Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 8. szám

1960. játlUár 10 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG s Öcséoy község fejlesztési tervei öcsény község lakossága az el­múlt év községfejlesztési bevételi tervét 120 százalékra teljesítette. Eszerint tehát 406 ezer forintot fordítottak a község fejlesztésé­re. Két makadám út épült 25C ezer forint ráfordítással mint­egy 600 méter hosszúságban. Az általános iskolát egy tante­remmel bővítették. Ehhez 63 000 forint állami támogatást kaptak. Az építési munkálatokból azon­ban kivette részét a falu lakossá­gának apraja-nägyja. Felnőttek és iskolások, kétkezi és értelmi­ségi dolgozók, köztük a pedagó­gusok végeztek dicséretreméltó munkát. Az összefogás szép példáját ad­ták a tanácstagok is, akik nem­csak megszavazták a községfcj- lesztést, hanem tevőlegesen is segítették és azon kívül, hogy ok maguk is dolgoztak, körzetükben társadalmi munkára mozgósítot­ták Választóikat. A községi könyvtár fejlesz­tésére 3600 forintot költöt­tek, 1800 forintba került a művelődési ház belső tataro­zása. Az úttörők és a sportolók támo­gatására 5000 forintot adtak a községfejlesztési bevételből, de se­gítették az önkéntes tűzoltókat is. Ennyit az elmúlt évről. Nézzük meg, milyen terveket irányoztak elő a községfejlesztésre az idei évben. A községfejlesztési bevételi tervet 1960-ra 15 százalékban sza­vazta meg a községi tanácsülés. Ebben az évben tehát 626 000 forinttal járul hozzá a köz­ség lakossága faluja további fejlődéséhez. Ezen összeg felhasználásával a tervek szerint egy kilométeres szakaszon bővítik a villanyháló­zatot 150 000 forint költséggel, fí munka végzésénél a lakosság ré­széről 5000 forint értékű társadal­mi munkára tettek vállalást. A község bő és langyosvízű ár- tézi kútjának vize lefolyik a falu alatti mosómedencéhez, ahol az • • Otven év után TS~öszönöm a segítséget, amelyet munkám végzé­se közben adtak. Most, hogy öt évtizedes munka után bú­csúzom munkatársaimtól, és köszönetét mondok e kis ün­nepség megrendezéséért, arra kérem mindnyájukat, továbbra is segítsék egymást. Az időseb­bek türelmesén neveljék, a fia­talokat munkaszeretetre, becsü­letre és pontosságra«, — búcsú­zott Deli Feri bácsi, a szekszár­di idős postás, ötven évi szol­gálat után, szombaton este a tiszteletére megrendezett postás házi ünnepségén. Az ünnepelt, a galamböszha- jú Deli bácsi örömtől pirosra gyúlt arccal szorongatta mun­katársai kezét és meghatottan mondott köszönetét a, széjg aján­dékokért, a szép és bensőséges ünnepségért, amellyel munka­társai búcsúztatták. Deli bácsi öt évtizedes becsületesen vég­zett munka után nyugalomba vonult. ötven év. Nagy idő. Egy fél­évszázad, amely után nem könnyű megválni a megszokott munkától, a környezettől, a munkatársaktól, akikkel jóban, rosszban együtt volt. Régen volt. öt évtizeddel ez­előtt, amikor Deli Ferenc, mint pelyhedző állú legényke először • belépett a szekszárdi postaépü­let kapuján, hogy elfoglalja munkahelyét. — Az első években mint távirdaí munkás »drótos« dol­goztam. Emlékszem Szekszárd- tól Bonyhádon keresztül a len­gyelt kastélyba szereltük be a telefont. Ez volt első munkám — meséli. (Abban az időben 105 községe volt Tolna megyének, s ezek 40 százaléka volt csak bekapcsolva a telefonhálózatba.) — A »drótosoktól« 1914-ben táviratkézbesítőnek léptettek elő. Abban az időben az ipar­ban már bevezették a nyolc órás munkaidőt, de a postánál ezt még nem valósították meg. Így kora reggeltől késő estig dolgoztak az altisztek. Sokat gyalogoltunk, mert nem hogy motorkerékpár, de mégcsalc ke­rékpárunk se volt. A későbbi években kaptunk egyet s ezzel együtt talán három, vagy négy kerékpárt lehetett látni Szek- szárdon, — emlékszik vissza a régmúlt időkre. Volt mozgópostás és levél­hordó egyszerre. Amikor a mozgópostával megérkezett, a vonatról egyenesen a postára kellett mennie, nyakába akasz­totta a postás táskát, s meg­kezdte a levelek kihordását. — Nehéz volt a postai szolgálat és sok munka hárult a kilenc altisztre, akikkel együtt dolgo­zott, s akik közül többen már az élők sorából is elköltöztek. — Huszonnégy évet, majdnem egy negyedszázadot a mozgó­postán töltöttem, innét a le­vélirányítóba, majd a csomag­felvételi osztályhoz kerültem, innét mentem nyugdíjba. Nem tagadom, búcsúzóul alaposan kidolgoztam magamat. A kará­csonyi ünnepek alatt olyan óriási volt a csomagforgalom, amelyhez hasonlót az ötven év alatt sem igen tapasztaltam. Az ünnepek előtt naponta ál­talában 800 körül volt az átla­gos napi csomagforgalom, — mondta. Deli bácsi az öt évtizedes mun­ka után nyugalomba vonult, megkezdte megérdemelt pihe­nését. Munkatársai szeretettel búcsúztak tőle, de nem végle­gesen, mert megígértették vele, hogy arra járva többször meg­látogatja azt a munkahelyet, hol élete nagyobb részét töltötte. Ötven évét, egy félévszázadot munkával eltölteni dicséretet érdemlő teljesítmény és van miért ünnepelni Deli Feri bá­csit és azokat a nyugalomba vonuló öregeket, akik évek hosszú során át becsületesen dolgoztak. Az öregek elmen­nek, utánuk pedig majd jönnek a fiatalok, azok a fiatalok, akik már a népi hatalom is­koláinak neveltjei. Jönnek és elfoglalják a munkahelyeket, így van ez jól, így helyes, ez az élet rendje. POZSONYI IGNÁCNÉ asszonyok szapulni szoktak. A medence mellé kabinokat építe­nek, amelyeket zuhanyozókkal szerelnek fel. A község paraszt­lakosságának kívánságát vették alapul e létesítmény tervbevéte­lénél. Nyáron a nagy betakarítási, cséplési munkák idején a mezei munkákból hazatérők nagy hasz­nát Veszik majd a zuhanyozó ka­binoknak. Erre 10 000 forintot irá­nyoztak elő. Az általános iskola 40 000 fo­rintot kap az idén mellékhe­lyiségek és kerítés építésére, 10 000 forintot fordítanak az orvoslakás tatarozására. Az idén a művelődési ház kül­ső tatarozására is sor kerül. A kultúrcsoport pedig 4000 forintot kap táncruhák vásárlására. Az idén is jelentős anyagi támoga­tásban részesítik az úttörőket, a sportolókat és a tűzoltókat. A könyvtár fejlesztésére összesen 5000 forintot irányoztak elő a községfejlesztési alapból és a ta­nácsi beruházásokból. A község legnagyobb beruhá­zását azonban a fentiek mel­lett a tervbevett három utca kövezése képezi, 284 000 fo­rinttal. Az útépítésnél a lakosság részé­ről eddig felajánlott társadalmi munka értéke előreláthatólag 15 000 forint lesz. A tanácsülés elfogadta és meg­szavazta a község távlati tervét Eszerint a vasútállomás környé­kén 100—150 házhelyet osztanak ki. Az új településen négytanter­mes iskola, üzletház és óvoda épül majd. P.-né Bölcskei váltósatok Nagy körsétát tettem meg legútóbb Bölcske községben. És mert jó vezetőm, kísérőm akadt felejthetetlen élményben volt részem. Józsa József tanács- titkár kalauzolt végig a falun, s egyik percről a másikra év­ezredeket Ugroitunk át szinte észrevétlenül, s utána ismét a legfrissebb mába. Íme, alig hagytuk el a tanács­házát és az utolsó házakat egy fákkal benőtt völgyben talál­tuk magunkat. Az ismeretlen, gyanútlan járókelő ment volna tovább, de kísérőm, igazán uni­verzális ember a magas part- oldal felé irányít. Itt aztán, mint ahogy mondani szakták, könyvszerűen lehet olvasni a föld rétegeződéséből. Tisztán látszik például egy he­lyen, hogy valamikor tűzhely, tanya lehetett, s egymásután szedünk ki különböző csont- és cserépdarabokat. A partoldal magasságát nézve, mindezek jó három méterrel vannak a fel­szín alatt s kelta eredetűek. Kísérőm műkedvelő régész, elmondja, hogy talált már itt őstulok szarvmaradványt is, amely bizonyítja, hogy az ős­korban is éltek itt emberek. Felkapaszkodunk a Vörös­gyér nevezetű dombra s egy új világ tárul szemünk elé. — Harminc ház épült itt az elmúlt egy-két év alatt — magyaráz­za kísérőm — s ebben az évben még harminc házhelyet osztunk ki. Ahogy lefele ballagunk a dombról, a legfrissebb máról Varga Jánosék győznek meg bennünket. Négyen-öten ku­tat ásnak, de hiába értek le már 10—12 méterre, kérdésünk­re még azzal válaszolnak: nincs víz, de már nem soká lesz. Uj ház épül majd itt is csak előbb a kutat ássák ki, hiszen az építkezéshez jobb ha helyben van a Víz. Egy kis sekély völgybe érve ismét felfelé kapaszkodunk s újra a régi világ kerül szóba, mert ez a rész római település Volt valaha. Sok előkerült tör­melék bizonyítja ezt. — Vált itt egy régi római őr­torony is — mondja — de még a század elején lebontották. S mintha csak a sors maga akart volna bosszút állni a régiségei nem tisztelőkön, a hagyomány szerint a Bati Baranyáék táján lévő őrtorony lebontása köz* ben az egyik bontó leesett a falról és meghalt. A régi világból ismét a tit­kár elvtárs szava szólít vissza a jelenbe. Belép mindjárt egy házhoz azzal, hogy egyúttal meghívja Kovács Józsefet, majd még egy másik tanácstagot is, mert holnap tanácsülés lesz. S mikor már majdnem a ta­nácsházára érünk vissza, félig- meddig a jövőben járunk. A majdnem kész új, a megye egyik legszebb mozihelyiségé­ben nézelődünk. Őszintén mond­va e múlt, jelen, jövőt áthágó séta, a szabadtűzhelytől, a régi kis viskóktól a modern házakig, s a mondhatnám fényűző mo­ziig, igen tanulságos és szép volt. (Sz) Új iszapszippantó-autót kapó!! a Tolna ínegyel Talaierfigazdálkodási Vállalat Az írók, újságírók nem szíve­sen írnak, az emberek nem sze­retnek olvasni a pöcegödrök, szennyvízderítők tisztítóiról, akik­nek munkájáról talán nem is le­het beszélni anélkül, hogy az ember ne érezné a mesterségük­kel járó bűzt. Mert bizony ezek­nek a gödröknek a tisztítása ma is úgy történik, mint évszázadok­kal ezelőtt. Éjszaka csinálják, amikor alszik a város —- mert azért még sem lehet fényes nap­pal a fekállal tele lajttal végig­menni az utcán —, nyeles ser­penyővel, vödörrel kimerik a gödör tartalmát, a lajtba öntik. Másnap reggel pedig a jó orrú utcai járókelők nyomon tudják követni, merre járt az éjszaka a gyepmester. Kicsit lenézett mes­terség is ez, pedig nélkülözhetet­len a köztisztaság e dolgozóinak munkája. És hasznos is, mert a fekálból — tőzeggel komposztál­va — lesz a legértékesebb trágya. A technika azonban bevonul ide is, mégpedig g pénteken érke­zett, csehszlovák gyártmányú iszápszippantó autó képében. Messziről, a csehszlovák főváros­ból jött »saját lábán« a »Prága« gyártmányú, V3S iszapszippantó. Hathengeres Diesel-motor hajtja meg mindhárom tengelyét — te­hát nincs az a nehéz terep, sár, ahol beragadna és motorja hajt­ja meg ázt a légszivattyút, amely vókumot idéz elő a három és fél köbméteres tartályban, így szip­pantja fel a szívócső vön keresz­tül a fekált. Amikor meglelt 'a három és fél köbméteres tartály, a kocsi a komposztáló telepre vi­szi terhét, egy mozdulattal át­váltják a szivattyút és a sűrített levegő kinyomja a tartály tartal­mát. Egyelőre a bejáratását végzik a nagyértékű — 723 ezer forintba került — iszapszippaníó kocsi­nak, majd rövidesen sor kerül az üzembehelyezésére is, hogy megkönnyítse, meggyorsítsa és ami a fő, higiénikusabbá tegye ezt a munkát. Nyolc üstökös visszatérése és más égi érdekességek várhatók az idén Amilyen mértékben előreha­ladt a technika, új felfedezések születtek a természettudomány­ban, megnőtt irántuk az érdeklő­dés is. Az ember mindjobban megismeri a természetet s ezzel együtt rohamosan gyarapodnak az általános isméretek is. Soha annyi tudományos ismeretterjesz­tő írás nem jelent meg, mint napjainkban. Ez az érdeklődés érthető is: a babonát, a vallásos hiedelmeket mindjobban kiszo­rítja a tudás, s ami évszázadok­kal, >vagy évtizedekkel ezelőtt még rejtély volt és titok, ma már általános iskolai feladat. A legnagyobb kérdőjel termé­szetesen a világmindenség volt s a geocentrikus világképtől a re­lativitás elméletéig nagy utat kellett megtennie az emberi meg­ismerésnek. Még Arisztotelész is úgy képzelte, hogy a mozdulatlan Föld áll a mindenség középpont­jában s ez a felfogás uralkodott a XVI. századig. A világminden­ség megismerése Kopernikusszal kezdődik, aki főművében, a De Revolutionibus Orbium Coeles- tium-ban számokkal és adatok­kal bizonyította heliocentrikus vi­lágképének igazságát. Ez volt az első lépés, de minden babonát természetesen ez sem tudott el­oszlatni. A kométák világa A legtöbb babonás hiedelem az üstökösök, vagy régi nevükön a kométák útját kísérte. Kométa, görög szó, hajas csillagot jelent s magyar neve, az üstökös is en­nek fordításából származik. A kométák a régiek hiedelme sze­rint háborút, dögvészt, pusztu­lást jelentettek, jóllehet Igazán nem tartoznak a különleges égi jelenségek közé. De nerh mindig láthatók szabad szemmel s a táv­cső felfedezéséig ezért nem tud­ták megfigyelni őket. Érdemes nyomon követni, hogy a távcső felfedezésével mennyire meg­nőtt a felfedezett üstökösök szá­ma is. Időszámításunktól a 2C0-ik évig 2, az ezt követő 200 évben 4, 400—600 között 6 üstököst lát­tak mindössze. 1400 és 1600 kö­zött az észlelt üstökös száma 24- re emelkedett, míg 1600 és 1800 között, amikor már általánossá vált a távcső használata, 83 üstököst figyeltek meg. Azóta állandóén növekedett ez a szám, amit az bizonyít jegjobban, hogy 1800 és 1940 között 530 üstökösről szereztek tudomást a csillagászok Bár ez az időszak, amelybe már beleesik az imperializmus kora is, nem szűkölködött háborúkban, ennyi háború azért mégsem volt.., Mit tudunk az üstökösökről? Ma már nagyon sokat. Tud­juk, hogy magjuk jégbe ágyazott meteorszemcsékből, illetve na­gyobb iheteortömbökből áll. A szilárd magot veszi körül a fénylő kóma, s ebből tör elő az üstökös csóvája. Bár az üstökösök rend­kívül nagyméretűek is lehetnek, tömegük mégis roppant kicsi. Megfigyeltek olyan üstököst, amelynek feje 300 000 kilométer átmérőjű volt, vagyis majdnem akkora, mint a Nap. Mégis még a legnagyobb üstökös tömege Is ke­vesebb, mint a Föld tömegének 1/10 000-ed része! Az üstökösök csóvái rendkívül hosszúak, átlag 20 millió kilomé­teresek. A rekordot az 1882-ben megfigyelt üstökös tartja, mely­nek csóvája körülbelül 900 mil­lió kilométer volt. A távolság szemléltetésére elegendő, ha meg­említjük, hogy a Föld 150 millió kilométerre van a Naptól. Ilyen nagyságúra nőtt a nevezetes Halley üstökös csóvája, amikor utoljára 1910-ben megfigyelték. Az üstökösökről valamikor rengeteg babona, alaptalan hie­delem járta. Nemcsak háborúk előhírnökeit vélték bennük, ha­nem sokéig tartotta magát az a hit is, hogy egy üstökös 1910­ben valósággal végigsöpörte a Földet, de ezt a csillagászokon kívül senki nem vette észre. A fe­lettünk levő sűrű légréteg ugyan­is teljesen megvéd bennünket az üstököstől, arról nem Is beszélve, hogy a Föld és egy üstökös mag­jának összeütközésére olyan ke­vés a valószínűség, hogy úgyszól­ván egyenlő a nullával. Égi tünemények az idén Az idén több szokatlan égi tü­neményben lesz részünk. Novem­ber elején a Merkur átvonul a Nap előtt: hasonló jelenséget Magyarországon több mint egy évtizede nem lehetett megfigyel­ni. így érthető, ha a magyar csillagászok már jóelőre felké­szülnek a ritka jelenség megfi­gyelésére. Ami az üstökösöket illeti, az idén nyolc üstökös visszatérését várják, nagyobb részüket azon­ban csak távcső segítségével le­het megfigyelni. Az idei év má­sik csillagászati érdekessége, hogy az előző évekhez képest to­vább csökken a naptevékenység, aminek következtében kevesebD lesz a mágneses vihar s ami min­dennapi életünkre is kihat, gyen­gül a naptevékenység élettani ha­tása is. (esi

Next

/
Thumbnails
Contents