Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-08 / 6. szám
TOLNA MEGYEI NÉPE.IS AG 4 I960. január 8. A belteriesebb gazdálkodás irányában Helyes törekvések a dombóvári Rákóczi Tsz 1960. évi termelési tervében. A közel 1500 holdon gazdálkodó dombóvári Rákóczi Tsz termelési tervének készítésekor elsősorban a belterjesebb' gazdálkodásra való törekvést tartotta szem előtt. Lapozgatva a tsz termelési tervét azt látjuk, hogy e cél érdekében az idei évben lényegesen megváltozik a termelés struktúrája és a gazdálkodásban nagyobb szerepet, központi helyet foglal el az állat- tenyésztés. Eddig, a múlt évben is, a növénytermelés volt a fő és hangsúlyozott üzemág, az állattenyésztés alárendelt szerepet játszott. Az idén a hangsúly megcserélődik: a növénytermelés igazodni fog az állattenyésztés igényeihez. Ez visszahat majd a növénytermelés eredményére is, mert hisz a talajerő visz- szapótlása: a szervestrágyázás fokozása növelni fogja a növénytermelés hozamait is. A növénytermelés feladata az idei évben elsősorban a népgazdaság érdekeit szem előtt tartó vetőmagszaporítás mellett az állattenyésztés szükségleteit kielégítő alomszalma, szálas- és abraktakarmány termelése lesz. Ennek érdekében a kukorica vetésterülete az elmúlt évhez képest közel 5 százalékkal, a pillangósok vetésterülete 2 százalékkal emelkedik. A növénytermelésnek kell biztosítania a megnövekedett állatállomány takarmányalapját: mintegy 23 és fél vagon kukoricát, 10 és fél vagon egyéb abrakot, 35 vagon szénát és 50 vagon szalmát. Az állattenyésztésben elsősorban az állatállomány létszámát kívánják megemelni. Mesterséges gyémánt .— percek alatt A Generál Electric Company két év óta mesterséges gyémántot állít elő ipari használatra. A gyártási eljárást csak most hozhatták nyilvánosságra, mert eddig egy kormányrendelet értelmében titkosan kellett kezelni. A mesterséges gyémántot szénből és valamilyen fémből, például krómból, mangánból, vasból, nikkelből, vagy platinából, stb. magas nyomás és hő mellett néhány perc alatt állítják elő. A tehenek számát 44-ről Sl-re, a hízómarhákét 40-ről 100-ra emelik. A hízottsertések számát 240-ről 400-ra, a kocák számát 15-ről 25-rc emelik. A juhtenyésztést is fejlesztik, 220-ról 364-re emelik a juhok számát. A baromfitenyésztésben 1000 törzsbaromfit tenyésztenek és 4009—5000 vágóbaromfit. Főleg tenyésztojásokat és baromfihúst akarnak termelni. Az állattenyésztésben nemcsak az állatok számát, de az állati termékek hozamait is emelik, főleg új, korszerű zoológiái eljárások bevezetésével. Emelik például az egy tehénre eső tejtermelést, a hízómarhák súlygyarapodását. Bevezetik a marhahizlalásban a zöldhizlalást, így abrakot is tudnak megtakarítani. A borjúnevelésben rátérnek a gazdaságosabb és eredményesebb mesterséges tartásra. A sertéstenyésztésben bevezetik a szakaszos búgatást és az eddigi egy helyett 1.50—1.75-ra emelik a kocaforgót. A sertéshizlalásban a tejüzemmel és a vágóhíddal kooperálva állati mellék- termékek etetésével gyorsítják meg a súlygyarapodást. Beruházási terveiket is az állattenyésztés fejlesztéséhez igazítják. Állami hitelből 50 férőhelyes tehénistállót, saját erőből 50 férőhelyes növendékistállót terveznek építeni. Saját erőből építenek még mesterséges borjúnevelőt, 1000 férőhelyes baromfiólat és juh- hodályt is. A belterjességre való törekvésnek az állattenyésztés fejlesztése mellett külön fejezete az öntözéses növénytermelés bevezetése. .Szórófejes öntözőberendezést vásárolnak és a Ronda-patak vizéből öntözni fogják megnövekedett kertészetüket, 30 hold cukorrépát, 30 lucernát és 20 hold burgonyát. Ennek következtében a cukorrépa és lucerna átlagtermése 30 százalékkal, a burgonyáé 29 százalékkal növekszik meg. így néz ki tehát egy megszilárdult mezőgazdasági nagyüzem 1960. évi termelési terve. A terv számai lelkesítőek, s megvalósításuknak elsősorban maid a termelőszövetkezeti tagok látják a hasznát. — gy — tette is Laaskét-. Már messziről gyönyörködtető látványt nyújtott a négy sorban ülteti százéves hársfák árnyékolta falusi utca, melyet jókarban tartott csinos házikók szegélyeztek. Laaske iránti szeretete folytán vált az apám igazi gazdává. Lehetett volna valamilyen más birtok még oly szén és még oly jövedelmező, neki semmit sem jelentett volna. És ha valamilyen ambíció fűtötte, akkor csak az, hogy az egész vidéken mondogatták: „Ja, ha mindenütt úgy mennének a dolgok, mint a laaskei bárónál, akkor Poroszországban sehol sem lenne szociáldemokrácia”. Papa látókörét szűknek, mező- gazdasági technikáját elavultnak tartottam. Azt a módot viszont, ahogyan Schmidt vezette a gazdaságát, teljesen amorálisnak kellett tartanom. Attól való irtózásom, hogy valamikor én is föld- birtokos legyek, itt még csak erősödött. Wésendahlban az egész légkör oly nyomasztó volt, annyira hiányzott itt minden kultúra és emberiesség, hogy néha már-már öngyilkosságra gondoltam. Sohasem tudnám magam boldognak érezni, ha ez lenne a hivatásom. Hogy másszak ki ebből a dilemmából? Végeredményben mégiscsak én voltam Laaske örököse, és amilyen szellemben nevelődtem, egyenesen dezertálás lett volna, ha a születésemnél fogva rám háruló kötelezettség alól kivonom magam. Mit szólna az öreg Riekel Gragert, Anna Busse és a többiek, ha egyszer valami ideg°n bérlő ülne a nyakukra? Szerencse, hogy legalább volt két fivérem, akik szintén Putlitzok voltak, Gebhard egész biztosan mindent megtenne, hogy megmentse a csalód becsületét. Szívesen átengedném neki elsőszülöttségi jogomat. Egy biztos: Wesendahlt itthagyom, ha törik, ha szakad. BOMLADOZÓ ERKÖLCSI FOGALMAK Amilyen gyakran csak tehettem, Berlinbe utaztam. Straus- bergben ültem vonatra, s egy órával később mór a fővárosban voltam. Berlini társaságom természetesen eleinte csaknem kizárólag volt iskolapajtásaimból és czredbajtársaimból tevődött ösz- sze. A gárdalovassági hadosztály az Unter den Linden közelében, a Schadowstrassén egy egész emeletet kapott az Union Klubtól, s a helyiségeket az egyes ezredek saját volt kaszinójuk legjobb darabjaival rendezték be. A falakon a Bismarck-féle háborúk nagy csataképei és hajdani ezredparancsnokok tarka egyenruhás portréi függtek. Az ezüst evőeszközökön a porosz királyi koronával ékesített cikornyás iniciálék díszelegtek. Az asztalokon az évszázadok folyamán külföldi császárok és királyok által ajándékozott kely- hek és serlegek pompáztak. Itt jól és aránylag olcsón lehetett étkezni, és mindig talált az ember ismerősöket. A fiatalabbak, a könnyelműbb életmód hívei, előszeretettel jártak az Unter den Lindenen levő Hotel Bristol bárjába. Vasárnap délelőttönként különösen nagy volt ott a nyüzsgés, s ami fő, teljesen magunk közt voltunk, KöAsszonyoknak — lányoknak Az apák felelősségéről A jó kedély fontosságát a gyermeknevelésben nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ne higgyük ugyanis, hogy mindig a lótó-futó, -güriző« apa az igazi tekintély a családban. Sokszor még csak nem is sajnálja a gyerek a megszakadásig dolgozó szülőt. »Szívtelen kölyök!« — gondoljuk felőle és messzemenő következtetéseket vonunk le jelleméről. Pedig köny- nyen lehet, hogy nincs igazunk. Nem szívtelenségből teszi ezt, hanem azért, mert számára a problémákat könnyedén megoldó hős az ideál, és kevésbé a szuszogó, a munka terhét roskadozva cipelő áldozat. Az édesanya szelídebb női bája mellett az apa tréfás természete, sőt néha harsányabb vidámsága jobban megragadja a gyermeket, mint a hosz- szú prédikáció arról, mennyi áldozatot hozunk naponta értük, mégsem elég hálásak érte, mégsem tisztelnek eléggé bennünket. Semmi sem veszélyezteti jobban a szülők iránti vonzalmat, szere- tetet, mint az állandóan depresz- sziós kedélytelen családi légkör. Jó kedéllyel azonban a legfárad-, ságosabb munkába is szívesen ugrik mellénk a gyerekünk, örömmel vesz abban részt, mert nem rabszolgának, »kizsákmányolt«, »szerencsétlen« gyermeknek, hanem »társnak« érzi magát, természetesen a vele tartó apa mellett. Úgy gondoljuk, sok apa nem szentel elég figyelmet ennek a kedvező családi légkörnek a megteremtésére. Elsősorban keveset tartózkodik otthon, s kedélytelen- ségével, türelmetlenségével vagy ingerlékenységével akkor is csak fékezője a család jókedvének. Azzal a társadalmi igénnyel szemben, hogy — a család szerkezetében megváltozott arányok logikus következményeként — foglalkozzék többet a gyermekneveléssel, elhárító mozdulatot tesz. Elfoglaltságára, sokrétű társadalmi tevékenységére hivatkozik. »Én megkeresem a kenyérre valót — véli egy lakatosmester —, ott az anyja, nagyanyja, nevelreinkbe tartozó hölgyeknek a hely tabu volt; de annál inkább kultí- vólták másfajta, sokkal érdekesebb hölgyvendégek. Élénken emlékszem egy ilyen vasárnap délelőttre. Mindjárt a sarokban ült a szalmasárga hajú Rochow, mellette Putti Lya, a hosszú fekete szem- pillájú filmcsillag. Rochow üvegesen rám meredő mopszliszemével rám vigyorgott. Meg kell jegyeznem, hogy Rochow időközben csaknem 20 000 holdas birtokot örökölt, s most felváltva hol Stülpében, hol Plcssowban tanyázott valamelyik kastélyban. — Szervusz, Mókus, te lehetetlen kreatúra, ma nem kötötted fel a vörös nyakkendődet? Azért mégis magához intett, és meghívott engem is az üveg pezsgőre, mellyel éppen akkor vendégelte meg a diváját. A kövér Kriegsheim is leült hozzánk, de valahogy nem tudott aznap lendületbe jönni, állandóan nyugtalanul kacsintgatott a szomszéd asztalra, amelynél az isteni Fern Andra fogadta két gavallérja hó- dolását. Kriegsheim már régen szemet vetett Fern Andrára, de az mindeddig le volt kötve a daliás Rütger von Barneckow mellett. Barneckow, egy igen gazdag pomerániai junker fia, eredetileg a második gárdaulánvsoknál szolgált, később a repülőkhöz osztották be. Fern Andra pár hét óta — hogy úgy mondjam özvegy volt. Egy este ugyanis Barneckow — valószínűleg tévedésből — túlságosan erős adag kábítószert vett, be, s reggel már nem ébredt fel. (Folytatjuk.) jék azok!« Egy alkalmi munkás hasonló választ adott: »Azért van az iskola, engem sem nevelt otthon az apám, mégis ember lett belőlem«. A harmadik válasz már kevésbé önérzetes, inkább elkeseredett: »Három iskolás gyermekem van, feleségem most nem dolgozik. Nem panaszkodhatunk, jól élünk. Azt akarom, ők ne nélkülözzenek úgy, mint én annak idején. Csak én tudom, mit lótok- futok, mire mindezt előteremtem. Azt gondolja, méltányolják? Hálátlanok, még csak nem is sajnálják az apjukat! A feleségem meg lovat ad alájuk. Állandóan azzal traktálja őket: — Ti is olyan élhetetlenek vagytok, mint az apátok!« Ismét találkozunk tehát az előbb már említett esettel: a gyermekek nem szívelik a napi munka komor felhánytorgatását. Nem ezért becsülik apjukat, hanem a hozzájuk való barátságos, derűs magatartásáért. Hiába dolgozik »látástól vakulásig«, ha a rövidre fogott napi együttlét alatt nem sikerül rokonszenvet ébresztenie maga iránt. Amikor hazaérkezése után nyomban lekattintja a rádiót, mert »nem bírja a tánczenét«, ha nincs egy tréfás, kedves szava gyermekeihez, csupán feddés, morgás, szemrehányás, akkor minden tiszteletre méltó buzgalma ellenére — bárhogy is kiteszi a lelkét a családjáért —, félni fognak tőle. Az ilyen apát nem tudják szeretetre méltó emberként, általuk is tisztelt felnőtt társként kezelni, akivel jó együtt lenni, akit alig várnak esténként haza, aki jelenlétével feloldja bennük mindazt a feszültséget, amit a család tagjai külön-külön úgy is hordoznak magukban. Kötött sapkák Kötéséhez kb. 5 deka zefirfonal szükséges, 5 tűvel kötjük. A munkát kb. 120 szemre kezdjük és 10 centiméter patent kötés után simán kötünk körülbelül 10 centimétert. Ezután minden tű mindkét végén 1—1 szemet fogyasztunk. Megfelelő magasságban befejezzük, majd bojtot varrunk a közepébe. A patentrészt duplán felhajtjuk és a sima részhez hozzávarrjuk. Ugyanúgy kötjük, mint az előzőt, csak 10 centiméteres patentkötés után 5 centimétert kötünk simán, innen kezd ve fogyasztunk az előbb leírt mó dón. Elkészítjük a sapka szabásmintáját és annak megfelelő szemszámmal kötjük az első két alapsor után a következő mintával: 1. sor: 1 sima, 6 fordított, 1 sima. 2. sor: 1 fordított, 2 szem simán összekötve, 3 ráhajtás, 2 szem simán összekötve, 1 fordított. 3. sor: 1 sima, 1 fordított, 5 sima, 1 fordított, 1 sima. 4. sor: 1 fordított, 2 sima, 2 szem fordítottan összekötve, 4 fordított, 2 si - ma. 5. sor: 1 sima, 2 fordított, 3 sima, 2 szem simán összekötve, 2 fordított, 1 sima. 6. sor: 1 fordított, 2 sima 2 szem fordítottan összekötve, 2 sima, 3 fordított, 1 sima. 7. sor: 1 sima, 4 fordított, 2 szem simán összekötve, 2 sima. 4 fordított, 1 sima. 8. sor: 1 fordított, 4 sima, 2 szem fordítottan összekötve, 4 sima, 1 fordított. Ezután a kalapot összeállítjuk és keményebb anyaggal kibéleljük, majd selyembélést varrunk bele. Meglepően sok az alkoholista a bécsi iskolásgyerekek között Átfogó vizsgálatok szomorú eredményeképpen megállapították, hogy Bécs egyes negyedeiben az alkoholizmus még a gyermekek között is ijesztő méreteket ölt. így például a Prater és Simmering környékén az iskolákban végzett kutatásokból kiderül, hogy nemcsak az apák nagy része, hanem az édesanyák is szinte rendszeresen lerészegednek. Az egyik iskolában egy 39 főnyi osz- •’Ivban csupán két gyerek jelentette ki, hogy édesanyját még soha nem látta részegnek. Ennél is ijesztőbbek azonban azok a válaszok, amelyeket a gyermekek saját alkoholfogyasztásukról adtak. Kiderült, hogy alig van közöttük olyan, aki még soha ne lett volna részeg, de nemcsak sörtől, hanem főleg bortól és igen gyakran pálinkától. Ezeken a vidékeken gyakran előfordul, hogy a gyermekek hétfőn reggel »másnapos« állapotban jönnek iskolába és világosan meglátszik rajtuk, hogy előző nap ittak.
