­riában és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban is. Az Egye­sült Arab Köztársaságban tudományos központ létesül, amelynek a Szovjetunió szállít reaktort, részecskegyorsítót és „meleg” labo­ratóriumot. A kiállításokon bemutatják a dubnai Egyesült Atomkutató Inté­zet munkáját is, ahol 12 ország szakemberei dolgoznak. A kiállítások beszámolnak arról is, hogy milyen széleskörűen alkalmazzák a radioaktív izotópokat az orvostudományban, a bio­lógiában, a technikában, a rnfzi"" zclaságban. valamint a szovjet tu­domány és gazdaság más területein. KÖZÉP-ÁZSIÁEAN 2100 KILO­MÉTER HOSSZÉ AUTÓÉT ÉPÜL A frunzei lapok beszámolnak a Kirgiziát Üzbekisztánnal, Kazah­sztánnal és Tádzsikisztánnál ös­szekötő 2100 kilométer hosszú kö­zép-ázsiai autóút építéséről. Az autóút Alma-Ata, Frunze és Taskent közötti.800 kilométeres szakaszát már átadták a forga­lomnak. A közép-ázsiai autóút megszilár­dítja a közép-ázsiai szovjet köztár­saságok gazdasági kapcsolatait. ÉJ ARANYÖTVÜZET Egy Haratounian nevű fiatal francia mérnök a lakásán beren­dezett laboratóriumában négy évi kísérletezés után új arany­ötvözetet dolgozott ki. Az új aranyötvözet. melyet .feltalálója B. H.-nak nevez, az eddig Fran­ciaországban használatos 18 kará­tos aranynál, sokkal kiválóbb tu­lajdonságokkal rendelkezik. Az úgynevezett „tiszta”, vagyis 24 ka­rátos arany, mint tudjuk, túlságo­san képlékeny és igen törőkén}4. Ezért az ékszerészek 18 karátos aranyat használtak eddig, amely­nek háromneg3red része aranyból, egynegyed része pedig rész-nikkel- ütvözetből áll. A Haratounian ál­tal felfedezett új ötvözet acélke­ménységű, nem feketíti meg a bőrt, semmiféle anyag nem tá­madja meg, nagy a mechanikus rugalmassága és igen könnyen fel­dolgozható. A B. H. ötvözet ér­vészek szívesen és gyakran lép­tek fel magánrendezvényeiken, .hogy zsebrevágjúk a magas ho­noráriumokat. Hamburgi tartózkodásom alatt elsősorban a bőséges konyha és a kitűnő borok ébresztettek ben­nem tiszteletet. Nem csoda, hi­szen Laaskéban ■ egész ifjúságom alatt a hűg} 4oríián3ros porosz élet­módot kellett követnem: a reg­gelihez pontosan kiadagolva kap­tam meg az obiigát két vaj- golyócskát és délben a két szelet húst. Hamburgban a bálok is sok­kal szórakoztatóbbak voltak, mint a potsdami arisztokrata tár­saság táncestének N}Táron hetenként kétszer-há- romszor már reggel hat órakor kint eveztem az Alsteron, hogy munkakezdés előtt egy kis friss levegőt szívjak. Rendszeres hiva­tali elfoglaltságomon kívül csak­nem minden este még több órát töltöttem az egyetemen. Az elő­adásokat és szemináriumokat — a kenyérkereső egyetemi hallga­tók nagy száma miatt — az üz­letzárás utáni esti órákban tar­tották. Nemzetgazdaságtant, ál­lamjogot, nemzetközi jogot, azon­kívül történelmi és filozófiai elő­adásokat is hallgattam, de az utóbbiakból — különösen logiká- 'ból és ismeretelméletből — vajmi keveset profitáltam. A közgazda­ságtanban sem tudtam soha iga­zán felfedezni az értelmi össze­függést, gyakran úgy képzeltem azért, mert én butább vag3rok, mint más. Ma már megértem, miért kellett annak idején a pro­fesszoroknak olyan konfúzus elő­adásokat tartaniuk. (Folytatjuk.) teke azonos a 18 karátos aranyi­val, tehát a régi ötvözettel készült aranyékszerek ára valószínűleg erőben esni fog. Az új találmány jelentősége azonban nem csupán az ékszer- iparra korlátozódik. A fémioari kutatóintézeték szerte a világon mintákat kértek az új B. H. n4- vözetből és máris tervbeverték. hogy az új aranyöívözetct az elektromos és elektronikus ipar­ban. a finomrrnch''T'.ikában és több más ipari területen is fel­használják. Haratounian most azzal kísér­letezik, hogy újfajta eljárásával nemcsak arany--, hanem más fémötvözeteket is állítson elő. földkotró Óriás A szverdlovszki nehézgéogvár konstruktőrei kidolgoztál: annak a lépegető exkavátornak a műszaki terveit, amely egy év alatt 18 mil­lió köbméter földet képes ki­emelni. Az exkavátor kezelőszemélyze­tének legalább kettő ezer eszten­dőre lenne szüksége, hogy ilven irdatlan mennyiségű földet kézi erővel megmozgasson. A földkotró óriást 50 köbméte­res merítőkanállal és 125 méter hosszú karral szerelik fel. A földkotró óriást a külszíni szén- és érclelőhelyek feltárásá­nál alkalmazzák. LÉGI TÁM ASZPONTOK AZ ÉPÍTŐIPARBAN Napjainkban mind gyakrabban basznál iák fel a repülés eszközeit az építőiparban „légitámaszpont­ként.” Ilyen helikopterre szerelt légi darut alkalmaztak a puskinoi Nagy Palota restaurálásánál is. Itt 30 nehéz fagerendát kellett 11 acél rácsostartóval kicserélni. Minden rácsostartó körülbelül 2 tonnás volt. Ila ezt a munkát kö­zönséges emelődarukkal végzik, két hónapig is eltartott volna. A helikopternek viszont mindössze néhány órára volt szüksége. A szerelést a helikopteren tartózko­dó öt szerelő végezte el. A helikopterek segítségével eredményesen építik a járhatatlan térségek felett húzódó villanyve­zetékeket, a magashegyi obszerva­tóriumok és televíziós központok tornyait, javítják az ipari létesít­mények súlyos födéméit és restau­rálják az emlékműveket. REPÜLŐGÉP A HALÁSZOK TÁMOGATÁSÁRA A bolgár tengeri halászok egyre gyakrabban veszik igérwbe a re­pülőgép ..felderítést”. Vlcso Pro- danov. az egyik legtapasztaltabb repülő elmondotta, hogy általában 200—300 méter magasságban re­pül, mert innen úgy látja a hala­kat, „mint a tenyerét.” A repülőgép pilótája megálla­pítja a halak vonulási irányát, a szél erősségét és az egyéb szüksé­ges adatokat, majd rádió útján értesíti a legközelebbi halász-köz­pontot. vagy halász-hajót. Ilj*- módon a halászhajóknak nem kell felesleges időt elpocsékolniok a halak járásánál: felfedezésével. NEM BYRD ADMIRÁLIS RE­PÜLTE ÁT ELSŐNEK AZ ÉSZAKI SARKOT? A svéd „Aftenposten” nevű napilap közli egy svéd meteoroló­gus nyilatkozatát, amely szerint erősen kétséges, hegy valóban az amerikai Richard Byrd admirális és pilótája. Flloyd Bennett repülte át 1926-ban elsőnek az Északi­sarkot. A svéd meteorológus szerint az akitori időjárási viszonyok pontos ismeretében valószínűtlennek tű­nik, hogy Byrd hárommotoros Fokkor gépével valóban meg tud­ta tenni az utat a Snitzbergáktól az Északi-sarkig és vissza 15.3 óra alatt. A svéd lan megemlíti, hogy röviddel Byrd és Eennctt lit ja után Amundsen norvég kutató re­pült el az Északi-sark felett, amelyre norvég, amerikai én olasz zászlókat dobott le, persze abban a feltevésben, hogy Byrd már megelőzte. FAGYASZTÁSOS ÁLLATKÍ­SÉRLETEK A BELGRÁDI EGYE­TEM FIZIOLÓGIAI INTÉZETÉ­BEN A belgrádi egyetem fiziológiai intézetében! dr. RadÖslav And- zsusz munkatársaival eg}/ütt sike­res fagyasztást kísérletet végzett egy P3rúlon. Első ízben történt, hogy a rendkívül erős fagyasztás semmiféle kárt nőm okozott az ál­latban. A n>mszit egy kis plasztik teknőbsn plasztik zsákba kötöt­ték bele, úgy. hogy csak a fülei látszottak ki belőle. A zsákot ez­után körülrakták jéggel; az e1ol- vadt vízmennyiséget mindig ki­szívtál: és újabb jéggel pótolták. A nyuszi egy darabig csendesen tűrte az eljárást, azután erősen remegni kezdett. Rövidesen a test- hőmérséklet csökkenésével a re­megés is megszűnt és a nyuszi ol3'an lett. mintha fából készült játékszer volna: megállt a légzés és megszűnt a szívdobogás is. A hőmérő akkor már 15 fok C-t mutatott, vagyis messze alatta maradt annak a hőmérsékletnek, amely egyéb körülmények között halálos. Ez az állapot néhány percig tartott, majd kivették a nyulat a plasztik tartóból és .diatermiás készülékben helyez­ték el, amely hasonlít ahhoz, ami­vel reumás betegeket kezelnek. Az állaton mesterséges légzést is hajtottak végre- nemsokára a kardiográf már szívíevéken.vsé- get mutató4! és megindult a lég­zés is. A nyúl tel.iesen visszanyer­te összes normális életfunkcióit anélkül, hogy a fagyasztás miatt bármiféle kárt szenvedett volna. Dr. Andzsusznak első ízben sike­rült megdöntenie azt az általáno­san elterjedt tudományos felfo­gást, hogy az emlősök élete 15 fok alatt nem tartható fenn. SZÍVÁTÜLTETÉS KUTYÁBA A ealiforniai Stanford egyetem sebészei közölték, hogy élő szivet ültettek át egyik kutyából a má­sikba. A kutya, amelynek testébe a szívet átültették, hét nappal a műtét után még élt. Az amerikai sebészek nyilatkozata szerint ál­latkísérletek során történő szív­átültetés más sebészeknek is si­került már, de az állatok csuoán néhány órával élték túl a műtétet, A MUNKA A LEGJOBB GYÓGYSZER A MIGRÉN ELLEN? Fgy angol orvos, aki maga is sokat szenvedett a migréntől és en­nek következtében tudományosan is foglalkozott ezzel a betegség­gel, a „British Medical JournaE’-ban meglepő megállapításokat közöl a súlyos fejfájásnak erről a fajtájáról. Az orvos önmagánál, de más betegeknél is megállapította, hogy a migrén-rohamok pihenés közben rohanják meg az embert és nem olyankor, amikor intenzíven dolgozik. Saját cselére hivatkozva elmondja, hogy több mint 400 rohama közül egyetlen egy sem lépett fel munka vagy erős koncentráltsá­got igénylő elfoglaltság közben, hanem többnyire pihenéskor, vagy jelentéktelen foglalatosság közben, pl. reggelizéskor, borot­válkozáskor, etb. jelentkezett. Dr. Chapman nem valami hízelgőén vélekedik a modern kezelési módszerekről. Véleménye szerint a munka a legjobb migrént megelőző gyógyszer.

Next

/
Thumbnails
Contents